Közös képviselő felelősségre vonása és egyéb problémák!

"A regisztráció feltétele, a váll ig, vagy valamilyen társasági forma, végzettség, köztartozás mentesség. Így ha valaki ezért a tevékenységért pénzt kap, mindezzel rendelkeznie kell. „

Ez így nem teljesen igaz.
A regisztrációnak nem feltétele a vállalkozói igazolvány, vagy a „valamilyen társasági forma”.
Ha megvan a megfelelő végzettséged, magánszemélyként is elláthatsz üzletszerű társasházkezelői tevékenységet, és ebben az esetben, mint „üzletszerű társasház-kezelői tevékenységet folytatót” vesznek nyilvántartásba.
Ha egyéni vállalkozó vagy, akkor az „üzletszerű társasház-kezelői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek” nyilvántartásába vesznek fel, ezért egyéni vállalkozóként célszerű mindkét regisztráció, és értelemszerűen, ha megszűnik a vállalkozás, mint magánszemély folytatod tovább az üzletszerű társasház-kezelői tevékenységet.
Természetesen erről a megbízót (társasház) a megfelelő módon értesíteni kell.

Sajnos azt kell mondjam ez így nem teljesen igaz. Ha magánszemélyként akarsz regisztrálni, azt csak alkalmazottként teheted. Nekem ezt a felvilágosítást adták regisztrációkor, mert magánszemélyként is akartam regisztrálni, de ahhoz céget kellett volna alávetni a regisztrációnak, ahol alkalmazásban állok. És ahogy nézem a regisztrációs listát, minden magánszemély úgy szerepel, mint valamely gazdasági társaság alkalmazottja.

Kedves Fórumozók!

Elolvastam a társasházi törvényt és a fórumot is átnéztem, de még mindig bizonytalan vagyok, ezért kérem a segítségüket.
4 lakásos társasházban lakunk, a lakók friss döntése értelmében minden számlánkat felosztva kapjuk (víz, csatorna, szemét), ezért a közös képviselő cégnek pénzügyi feladata velünk kpacsolatban nincsen. Ezért egyik lakótársunk felvetette, hogy mentsük fel a közös képviselő céget, és ő ingyenesen elválallja majd a (szerinte ezentúl közös pénzügyi közelezettség hiányában semmilyen feladattal nem járó) közös képviseletet.
Azt szeretném megkérdezni, hogy belemenjünk-e ebbe a megoldásba. Nyilván anyagilag megérné, de nem tudom, származhat-e bármilyen hátrányom abból, hogy ez a lakótárs teljesen járatlan jogi és egyéb ügyekben, ráadásul attól tartok, hogy a jövőben előállhat olyan helyzet, amikor vmilyen vitás ügyben ellenérdekeltek leszünk, és attól tartok, kihasználhatja a közös képviselői tisztségét ilyen vitás esetekben.

Válaszukat várva:
Polgárka

Polgárka

4 lakásosnál nem kell k.k.

Kedves Andi2!
Ezek szerint nem azonos regisztrációs listát nézünk. (van belőle sok)
Próbáld meg újra azt a regisztrációt, szerintem menni fog.

Andi2:
„Nandy, 2010 évi módosítás kimondja, üzletszerű th kezelői tevékenységet, IFH regisztrációval lehet végezni.”

De ez nem biztos, hogy alapja lehet egy, a polgári jogi szabályok szerint amúgy érvényes szerződés megtámadásának (azaz a kk. legitimitásának megkérdőjelezése...).

Nézd, a számviteli szolgáltatás nyújtására (pl. könyvelés) is vannak szabályok, mégis ha a könyvelő nem rendelkezik a törvényben előírt PM-regisztrációval, attól még a könyvelése és a díjazása nem lesz semmis. Mint ahogy a megbízatása sem.

Nem lehet csak úgy visszakérni a pénzt, hiszen a rábízott munkát elvégezte. Legfeljebb megbüntetik a vállalkozót, amiért nem regisztrált könyvelőt bízott meg a könyveléssel.

Mufurc_nagyon # e-mail 2011.03.25. 08:47

Ahogy ragyásdezső mondja, a volt kk. az iratok át nem adásával számviteli fegyelem megsértését követi el.

nem pont társasházakkal kapcsolatban, de sima Kft ügyvezetőjéről tudok, aki a felszámolónak "elfelejtette" átadni a cég könyvelését, iratait, most bűncselekmény miatt a VPOP (volt még tavaly...) indított ellene eljárást.

