Osztatlan közös tulajdon

Költői? :D

Nem annak szántam. De másodszor is elolvasva a tényállást, tényleg az.

Bmyky, az eladó azt tudja átruházni, amije neki van: 2/16 arányú (miért nem 1/8) tulajdonjogot és használati megosztás alapján egy meghatározott természetbeni rész kizárólagos használatának a jogát.

KBS

„2/16 arányú (miért nem 1/8) tulajdonjogot”

Azt én sem értem, hogy nálunk pl. miért 180-ad részben számolt a földhivatal a mi osztatlan közös tulajdonunk esetén. Anyukámmal egy fél házat-telket birtokoltunk és ezt a földhivatal úgy osztotta kettőnk között az 1/10 - 4/10 rész helyett, hogy 18/180 - 72/180.

(Talán a maradékban valaki olyan arányban tulajdonos, amit nem lehet egyszerűsíteni. A közös nevezőn kell nyilvántartani mindenki illetőségét. Aztán pedig a nevező marad akkor is, ha az arányok egyszerűsödnek.

Ez történhetett itt is: van legalább két olyan tulajdonos, akinek csak 1/16-a van.)

KBS

„van legalább két olyan tulajdonos, akinek csak 1/16-a van”

Kétlem, hogy így lenne:

„Van egy 8 lakásos társasház ahol minden tulajdonosnak 2/16 tulajdon jog van bejegyezve a tulajdoni lapon.”

Nekem a 8x2/16 pont egészre, azaz 16/16-ra jön ki.
Vagy valami másra gondoltál? Nem teljesen értelek.

KBS

„Talán a maradékban valaki olyan arányban tulajdonos, amit nem lehet egyszerűsíteni. A közös nevezőn kell nyilvántartani mindenki illetőségét. Aztán pedig a nevező marad akkor is, ha az arányok egyszerűsödnek.”

Azért érdekes lenne a mi esetünkben, ha lett volna valaha is 180 tulajdonosa annak a szerencsétlen ingatlannak. :-O

(Nem is kell. Elég, ha pl. valakinek 5/180-a van.)

Ő meg úgy értette, hogy minden egyes, természetben kizárólagosan használt lakás tulajdosainak összesen 2/16-a van. De ha csak egyikre is ketten vannak (pl. házaspár), akkor nekik már 1/16-1/16 hányaduk van.

KBS

„De ha csak egyikre is ketten vannak (pl. házaspár), akkor nekik már 1/16-1/16 hányaduk van.”

Elnézést, hogy kicsit kötözködök, de a házaspár sohasem lesz EGY tulajdonos, márpedig a kérdező azt írta, hogy „minden tulajdonosnak 2/16 tulajdonjog van bejegyezve”

Nem kell ehhez atomfizika, hogy lásd, ha 8 db lakás van, és mindenkinek 2/16 van bejegyezve, akkor vagy tényleg MINDEN lakásnak pontosan 1 tulajdonosa van, vagy, ami sokkal valószínűbb, hogy a kérdező, a "társasház" megnevezéshez hasonlóan - finoman szólva is - pongyolán fogalmaz. Lakóegységre érti azt a 2/16-ot, ez viszonylag evidensnek tűnik.

De a kérdésére amúgy tökéletes választ kapott KBS-től.

Tisztelt fórumozók!

Van-e bármilyen törvényi akadálya annak, hogy osztatlan közös tulajdon esetén, ahol két tulajdonosa van a lakásnak, és az egyik tulajdonos 7/8-ad, a másik tulajdonos 1/8-ad arányban tulajdonosa a lakásnak, akkor eladás során az adásvételi szerződésben a különböző hányadok azonos áron legyenek értékesítve?

Lefordítva, lehetőség van-e arra, hogy a teljes ingatlanra kapott vételárat hivatalosan fele-fele arányban kapják meg a tulajdonosok? Mindenképp szükséges előbb egy ajándékozási szerződés, mely fele-fele arányban osztja el a tulajdont, vagy pedig ezt a tulajdonviszonyt az adásvételi szerződésben lehet máshogyan is elosztani?

