Osztatlan közös tulajdon

Azt én se, de ez egy külterületi zártkert.

Egyébként alapvetően nem igazán értem, milyen alapon lehet lakóterületi övezetben méheket telepíteni egy telekre, ahol körben lakóházak vannak. :-O

Osztatlan

„milyen módon lehetne a méhek elhelyezésével kapcsolatban valamit tenni, ha a "bérlővel" esetleg nem lehet "beszélni".?”

Te a bérlővel nem vagy semmilyen jogviszonyban, ő a társtulajdonossal kötött bérleti szerződést. Max. megkérheted udvariasan - nem durva hangnemben kezdve - hogy oldja meg valahogy a méhek elhelyezését, mert ez téged zavar. Aztán majd kiderül, hogy ő erre hogy reagál. Ha sehogy, akkor egyedül a társtulajdonossal tudod megbeszélni a problémádat, már amennyire ő hajlandó foglalkozni egyáltalán vele.

Osztatlan,

„A kérdésem az, hogy a másik tulaj bérbe adhatta, adhatja-e a területet, úgy, hogy minket nem értesít róla, illetve milyen jogunk van ebben az esetben a bérlővel szemben?”
Mint tulajdonostársnak előbérleti jogod van a Ptk. 5:81. § szerint. Be kellett volna mutatnia a szerződéstervezetet, és Te arra igent vagy nemet mondhatsz. Ha igent mondasz, Te lépsz a bérlő helyébe, pont ugyanolyan feltételekkel. Alkudozni, változtatni nem lehet.
Persze, ha a tulajdonostárs nem működik együtt, akkor csak perben tudod ezt érvényesíteni. Már ha megér annyit.

Osztatlan,

„A bérlő a másik területen mit tehet meg, és ebbe mi hogyan szólhatunk bele? (úgy rendelkezik a területtel, mintha ő lenne a tulajdonosa)”
Ha van kerítés a részek között (amely részek nyilvántartásilag egy ingatlan), akkor kellene legyen használati megosztási szerződés is. Ha írásban nincs is ilyen, természetben úgy tűnik létezik : ha jól értelek ("800nm a miénk") te is és a tulajdonostársad is meghatározott részt kizárólagos joggal használ.
Ebből következően a "saját" részét mindenki úgy használja, ahogyan akarja, a szomszédjogok betartásával. Ez alól kivtétel a Ptk.5:78.§(2) pontja.

„(Azt olvastam egy cikkben, hogy ha az osztatlan közös területen gazdasági tevékenységből, vagy bérbe adásból haszon származik, az mindenkit illet megosztva). Ez igaz?”
Nem, lásd a fentieket. A saját részét használhatja, bérbe adhatja, hasznosíthatja.

„Tudomásunk szerint, a bérlő megvásárolta az osztatlan közös terület melletti telket.
Ha a méhek nagyon zavarnak minket, mi a bérlőt felszólíthatjuk-e, hogy a méheket ne a bérelt területen, hanem az általa megvásárolt t
területen helyezze el?”
Persze. Felszólítani nem tilos.
Hogy köteles lenne-e ennek valamilyen szabály alapján eleget tenni? _Önmagában_ a kérés miatt nem. De ha a méhek jelentős zavarást jelentenek a saját részetek használatában, akkor kérhettek a helyi jegyzőtől birtokvédelmet.

Üdv!
A telekkel kapcsolatban kiderült, hogy egy helyrajzi számon vannak.

• nem akar senki hasznot húzni, vagy előjogokat elvezni a másikkal szemben, csak azt szerettem volna tudni, hogy milyen módon lehetne a méhek elhelyezésével kapcsolatban valamit tenni, ha a "bérlővel" esetleg nem lehet "beszélni".?

(szeretem a méheket)
Köszönöm a válaszokat!

Ha külön hrsz -en van akkor az saját tulajdon s annak adja bérbe akinek akarja.