Lehet Nandy de a kérdés alapvetően nem is ez volt. Hanem az, hogy megteheti e a kk, hogy szó nélkül magánszemélyként végzi a tevékenységét, és ezzel többletköltsége keletkezik a th-nak.
Nyilván azt a regisztrálatlan könyvelő sem teheti meg, ha megszünteti a vállalkozóiját, az általa könyvelt cégek tudta és belegyezése nélkül, mindhez bejelentkezik mondjuk 4 órás munkaviszonyba, és el is utalja a járulékokat maga után... A vita innen indult eredetileg, és nem is a díját lehet ilyen esetben visszakérni a kk-tól, hanem a többletköltséget, ami a megváltozott jogviszonyából származik.
Legalábbis egy most váltott elődöm hasonló módon dolgozott, és nem csak ezért, hanem némi elsikkasztott lé, és kártérítés miatt ügyvédhez kellett fordulni, aki ezeket a tételeket visszakérhető, és polgári perben visszakövetelhetőként jelölte.
És nem kötekedni akartam Veled ez ügyben, hanem ha hozzád esik be egy kk és ilyen tanácsot adsz neki, akkor könnyen járhat úgy mint az elődöm...

Szia ragyasdezso,
Intézőbizottság sem kell négylakásoshoz? Nem találtam a társasházi törvényben erről semmit.
Ha intézőbizottság kell, akkor az elnökéről kérdezném ugyanazt - nem gond-e, hogy abszolút járatlan jogi ügyekben az erre a posztra jelentkező lakótárs, és nem fordulhat-e elő, hogy előnye származik a posztból vmi vita kapcsán, amiben netán ellenérdekeltek leszünk?

Polgárka

Egy 4 lakásosnál bárki elvállalhatja. Előnye nem sok származhat az ügyek intézéséből.

Tisztelt Cím!

Volt közösképviselőnk ellopta a ház pénzét, majd távozott. Csak sejtem, hogy ez ügyben eljárás folyik ellene, azonban az ellopott pénz a szolgáltatóké lett volna, kik most újra követelik, természetesen rajtunk lakókon.
Jelen esetben lakásonként több 100 ezer forintról van szó. Kénytelen vagyok befizetni az összeget?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Gál Dávid

Kénytelenek vagytok befizetni. A sortartásos kezesség már csak így hozza.

Köszönöm a választ! Bár szomorú vagyok!

Üdvözlettel: Gál Dávid

Kedves Dóka!

Javaslom a volt képviselet ellen indítsanak büntető feljelentést és kártérítési pert.

Ne feledkezzenek meg a számvizsgáló bizottság tagjairól sem, hiszen nekik havonta kell a számlákat és a pénzforgalmat ellenőrizni.

Sajnos az eljárás (polgári) költség többlete jelent (ügyvéd + 6% illeték).

A feljelentés ismeretlen tette ellen legalább ingyenes.

„Javaslom a volt képviselet ellen indítsanak büntető feljelentést és kártérítési pert.”

Erről azért legyen közgyűlési határozat is!

Sziasztok,
a lenti kérdést egy másik fórumon már feltettem, s arra MD válaszolt is, köszönöm neki, de több szem többet lát alapon, itt is megkérdezném:

Tehát a következő kapcsán kérném ki a véleményeteket:

Van egy lakó a tházban, akinek van kb. 140e ft.közös költség tartozása. Ez a lakás az 1. emeleten van, lakásának egyik fala penészedik. Szintén penészedik az alatta lévő földszinti lakás fala is. Minden bizonnyal a szomszéd földszintes ház falától, tetőszerkezétől jön át a víz a földszinti lakás falába, azon keresztül pedig felszivároghat az 1. emeleti lakás falába.

Az 1. emeleti lakó felvetette, hogy a közös költség tartozás fejében a saját lakásának külső falát, ami ha jól gondolom a társasház része, azt leszigeteli. Nem megy biztosítóhoz, nem megy a szomszéd házhoz veszekedni.

Előállhat-e ilyen felvetéssel a lakó, s ezt a társasháznak el kell fogadnia? Vagy vesse fel egy lakógyűlésen a javaslatát, és ott szavaz a lakógyűlés ennek a lehetőségnek az elfogadásáról, elvetéséről?

Vagy mondja azt a lakógyűlés, hogy fizesse be a tartozását, és a társasház vagy a lakó majd biztosítón keresztül rendezi a dolgot? A társasháznak nincs jelenleg társasházbiztosítása.

Tapasztalat, vélemény ilyen ügyben?

Azt én elég nehezen képzelem, hogy a víz felfelé szivárog, az 1 emelettől, és úgy okoz penészedést.

