Ingatlanügyek

SGabor,

Ha a bíróság nemcsak arra kötelezte a bankot, hogy a tulajdonosváltozást tűrje, hanem arra is, hogy a nem tulajdonos adóst (te is adós vagy, a feleséged is adós, egymásnak vagytok adóstársai) kiengedje a hitelből, akkor ezt az ítélet alapján követelheted a banktól.
Ha nincs ilyen az ítéletben, akkor nem kérheted. A bankot nem kell érdekelje, hogy te mit szeretnél, őt egy dolog érdekli : hogy a fedezete is meglegyen, és a megfelelő fizetőképességű adósa, adósai, esetleg kezesei is meglegyenek.
A feleségednek kellene helyetted bevonni egy készfizető kezest, de hát miért tenné, ha semmi sem kötelezi erre?

Ha az ex feleséged hitelképtelen, akkor bármilyen perre, bármire mehetsz ellene, akkor se tudod átíratni rá a te hiteledet.
Megoldás lehet, ha kifizeted a bankot egy összegben (vagy fizeted tovább a részleteket) az exeddel pedig kötsz egy külön kölcsön szerződést, hogy neked a hitellel azonos mértékű összeget törleszt X, vagy Y időn belül. Ezt be is lehet majd jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Nem fizetés esetén pedig kérheted a végrehajtást rajta. Jobb ötletem nincs. A bankot nem kényszerítheted számára kedvezőtlen hitel biztosítására. Neki a válásotokhoz semmi köze.

T. Fórumozók!

Tavaly másodfokon jogerősen megnyertem a volt feleségem ellen egy " Házastársi vagyonközösség megszüntetése" pert, ami gyakorlatilag arról szólt, hogy a volt közös ingatlanunkból fizessen ki, mivel 14 éve kizárólag Ő használja az ingatlant.
Idén januárban ki is fizetett, az ingatlan 1/1 -ben az Ő nevére került, a bíróság pedig ennek tűrésére kötelezte a Bankot, ahol anno 2009-ben hitelt vettünk fel az ingatlan megvásárlásához (én mint adós, a volt feleségem pedig adóstárs). A földhivatalban be is jegyezték ezt a tulajdonváltozást.
A banknál el lett indítva egy folyamat, hogy én kikerülhessek a hitelből, mivel már semmi közöm az ingtalanhoz.
A héten kaptam egy levelet a banktól, hogy ezt elutasították, mivel a volt feleségem nem tudott olyan jövedelmet igazolni, hogy a hitelt tudná egyedül fizetni. Gyakorlatban pedig 2012 tavasza óta egyedül fizeti a részleteket, csak olyan cégnél dolgozik ahol a borítékos fizetés módszerét alkalmazzák...
Van bármi lehetőségem, akár jogi is, hogy "kikényszerítsem" a volt feleségemből, a hitel átvállalását, mert nem szeretnék adósként tovább kapcsolatban maradni a bankkal, úgy hogy az ingatlanhoz már semmi közöm,
Sajnos párbeszéd nincs a volt feleségemmel, mert a per elindítása után a lányomat (vele él) teljesen ellenem uszította, nevelte, velem pedig nem áll szóba. Más perben el is marasztalta ezért a bíróság.
Előre is köszönöm a választ!

Tanulság: a törvény felett is van törvény

drbjozsef,

Köszönöm válaszát!

KEJozsef,

A terhelési tilalom a szerződéssel alapított haszonélvezetre, és általában terhekre vonatkozik. Ha azt törvény írja elő, akkor az meg előzi ezt a tilalmat, és annak fennállása alatt is bejegyezhető.

Feltételezem, a házaspárnak ez volt az utolsó közösen lakott lakása, ilyenkor a házaspár egyik tagjának elhalálozása esetén az új Ptk. szerint már nem örököl a házastársától tulajdonjogot, de holtig tartó haszonélvezetet kap a törvény erejénél fogva.

Kedves mindenki!

