csatlakozó víziközmü hálózat; ki a felelös?


szivas # 2013.01.29. 10:25

úgy látod, saját eröböl ez már nem megy?
Rendben.
De azért mégis fölhomályosíthatnátok

wers # 2013.01.29. 11:08

KBS fölhomályosított anno, neki hihetsz, és fogadd meg MajorDomus tanácsát, keress ügyvédet.
A DRV-nek van felügyeleti szerve, nem tudom hova tartozik, Székesfehérvárhoz a Közép-Dunántúli igazgatósághoz, vagy Pécshez. Ha Fehérvár, Bélát keresheted.

szivas # 2013.01.29. 16:10

@wers
Köszönöm, ez jó ötlet; a Közép-dunántúli igazgatósághoz tartoznak. Írtam Bélának, de még nem válaszolt, úgy látszik nincs szolgálatban.
Addig is érdekelne a véleményetek:
szerintem ez a 2.§ csakugyan elég ingatag.
Számomra inkább az a kérdés, hogy ennek a törvénynek a keletkezése utólag fölülírhatja-e, automatikusan érvénytelenné teheti-e a korábban kötött szerzödést.
Köszönöm a válaszokat!

Kovács_Béla_Sándor # 2013.01.29. 16:11

Írtam Bélának, de még nem válaszolt, úgy látszik nincs szolgálatban.
Vagy nincs hozzátennivalója. Dixi.

szivas # 2013.02.10. 14:58

Utolsó kísérlet.
Bár már a legutóbbi fejleményekre sem igen érkezett válasz, nagyon örülnék, ha segítenétek, mert az ügy végképp zsákutcába látszik torkollni.
Mekerestem Bélát aki egyébként veletek és az Önkormányzat saját ügyvédjével konszenzusban egyértelmüen úgy látja, hogy a DRV a hunyó, de a képviseletet nem vállalta. Erre a múlt héten fölkerestem egy Budapesti ügyvédet, aki viszont kb. mindent megkérdöjelezett, amire eddigi stratégiámat alapoztam, így alapos kétségeim merültek föl, hogy megbízást adjak-e neki.
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy nem az a jó ügyvéd, aki áltatja ügyfelét, annak szájíze szerint nyilatkozik, aztán hagyja hogy rajtaveszítsen. Persze fontos, hogy leendö ügyvédem józan, körültekintö és óvatos legyen, viszont gondolom egy megbízáshoz mégiscsak szükség volna rá, hogy alapvatöen higgyen az ügyemben, és reményt lásson a sikerre, ha azt garantálni természetesen nem is tudja.
Nézete szerint:

  1. Nem az a kérdés, hogy a 38/1995 fölülírja-e az eredeti megállapodás érvényességét, hanem az, hogy az egyáltalán VALAHA érvényben volt-e
  2. Az is kérdés, hogy a szolgalmi jog (50 év gyakorlás után!) egyáltalán megillet-e minket, vagy csak visszavonható szívességröl van szó.

A jegyzö alapíthat ugyan szolgalmat, de nem kötelezö.
3. Az OVH állásfoglalását is elsösorben úgy kell értelmezni, hogy magánvezeték nem lehet a szolgáltató tulajdonában, nem pedig úgy, hogy aki ezen változtatni akar, forduljon a jegyzöhöz, addig pedig amrad az erdeti szerzödés érvényessége.

Elnézést, hogy egy nyilvános forumban ilyen részletekkel untatlak benneteket, de a thread elsö részében amiatt kaptam szemrehányást, hogy fontos részleteket nem közöltem, ami pedig a releváns tanácsadáshoz szükséges lett volna.

Nem tudom vannak-e közöttetek jogászok vagy ügyvédek, de ha igen szeretném kérni, hogy ezen ismeretek alapján válaszolja meg, hogy ebben a helyzetben mit tegyek, ill. ha esetleg van olyan, aki mindezek tükrében úgy érzi, sikeresen meg tudná oldani ügyünket és képviseletünket vállalná, kérem privát üzenetben sürgösen jelezze.
Üdv
szivas

szivas # 2013.02.11. 20:00

Hallo, számíthatok még segítségre?
Üdv

szivas # 2013.02.15. 17:56

Jó, tehát úgy látszik boykott alatt állok.
az idö rohan, és a tulajdonosi közösség most tölem várja a megoldást, mert megígértem nekik, hogy az ügy jogi vonatkozását kézbe veszem, ezzel azonban mostanra minden eröfeszítésem ellenére teljesen zsákutcába jutottam.
Az ügyet itt elég részletesen ismertettem, és arra kérlek benneteket, ha van köztetek jogász, aki ennek ismeretében hajlandó volna elvállalni a képviseletemet, vagy ismer ilyet, privát mailben jelentkezzék.
Köszönöm
szivas

szivas # 2013.03.12. 08:59

utolsó utáni kísérlet.
Az ügy egyre drámaibb fordulatokat vesz, és egyre inkább kicsúszika a kezemböl. Minthogy itt senki se vállalkozott, föltettem egy nagyon részletes leírást az "Ügyvédbroker" nevü portálra, mert úgy gondoltam, jobb, ha az ügyvédek elöbb elolvassák, és akkor jelentkeznek rá, ha úgy érzik tudnak azonosulni az üggyel és kompetensnek érzik magukat a szakterületen. De sajnos senki se jelentkezett. ezért itt mégegyszer a kérés, ha bármelyikötök mégis elvállalná az ügyet ill. tud ajánlani valakit, privát üzenetben jelezze; az idö nagyon szorít.

