zártkerti ingatlan adásvétele

Az említett kisebb ingatlanom hányada, melynek besorolás szerinti megnevezése erdő, egy osztatlan terület fele-fele arányban a kerti szomszédommal. Ennek összterülete 49 négyzetméter, - amely gyakorlatilag a Holt-Tisza rézsűs partoldalát képezi-, vagyis nekem 24,5 négyzetméter területű >Erdő< van a birtokomban, melyen gyakorlatilag csak vadon nőtt növényzet van. A gazdasági épület és udvar minősítésű ingatlanom önálló ház-és helyrajzi számmal rendelkezik.

Az osztatlan-kettő tulajdonban lévő- ingatlan ugyancsak rendelkezik ház-és helyrajzi számmal. A földhivatal állítja: ő nem végezheti el az >erdő< átminősítését ugyanúgy, mint a másik ingatlan-hányadomét. Ebből következik: ha el akarom adni az ingatlanomat, akkor a nagyobbik hányadát ügyvédi közreműködéssel azonnal eladhatom, a kisebbik ingatlanomat a jelenlegi jogállás szerint mintegy másfél éves vergődést követően. Ez valóban csak így működhet? Van erre egyszerűbb, rövidebb megoldás az említett nagyobb ingatlan-hányadnak megfelelően? Ki ebben az illetékes?

Szolnok megyei jogú város, ha jól tudom, és mint ilyen, kell legyen főkertésze, ráadásul zöld számos, ingyen hívható. Ő tud Önnek tanácsot adni ebben, mert logikátlan erdőnek nevezni valamit, hiszen nem lehet erdő az, ami egy bizonyos nm alatt van, az én emlékeim szerint nincs 3500 nm alatt erdő, legfeljebb fásított terület. Ha van a közelben erdért, tuti annak a vezetője lesz a kompetens, szerintem egy egyszerű átminősítéssel 1 hónap alatt ki lehet vonatni azt is, amennyiben a főkertész igazolja, hogy ott nincs erdő...mint ahogy nincs, valószínű, a teljes partszakasz egyben volt az erő, csak aztán feldarabolták.

Jogilag egy 49 négyzetméteres terület nem lehet erdő.

Hívja fel a főkertészt.

"
Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét fák sűrű csoportja határozza meg. Az erdőben bonyolult életközösségek, ökoszisztémák alakulhatnak ki. Az erdők a Föld talán legkomplexebb életközösségei, amelyben egyaránt megtaláljuk a talajban élő mikroorganizmusokat, a földfelszínen élő mohákat, gombákat, lágy- és fás szárú növényeket. Állatvilága többnyire rendkívül gazdag, hosszú táplálékláncokkal.

Az erdők különböző formáit a trópusi és a mérsékelt övben a magashegyek erdőhatáráig megtaláljuk mindenütt, kivéve azokat a területeket, ahol túl kevés a csapadék, illetve ahol az erdőket az ember kiirtotta.

Az erdő életközössége csak megfelelő méretű fás területen tartható fenn. Ezért nem nevezzük erdőnek:

a magányos fákat,
a néhány, illetve pár tucat fából álló facsoportokat,
a fátlan növénytársulásokban szigetszerűen előforduló ligeteket,
a fasorokat,
az alig néhány fa széles erdősávokat stb.
A Magyarországon használatos területi beosztás szerint az erdő minimális területe 0,5 ha (Erdőgazdálkodási, 1964)."

"Az erdőterület meghatározása

8. § (1) E törvény alkalmazásában erdőterületnek kell tekinteni: a) az erdő által elfoglalt ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet - ideértve a beerdősült, valamint az időlegesen igénybe vett földterületet is - a benne található nyiladékokkal és tűzpásztákkal együtt;

2. az olyan ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet, melyen az erdő telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték;"

Na jó ez a szabály jelenleg az erdőre. De vannak olyan területek amelyeket kb. 50 éve minősítettek erdőnek. Annak a földnek a művelési ága a jelenlegi szabályoktól függetlenül továbbra is erdő!