Itt van előttem egy tulajdoni lap, aminek megértésében kérném a segítségeteket.
Hogyan jegyezhettek be haszonélvezetet 2019-ben egy ingatlanra, amire 2013-ban elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be az OTP Faktoring részére egy jelzálogjogra hivatkozva? Majd 2015-ben újra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be az OTP Faktoring részére egy másik jelzálogjogra hivatkozva? Mindkét tilalom és jelzálogjog határozat élő, nincs törlő határozat.

Ha jól értem, az eredeti örökös elhalálozását követően gyermekei 2019-ben örökölték meg az ingatlant és ekkor lett bejegyezve holtig tartó haszonélvezet édesanyjuk részére, miközben elidegenítési és terhelési tilalmi határozat van az ingatlanon.

Rosszul gondolom, hogy elidegenítési és terhelési tilalom alatt haszonélvezet nem bejegyezhető? Amennyiben mégis, mondjatok meg hogyan és tanuljak ma is valami újat.
Köszönök mindenki segítséget!

OTÉK 1. melléklet:
„34a. * Építmény térfogata: az építmény külső határoló szerkezeteinek (így különösen falak, pillérek, tetők) külső felületi síkjai által körbefogott térfogat.”
Magyarán bruttó! ;)

Az a "hivatalos" amit a helyi szerv mond...

Belterületi telkünkön a lakóház mellé tervezünk melléképületet építeni, és a helyi építési osztálytól azt az információt kaptunk, hogy ahhoz, hogy ne kelljen építési engedélyt kérnünk, az új ingatlanrész nem nem haladhatja meg a bruttó 100 m3-t. Kerestünk erre vonatkozóan jogszabályt és a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1.melléklet 8-as pontjában ezt találtuk: "Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot." Itt nincs konkretizálva, hogy a 100 m3 nettó vagy bruttó módon értendő, de építész ismerősöktől és más fórumokon azt az infót kaptuk, hogy nettó légköbméterként értelmezik a jogszabályt. Ennek ellenére az önkormányzatnál határozottan bruttó 100 m3-t mondtak, amikor érdeklődtünk. Tudna esetleg valaki konkrét jogszagályi helyet vagy szabályozást írni, ami megadja, hogy nettó vagy bruttó módon kell ezt értelmezni? A helyi építési szabályzatban nincs semmi erről. Köszönöm!

„en mint laikus ugy gondolom hogy ingatlan vasarlasnal amikor a tulajdonosvaltas tortenik ez a jog eltunik. jol gondolom?
vagy fennalhat, hogy egy elozo tulajnak haszonelvezeti joga van ott ahol ingatlant vettem?”

Simán maradhat és akkor vesz a testvéred egy olyan ingatlant, ahol a haszonélvező döntheti el, mi lehet és mi nem.
Oda kell figyelni, mert a haszonélvezet megváltása nem kötelező tulajdonoscsere esetén.
Viszont ha megtörténik, akkor annak a szerződésben is szerepelnie kell.

köszönöm a választ. a fontosság csak azért fontos mert jelenleg 3-an 3 kulonbozo orszagban dolgozunk ezert nehez osszehangolni+ utana egy hitelkerelem is el lesz inditva amihez szinten kellenek papirok/igazolasok.

mas kerdesem lenne.

testverem venne egy ingatlant ahol a jelenlegi tulajdonos nagymamajanak holtig tarto haszonelvezeti jog van bejegyezve jelenleg. en mint laikus ugy gondolom hogy ingatlan vasarlasnal amikor a tulajdonosvaltas tortenik ez a jog eltunik. jol gondolom? vagy fennalhat, hogy egy elozo tulajnak haszonelvezeti joga van ott ahol ingatlant vettem?

Ügyvéd. Azt, hogy ő milyen gyorsan dolgozik, értelemszerűen nem tudhatjuk, de a földhivatal (ha nem fővárosi) egy bő hét alatt bejegyzi.

Miért fontos, hogy mennyi idő?

Adott egy ingatlan 3 tulajdonossal. Anyuka teso 1 teso 2 egyenlo tulajdoni hanyaddal. Adott egy kozos megegyezes hogy a jovoben anyuka teso1 es teso3 (en) legyek a tulajdonos nem egyenlo aranyban, hanem 50%-25%25%. a kerdesem az hogy ez lehetseges-e es ha igen hol kell elkezdeni ezt a folyamatot? Ugyved? Foldhivatal? Es kb mennyi ido míg hivatalosan mindenhol atvezetodik?