Osztatlan

„vásároltunk egy kb 1600-1700 m2 területű osztatlan közös külterületi zártkerti telket, melyből kb. 800 m2 a miénk.
A két terület egymástól kerítéssel van lekerítve, külön helyrajzi számon szerepelnek, külön áram bevezetéssel, stb.”

Akkor az nem osztatlan közös telek, ha külön helyrajzi számon vannak.
Az osztatlan közös telek azt jelenti, hogy egy helyrajzi száma van az egész teleknek.

„A kérdésem az, hogy a másik tulaj bérbe adhatta, adhatja-e a területet, úgy, hogy minket nem értesít róla, illetve milyen jogunk van ebben az esetben a bérlővel szemben?”

Csak azért, mert szomszédos telek, még nincs sok előjogod.

„Azt olvastam egy cikkben, hogy ha az osztatlan közös területen gazdasági tevékenységből, vagy bérbe adásból haszon származik, az mindenkit illet megosztva. Ez igaz?”

Ezt a marhaságot hol olvastad? :-D

Azt csinál a saját telkén amit akar,téged meg ha zavarnak a méhek ne menj oda! De ennyi erővel pusztuljon mindenki ,mert téged zavar . Egyébként a méheket meg lehet TE zavarod és tudnak tenni ellene?

Kedves Fórumozók!
Szeretnék egy-két kérdést feltenni az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatosan, mivel mi is vásároltunk egy kb 1600-1700 m2 területű osztatlan közös külterületi zártkerti telket, melyből kb. 800 m2 a miénk. A két terület egymástól kerítéssel van lekerítve, külön helyrajzi számon szerepelnek, külön áram bevezetéssel, stb.
Az osztatlan telek másik tulajdonosa elméletileg bérbe adta a telkét egy méhésznek, de erről írásos dokumentummal nem igazolta ezt sem a méhész, sem a tulajdonos sem. (lehet, hogy ez a megállapodás csak szóban jött létre)
A méheket a telekhatártól kb. 1,5 méterre kb. 20 méter hosszan több sorban helyezte el a méhész, és már most felhívta a figyelmünket, hogy a méhek, lehet, hogy csípni fognak.
A kérdésem az, hogy a másik tulaj bérbe adhatta, adhatja-e a területet, úgy, hogy minket nem értesít róla, illetve milyen jogunk van ebben az esetben a bérlővel szemben?
A bérlő a másik területen mit tehet meg, és ebbe mi hogyan szólhatunk bele? (úgy rendelkezik a területtel, mintha ő lenne a tulajdonosa)
(Azt olvastam egy cikkben, hogy ha az osztatlan közös területen gazdasági tevékenységből, vagy bérbe adásból haszon származik, az mindenkit illet megosztva). Ez igaz?
Tudomásunk szerint, a bérlő megvásárolta az osztatlan közös terület melletti telket.
Ha a méhek nagyon zavarnak minket, mi a bérlőt felszólíthatjuk-e, hogy a méheket ne a bérelt területen, hanem az általa megvásárolt területen helyezze el?
Köszönöm előre is a válaszukat!

Kedves Fórumozók!

Köszönöm a tanácsokat! Mindig tanul az ember.

tulipan1974,

„Az árverés egyébként úgy jött létre, hogy a volt férje a közös lakáshitelen túl is eladósodott, majd meghalt, a gyerekek pedig nem akartak az adóssághalmazzal foglalkozni, így lemondtak az örökségről. A Magyar Állam került így fél tulajdonba, és most az ellen folyik az árverés.”
Azt írod, hogy a közös lakáshitel két év alatt kifut, havi 21 ezer törlesztővel. Az kb. félmillió összesen. És ennek elsőbbsége van a volt férj többi tartozása előtt, mert ez jelzáloggal biztosított. Olyan alacsony lesz a leütési ár, hogy erre sem futja?
Ha futja, akkor az árverési jegyzőkönyv alapján törlik a jelzálogot, vh. jogot és az elidegenítési és terhelési tilalmat a leány tulajdoni hányadáról. És lesz egy ingatlant, aminek fele-fele arányban vagy tulajdonosa Te meg a leány, a Te részedet haszonélvezet terheli az anya javára, de egyébként a tulajdoni lap tiszta.
Ha a leánynak esze van, ezután másnap bejegyeztet haszonélvezeti jogot az ő hányadára az ő gyereke(i) javára. Mire a bíróságon megindítod a pert, és a perfeljegyzés megtörténik, a haszonélvezet bőven be lesz jegyezve. Akkor hiába szünteted meg a közös tulajdont, a haszonélvezők továbbra is használhatják az ingatlant. Ha adnak kulcsot Neked is, akkor még az anya halála után sem jár Neked többlethasználati díj.

