Ingatlanügyek

mematyi95,

Olvasgasd a 16-17. és 40-43. §-okat itt:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

A logika: ha a természetbeni állapot a felmérthez képest a tűréshatáron belül van, a természetbeni állapotot el kell fogadni a terepmunkához (kitűzéshez). Hogy a kerítés régi vagy új, nem számít. A tűréshatár többféle lehet, a rendelet részletesen leírja, hogy mikor mennyi.
Ha természetben semmi nem mutatja, hogy hol a telekhatár, akkor a földmérő nem sávot, hanem vonalat állapít meg telekhatárként (leszúr két karót, és a köztük húzható vonal lesz a telekhatár).

mematyi95,

Ezt valszeg majd nanemaaa tudja megmondani pontosabban, de a tűrésmező a mérésnél sok mindentől függ. Szerintem a +/- 50cm már csak akkor, ha valami nagyon régi, rajzolt térképszelvény van csak a területről. Ha már felvitték digitálisan, akkor ott már csak pár centi.
Természetbeni határ amelyet mindkét szomszéd elfogad - ha nem, akkor mérés, és a földmérő szakvéleménye és a körülmények alapján bíróság döntheti el az esetleges vitát.

Kedves József, köszönöm a választ!

Arra lennék még kíváncsi, hogy földmérés tekintetében tudomásom szerint van egy +-50-60cm-es tűréshatár, magyarul ha ezen belül van a modern, gps-műszer által kijelölt telekhatár, akkor a természetbeni határokat, kerítéseket kell elfogadni. Ezt a régi, pontatlanabb térképekből való kiszerkesztés, kézi mérés, stb miatt engedik meg.

Ha nincs, vagy csak egy ősrégi kiborult kerítés, vagy pont egy kiméretlen, sebtében "eladásra épített" kerítés van két telek között, akkor mi a természetbeni határ? Magyarul ha kiméri a GPS a valós határvonalat , akkor ki dönti el, hogy hol legyen a természetbeni határ? Olvasatom szerint akkor 50cm-en belül igazából nem is lehet megállapítani pontosan a határt, hanem egy sáv keletkezik, ahol igazából bárhol lehet a kerítés, az jogszerű.

Ha épület van a határon, akkor ez nem is kérdéses, de mi a helyzet, ha két üres telek van egymás mellett?

KBS,

OTÉK 37.§(3), bár a kérdező rosszul tudja, 2 méter felett kell csak, és 50 centit lóghat át a hatályos szabály szerint.
De persze csak oldalhatáros beépítési mód esetén.

mematyi95,

Nincs ilyen kivétel. Közösen megegyezhetsz bármelyik szomszéddal bármiben, de csak a jófejségi alapon. A törvény engedi neki, ebben nem korlátozhatod. Tűrnöd kell.

Ki mondta, hogy az eresz átnyúlhat a szomszédba?

Kedves Fórumozók!

Szeretnék tanácsot kérni! Építés alatt áll a házunk, aminek az odalkertje különböző telek-kimérési pontatlanságok miatt éppen csak 4m lett.

Van rá bármi módom, hogy az oldalkert mellett álló üres telekre, ha majdan valaki épít, akkor ne nyúlhasson át az eresz-része, 2.5m felett, maximum 40cm szélességben, vagy ahogyan szól a szabály.

Sajnos az így is szűkös 4m, csökkentve az esetlegesen átnyúló ereszével már komolyan nehezíti a telek méretéből adódóan szükséges mezőgazdasági gépek bejutását, nem beszélve a komoly árnyékvetésről. Mi megegyeztünk a másik oldali szomszéddal, hogy nem alkalmatlankodunk át az ereszünkkel a telkére, ezt szeretnénk majd mi is az oldalkert felől hasonlóan.

Köszönettel előre is!

Itt lehet okulni?

https://www.facebook.com/…757234583689?…

Bízd rá az ügyet cégjogászra. Nagyot lehet bukni ha hibázol...

„Szerinted milyen szempontok szerint kell végiggondolni?”
Végig kell számolni, hogy mennyit ér a telek, mennyibe kerül az építkezés, mennyi a hasznos élettartama az épületnek, meddig akarjátok megtartani, áfás vagy nem áfás venné meg, majd ha egyszer eladjátok... Elég bonyolult szabályozás van, nem pár sor a fórumon. Beszéld át a könyvelőddel.

„friss cég lennénk”
Nem lesztek azok. Ha kettévágod a céged (jogilag a Ptk. 3:45. § szerinti kiválás), akkor az ingatlanos cég a mostani cég jogutódja lesz (tehát nem lesz friss cég), a "maradék" működő cég pedig jogilag változatlanul fennmarad. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

„Mi az a tulajdonmegosztás ami már védene (elvenné a keselyűk kedvét) egy kényszerértékesítés során? ”
Az egész ingatlan az ingatlanos cégben, minden más a működő cégben. Ha a működő cég bukik, az ingatlan az ingatlanos cégben érintetlen marad. Kivéve, ha a kiválás előtti kötelezettségek miatt bukna be, akkor mint jogutód felel. De gondolom, nem ez a helyzet. A másik kivétel, ha Te mint ügyvezető felelsz a működő cég tartozásaiért, pl. ha kárt okozol. Akkor teljes magánvagyonoddal felesz, az ingatlanos cégben levő üzletrészedet is ideértve.

Amit én láttam telephelyfejlesztési pályázatot, ott lehetett bérelt ingatlant is fejleszteni, HA a fenntartási időszak végéig jogcíme volt a bérlőnek az ingatlan használatára. Állapodj meg magaddal, hogy legyen. És érdemes beszélni pályázatíró cégekkel, hogy mostanában miket hallani.

