Osztatlan közös tulajdon

Ha a bíróság közös tulajdont állapít meg, és az egyik tulajdonost kötelezi a másik tulajdonos tulajdonrészének a megváltására, de a kötelezettnek nincs elegendő pénze a teljesítésre, akkor melyik az ésszerűbb v. biztosabb megoldás?

1. belemenni egy ingatlan fedezetű hitelfelvételébe,hozzájárulni az ingatlan megterhelésére és megbízni a tulajdonostársban, hogy kifizet
2. végrehajtást kérni

Az 1. konstrukciónál tartok attól, hogy adóstárssá válok, nem fizetnek ki , de már a tulajdonom is a banké lenne és akkor perelhetek megint éveken keresztül....

Szerintetek valós a félelmem? Végrehajtás mennyire hosszú és mennyire macerás, ha árverezésre kerül az ingatlan?

A bíróság nem kötelez olyat megváltásra, akinek nincs rá pénze.

Ésszerűbb megszabadulni tőle. Írd le a konkrét problémát.

Kovács Béla, pedig kötelezte a bíróság.

Konkrétan a probléma abból áll, hogy ráépítés címén tulajdonjogot szereztek az én tulajdonomban álló ingatlanon, így a bíróság megállapította a közös tulajdont, meghatározott arányban.
Ugyanebben az határozatában a bíróság, mivel a közös tulajdon senki számára sem üdvözítő,ezt meg is szűntette oly módon, hogy kötelezte az ellenérdekű felet a részemre meghatározott összeg megfizetésére.
Az adott összegnek csak egy részével rendelkezik a másik tulajdonos.
Ezért vagy kérek egy végrehajtást, vagy a szóban forgó ingatlanra alapított hitelfelvételben közreműködök.
De, hogy tudok minden veszély nélkül közreműködni.Bizalmam már nem sok van a másik félhez.

Tiltakoznod kellett volna a közös tulajdon ilyen módon történő megszüntetése ellen. Meg neki is.
Nem is értem: a bíróságnak vizsgálnia kell a megváltást vállaló vagy arra kötelezni kért fél teljesítőképességét.

Tiltakozni már csak fellebbezéssel tudtunk volna, de egyikünk sem élt ezzel a lehetőséggel.
Ők azért, mert felmérték, hogy többet buknak egy fellebbezésen én pedig azért , mert örültem, hogy végre több éves pereskedés után megítélték a nekem járó összeget.
És milyen más mód kerülhetett volna még szóba?

Az árverés.

Most már kérj végrehajtást.

Árverést is elrendelhetett volna a bíróság?

Na, mindegy, ezt már buktam. Akkor mindenképp a végrehajtást kérem, ahogy Obudafan is tanácsolja.
Ti is úgy látjátok, hogy hülyeség a hitelfelvételbe belemenni, ugye?

Tisztelt Kovács úr,

a lakások már biztosan nem közös tulajdonúak, mert az egyiket megvásárolták az építtetőtől, így az az ő tulajdonuk.

Attól az még vígan lehet közös tulajdon. Hány olyat láttam én már, amikor azt hitte a vevő, hogy lakást vett, pedig valójában egy osztatlan közös tulajdonú épület bizonyos tulajdoni hányadát szerezte meg.

Az én házamhoz, és a szomszád házához egy osztatlan közös udvar tartozik. Az udvarhoz tartozó kapun idáig nem volt zár, de most megcsináltattam. Felajánlottam a szomszédnak, hogy átadom neki is a kulcsokat, de nem hajlandó átvenni. (Személyes "bosszú" van a háttérben) Lehet valahogy hivatalosan erre kötelezni? Ahhoz, hogy felszereljem a zárat kellett volna a beleegyezése, vagy nem? (Előtte próbáltam vele erről beszélni, de szóba se állt velem). Most azzal fenyegetőzik, hogy majd szétveri a zárat, ha a bezárom. Ha megteszi jogosan mit tehetek ellene?

Köszönöm a segítséget

Kuldd el neki postan a kulcsokat,ezutan, ha szetveri a zarat, jelntsd fel rongalasert.

Tisztelt Fórumtársak!

Ahhoz, hogy két lakásból álló osztatlan közös tulajdonunkat megoszthassuk jogilag is társasházzá kell nyilváníttatnunk, mert a fizikai megosztás a kerületben engedélyezett legkisebb telek nagyság miatt nem lehetséges.

Miután ennek az öreg háznak előzőleg sok tulajdonosa volt, az eredeti házrajz és egyéb iratok nincsenek meg. Ha jól tudom, a társasházi közösség létesítéséhez többek között szükséges egy épületrajz is. Mi a teendő, ha ez nem áll rendelkezésre? Mit fogad el (ír elő) a Földhivatal erre az esetre?

