csatlakozó víziközmü hálózat; ki a felelös?

KBS: köszönöm! Úgy tünik nem voltam tisztában a szolgalmi jog pontos jogi definiciójával: ennek bejegyzése során tehát valaminek az ELBIRTOKLÁSA történik meg? Én azt hittem, hogy ez a használati jog megállapítását jelenti.

Még megtennéd, hogy fölvilágosítasz a csatlakozó vezeték jogi fogalmáról, és hogy esetünkben szerinted miért nem erröl van szó?
Meg arról, hogy milyen jogi következménnyel jár a szolgáltató kötelezettségeire nézve az egyik ill. a másik eset?

és végül még elárulhatnád, hogyan lehet itt dölt betüket meg egyéb html-funkciókat csiholni; nálam nincsenek ilyen opciók.

„Ez az elbirtoklás nekem most megint egy új elem; pontosan kinek és mit kellene elbirtokolnia? Eddig a szolgalmi jog peres úton történö bejegyeztetéséröl beszéltünk.”

v

„Nincs bejelegyezve a szolgalmi jog? Pert kell indítani az elbirtoklása megállapítása iránt.” - ezt három nappal ezelőtt írtam.

Ivóvízröl van szó, véleményem szerint pontosan CSATLAKOZÒ ivóvíhálózatról a 2§ 2.Bek szerint. Szerintem ez a definició pontosan illik rá, viszont KBS szerint meg nem, hogy miért nem, és ehelyett mi a helyzet, azt nem mondja.
Tehát a bekötö vezeték és a telkekhez tartozó "magánvezeték" között még van egy majdnem 100 m-es szakasz, ennek a tulajdonjogáról, illetve inkább karbantartási kötelezettségéröl folyik a vita.

"Ilyen folyamatosan változó tényállás mellett a fene se tudja, mi volt, mi nem. Egyébként az elbirtoklás a megállapodás ellenére is lehetséges. A szolgalmi jog ugyanis csak a bejegyzéssel keletkezik. Tehát maga a szerződés - ha volt - csak kötelmi jogot keletkeztet, az viszont 5 év után elévülhetett (bár a folyamatos gyakorlás szerintem akadálya az elévülésnek). Ha elévült, akkor viszont jön az elbirtoklás."

Nem értem, miért vagy ilyen dühös rám; az elöadásomban semmi nem változott, legföljebb nem fejtettem ki teljes részletességgel, mert úgy gondoltam, hogy ez mégiscsak egy nyilvános forum, ahol a személyes részletek senkit se érdekelnek, csak az általános tényállás.

Ez az elbirtoklás nekem most megint egy új elem; pontosan kinek és mit kellene elbirtokolnia? Eddig a szolgalmi jog peres úton történö bejegyeztetéséröl beszéltünk.

A megállapodás NEM a szolgalomra kötelezett telek és a többi tulajdonos között keletkezett, hanem az összes tulajdonos, (ideértve a fent említettet is) és a szolgáltató között. A tartalma NEM arra vonatkozik, hogy az egyik tulajdonos MEGENGEDI a többieknek, hogy a telkén keresztül húzódjon a vezeték, hanem arra hogy a tulajdonosok, akik a vezetéket létrehozták, azt ÁTADJÁK a szolgáltatónak. A megállapodás dátuma 1968. A kérdésem arra vonatkozott, hogy keletkezett-e azóta olyan törvényi háttér, ami a szolgáltató számára lehetövé teszi, hogy ilymódon keletkezett kötelezettsége alól kibújjon.

Az elbirtoklás-motívumot meg most egyáltalán nem értem: kinek kitöl mit kellene elbirtokolnia?
A kérdésem

"Ez a vezeték tavasztól öszig idöszakosan üzemel(ne)."

Álljunk már meg egy pillára! (mondjuk én már ott nem értettem, mikor a birtokvédelmi eljárást nem értetted...)
Itt ivóvízről van szó, vagy egy alhálózatról (ami még simán ivóvíz), almérős, kizárólag pl öntözésre szolgáló hálózatról, amely mennyisége után nem kell pl. a csatornahasználati díjat megfizetni?

„ ti telken áthúzódó vezetéketek magán tulajdonban van.”
Ne költs, ne fantáziálj! A kevés követekezetes és állandó elem egyike épp az volt a tényállásban, hogy átadták a tulajdonjogot a szolgáltatónak.