"A Magyarországon használatos területi beosztás szerint az erdő minimális területe 0,5 ha (Erdőgazdálkodási, 1964)."

ez 52 éves

Éppen mos készítek egy szerződést ahol zártkerti föld erdő művelési ágú és 435 m2. Hamarosan látható lesz a hirdetmények között is!(Ha kételkednél.)

Félre ne érts, nem kételkedek!!!

Tudom, hogy olyan sem létezik már, hogy zártkert, és mégis van!

Az nem árt azért tudni, hogy a földhivatalok az ingatlanokat helyrajzi szám alapján tartják nyilván
az erdészeti szakhatóság az erdőterv szerinti erdőrészletekben
a mezőgazdasági szakhatóság meg un. blokkok alapján

Ezek mind egymást sok esetben átfedő, egymáshoz nem igazodó nyilvántartások. Tehát minden további nélkül lehet 50 m2-es erdő, mert az esetleg egy nagyobb önálló erdőrészlet egy darabja és abban az erdőben lehet még akár száz önálló helyrajzi szám is.

igen, írtam is kevésbé jó helyesírással: "valószínű, a teljes partszakasz egyben volt az erő, csak aztán feldarabolták."

Kedves Fórumozók ! A zártkerti ingatlan-erdő átminősítése mint egy Gordiuszi csomó megoldása úgy tűnik, hogy sikeresen rendeződik. A földhivatal átvette az adataimmal kitöltött >Ingatlan-nyilvántartási kérelem< nevezetű nyomtatványt.Kifogás nem merült fel, ígéretet kaptam, hogy elvégzik az átminősítést. Köszönöm mindenkinek a felvetett problémámra küldött reagálását, segítségét.

1993-ban megvettem szüleim önkormányzati (tanácsi) lakását az önkormányzattól. 2015-ben eladtam. Szeretnék helyette ingatlant venni. Nem vagyok tisztában az idevonatkozó szabályokkal. Úgy tudom egy évem van a vásárlásra, hogy ne kelljen adót fizetnem az eladás után. Találtam egy megfelelő házat, de állítólag most folyik a zárt kert helyetti átminősítése. Megvehetem-e vagy úgy kell adóznom, mintha nem lakóingatlan lenne?

Köszönöm

http://www.origo.hu/…jarulek.html

Miután mindenkit a "zárt kerti" minősítés megszüntetésére buzdítanak, nekem az lenne a kérdésem, hogy ez a minősítés működik-e oda-vissza zökkenőmentesen, azaz

művelésből kivett beépítetlenzárt kerti

Mivel a helyi önkormányzatok telekadó rendeleteinek, igen változatos szórásai vannak, a közvetlen problémám a következő:

Az eddig ténylegesen zárt kertként funcionáló belterületi telkemre, az önkormányzat, a saját építési szabályzatát figyelmen kívül hagyva, 50ft/m2 adóról határozott. Nos, ha csak kapásnövényekben gondolkodok, akkor igen nehéz 50ft-ot kitermelni m2-ként.

A földforgalmi törvény adta korlátokat tudomásul véve, van-e oda-vissza átjárás, ugyanis egy telekrendezéssel építési telekként is tud funkcionálni.

Én is kérdeznék: Mi van abban az esetben, ha az adott ingatlan nem is szerepel a helyszínrajzon?

Amik nem rendelkeznek fennmaradásival, vagy használatbavételivel? Erről nem írnak sehol, pedig biztos sokakat érint, pl én is egy ilyet vettem meg, társadalmi munkában építették, és tervezték meg 1986-ban, de a használatbavételit nem kérték meg rá.

Bea1!
Az én városnak csúfolt környezetem is tele van ilyen "közhitelesnek" nem mondható telekkönyvi adatokkal.

A környezetemből merítve, az ilyen építményeket a mai építési szabályoknak megfelelően újra kell indítani és felvezetni a telekkönybe. (Javaslom keress erre szakosodott embert.)