A házban levő lakások független közművel (víz, villany) rendelkeznek. A szolgáltató felé a jövőben a társasház, mint közösség tartozik fizetni vagy az egyes tulajdonosok a saját lakrészükben elhelyezett mérők alapján fizetnek?

A választ előre is köszönöm.

Egy tervezővel el kell készíttetni a szükséges alaprajzokat. Ezt kell az alapító okirathoz csatolni.

Csak kérdés, hogy egy állapotfelmérés szintű rajz kell vagy egy olyan, amiből akár fel lehetne építeni újra. Ugyanis ezutóbbi, becslésem szerint horror összeg lehet.

Ha a közművek mérőórái önálló főmérök akkor nincs gond önállóan fizettek a szolgáltatónak.gond a vizórával lehet.ebből helyrajzi számonként egy lehet.akkor ezt az egy tételt és a szemétszállítás díjat a társasház fizeti majd. Olcsóbb ha a ptk alapján működtök amit 6 lakásig megtehettek.

Kedves MajorDomus!

Köszönöm válaszod!

Nem engedélyezési, vagy kiviteli szintű tervek kellenek. Az alapító okirathoz szükséges tervek lényegesen egyszerűbbek, a szerepük mindössze annyi, hogy az önálló albetétekben és a közös tulajdonban lévő egységek, illetve helyiségek egyértelműen beazonosíthatók legyenek.

Egyszerusitve szintenkenti alaprajzrol van szo.

De földmérőnek kell készítenie. Az meg úgyis tudja, milyenre van szükség.

Épület alaprajzot földmérő készít? Ennyire ne vicceljük meg szegény kérdezőt. :)

Ta vagy a szakember, de hozzánk bizony mindig ugyanaz hozza, aki a vázrajzokat, és az van a névjegyén, hogy okleveles földmérő.
(Ha jól tudom, a földhivatalban sem építészek dolgoznak, hanem földmérők.)

Tiszteletem!
Osztatlan közös tulajdonú ingatlan 1/2-ét vettem meg. Az előző tulajdonosok úgy használták a tulajdonukat, hogy akitől én megvettem az kevesebbet használt, mert a társtulajdonos néninek a sufnija (amiben lakott) benyúlt az eladandóba. Akkor ajánlottam, hogy nem a felét veszem meg, hanem a felénél kevesebbet, ő pedig vegye meg azt a részt amivel érintett, de azt mondta neki nincs pénze. Megbeszéltük, hogy jó én megveszem a felét, a kérdéses részt (+a másik felét ami az övé) pedig használhatja amig él. Az eladókkal rendezték a használatot (le is lett kerítve) és én már ezt az állapotot vettem meg, azzal (a szerződésben is rögzitve lett), hogy a melléképlet használatára ő, de csakis ő jogosult, addig amig használja (gondolván arra, hogy esetleg el akarja majd adni, vagy odafogadni valakit, v. ki akarja adni stb., hogy ezt ne tehesse) Az adásvételi szerződésünkön az egyik tanu ő, ill. a lánya. Most meghalt a néni. Birtokba akarom venni most már a kérdéses részt ("melléképület") is. Mit tegyek? A holmija még benne van, azokat nyilván megörökölték a leszármazói. Kulcsom sincs a (mellék)épületéhez, ráadásul az ajtó nem az én részemen van! Azt viszont nem akarom, hogy az örökösei birtokba vegyék a mellékület tulajodnomat képező részét és aztán velük kelljen vitatkozni (pl. mert ők birtokon belül kerülnek?)
A főépület egyébként az ingatlanon az enyém, építkeztem rajta, ő hozzájárult ahhoz, a telek nem választható külön, mert ahhoz kicsi a telek. Elővételi jogommal nem fogok tudni élni (ha esetleg el fogják az örökösök adni), mert nincs pénzem. (És elég is nekem ami az enyém).
A "melléképületben egyébként a gépészet is bennt van, a néni efektiv ott lakott, azokat megcsíphetem? vagy lekapcsolhatják? Felújítást, átalakítást stb. semmit nem tudott végezni, mert nem járultam hozzá!Tulajdonképpen, most az örökösökkel leszek osztatlan közösben, de már fele-fele arányban. A használat rendezve van (le is keríve). Hogyan vegyem birtokba, hogy jogszerű legyek, és ne is tudjanak kijátszani.
Segitsetek! Köszönöm

Furcsa ember lehetsz. Te felujitottad rendbe raktad a reszed, mert a neni mindenhez hozzajarult o meg romos hazban lakott mert az o reszere nem jarultal hozza a felujitashoz.
Gondolom az orokosei meghalaljak neked hogy kevesebbet er az orokreszuk.

Kbs
azert mert a foldhivatali bejegyzeshez ( terkep) megvalosulasi vazrajz kell.
Itt viszont szintenkenti alaprajzrol beszelunk ami viszont vagy a mikrofilmtarbol kerul elo, ha nincs akkor viszont tervezot kell igenybe venni hogy keszitse el.