„Mit lenne célszerű csinálni?”
Nagy ívben elkerülni.

tulipán1974,

„1. ha haszonélvezetet alapít a két gyermeke javára a saját tulajdonrészén, akkor végigviszi-e a bíróság a közös tulajdon megszüntetését, vagy ez akadály, és minden marad a régiben?”
Ettől még végigviheti.

„2.Hivatkozhat-e egészségi állapot vagy bármi más miatt alkalmatlan időre, aminek a bíróság helyt ad?”
Hivatkozhat, de emiatt nem halasztják. Legrosszabb esetben is haszonélvezetet alapíthat neki a bíróság, de a közös tulajdont megszüntetik (kivéve : ami ellen mindkét fél tiltakozik.)

„3. Húsz éve ott lakik, ez akadálya-e a megszüntetésnek?”
Nem.

„4. A bíróság megtagadja-e a közös tulajdon megszüntetést, vagy ingyenes (v. jelképes összegért) használati jogot állapít-e meg a bent lakónak arra hivatkozva, hogy a fél ingatlant árverésen, olcsón, lakottan vettem?”
Nos igen, ez egy kényes téma. Vannak bíróságok, ahol az a gyakorlat alakult ki, hogy árverés után, ahol lakottan árvereztek, ott nem szünteti meg a bíróság a közös tulajdont, mert az árverési vevő a lakottság tudatában vásárolt, ha ez neki nem felelt volna meg, akkor nem kellett volna licitálnia. Rögtön az árverés után ez kétesélyes.

„ beszélgetés közben az a benyomásom támadt, hogy ő valamiért abban a hiszemben él, hogy ha kifizeti a teljes hitelt, akkor a teljes lakás az ő tulajdona lesz.Az árverés egyébként úgy jött létre, hogy a volt férje a közös lakáshitelen túl is eladósodott, majd meghalt, a gyerekek pedig nem akartak az adóssághalmazzal foglalkozni, így lemondtak az örökségről. A Magyar Állam került így fél tulajdonba, és most azellen folyik az árverés.”
Nem teljesen alaptalanul, mert a hitelnek egyetemleges adósai voltak, tőle követelhetik az egész törlesztést, ha a "kifizetése" a hitelnek így történik, akkor a férje, majd a magyar állam helyett fizetett, úgyhogy ha nem kapja meg a tulajdonrészt, akkor legalábbis megtérítési igénye lehet. Kellene tudni, mi az a megállapodás, amit ő kötött a bankkal.

„A tulajdoni lapon van OTP faktoringos jelzálogjog és végrehajtási jog, és elidegenítési és terhelési tilalom a jelzálogra hivatkozva. Ha jól értem, ez azt jelenti, hogy a tulajdonostárs nem alapíthat rá haszonélvezetet a gyereke javára, amíg ki nem fizeti a hitelt. Ha sikerül nekik valahogy kifizetni a hitelt (két év, havi 21 ezer Ft törlesztővel), akkor gondolom, hogy a per közben is tudnak haszonélvezetet alapítani. Akkor mit érek egy olyan lakással, amin egy-két 30 éves haszonélvez? Elméletileg el lehet adni, de vevő az nem lesz rá, az biztos.”
Ha tud is, a perfeljegyzés azt jelenti, hogy csak a per függvényében. Ha a perben a használatot is szabályozza az ítélet, akkor lehet, hogy a haszonélvezet törlik is. Nem tudjuk mi az a per.
Ha sikerül, akkor valóban alacsony lesz a forgalmi értéke. Pont úgy, ahogy te lakottan megszerezheted árverésen...

tulipán1974

„Persze minden előfordulhat, de 36 évvel fiatalabb vagyok nála ... Továbbá van jó néhány utódom, hosszú távon gondolkozom.”