Persze adózási kaszírozás szempontjából nem érdekli az önkormányzatomat, hiszen ha van építmény akkor építményadó, ha nincs akkor telekadó (aminek borsosabb ára van).
Itt nálunk fordított állapot is van, azaz régen leégett,romos hétvégi házak a telekkönyben szerepelnek (megúszta a telekadót).

Tisztelt Fórumozók!
Az új jogszabály kapcsán ma érdeklődtem a Földhivatalban,hogy szántó minősítésű 1100nm külterületi földemet, amin családi házunk érvényes lakhatási engedéllyel áll ingyenesen kivonathatom-e mezőgazdasági termelésből,a válasz az volt,hogy nem,mivel 0-val kezdődik a helyrajzi szám,nem vonatkozik rá a novemberi rendelet.Az ingatlan egy vidéki kisvárosban áll a lakott terület táblától kb 1 km-re befele ,körülötte ugyanúgy újonnan épített házak vannak,ők is hasonló cipőben járnak.Víz,gáz,villany,szennyvíz bevezetve.2009-ben ,amikor építettük,ingyenesen csak 400nm-t vonattunk ki mezőgazdasági termelésből,a többi szántó maradt,most az új rendelet kapcsán szerettem volna a fennmaradó részt ingyenesen kivonatni,de sajnos elutasítottak.Kérdem jogos volt a Földhivatal negatív válasza,vagy adjam be írásban a kérvényt?Amúgy itt érdekes a helyzet,mert a 15 ingatlanból 3-4 belterület a többi meg szántó.Teljes infrastruktúra, szemétszállítás is van.
Köszönöm!

Úgy néz ki, hogy jogszerűen jártak el, mert nem zártkerti
(most ne tévessze meg, hogy ilyen fogalom nincs is)A kedvezményes kivonás azokra a belterületi számozású helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozik, melyeknek van művelési ága.
Megjegyzem a belterületen levő 1 ha-t elérő, de másra nem használt ingatlanokat viszont művelésbe kell vonni.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm gyors válaszát.
Furcsa a jogszabály,hisz a városon belül a központtól 500m-re lakóövezetben az infrastruktúrával bíró bekerített ingatlan marad külterületi szántó,nem támogatja annak kivonatását,itt mezőgazdasági termelésről szó sohasem volt,egy más területen lévő pl.gyümölcsös pedig ingyenesen kivonatható mez.termelésből,ott pedig ténylegesen mezőggazdasági termelés folyik.
Amúgy az önkormányzatnak már régen belterületbe kellett volna vonatnia ezt az egész beépült részt,de pontosan a felmerülő földvédelmi járulék miatt nem teszi meg.
Akkor marad szántó.Nem tudom lenne-e viszhangja,ha a frekventált helyen lévő területet beültetném kukoricával...

Mégegyszer köszönöm!

Álláspontom szerint megteheti aztán ez lehet, hogy ráveszi az önkormányzatot a rendezési terv módosítására.

"Kérdem jogos volt a Földhivatal negatív válasza,vagy adjam be írásban a kérvényt?"
Amennyiben a zártkertekre vonatkozó szabályok alapján akartad kivonatni a művelésből akkor jogos a negatív válasz.
Szerintem nincs akadálya annak, hogy - megfelelő indokkal - az ingatlanodat kivonják a művelésből. Be kell nyújtania kérelmet a földhivatalhoz! Azzal viszont számolnod kell, hogy ezen eljárás fizetős lesz!

Köszönöm,azzal tisztában vagyok,hogy fizetősen menne a dolog,csak láttam az új jogszabályt és logikus lett volna ,ha az ilyen kis területekre is vonatkozott volna.
De a szabály az szabály.
Ha viszont eladásra kerülne a ház,a 65% szántó miatt nem szenvednék hátrányt?Nem kéne kifüggesztés ,földvédelmi bizottság stb..?Csak 400nm-t vetettem ki annak idején az 1100-ból,ez elég volt az építkezésre.
Köszi

