Ingatlanügyek

Sziszi65,

Úgy érted, hogy bizonyítani tudod, hogy a garázs IS több mint 10 éve épült?

Sziszi65

„A tulajdonos, a közvetlenül mellettük lévő telken épült új házba költözött. Most feljelentette a szüleimet azzal, hogy a garázs engedély nélkül épült és közölte velük hogy le fogja bontatni. Tehát az általa engedély nélkül épített garázs miatt jelentette fel a szüleimet, mert az őt most már zavarja.”

Csókoltatnám az előző tulajdonost úgy, ahogy van! Esetleg én ebbe kapaszkodnék bele:

„Arról hogy a házat milyen állapotban vették meg természetesen képek és videó is rendelkezésre áll.”

Ezzel lehetne bizonyíítani, hogy az előző tulajdonos építette a kérdéses tárolót és lehet őt is büntetnék meg érte, ha úgy alakulna.

Szeretnék tanácsot kérni az alábbi ügyben. Látom hogy van külön erre vonatkozó téma is, de sajnos oda nem enged hozzászólást írni, valamely általam nem ismert ok miatt.
Idős szüleim vettek egy házat 5 évvel ezelőtt. A házhoz tartozik egy fedett garázs, amelyet az előző tulajdonos épített a házhoz.
A tulajdonos, a közvetlenül mellettük lévő telken épült új házba költözött.
Most feljelentette a szüleimet azzal, hogy a garázs engedély nélkül épült és közölte velük hogy le fogja bontatni.
Tehát az általa engedély nélkül épített garázs miatt jelentette fel a szüleimet, mert az őt most már zavarja.
Ez a garázs egy fa gerendákon álló tetőt jelent, valamint fa kerítés elemekkel körbe véve, kb. 20 nm lehet, valójában inkább
egy tárolónak mondanám (kerti bútor, fűnyiró stb).
A ház 2010-ben épült, tehát több mint tíz éve.
Az adásvételi szerződésben természetesen szerepel hogy megtekintett állapotban és hogy nem hallgatott el semmi fontos tényezőt
a házzal kapcsolatban. Arról hogy a házat milyen állapotban vették meg természetesen képek és videó is rendelkezésre áll.
Egyenlőre az épitésügyi hatóság jött ki nézelődni, innen értesültek a feljelentésről.
Kérdésem az lenne, hogy lebontathatják -e és bírságot szabhatnak ki ebben az esetben, vagy számít az hogy a szüleim jóhiszeműen jártak el, hiszen a házat ebben az állapotában vásárolták.
Nagyon köszönöm előre is a tanácsokat, segítséget.

nagyon nagyon szépen köszönöm mindenkinek a segítségét

A terhelési tilalom a vh jogtól nem véd, a Vht 137. § (1) szerint. Ez szerintem a vételi jog jogosultjának kockázata, mint ahogy az is, ha az ingatlan pl. megsemmisül.
A vételi jog alapításakor meg lehet a szerződésben határozni, hogy hogyan kell számítani a vételárat abban az időpontban, amikor a jogosult él a jogával, pl. x Ft, ha az ingatlan tehermentes, x Ft mínusz vh alatt levő tartozások, ha van vh jog bejegyezve. Ez nem tökéletes védelem, de kisebb végrehajtások ellen működik.
Ha meg attól tartasz, hogy nemsokára a másik fél hatalmas tartozása dőlne be, akkor jobb nem alapítani vételi jogot, hanem megvenni most, tulajdonjog azonnal bejegyzésével, de hosszú fizetési határidővel és esetleg jelzálogjog alapításával az eladó javára.

a terhelési tilalom véd a hiteltől, a jelzálogtól, de nem véd a vh jogtól. Ahogyan én tudom.

6: Jegyeztessenek be a felek a vételi joggal egyidejűleg terhelési tilalmat is az ingatlanra a földhivatalban.

kedves doktor úr

akkor most már minden tiszta, már csak a Vh jog maradt, hogy akkor a vételi jog után rájegyzett Vh jogot, tehát a 10 hónap során rájegyzett Vh jogokat lepattintják-e, tehát hogy törlik-e a 10 hónap termését a vételi jog érvényesítésekor.

Azt hiszem, bemegyek a földhivatalba, és megkérdezek erről egy jogászt a földhivatalban, hogy náluk mi a gyakorlat ilyen esetben.