Meglehet, hogy te így látod, de az élet hossza nem azon múlik, hogy te miként gondolkozol.

„azt mondta, hogy amíg az édesanyja él, nem akar a helyzeten változtatni. Később az a terve,
hogy eladja a lakást, és vesz egy kis családi házat. Az ingatlanpiacot látva ez a fél lakás árából nem fog menni.”

Ehhez azért előbb tiéd kéne, hogy legyen a másik fele. Ez még kevés hozzá, hogy „megveszem az árverésen az árverezett 1/2 tulajdonrészt.”, mert ahogy benne van a nevében, „árverés” a neve és nem te leszel feltétlenül az egyetlen licitáló.

„A beszélgetés közben az a benyomásom támadt, hogy ő valamiért abban a hiszemben él, hogy ha kifizeti a teljes hitelt, akkor a teljes lakás az ő tulajdona lesz......Ha sikerül nekik valahogy kifizetni a hitelt (két év, havi 21 ezer Ft törlesztővel), akkor gondolom, hogy a per közben is tudnak haszonélvezetet alapítani. Akkor mit érek egy olyan lakással, amin egy-két 30 éves haszonélvez? Elméletileg el lehet adni, de vevő az nem lesz rá, az biztos.”

Márpedig ez mind-mind simán meglehet. No látod, ahogy gondolkodni kezdesz, egyből kiderül, hogy nagyon sok a bizonytalan tényező.
Az árverés nem az a műfaj, ami azt jelenti, hogy potom pénzért jutunk tuti értékes ingatlanokhoz szinte azonnal beköltözhetően.

Majordomus,

a minap telefonon beszéltem a tulajdonostárssal, és azt mondta, hogy amíg az édesanyja él, nem akar a helyzeten változtatni. Később az a terve, hogy eladja a lakást, és vesz egy kis családi házat.
Az ingatlanpiacot látva ez a fél lakás árából nem fog menni.
A beszélgetés közben az a benyomásom támadt, hogy ő valamiért abban a hiszemben él, hogy ha kifizeti a teljes hitelt, akkor a teljes lakás az ő tulajdona lesz.
Az árverés egyébként úgy jött létre, hogy a volt férje a közös lakáshitelen túl is eladósodott, majd meghalt, a gyerekek pedig nem akartak az adóssághalmazzal foglalkozni, így lemondtak az örökségről. A Magyar Állam került így fél tulajdonba, és most azellen folyik az árverés.

A tulajdoni lapon van OTP faktoringos jelzálogjog és végrehajtási jog, és elidegenítési és terhelési tilalom a jelzálogra hivatkozva. Ha jól értem, ez azt jelenti, hogy a tulajdonostárs nem alapíthat rá haszonélvezetet a gyereke javára, amíg ki nem fizeti a hitelt.

Ha sikerül nekik valahogy kifizetni a hitelt (két év, havi 21 ezer Ft törlesztővel), akkor gondolom, hogy a per közben is tudnak haszonélvezetet alapítani. Akkor mit érek egy olyan lakással, amin egy-két 30 éves haszonélvez? Elméletileg el lehet adni, de vevő az nem lesz rá, az biztos.

A fenti információk vajon milyen irányban befolyásolják azt, hogy mit lenne célszerű csinálni?

tulipán
A haszonélvezet őnmagában nem akadálya az eladásnak más kérdés hogy lenyomja az árat.
.
A kockázat benne van a pakliban.
.
Az elképzelésed jó,de nem ebben a sorrendben.
.
Vedd meg az 1/2-ed részt és azonnal indítsd meg a közös tulajdon megszüntetése iránti pert.
Vagy vedd meg a lány részét azzal hogy maradhat a lakásban a haszonélvező halála után is némi dijazásért.
Ezzel megelőzöd a haszonélvezet alapítását.