Tisztelt Jogi Fórum!
A bennem felmerült alábbi kérdésre eddig nem találtam választ.
A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása díjmentes (sürgősséggel 10000 Ft), de nem világos számomra, hogy ez azt jelenti-e hogy a földvédelmi törvényben előírt földvédelmi járulékot nem fogják kiszabni, azaz földvédelmi járulékot nem kell fizetni?
Számomra az látszana korrekt megoldásnak, ha a földvédelmi törvényt módosítanák úgy hogy a zártkert művelés alóli kivonása járulékmentes (már ha valóban így gondolták az illetékesek).
Nekem - mivel semmi hasonló ügyem nem volt még - az nem egyértelmű, hogy a művelés alóli kivonásnak (most nem konkrétan a zártkertre vonatkozóan) volt-e eljárási díja és ezen felül volt-e a földvédelmi járulék, vagy a járulék volt lényegében az eljárási díj?
Köszönöm

Az eljárás pontos megnevezése: zártkerti művelés alól kivont területként való feltüntetés! (Így szerepel a formanyomtatványon is.)
Ha úgy nyújtod be a kérelmedet, hogy az adott ingatlan művelés alól való kivonását kéred, az egy másik (fizetős) eljárást jelent!

Tisztelt Szakemberek!

A konkrét esetemre nem találtam választ a fórumon,ezért fordulok Önökhöz!

Tolnán élő mezőgazdasági végzettségű ember vagyok őstermelői igazolvánnyal,mezőgazdasági regisztrációs számmal, földműves regisztrációval rendelkezem.
Tavaly nyáron 2015.06.05.-én szerződést kötöttem mintegy 30db különböző hrsz-ú Zala megyei zártkerti,egymással szomszédos terület megvásárlására,melyek egy személy tulajdonban vannak.Az egész terület nagysága5Ha.
A NAK első körben 2016.02.01.-én elutasította a vásárlást,mert magasnak állapította meg az általunk szerződésben rögzített vételárat,
illetve kifogásolta,hogy nagy a távolság a lakóhelyem és a megvásárolt ingatlan között.
Tény az, hogy nem került bele a szerződésbe az,hogy milyen adottságokkal rendelkezik a terület.Sokkal kedvezőbb,ápoltabb,rendezettebb ,és főként
egybefüggő-nagy méretű,szemben a szomszédos területek akármelyikével.
Illetve az sem lett feltüntetve a szerződésben, hogy a területen lévő gazdasági épület-présházként nyilvántartott ingatlan-,
lakóingatlanként is funkcionálhat a közművek teljes hiánya mellett is.A szerződésben az épület jó állapota sem lett kihangsúlyozva,mint értéknövelő tényező.
Az sem lett feltüntetve a szerződésben, hogy terveim szerint a megvásárolni szándékozott birtokra költöznék.

Mivel tudok hatékonyan érvelnem a helyileg illetékes Önkormányzat Jegyzője elé kerülő ügy érdekében?
A NAK szerint földfogalmi érték felett lett árazva a terület az Eladó és köztem megalkudott vételárat tekintve,illetve a NAK kifogásai között szerepelt az is, hogy nagy a távolság a jelenlegi lakcímem és a megvásárolni kívánt terület között.
Tény,hogy nem szerepelt a szerődésünkben, hogy a megvásárolni kívánt présházba óhajtok beköltözni,sem nem rendelkezem közelebbi lakhellyel.
Tudtommal a zártkerti területre-főleg teljes közmű nélküli gazdasági épület besorolású ingatlanra nem szokás állandó lakcímet kiállítani,annak ellenére,hogy
állandó lakhelyem lenne az ingatlan.
Adott esetben állandó vagy ideiglenes lakcím is megtenné azt,hogy megfeleljek annak az elvárásnak, hogy az adott km-en(ez pontosan mennyi km és mihez viszonyított?) belül élőnek
tekintsenek rám,vagy elegendő utólag jelezni a Jegyzőség felé azt,hogy a megvásárolni szándékozott ingatlanba költöznék-ahová szerintem pedig úgysem engednék meg,hogy bejelentkezzek.
Ha elutasításra kerülne a kifogásom,milyen lehetőségem van az adás-vétel lebonyolítására?
Köszönettel: Nagy Sándor