„ahogy Osztap is irta most ert ide a valosag”
Nem azt írta, Feri!

Biztos, hogy ezt akartad kérdezni?
Re:
igen mert 40 evig nem tudtam hogy van ez a foldem -
ahogy Osztap is irta most ert ide a valosag
A gyerek sem tudta hogy ove a haz 1/16oda 30 évig mert most volt a póthagyatéki targyalas...
ugylatszik ebben faluban mindig kesik a valosag :)
vagy megallt az idö ... el van varazsolva

Vagy nem. Mint a mellékelt ábra mutatja.

„ akkor ilyen esetben 13 évig ki volt annak a 16od resznek a tulajdonosa?”

„Ptk. 7:1. § [Öröklés] Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre.”
Azaz abban a pillanatban, hogy valaki meghal, az új tulajdonos az örököse. Hogy ki az, azt nem mindig világos (néha maga az örökös sem tudja), ezért van a hagyatéki eljárás. Aztán meg a földhivatal bejegyzi, és ezzel utoléri a valóságot a nyilvántartás.

Előbb apádé, aztán a tied. (De az is lehet, hogy még azelőtt másé, mielőtt apádé vagy a tied lett volna.) Biztos, hogy ezt akartad kérdezni?

hozzatenném én meg 40 év utan orokoltem egy foldet nagymamamtol aki 45 eve halott,
apukam nevere sem lett irva.... most "talaltak" ram mint leszarmazottra....
eddig kié volt a fold???

Egyébként ha meghalt a nénike 2009ben-
és a póthagyatéki targyalas, amiben ez a hazresz szerepel eddig nem lett bejegyezve az orokos gyerekekre - akkor ilyen esetben 13 évig ki volt annak a 16od resznek a tulajdonosa? a halott ? vagy ilyenkor hogy van?
mert 2006ban utalta el Sanyi az utolso reszletet neki, akkor mar nagyon beteg volt... ezek miatt is csuszott meg halogattak az atirast evekig... aztan hirtelen meghalt...

Köszönjük nektek a válaszokat!
Minden apró részlet számít!
Majd megirom mi történt...
szép napot mindenkinek!
üdv Izzy & Sanyi

Igen. A felújitás költségeinek arányos része lehet hogy többet ér mint az örökség 1/16-od része.

Izzy,

A jogcímes elbirtoklás tényleg jó ötlet, de muszáj, hogy meglegyen a írásbeli szerződés, Ptk. 5:45. §.

Ha nincs, akkor szerintem marad a közös tulajdon megszüntetése iránti per, végső megoldásként.

Ha a felújításokról nincsenek számlák, de "a vak is látja, hogy új", és az értéket az örökös vitatná, akkor a perben Sanyi kérheti, hogy a bíróság rendeljen ki szakértőt, aki meghatározza ezek értékét, és abból az örökösre eső 1/16 részt. A szakértő drága lesz (néhány százezer forint), és nem biztos, hogy annyit mond majd, amennyit szerintetek ér. Ha Sanyi nyer, a szakértő díját ráterhelik a végén a vesztes örökösre.

A válófélben lévő férjemmel 2019 óta kisebb nagyobb megszakításokkal éllettársként, majd 2022.augusztusától házastársként éltünk. Házasságunkból kislányunk született. 2022.08.13-án. A férjem a szülei által örökölt egy házat, ami az állandó lakcímem. Viszont 2021 ben vásárolt egy másik házat, hogy a szüleitől külön lakjunk. Erre a házra, 2021-ben kötöttünk egy megállapodást kizárólagos lakáshasználatra, melyet közjegyző hitelesített. Ebben az szerepel, hogy a közös, és az előző kapcsolatból született két gyermekemmel kizárólagos lakhatási jogom van, a közös gyermek 18 éves koráig.Ebbe az ingatlanba át is költöztünk. A válókereset beadása után a férjem mindkét ingatlant eladta az értesítésem nélkül.
Mit tehetek, milyen jogaim vannak?