Ez jó ötlet?

A régi Ptk.-ban 5 év volt a visszavásárlási jogra, és a vételi jogra is alkalmazták analógon. A hatályosban nincs ilyen, de lehet, hogy máshol, a kötelmi jognál ez meg van határozva - ehhez tényleg ügyvéd kellene.

„(4) A visszavásárlási, a vételi és az eladási jog kötelezettje köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog gyakorlását meghiúsítaná vagy korlátozná.”
Nyilván ezeket is szabályozzák a szerződésben a felek : nem vehet fel hitelt, nem terhelheti meg az ingatlant a vételi jog fennállása alatt. Minden ilyen tartozás az eladó tartozása, a közüzemi díjak is, így ez, elvileg, nem akadályozza a vevő tulajdonszerzését. Ha már végrehajtási jogot is bejegyeznek, végrehajtás is indul, az érdekes kérdés.

Az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez kell a bejegyzési nyilatkozat, de igen, ezt akár a szerződésnél is megkaphatja a vevő - de ha az ingatlan kifizetése is csak az opciós joggal való éléskor esedékes, akkor praktikusan célszerű ügyvédi letétbe tenni már előre : ha a vevő fizet, megkaphatja anélkül, hogy akadékoskodna az eladó.

Kedves doktor úr

Nagyon köszönöm az egyértelmű válaszokat. Így már oszlik a köd a fejemben.

Már alig maradt kérdésem:

4.-re adott válaszod az volt, hogy szerződés szerint. Akkor ez azt jelenti, hogy szerződésben kiköthetnek 1 évet, meg végtelen évet is? Vagyis hogy lejár 1 év múlva, és ha nem hívta le, akkor elúszott, és a végtelennél 20 év múlva is lehívhatja. Ugye?

6-os a legzűrösebb nekem, és még mindig nem tiszta. Mi van, ha közüzemi tartozásokat jegyeznek be az első 9 hónap alatt, annyit amennyit, most számoljunk irrealisztiks értékkel tehát 9 millióval, és az eladó a 10. hónapban hívja le a vételi jogát. Akkor most mi lesz a szerződéskötés és lehívás közötti 10 hónapban rájegyzett 9 milliós Vh joggal????

7-es, akkor tehát kell nyilatkozat a vevőtől, de a nyilatkozatot megadhatja szerződéskötésnél, de ezt az ügyvéd őrizgeti a szerződés életbe léptetéséig? Így kell érteni a válaszodat?

Nagyon köszönöm, hogy segítesz. Milyen doktor vagy te akkor, ha nem jogász? És akkor miért értesz te ennyire nagyon ehhez?

Kedves Ottokár,

Én sem vagyok jogász. Szerintem :

1. azonos
2. mivel ez általában szerződéssel keletkezik, eldönthetik a felek. Nyilván célszerű, de nem kötelező. Ha a jogosult nem ragaszkodik a bejegyzéshez, magára vessen.

3.igen.
4. Szerződés szerint
5. Nem. Különben mi értelme lenne?
6. Nem lesz ilyen. Ha be van jegyezve a jog, nem ad senki rá hitelt - vagy ha igen, akkor a vételi jog ismeretében, a saját kockázatára. Vagyis senki.
7. Ha nem helyezték letétbe előre a bejegyzési nyilatkozatot, akkor csak egy kicsit hinthet az eladó kavicsot a kerekek közé : a szerződés alapján legrosszabb esetben is perben követelheti a nyilatkozatot, és azt a bíróság ítélete majd pótolja neki, ha szükséges lenne. De akár letétbe se kell helyezni : a vevő megkaphatja eleve, hiszen ő dönti el mikor akar élni a jogával. Bármikor benyújthatja.

Kedves doktor úr.
Köszönöm a linket, és meg is néztem, de ugye én nem vagyok jogász (én csak egy régész vagyok), így a jogi levezetés nekem nem megy.

Pár kérdést mintha kilogikáztam volna a linkből, mintha, de ott is kérnék szépen megerősítést vagy cáfolást.