Érdekelne ez adózás, illeték, stb szempontjából is. 5 éve örökölt ingatlanról van szó.

Előre is köszönöm a válaszokat.

Bár nem szokásos, de nem gondolnám, hogy tiltaná bármi is, hogy annyiért add el a tulajdonodat, amennyiért csak akarod.
Bárki.

Eladja az egyik tulajdonos X összegért az 1/8-ad hányadát, és ugyanúgy X összegért a másik tulajdonos a 7/8-adát.

Ha ez nem valamilyen fizetés alóli kibújás, adóelkerülés, vagy ilyesmi, akkor nem valószínű, hogy belekötnek.

Ha 2019-ben adjátok el, és 2014-ben vagy előbb szereztétek, akkor nem kell adót fizetni.
Ha 2015-ben, vagy utána szereztétek, akkor kell, de ez attól is függ, hogyan szereztétek (öröklés, adásvétel, ajándékozás), és hogy melyik évben, milyen szerzési értékkel (hagyatéki végzés, adásvételi szerződés), és mennyiért adjátok el.

„nem valószínű, hogy belekötnek.”
Én az illetékosztály helyében a 7/8-ot eladó illetékét az 1/8 árának a hétszeresére vetném ki.

Egyébként, a két lehetőség, amelyet Blanka90 vázolt, nem is ugyanaz. Sőt van az három vagy négy is.

Megjegyzem, kötelező az ügyvédi közreműködés. Az ilyesmiről az eljáró ügyvédet kell kérdezni. Ha azt mondja, nem tudja, akkor másikat kell keresni.

„Én az illetékosztály helyében a 7/8-ot eladó illetékét az 1/8 árának a hétszeresére vetném ki.”

Én is. De itt akkor nincs "illetékelkerülés", hiszen a teljes érték után vetik ki, tulajdonrész arányosan. Már feltételezve, hogy az eladási ár közel van a tényleges értékhez, akkor itt nincs spórolás. Ha van, akkor az már valami elkerülésére irányul...

Mondjuk az igaz, hogy okosabb tanácsot is lehetne adni, ha tudnánk a célját ennek a kavarásnak.

Én úgy értettem, hogy ugyanannyi lenne az 1/8 ára, mint a 7/8-é. De erre alappal mondhatja azt az illetékfőosztály, hogy ha el lehetett adni az 1/8-ot X forintért, akkor a 7/8 a hétszeresét éri, nem annyit, amennyiért eladták. Akkor viszont a vevő ráfarag, mert a szerződés szerinti vételárnak nem a 4%-át fizeti meg illetéknek, hanem a 16%-át. (Ha jól számolok.)

Hát ez attól függ, mi az "X", az alap.

Nem. Attól nem függ.

Köszönöm a gondolatokat, megpróbálom összefoglalni, hogy ez a kavar hogyan is jött létre.

Az örökhagyó halálakor ketten örökölték az ingatlant, fele-fele arányban (testvérpár), de az egyik félnek voltak ingadozóan törlesztett tartozásai, és közösen úgy egyeztek meg (még ha ez egy átgondolatlan lépés is volt), hogy a hányadokat máshogyan rögzítik az esetleges végrehajtási folyamatok megelőzése érdekében.

A tartozások kiegyenlítésre kerültek, így az ingatlan tehermentes maradt mindvégig szerencsére. Most eladásnál viszont az a helyzet alakult ki, hogy az ingatlanért kapott összeget fele-fele arányban szeretnék elosztani, ahogyan azt megörökölték, de a tulajdonjog az 1/8, és 7/8. Ezután újabb lakások vásárlását tervezik a felek, így az sem mindegy, hogy ekkor mennyi illetéket kell majd fizetniük.