„Ezt az elbirtoklást nem gondolhatod komolyan! Még megállapodásuk is volt a használatra.”
Ilyen folyamatosan változó tényállás mellett a fene se tudja, mi volt, mi nem. Egyébként az elbirtoklás a megállapodás ellenére is lehetséges. A szolgalmi jog ugyanis csak a bejegyzéssel keletkezik. Tehát maga a szerződés - ha volt - csak kötelmi jogot keletkeztet, az viszont 5 év után elévülhetett (bár a folyamatos gyakorlás szerintem akadálya az elévülésnek). Ha elévült, akkor viszont jön az elbirtoklás.

Csak neked mondom, szivassal én már feladtam.

:) Felteszel egy kérdést, úgy alakítod,hogy olyan választ kaphass,amilyet szeretnél és közben a háttérben rengeteg rejtett információ van. De nem baj, dolgoztatsz bennünket.

Azt gondolom, hogy a szolgáltaltó kizárólag a gerincvezetéket köteles javítani, cserélni, helyreállítani. A ti telken áthúzódó vezetéketek magán tulajdonban van. Ezért hivatkozott a szolgáltató, hogy külön megrendelésre, a lakók költségére állítja helyre.

Nem tudjuk, hogy a megállapodásotok miről szól, annak van-e lejárati határideje. Valami oka van annak, hogy az új tulaj fellépett veletek szemben.

KBS:
"Összevissza beszélsz. Egyszer azt mondtad, majd akkor intézkedik a jegyző, ha a szolgáló telek tulajdonosa elzárja a vizet. Aztán azt, hogy már el is zárta. Most meg a jegyző már meg is hozta az elutasító határozatot a birtokvédelem iránti kérelmed ügyében. Amit eddig nem is mondtál, hogy beadtad volna. Bíróság előtt megtámadtad? Miért nem?"

Ez a vezeték tavasztól öszig idöszakosan üzemel(ne).
Tavasszal, a kinyitáskor a tulajdonos öszig adott haladékot, hogy más, nem az ö kertjét érintö megoldást találjunk. Az általa szabott határidö most lejárt, a vizet elzárta, és nem is engedi kinyitni többé.

A lakók nevében ezt közöltem az önkormányzattal, és az erre vonatkozó törvény nevében fölszólítottam, hogy fakasszon vizet, így vagy úgy. Ehhez benyújtottam két költségbecslést is a két alternatívával. A telkek elött folyó utca alatti megoldás ára nyolcszorosa a másiknak.

Az ügyet az önkormányzat a hétföi bizottsági ülésen tárgyalta. Ott a következö információkat kaptam:
a. majd akkor jöjjek, amikor TÉNYLEG föllépett az az esemény, hogy a szomszéd nem engedte kinyitni a vizet. Minthogy ez az esemény azonban csak tavasszal esedékes, a bekövetkezésének valószínüsége azonban 100%, szerettem volna megelözni ezt a nyilvános csatajelenetet, és a jegyzö írásos válaszának birtokában a szomszéddal elöre tisztázni, hogy esélye sincs, ezért próbáljuk konstruktívan, per nélkül elintézni az ügyet.
b. Vízügyben forduljak a szolgáltatóhoz.

Természetesen a rend kedvéért ezt is el fogom követni, hogy az önkormányzatnál igazoljam, hogy én mindent megtettem, viszont kötetnyi levelezés van a birtokomban arról, hogy a szolgáltató a 90-es évektöl fogva minden evvel kapcsolatos fölszólítást visszautasított. Az akkoriban még köztünk levö ügyvéd mindent elkövetett, hogy ezt megtámadja, de nem járt sikerrel, amiböl arra következtetek, hogy nagyon sokkal több esélyem most, húsz évvel késöbb nekem sem lesz.

Eddig azért nem írtam ilyen részletességgel, mert úgy gondoltam, hogy egy közérdekü forumot csak a dolog általános vonásai érdekelnek.
Viszont "összevissza beszélni" azért nem szeretnék.