1. Erre nem találtam választ: Azonos-e az opciós vétel a vételi joggal, vagy két különböző dolog?
2. Erre mintha az lenne a válasz, hogy bejegyzik: Bejegyzik-e a tulajdoni lapra?
3. Erre mintha az lenne a válasz, hogy csak a vevőtől függ: Igaz-e, hogy az ilyen adásvételi szerződés már csak a vevőtől függ, és ha akarja, akkor lesz adásvétel, ha nem akarja akkor nem?
4. Erre semmilyen választ nem találtam: Van-e valami kifutása, lejárata, pl. hogy 1 évig van opciós vétele, és ha nem él vele, akkor elúszott, törlik?
5. Erre sem találtam semmilyen választ: Ki tud-e szabadulni alóla az eladó? Pl. hogy egyoldalúan felmondja, vagy eláll a szerződéstől?
6. Fogadjunk, hogy erre ez a válasz, csak nem értem, hogy mit mond a törvény: "Ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ilyen dolgon valamely jogot szerez." Tehát ez volt a kérdés: Mi van, ha 10 milliót ér az ingatlan, tehermentes, 8 millióra kötnek opciós vételt, 1 évre, de az 1 év alatt az eladó megterheli bármivel bárhogyan 9 millióval? Teszem azt kölcsön, jelzálog, Vh rájegyzése? Mi van, ha ekkor hívja le, lépteti érvénybe a vevő a vételi jogot? Akkor a terhekkel együtt kerül őrá, és köteles az eredeti 8 milliót kifizetni, vagy azok a terhek lemennek, amik az opciós vétel után kerültek rá?
7. Erre mintha az lenne a válasz, hogy nem kell nyilatkozat az eladótól: Ha a vevő le akarja hívni a szerződést, úgy értem életbe akarja léptetni, akkor kell-e abban a pillanatban valami nyilatkozat az eladótól, és mi van, ha az eladó megtagadja a nyilatkozatot? Így akkor az eladó meg tudja torpedózni, hogy nem írja alá a nyilatkozatot?

Nagyon bizonytalan vagyok, kérnék megerősítést vagy cáfolatot, az ilyen bonyolult dolgok értelmezése nem megy egy egyszerű régésznek.

Ptk. 6:225.§ és 6:226.§

Ennyi. Minden más ebből levezethető.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

jó estét

kérdéseim lennének az opciós vételről ingatlan esetében. Kérem válaszoljatok, ha tudtok.

1. Azonos-e az opciós vétel a vételi joggal, vagy két különböző dolog?
2. Bejegyzik-e a tulajdoni lapra?
3. Igaz-e, hogy az ilyen adásvételi szerződés már csak a vevőtől függ, és ha akarja, akkor lesz adásvétel, ha nem akarja akkor nem?
4. Van-e valami kifutása, lejárata, pl. hogy 1 évig van opciós vétele, és ha nem él vele, akkor elúszott, törlik?
5. Ki tud-e szabadulni alóla az eladó? Pl. hogy egyoldalúan felmondja, vagy eláll a szerződéstől?
6. Mi van, ha 10 milliót ér az ingatlan, tehermentes, 8 millióra kötnek opciós vételt, 1 évre, de az 1 év alatt az eladó megterheli bármivel bárhogyan 9 millióval? Teszem azt kölcsön, jelzálog, Vh rájegyzése? Mi van, ha ekkor hívja le, lépteti érvénybe a vevő a vételi jogot? Akkor a terhekkel együtt kerül őrá, és köteles az eredeti 8 milliót kifizetni, vagy azok a terhek lemennek, amik az opciós vétel után kerültek rá?
7. Ha a vevő le akarja hívni a szerződést, úgy értem életbe akarja léptetni, akkor kell-e abban a pillanatban valami nyilatkozat az eladótól, és mi van, ha az eladó megtagadja a nyilatkozatot? Így akkor az eladó meg tudja torpedózni, hogy nem írja alá a nyilatkozatot?

Majd még biztosan lesznek kérdéseim, de egyelőre ennyi.

Mint a két öreg a muppet showban.
Az egyik álmodik valamit, a másik helyesel, aztán hogy a valósághoz mi köze van, mit se számít.

Majordomus

„Szerintem a kérdező életében nem látott 24 milliót,tehát ez kamu.”

Nekem is valami hasonló jutott eszembe.
Ha valóban lett volna erre 24 millája, akkor akár rendesen fizetni is tudta volna a hitelt és nem lett volna végrehajtás.

Szerintem a kérdező életében nem látott 24 milliót,tehát ez kamu.

