Ingatlan Adás - vétel

Szerintem.

Önkormányzati feladat ellátásához, a vele szerződő...

1.
NEM saját alapítású-tulajdonú partnernek
csak
ingyenes használatba adhatja a szükséges vagyont.

2.
Saját alapítású-tulajdonú partnerek viszont át is adhatja.
Hisz az így továbbra is a saját önkormányzati tulajdona marad, csak egy áttételen keresztül.

Köszönöm a válaszokat!

Nem, természetesen nem vizsgáztatási szándékkal tettem fel a kérdést, konkrét esetről beszélek, nyilván nem fogom nevesíteni ennek ellenére mondjuk a feleket, de igen, az önkormányzatnak konkrét szándéka átadni ingyenesen egy ingatlant egy szervezet számára.

Bármilyen meglepő drbjozsef az önkormányzat nincs tisztában vele, hogy hogyan működik, mert teljes meggyőződéssel gondolták, hogy ez gond és probléma nélkül, ajándék jogcímén is ok (szerintem nem ok).

Azonban én is csak hasonló következtetésekre jutottam, mint drbjozsef ; Kovács_Béla_Sándor és nonolet válaszában olvasható.

MajorDomus: Nem, nem tudom jobban, hiszen akkor nem kérdeztem volna.

Én kérek elnézést, ha a kérdésemmel megzavartam a köznyugalmat, nyilvánvaló, hogy azért tettem fel a kérdést - éppen annak rendhagyó voltára is tekintettel - , hátha van valaki, aki ebben a körben már gyakorlati tapasztalattal rendelkezik és tud ebben segíteni.

Mindenesetre köszönöm a segítő szándékú válaszokat mindenkinek!

Ilyet itt konkrétan nem valószínű, hogy tud bárki is, de mindenképpen az önkormányzatnak kell intéznie, tehát kénytelen lesz utánajárni. Mondjuk kérdezze a jegyző a Kormányhivatalt, vagy a Nemzeti Vagyonkezelőt. Például. Jobb ötletem hirtelen nincs.

Gondolom valami kisebb önkormányzat, ahol külön jogász nincs. Esetleg megkeresheti a jegyző a közelebbi nagyváros jegyzőjét ésvagy jogászát, hátha ott már történt ilyen.

Igen, így van, kisebb önkormányzatról van szó.

Sajnos az MNV is csak annyi tájékoztatást adott elvileg, hogy lehet ilyet, nem kell a hozzájárulásuk, amennyiben nem a Magyar Államtól származik a vagyon, illetve, hogy a jogcím ingyenes tulajdonba adás, ilyen jogcím azonban a földhivatal előtt nem ismert...

„d) Ingatlanok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai:

1. Átruházás
2. Növedék
3. Beépítés
4. Ráépítés
5. Öröklés”

Szerintem ezek közül az átruházás megfelelne. Csak nem visszterhes vagyonátruházás, hanem ingyenes vagyonátruházás.

Igen, lehet.

A földhivatal szerint ingyenes vagyonátengedést tudnak rögzíteni vagy ingyenes vagyonátadást.

Az elsőre vonatkozóan kihámoztam az önkormányzati törvényből, hogy az csak két önkormányzat között működő jogcím lehet, míg utóbbira egyelőre semmit nem találtam.

végelszámolás alatt lévő Bt.(tagjai német állampolgárok) tulajdonában van egy gyümölcsös művelési ágú ingatlan, rajta egy gazdasági épület. A területet 1995-ben vásárolta a Bt.(áfa nem volt). A gazdasági épületet is 1995 ben építette, az ehhez kapcsolódó áfát visszaigényelte.
A végelszámolás során az ingatlan a Bt. tulajdonosok tulajdonába megy át, vagyoni kivétként.
Kell e áfát fizetni a kivont Vagyon értéke alapján? Megbontható e úgy , hogy a terület áfa nélkül, a gazdasági épület áfa fizetéssel vonják ki.

Köszönöm.

Az áfa fizetés attól függ, hogy választotta e az adókötelessé tételt a Bt. az ingatlan értékesítés kapcsán vagy sem. Hogy a német tagok szerezhetnek e tulajdont az függ a terület nagyságától.

Rosszul tudom, hogy gazdasági társaság tulajdonában nem lehetett, nem lehet termőföld?

Akkoriban még lehetett... úgy rémlik.

Rosszul rémlik. Teljes tilalom volt, az uniós csatlakozáskor kaptunk haladékot a megszüntetésre, és amikor a haladék is lejárt, akkor találták ki kínjukban a földforgalmi törvényt. (Meg a csatolt tartozékait.)
Ha a gazdasági társaságok szerezhettek volna termőföldet, akkor a fél ország a téeszek romjain alakult kft.-ké lenne. A kft.-k meg a holland és osztrák parasztoké. Esetleg spekulánsoké.

A gyümölcsös és a gazdasági épület a tulajdoni lap szerint is a BT nevén van. És eredetileg is a két német alapította, tehát a Bt. szerezhette akkor ezek szerint , mint zártkert, gyümölcsös művelési ág.

Mert zártkert. :) De ezt nem mondtad.

"Rosszul tudom, hogy gazdasági társaság tulajdonában nem lehetett, nem lehet termőföld?"
A 90-es években volt olyan időszak (néhány év) amikor jogi személy is szerezhetett termőföld tulajdont.

Mi a célszerűbb, ha kiveszik a mezőgazdasági művelés alól, vagy ha bent hagyják, és így kerül a nevükre? Melyiknek mi az előnye-hátránya?

Ha kiveszik, akkor jóval egyszerűbben lesz értékesíthető, mert a termőföldre vonatkozó szabályok nem vonatkoznak rá.

...én kivenném.

A kérdésem a következő lenne:

Örökölt termőföld eladása esetén kiköthető e visszavásárlási jog? Azért kérdem, mert nem áll szándékomban eladni a nevezett földet, de lehet, hogy rákényszerülök, de nem vagyok gazda, és a földet visszavásárolnám egy idő után, ha bele kell mennem az eladásába.

Szerintem kiköthető, de nem valószínű, hogy így találsz-e rá vevőt.

Értem, de nekem fontos ez a föld, más úton meg nem tudnám visszaszerezni, ugyanis csak gazdák tudnak földet szerezni szigorú feltételekkel. Mindent megteszek, hogy megmentsem és ne kelljen eladni.

Ha egyszer eladtad, akkor a visszavásárlásra ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a vásárlásra.

ZZ24

Vegyél fel rá hitelt!

Ha ki is kötsz rá visszavásárlási jogot, a törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak meg fognak előzni.

nonolet, gondolkodom rajta.

"6:224. § [Visszavásárlási jog]
(1) Ha az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a felek megállapodnak abban, hogy a vevő visszavásárlási jogot enged a megvett dologra, az eladó a vevőhöz intézett nyilatkozatával a dolgot megveheti.
(2) A visszavásárlási árat a felek a visszavásárlási jog létesítéséről szóló megállapodásukban határozzák meg. Ennek elmulasztása esetén a jogosult a visszavásárlás jogát a dolognak a visszavásárlási jog gyakorlásakor képviselt forgalmi értékével azonos vételáron gyakorolhatja."

Tehát, visszavásrlás is opcionális, nem én lennék az első a sorban, hogy visszavásároljam?

A visszavásárlást nem akadályozza meg az, hogy mem vagyok gazda?