Próbálunk mindenki számára megfelelő megoldást találni a helyzetre, pl. ajándékozás eladás előtt, mely rögzíti a felek tulajdonhányadát úgy, ahogyan eredetileg kellett volna, ez viszont ha jól tudom, akkor magas illetékfizetési kötelezettséget is ró maga után.

Bármilyen ötletet szívesen fogadok az esettel kapcsolatban.

A szokásos történet: pillanatnyilag jó ötletnek tűnt a színlelt szerződés.

Igen, valóban teljesen felesleges, és felelőtlen lépés volt, én sem teljesen értem.

Ki mit gondol, melyik az az út, ami járható lehet?

Mindegyik járható, csak következményekkel jár. Az első ötletre - mint írtam - a vevő faraghat rá. Ha nem írjátok bele a szerződésbe, hogy ki mennyit kap a vételárból, azzal az 1/7-es jár rosszul egy esetleges cserepótló vételnél.

Az ajándékozás az eladás előtt teljesen rossz ötlet, hiszen annak ügyvédi munkadíja van, a megajándékozott 9%-os illetéket fizetne, az eladás után pedig az ár negyedének a 15%-át le kellene adóznia.

Szerintem túl sokat akar az 1/7-es jóember. Végrehajtást is megúszni, kedvezményes illetéket viszont teljesen kihasználni. Idézhetném a parádi papot...

Köszönöm, akkor esetleg az adásvétel lebonyolítása után a pénzösszeg ajándékozása? Vagy - most kicsit feszegetem a normális ész határait -, ha esetleg írásba foglalnának közjegyzőnél magánszemélyek közötti tartozáselismerő nyilatkozatot, amit a lakás eladása után fizetne meg a 7/8-ados tulaj?

Azt kérem most ne feszegessük, hogy a jóember mit szeretne, a végrehajtási eljárás alóli kibúvás nem az ő döntése volt legjobb tudásom szerint, de ellene sem volt. Mindenesetre az 1/8-ad arányra is jegyezhettek volna be végrehajtási jogot, de sosem jutott el odáig a diákhitel tartozás, valódi kibúvás nem történt, bár a szándék megvolt.

Azt természetesen semmiképp sem szeretnék, ha a leendő vevőt érné bármilyen hátrány, tehát ez az opció nem jöhet szóba.

Egymás közt úgy osztják el a vételárat, ahogy akarják, senki nem szól bele. De akkor az 1/8-os tulajdonosnak a cserepótló vétel kedvezményét az eladási ár 1/8-a alapján fogják számítani. És ez az, amit, azt hiszem, nem lehet megúszni a vevő vázolt sérelmének a veszélye nélkül.

Osztatlan közös tulajdonon, ami társasházi alapító okirattal rendelkezik, az egyik tulajdonos építési munkát végez. A teljen egy kb. 50 éve kialakult megosztás alapján található egy kerítés is. A telken egy épület bontását is végzik, melyben az egyik tulajdonosnak kamra és pince tulajdona is van. Az epület bontását úg, kezdték el 2014 októberben, hogy erről előzetesen nem tájékoztatták a másik két tulajdonost. A bontás megszakítását kérte az egyik tulajdonotárs, mivel a tárolóból nem volt lehetősége kipakolni. Az építtető leállította a bontást, melyet azóta sem fejezett be. Több alkalommal kérte ezt a masik tulajdonostárs, mivel az épület állaga életvészélyes. Az építési hatóság határozata szerint az épületet a fal magasságának kétszeresének megfelelően körül kell keríteni, és a munkaterületre csak balesetvédelki vizsgával rendelkező személyek léphetnek be. Ez alapján az egyik tulajdonos nem tud az ingatlanába be illetve kijutni. Milyen lehetőség van ennek a határozatnak a megsemmisítésére? II. fok elutasította a fellebezést mivel korábban már hoztak határozatot, de abban az 50 éve fennálló kerítés lebontása miatt történt a fellebezés.