Szomorú örökös

Persze minden előfordulhat, de 36 évvel fiatalabb vagyok nála ... Továbbá van jó néhány utódom, hosszú távon gondolkozom.
Bízom abban, hogy tudtok segíteni a kérdésben :)

tulipán1974

„Ha a haszonélvező majd évek múlva meghal, gondolatom szerint a következőket ajánlanám fel a társtulajdonosnak választásra:
megveszi a részemet reális áron (sejtésem szerint nem lesz teljesítőképes)
megveszem a részét reális áron
eladjuk a lakást, és megosztozunk a vételáron
nekem adja a részét, cserébe én holtig tartó haszonélvezetet biztosítok neki az egész lakáson (majd jó lesz az unokáimnak)
használati díjat fizet nekem a fél lakás után.
Ha neki semmi nem felel meg, pert indítok a közös tulajdon megszüntetése iránt.”

Hajrá! Aztán a végén nehogy fordítva süljön el az a fegyver és a haszonélvező éljen túl téged.

Kedves Fórumozók!

Az alábbi ügyben kérek együtt gondolkozást.

Adott egy lakás, aminek az 1/2 részét árverezik.
Az egész lakáson rajta van egy idős személy haszonélvezete, aki bent lakik. Benti lakik még a lánya, aki a nem árverezett 1/2 rész tulajdonosa, 58 éves. Az ő tulajdonrészén is végrehajtási jog van bejegyezve, de ott nem várható árverés, mert újabban fizeti a lakáshitelt, ami két év múlva lejár. Így két év múlva neki hitelmentes 1/2 tulajdona lesz. (ezt ő mondta.) (Az árverést nem a lakáshitel miatt indították.)

Arra gondoltam, hogy megveszem az árverésen az árverezett 1/2 tulajdonrészt. Ezt haszonélvezettel terhelten, lakottan árverezik.

Amíg él a haszonélvező, addig tiszta sor, hogy háborítatlanul használhatja a lakást ő is, és a bent lakó társtulajdonos is.
Ha a haszonélvező majd évek múlva meghal, gondolatom szerint a következőket ajánlanám fel a társtulajdonosnak választásra:

• megveszi a részemet reális áron (sejtésem szerint nem lesz teljesítőképes)
• megveszem a részét reális áron
• eladjuk a lakást, és megosztozunk a vételáron
• nekem adja a részét, cserébe én holtig tartó haszonélvezetet biztosítok neki az egész lakáson (majd jó lesz az unokáimnak)
• használati díjat fizet nekem a fél lakás után.

Ha neki semmi nem felel meg, pert indítok a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Kérdések: előállíthat-e a társtulajdonos olyan helyzetet, hogy semmit nem lehet csinálni? Gondolok itt olyanra, hogy pl.

1. ha haszonélvezetet alapít a két gyermeke javára a saját tulajdonrészén, akkor végigviszi-e a bíróság a közös tulajdon megszüntetését, vagy ez akadály, és minden marad a régiben?
2.Hivatkozhat-e egészségi állapot vagy bármi más miatt alkalmatlan időre, aminek a bíróság helyt ad?
3. Húsz éve ott lakik, ez akadálya-e a megszüntetésnek?
4. A bíróság megtagadja-e a közös tulajdon megszüntetést, vagy ingyenes (v. jelképes összegért) használati jogot állapít-e meg a bent lakónak arra hivatkozva, hogy a fél ingatlant árverésen, olcsón, lakottan vettem?

Részben igaz!
Ugyanakkor a Ptk szerint működő házaknál is kell rezsit fizetni,arra pénzalapot kell létrehozni,ami a tulajdonosok tul.hányad szerinti döntésén alapul.
.
Ez már alap a követelés érvényesítésére!
De!
.
Abban is igazad van hogy nem tht szerinti követelést nehéz érvényesiteni.
.
A kis 4-5 lakásos házaknál ez úgy működik, hogy "4-5 magyar összehajol".
.
Irásba foglalt határozat,jegyzőköny v, ugyanmár kérem....
Szóval nem lesz azt könnyű behajtani.