Olyan nincs.

Köszi a választ. Magánszemélytől veszem, most nincs áfa. Építkezésnél már jó kérdés. Szerinted milyen szempontok szerint kell végiggondolni?

Jó ötlet a kettészedés. Talán nagyobb esélyt látok hogy a mostani cég hamarabb jut forráshoz, egyrész van már lezárt év, évek, másrészt eléggé innovatív a tevékenység, szerintem hamarabb tudunk fejleszteni, mint ha bérbeadással foglalkozó friss cég lennénk.
Mi az a tulajdonmegosztás ami már védene (elvenné a keselyűk kedvét) egy kényszerértékesítés során?

Üdv

„Gondolok itt arra, hogyha később valamilyen nem várt esremény miatt a céggel történik valami, akkor ne legyen olyan könnyű kényszerértékesíteni.”
Gondold újra, mert könnyű marad. Egy végrehajtási árverés végén az ipari ingatlant a becsérték felén el lehet adni, annyiért lesz vevő is a 9/10-re. Utána 1-2 évbe beletelik, mire a maradék 1/10-et megszerzi tőled (ha nem működsz együtt, de ő jogszerűen jár el). De a félárba belefér.

Ha attól félsz, hogy a céged bedőlne, a helyedben kettévágnám a céget egy ingatlanos cégre és egy működő cégre úgy, hogy Te direktben vagy a tulajdonosa mindkettőnek. Ideális esetben még a vétel előtt, ha nincs időd, utána. Az ingatlanos tulajdonolja a telephelyet, és bérbe adja a működő cégnek. Amennyire láttam, voltak bérelt/bérbeadott ingatlanra pályázatok. De kristálygömböm nincs.

Ha mégis a magánszemély úton indulsz el, az áfát végiggondoltad már? Nem kis kérdés szokott lenni.

Üdvözletem,

Egy telephely megvásárlásban vagyok benne. Egy kivett telephely megnevezésű ingatlanról van szó, 2000nm jelenleg üres telek, ipari övezetben található.
A cégem részére szeretnék telephelyet, műhelyt fejleszteni a későbbiekben. A cégem nevére venném céges pénzből. Viszont eszembe jutott, hogy biztonságosabb lenne-e egy kisebb tulajdoni hánadot PL. 1/10 magánemberként a nevemre iratni. Gondolok itt arra, hogyha később valamilyen nem várt esremény miatt a céggel történik valami, akkor ne legyen olyan könnyű kényszerértékesíteni.
Beruházásnál, lehetnek ennek hártányai? Szeretnék majd pályázati forrást (ha lesz) bevonni telephelyfejlesztésbe, stb. Szóval nem akarok saját magammal kiszúrni, de eszmbe jutott ez az opció. Milyen előnyei/hátrányai lehetnek, ha ilyan módon osztom meg a tulajdont?

Köszönöm a válaszokat.

Van bizonyitékod?

Köszönöm szépen a válaszokat!

Hát a többség utólag okosodik meg a saját kárán.
.
Abban drb-nek igaza van hogy ajánlatos a lakást szakértővel megnézetni az átvétel (és kifizetés )előtt ez igaz hogy pár százezer ft de milliós veszteségeket előz meg vele a vásárló.

A szavatossági igényeidet érvényesitheted ha van (még)kivel szemben.

Margareta123,

Azokban az esetekben terheli őket a felelősség, amelyeket bizonyítani tudsz. Úgymondanád, hogy "biztosan tudta"? Tehát te tudod igazolni azt, hogy ő azt a valamit tudta? Még ez is kevés, ha nem tudod igazolni, hogy mást mondott, megtévesztett, ráadásul szándékosan. Ja, hogy nem is mást mondott, csak nem mondta? Akkor nem hazudott. Kellett volna közölnie? Ez is egy érdekes kérdés...
Szó elszáll, de az írás megmarad.

A lakás szavatosságára 5 év elévülés vonatkozik (Ptk. 6:163.§(3)).
Nem volt saját műszaki vezetőd? Vásárlás előtt nem nézetted meg szakértővel?

Úgy mondanám inkább, hogy biztosan tudta, csak nem akart róla szólni. Illetve szóban történő szándékos félrevezetés is volt. Semmilyen felelősség nem terheli őket ebben az esetben?

Vélelmezés esetére?
Hát arra nem sok lehetőség van.

Kedves Mindenki, elnézést, ha a téma nagyon eltérő, ebben az esetben készséggel megyek át másik témakörbe, de ezt tűnt kézenfekvőnek. Kérdésem: mennyire vonható felelősségre az az ingatlanos (az eladó oldaláról és újépítésű ingatlan) aki vélelmezhetően tudott komoly szerkezeti anomáliákról, aki megtévesztő információkat mondott a vásárlóknak? A kivitelezők azóta már el is tűntek (Békéltető Testülethez ügy beadva), tőle is kértünk segítséget, de teljesen elzárkózott, megjegyzem neki továbbra is van kapcsolata a kivitelezővel. Milyen lehetőségek vannak ilyen esetben? A segítséget nagyon köszönöm.

Nehéz és macerás dolog szerencsére -ne kiabáljam el - még nem volt ilyen gondom egyik lakásban sem.-

Rendben, köszönöm szépen a hozzászólásokat!

(Én azért meghivatkoznám a felmondásban ezt a pontot, és beleírnám megjegyzésbe azt is, hogy ezzel a felmondási idő is eltelik arra a napra, és legkésőbben addigra teljesen kiürítve adja át, átadás átvétel, etc, etc. Biztos ami biztos.)

Igen. Ha ezt január 15 előtt (igazolhatóan) közlöd vele, akkor abba belefér a felmondási idő is.