Azt inkább, hogy hőhidas az épület, vagy északi végfalról van szó, vagy tartósan ázik a fal felülről.
Ha ezt tetézik azzal, hogy csak egy darabot pld. 1. emeleti szigeteltet, csak tovább ront a helyzeten.

A biztosító ilyet nem térít, se a hőhíd, se az északi fal nem biztosítási esemény. A beázás még belefér, de annak korábban nyomának kell lennie, hogy penész legyen belőle.
Közös tulajdonon - a homlokzat az - senki nem csináltathat saját elképzelése szerint semmit, még egy szöget sem lehet beverni elvileg a közgyűlés hozzájárulása nélkül. A közös költség pedig meghatározott célra, törvény által előírt módon szedett/ osztott költség (üzemeltetés, karbantartás) így ilyen jellegű cserébe (külön rendelkezés hiányában)a PTK alapján nem mehet bele a társasház. A felújítási alap terhére esetleg, de érdemes kiszámolni, hogy a mostani 140.000 Ft hány évi felújítási alap hozzájárulását jelenti, és amennyiben az a közösség többi tagjára nézve hátrányos, inkább nem is foglalkozni vele.
(Értsd: most mondjuk évi 14.000 Ft a felújítási alap hozzájárulás, akkor 10 évig nem fizet az alapba, amit a többieknek kell helyette, bekalkulálva az inflációkat, az alap emelését, felújítási költségek emelését stb.)

Andi2, és persze MD ismételten :) köszönöm a válaszaitokat.
Azt nem tudom, hogy fel vagy le irányba szivárog a víz, kb. valahol ott van a szomszéd ház ereszének a csatlakozása, ahol a társasház két lakása (I.em. és fsz) találkozik.
Tehát nem lehet.
De a közgyűlésnek lehet ez egy napirendi pontja? Amennyiben mégis csak kéri a lakó, hogy a közös képviselő a közgyűlésen tegye fel ezt a kérdést a napirendi pontok közé, a lakók meg szavazzanak erről,akkor fel kell venni a pontok közé és a lakók meg szavaznak erről? S meg lehet tagadni a hátralékos lakótól, hogy a napirendi pontok közé felvegyük a kérését?

Hátralék nélkül is meg lehet tagadni. Ha csak nincs SZmSzm ban szabályozva, hogy a napirendi pontokat a tulajdonosok állítják össze...amúgy a kk feladata.

vajon...
Allitsd magad melle a tulajdonosok 10 %~at s ha ennyien keritek a kozgyules osszehivasat, akkor ti hatarozzatok meg a napirendet is.

Andi2, MD, köszi, de még kérdeznék:
meg lehet tagadnia a kk-nak a napirendi pontok közé a hátralékos lakó kérésének felvételét?
azt gondolom nem, de hozzáértőbbeket megkérdezek erről :)

Vajon, nincs jelentősége, hogy van vagy nincs hátraléka. A napirendi pontokat a kk állítja össze. Javaslatot lehet tenni, illetőleg kérni kell napirendi pont felvételét, 1/10 tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosnak írásban. Tudok olyan kk-t aki még erre sem veszi fel, mert ez nem túl szabályozott kérdés a th tv-ben. Arra van szabályozás, hogy 1/10 tulajdoni hányad kérésére kötelező összehívni a kgy-t, a megjelölt és indokolt napirendi ponttal. De! ha az eleve törvényt sért, vagy a kisebbség jogos érdekeit sérti, a kk megtagadhatja az összehívást. Ekkor összehívhatják a tulajdonosok, és vélhetően majd jól kikötnek a bíróságon...

Üdvözlök mindenkit!

A következő lenne a kérdésem.Egy távfűtéses panelben van egy jelenleg nem lakott ingatlan.A tulajok munka miatt hosszabb időt külföldön töltenek.A kk tavaly azért nem kérte a távfűtés idő előtti elindítását,mert nem jött össze az 50%+1 arány.(nem elzárható,költségmegosztó nélküli rendszerről van szó)
Lassan vége a fűtési szezonnak,ezért ismét aktuális a dolog.
Véleménye szerint a nem lakott lakás automatikusan NEM-nek minősül szavazat ügyben.Jogos az érvelése?
Köszönöm!

Andi2

„De! ha az eleve törvényt sért, vagy a kisebbség jogos érdekeit sérti, a kk megtagadhatja az összehívást”

A k.k.-nak nincs mérlegelési jogköre: össze kell hívni a közgyűlést.

Noname12

Aki nincs ott és meghatalmazást sem adott az nem szavazott!