Azért azt megjegyezném, hogy klasszikus "közös költség"-ről nem beszélhetünk, hiszen ez nem társasház. A közös fenntartáshoz nem járult hozzá, ez okból persze lehet küldeni neki FMH-t, de ez közel sem olyan sima ügy, mint a Tht. szerint végrehajtást indítani egy közös költség tartozásra. Ez az igény akár vitatható is, adott esetben hosszú pereskedés is lehet belőle.

8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.

Ebben az esetben a bíróság itéletében hozza létre az Alapító Okiratot.
.
Ez azért fontos,mert az alapitáshoz 100 % tulajdonosi hozzájárulás kell. Az itt nem adott.

Ozil,

Perben kérhetitek, hogy a bíróság alakítsa társasházzá a közös tulajdont. Akkor nem kell a kilencedik tulaj aláírása.

Ehhez első körben kérd ki a kilencedik tulaj utolsó bejelentett lakóhelyét a kormányhivatalból, közös tulajdon megszüntetése céljából. A per előtt érdemes azon a címen megkeresni tértis levélben, esetleg meg is látogatni, és személyesen beszélni vele. Ha mentális problémája van, lehetséges, hogy gondnokság alatt áll. Van erre utaló feljegyzés a házatok tulajdoni lapján, esetleg azon a házén, ami a mai lakóhelye (ha ott is ő a tulajdonos)? Ha igen, akkor a gyámhivatalt kell megkeresnetek, és a gondnokával kell megegyeznetek.

Ha egyik sem eredményes, de megvan az utolsó bejelentett lakóhelye, akkor pert lehet indítani. Ezt bármelyik tulajdonos megindíthatja, az összes többi tulajdonos ellen.
Ebben a perben nyolc lakás tulajdonosai bólogatni fognak, a kilencedik nem lesz ott, ezért ügygondnokot kell kérni. Azt ne felejtsd el, hogy a per indításakor már csatolni kell az alapító okirat tervezetét, a földhivatali bejegyzésre alkalmas alaprajzot és a használatbavételi engedélyt. Szerintem kb. egy év lesz ezt végigvinni, talán valamivel öbb.

Egy másik út, hogy végrehajtatjátok a közösköltség-tartozását, elárverezik a lakását, és az új tulajjal egyeztek meg. Ehhez is hasznos az utolsó lakóhely, oda mehetnek fizetési meghagyások. Ki fizette az ő közös költségét eddig? Ha elosztottátok magatok között, akkor a nyolc lakás tulajdonosai külön-külön kiadathatnak ellene FMH-kat az általuk helyette kifizetett közös költségről. A leírás alapján nem valószínű, hogy vitatni fog bármit is, és fizetni sem fog. Akkor a végrehajtó árvereztet. Ez az út jóval olcsóbb, mint a per. Vissza is kapjátok a helyette kifizetett közös költséget. De durván másfél-két év, mire lesz új tulaj, akivel egyezkedni tudtok. És ha megegyeztek, akkor még kb. fél év a társasházzá alakítás.

(Jut eszembe, ki fizeti a közüzemi számláit?)

Kedves Fórumozók,
Tanácsot szeretnék kérni : osztatlan közös tulajdonban lévő házat ( a házban 9 db lakás van) szeretnénk társasházzá alakítani.
Sajnos az egyik lakás tulajdonosa kb 25 éve elérhetetlen (azóta üresen áll a lakása és a közös költséget sem fizeti), mentális problémája van - így az ő hozzájárulását nem tudjuk beszerezni. Van arra lehetőség hogy az aláírása nélkül elindítsuk a társasházzá alakulásunkat ? Állítólag azt ki tudjuk váltani, nem kevés pénzzel, amit szeretnénk elkerülni.
Köszönöm szépen !