Imma, léci írd oda, hogy kinek szól a megjegyzésed, és hogy a megállapodás miért az elbirtoklás ellen /(mellett?) szól?
Bocs én nem vagyok ebben a félszavas szakzsargonban hozzátok hasonlóan járatos, ezért nem bánnám, ha kifejtenétek amit mondtok. Soxor azt se tudom, nekem szól-e, vagy egymással vitáztok, és ködös elmém néha azt is képtelen elemzni, hogy egy-egy megjegyzésetek egy dolog mellett, vagy ellen szóló érv-e.
Elnézést..

Ezt az elbirtoklást nem gondolhatod komolyan! Még megállapodásuk is volt a használatra.

Nem mindegy? Bekötővezeték vagy törzshálózat ha neked az elnevezés a fontos, nem az, hogy folyjon belőle a víz.

„Ezek megtörténtek. A jegyzö nem akar birtokvédelmet adni.”
Összevissza beszélsz. Egyszer azt mondtad, majd akkor intézkedik a jegyző, ha a szolgáló telek tulajdonosa elzárja a vizet. Aztán azt, hogy már el is zárta. Most meg a jegyző már meg is hozta az elutasító határozatot a birtokvédelem iránti kérelmed ügyében. Amit eddig nem is mondtál, hogy beadtad volna. Bíróság előtt megtámadtad? Miért nem?

Az embernek az a benyomása támad, hogy nem tanácsért jöttél a Fórumra. De akkor miért?

"Szerintem ez nem csatlakozó hálózat."
Hanem mi?

KBS:
"De addig is birtokvédelmet kell kérni a jegyzőtől, ő majd gondoskodik róla, hogy engedjék a szolgáltatót javítani."
Ezek megtörténtek. A jegyzö nem akar birtokvédelmet adni.
A szolgáltató nem akar javítani.

Jajjajjaj, nem sántít itt semmi se!
Nem a szolgáló telek tulajdonosa kapott tulajdonjogot. Ö a többi tulajdonosokkal közösen kiépítette ezt a vezetéket, és az egész tulajdonosi közösség, egyetemben avval, akinek a telkén kezdödik a vezeték, 1968-ban egy megállapodás keretében átadták az egészet a szolgáltatónak.
Rosszul fejezem ki magam?

Csaknem három napja válaszoltam: „Nincs bejelegyezve a szolgalmi jog? Pert kell indítani az elbirtoklása megállapítása iránt. De addig is birtokvédelmet kell kérni a jegyzőtől, ő majd gondoskodik róla, hogy engedjék a szolgáltatót javítani.”
A többi szalmacséplés.

Hmm. Tehát a lakók kiépítettek egy vízvezetéket, szerződésben rögzítették, azonban szolgalmi jogukat nem jegyezték be a szolgáló ingatlanra, deeeee tulajdonjogot kapott a szolgáló telek tulajdonosa a vezetékekre.

Most már én is az mondom, hogy az előadás sántít.

„Nekem mindegy, hogy alapítanak-e vízszolgalmi jogot; az önkormányzat, a szolgáltató, akinek a dolga, intézze el, ahogy akarja és célszerünek tartja.”

A TIED. Őszig kaptál időpontot. Ha nem kéred a jegyzőtől írássssban, akkor nem is lesz belőle semmi. Azért kell ügyvéd, nehogy elutasításra kerüljön sor, megalapozottan kell a kérelmet benyújtani. Te magad járj el előzetesen a szolgáltatónál.

KBS: nem (bár nem tudom biztosan, hogy ez nekem szólt-e; mindig nagyon bölcsen, rejtélyesen a sorok között nyilatkozol; sose tudom biztosan, hogy jól értem-e amit mondasz, vagy csak szeretném.

Immaculata: nem szívességböl; 1968-ban a résztvevö felek szerzödésben rögzítették az akkori állapotot. A lakók saját költségükre létrehozták a vezetéket, ami a szerzödés szerint a szolgáltató fennhatósága alá került.
Nekem mindegy, hogy alapítanak-e vízszolgalmi jogot; az önkormányzat, a szolgáltató, akinek a dolga, intézze el, ahogy akarja és célszerünek tartja. Csak éppen ezutóbbi megoldás pontosan 1/10-ébe kerül a másiknak...

:)

1. ha az önkormányzatnak nincs pénze, akkor az megfelelő indok a kötelező feladat elvégzésének kitolására.
2. Ha valami szívességből, akár 40 éven át biztosítva volt, az nem jelenti azt, hogy azt a szívességi használatot ne lehetne megszűntetni.