Közben a DRV után az összes hatóság is elutasította az ügyet. Az önkormanyzat elöbb egy bizarr fordulattal határozatban "engedélyezte", hogy a tulajdonosok saját költségükre (sic!) gerincvezetéket létesítsenek a közút alatt, holott ez senki sem kérvényezte, majd egy bravúros fordulattal áthelyezte az ügyet a járási kormányhivatalhoz, hogy ök alapítsanak szolgalmi jogot. A kormányhivatal elutasította a kérelmet azzal, hogy a 38/1995 ide vágó paragrafusa csak új vezeték létesítésére vonatkozik, nem egy régóta meglevö állapotra.

eközben próbálnék a DRV-vel tárgyalni, de úgy csúsznak ki az ember kezéböl, hogy Kafka "Per"-e elszégyellhetné magát.
Itt tartok most és egy csodatévö ügyvéd segítségében reménykedek.

glob1 # 2013.03.12. 16:13

T. Jogi Fórum!

Tanácsot szeretnék kérni ha a társasház területén csőtörés volt amit a társasház szakemberrel kijavítatott/számla van / kérhet e a vízművek zrt-től illetve a csatornázási művektől valamilyen jellegű kedvezményt?
Mivel a lakásokban egyéni vízóra is van ezért tulajdonképpen két víz és csatorna díjat fizetünk.
A csőtörés következtében elfolyt vizet nem használtuk fel ezért a csatornát sem vettük igénybe mivel a földbe folyt el a víz.
Közös képviselőnk azt mondta nem érdemes utána járni, mert a vízművek jogásza szerint semmi fajta kedvezményt nem kaphatunk.
Kérdésem lenne mivel az összeg jelentős mértékű a víz majd nem 800.000.- a csatorna pedig 3,5 millió és erre 36 lakó van akik közül többen nyugdíjasok és rokkantak ilyen esetben miért utasítja el a kérést a közműszolgáltató.
A tisztánlátás végett itt családi ház jellegű sorházakról van szó nincs közös gázóránk és villanyóránk sem csak az építkezéskor itt marad vízórát közösítették. A 36 lakásnál semmi fajta közös tevékenység nincsen mivel ezeket annak idején sorházi öröklakásként vettük. A társasházba csak bele kényszerítettek annak címén, hogy a tulajdonjogot rendezni tudják. A leírtakkal kapcsolatban szeretnék tanácsot kapni mivel a közös képviselő úgy érezzük nem szakértő módon képvisel bennünket.
Előre is köszönöm válaszukat.

szivas # 2014.12.15. 19:18

Kedves Forumozók,

ezt a topicot két évvel ezelött nyitottam. Az ügy azóta végtelen sok hatóságot, bíróságot és szélhámos ügyvédet megjárt, de meg mindmáig nem oldódott.
Cserébe viszont a saját farkába harapott. Ezért szeretném megkérni az erös idegzetüeket közületek, hogy térjünk vissza a topic eredeti kérdéséhez, és segítsetek megfejteni a rejtvényt, hogy ez a vezeték hivatalosan minek minösül,mert ezen múlik, hogy a jelenleg folyó kettö mellé indítok-e egy harmadikat is a vezeték tulajdonjogának megállapítására.
Álláspontom szerint ez a vezeték ugyanis víziközmü, mert víziközmü társulat hozta létre egy olyan konstrukcióban (láncszerüen vonult végig nyolc telken) amit magánkezdeményezésben az életben nem engedélyeztek volna sem akkor, sem ma. Ilymódon az magántulajdonban nem lehet; az önkormányzat köteles (lett volna) tulajdonába venni, a szolgáltató meg szolgáltatni.
Ellenfeleim véménye szerint ehhez képest a mütárgy magánvezeték, a meghibásodott rész pedig ún. csatlakozó hálózat, VKTV 2011/CCIX 2.§ 3.pont, mely ílymódon az ingatlanok közös tulajdonát képezi, vagyis magánvezeték.
Ezen a ponton tehát visszatértünk a topic eredeti kérdésföltevéséhez: minek minösül ez a vezeték?

Mielött ezt tanácsolnátok: a pert elkerülendö megpróbáltam már kérdésemmel a MEKH-ez, valamint az illetékes kormányhivatal törvényességi osztályához is fordulni, mindenhol leráztak, állítólag illetékesség hiányában, -na ez megérne egy küklön topicot.

szivas # 2014.12.15. 19:20

Pardon:#
"hogy a jelenleg folyó két per mellé indítok-e egy harmadikat is a vezeték tulajdonjogának megállapítására."

szivas # 2014.12.20. 08:55

ezt esetleg megnézné valaki?