Aki fel tud ajánlani 24 milliót,az nem kerül ilyen helyzetbe.
"a bank nagyon elbaszta, ha engedtek egy ekkora összegű ingatlanfedezetes tartozást elévülni"

Erről van szó!
És itt nincs helye a jóhiszeműségnek meg az adós "terelésének"sem.

„felajánlotta a 24 millát, amit nyilván - ahogy te is írtad - a bank hülye lett volna elfogadni”

Ja. Igazán nagyon hülyének kell ehhez lenni. Így most kereken nullát kapnak. Nagy üzlet. Okos vagy.

@Szomorú örökös

Az, hogy úgy érzed a kérdező jogtalanul gazdagodott a bank kárára (és ezzel egyébként a bank betéteseinek as kárára is) az egy dolog.
És egy másik kérdés az, hogy a bank nagyon elbaszta, ha engedtek egy ekkora összegű ingatlanfedezetes tartozást elévülni. Nem olyan nehéz élesen tartani egy ilyen ügyet, súlyos hanyagság, ha nem sikerül.

Majordomus

Nem értetted meg, amit írtam. Nyilván ha a kérdező tisztességesen fizette volna folyamatosan a törlesztőket, akkor el se jutott volna addig, hogy végrehajtásra adják. Feltehetően utána a banki ügyintéző megpróbálta folyamatosan behajtani a kintlévőséget, azonban a drága kérdező folyamatosan igyekezett kifogásokat keresni, hogy miért is nem fizet, miért is neki van igaza. Aztán felajánlotta a 24 millát, amit nyilván - ahogy te is írtad - a bank hülye lett volna elfogadni, hiszen az csak töredéke volt a hátralévő tartozásnak (persze deviza-összegben számolva). Ezek után hogy megnyerte a kérdező a pert, most veri a mellényét, hogy lett 8 milláért töredékáron egy ingatlana és ha már lúd, legyen kövér, a jelzálogjog is tűnjön el róla. Én nem feltétlen egyoldalúan a banki ügyintézőt hibáztatnám, erre próbáltam meg célozni.

A banki munka nem a jóhiszeműségről szól....

osztály

Nekem az a gyanúm, hogy ehhez az elevuleshez volt valineninek is jócskán közé, nem csak az ügyintézőnek. O jóhiszeműen azt várta, hogy egyszer csak ki lesz fizetve.

Igazad van,az ügyintéző nem vette komolyan a munkáját.

Szomorú örökös,

A jelzálogot előbb vagy utóbb le kell venni. Ha nem csinálja meg ő és most, akkor majd az örököseinek kell x év múlva. Jobb az ilyet rendbe tenni, amíg friss.
Én is látom, hogy sokkal kevesebbet fizetett vissza, mint amennyi az eredeti hitel volt, mindegy, hogy forint vagy frank alapon nézzük. De kevés olyan adós van, aki nem hivatkozott volna elévülésre ekkora összegnél. Ha a bank is élt volna törvényadta jogaival, most nem beszélgetnénk itt, mert a házat évekkel ezelőtt árverezték volna, és valinéni fizetéséből/nyugdíjából holta napjáig vonnák, ha maradt volna még adósság.

osztap

„Valinéni nemsokára mehet egy másik bankba új hitelt felvenni, ha akar”

Ehhez képest viszont most 8 milláért lett egy ingatlanja, amit „papíron” ennél jóval többért vett hivatalosan. Valahol én MajorDomus fórumtárssal értek egyet, hogy ehhez azért már eléggé vastag bőr kell legyen az arcán, amikor a jelzálog törléséért, tehermentesítésért balhézik - még ha törvény szerint jogosan is. Igazából azt nem értem, hogy ez miért zavarja, hiszen ha csak ő szeretne benne lakni, akkor nem tökmindegy neki? Szerintem az a gáz - nekem legalábbis nagyon gyanús - hogy a töredék áron megszerzett ingatlant most jókora haszon fejében el szeretné adni és így nem tudja. Na ez az, ami nálam tuti kiveri a biztosítékot.

Az pedig továbbra is megállja a helyét, hogy nem a forint alapú egyenleget kell nézni, hanem azt, hogy az adott devizanemből mennyi lett visszafizetve. A deviza alapú hitelek nyilván azért voltak kecsegtetőek, mert sokkal kedvezőbb kamatozásúak voltak. Csak azt senki nem olvasta el, hogy az esetleges hirtelen árfolyam-változás miatt jóval nagyobb kockázata van, mint a forint alapúnak.