A pontok ragaszkodása helyett, inkább megoldást keress.

Vízszolgalmi jogot lehet alapítani, de okkal és nem azért, mert te úgy és ott akarod. Ezért kell állásfoglalást kérni a vízművektől. Az, hogy neked ez a legmegfelelőbb, vagy legolcsóbb, azért másokat nem lehet terhelni.

Nem érzed, hogy némileg ellentmondásba keveredtél?

KBS:
Jelenleg el van zárva a víz, és többé nem is lesz kinyitva, ha valaki rá nem kényszeríti a szomszédot. Tavasszal is csak azzal a föltétellel engedte, hogy öszre megoldást találunk, de további haladék nincs.
A jegyzö elöre semmit sem hajlandó tenni, majd csak ha csakugyan egymás torkának esve állunk ott a csap fölött...

Immaculata:
A telek abszolút belterületi, és a vízszolgáltatás abszolút az önkormányzat kötelessége. Pont.
én olyan kategóriájú törvényt nem ismerek, amit nem kell betartani, mert az csak amolyan "államcél".
Két lehetöség van
a./ a telkek elött húzódó közút fölbontásával, sokmillió Ft-os beruházással. (+ a hosszú vékony telkeken a házak mind a közúttól távol esö végen állnak, így a belülre esö költségek se elhanyagolhatók.)
Így viszont ki-ki külön csatlakozhatna rá.
b./ a jelenlegi csatlakozó vezetékes megoldás fölújításával.

Önkormányzatnak csak belterületi építési övezetben kötelessége az ívóvízhálózat kiépítése.
Elképzelhető, hogy ingatlanaitok külterületi, vagy mezőgazdasági besorolásba tartozik.

Ha a vízvezeték útjára nincs szolgalmi jogotok, akkor a jegyző kötelessége kivizsgálni és rendbe tenni a fennálló helyzetet.

A birtokvédelmi eljárásban a jegyző dolga lenne, hogy megkeresse hivatalból a vízszolgáltatót és állásfoglalást kérjen arra, hogy milyen módokon!! lehetne rácsatlakozni a gerincvezetéke.
A legkedvezőbb (legolcsóbb, szomszédok zavarása nélkül) megoldás alapján kell a határozatát meghoznia.

Keress meg egy ügyvédet, mert a jegyző nincs a helyzet magaslatán, a helyzetetek pedig speciális, sok minden körülményt előzetesen ismerni kellene.

„ha csakugyan odáig fajulna a dolog, hogy a szomszéd megtagadja a vízhez jutást, ”

Azzal kezdted, hogy ez már meg is történt. Ejnye!

Ius, köszönöm szépen mindkettötök türelmét, és igazán nem akarok visszaélni vele. nem azért játszom itt az ördög ügyvédjét, hogy bosszantsalak benneteket, hanem azért, mert nagyjából ezeket az összes köröket lefutottam már, és csak modellezni próbálom, hogy milyen módszerekkel labdáznak velem és utasítanak el mindhárom szinten.
Igen igen,a jegyzönél is jártam már, illetve egy olyan szakbizottsági ülésen, ahol ö is ott volt, meg a település fejesztési osztályvezetö, meg ügyvéd meg a polgármester meg kb. a kuvaiti nagykövet, és ök egyhangúlag azt mondták, hogy a jegyzö csak annyit tehet, hogy ha csakugyan odáig fajulna a dolog, hogy a szomszéd megtagadja a vízhez jutást, akkor ö majd végzésben utasítja. Egyebekben meg forduljunk a szolgáltatóhoz. A szolgáltató azonban a fenti jogszabályra hivatkozva 1990 óta minden beavatkozástól elzárkózik, pedig akkoriban az egyik akkori (azóta jobblétre szenderült) tulajdonostárs, aki ügyvéd volt, évekig vívott velük, kötetnyi levelezést hagyva maga után, de végül ö is föladta. Azt mondjátok nem kellett volna?

És azt hogy értitek, hogy ez nem csatlakozó hálózat?
Hanme mi?

Bekötővezeték.

A szakzsargont is definiálta szivas, az alapján sem csatlakozó hálózat.
Józan paraszti ésszel meg pláne nem.
...
Csak nem mindegy, hogy csatlakozó víziközmű ,- vagy csatlakozó ivóvízhálózat.

Vagy mi.
:)