Ingatlanügyek

benö1,

Igen, megilletett volna, és a gyakorlat szerint előre se mondathatnak le róla (mondjuk a használati megosztásiban), az csak úgy érvényes, ha közölték veled a teljes szerződést.
Ezért csinálnak ilyenből is társasházat, ott főszabályként nincs (de az alapító okiratban ki lehet kötni, hogy legyen).

Tisztelt Szakértő!
Elővásárlási joggal kapcsolatban kérdeznék.
Adott egy új építésű három lakásos lakóház. Az 1/1 tulajdonos aki egyben az építtető értékesíti az ingatlanrészeket ügyvédi megosztás alapján..
Az egyik lakást megvásároltam 02.26-án és egy összegben utalással kifizettem.
A második lakás 03.03-án kelt el. Elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozatot nem írtam alá. Ingatlannyilvántartási bejegyzés megtörtént.
Kérdésem, hogy megilletett volna-e az elővásárlási jog?

o... köszönöm, megbeszéltük !

Zoltanuss,

A 25.1 szól az elővásárlási jogról. Ne foglalkozz vele, neked a 25.2 kell csak.

(Ha egyébként érdekel, közös tulajdon esetén az elővásárlási jogot a Ptk. 5:81 § szabályozza, és igen, az a mindenkori tulajdonostárs joga:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?… )

Nos az ajánlott előírások 25.2 pontjában ez van :
„25.2. Használati megállapodás

1. ügyvéd által ellenjegyzett
2. tartalmazza az ingatlan tulajdonosai által kötött megállapodást az ingatlan használatának pontos

megosztására vonatkozóan

3. tartalmazza, hogy az ingatlanhányad önálló mérőórákkal rendelkezik
4. tartalmazza a tulajdonostársak azon nyilatkozatát, hogy a megállapodásban rögzítettek jogutódaikra is

kiterjednek

5. amennyiben vázrajz is kapcsolódik hozzá, azon is szükséges az ügyvédi ellenjegyzés”

   Nagyjából világos . habár vannak azért nyitott kérdések. Pl. az egyik hogy a jogutódokra vonatkozik- e az elővásárlás. igaz ez a 25.1 ben van. Tehát az I.-es lakás tulaja Károly lemond a II. lakás Albert tulaj által eladandó lakás elővásárlási jogáról (nincs pénze, nem tetszik nem kívánja megvenni stb ). Tehát Albert értékesíti Gizellának a II. sz lakást. Majd telnek az évek és Gizi úgy dönt eladja a II. lakást.

   Az elővételi jog ha személyre vonatkozik akkor csak egy tranzakcióra vonatkozik, de ha az ingatlanhoz kötött, akkor bizony fennállhat hogy 5 - 10 15 év múlva az elővételi jog érvényes . Mert az osztatlan közös tulajdon nem szűnik meg.

   Habár ez nem az én gondom.

Kötelező az ügyvédi közreműködés; legjobb, ha az eljáró kollégát kérdezed.

Szerintem jobban jársz, ha nem az eladónak adod át a pénzt, hanem együtt mentek el a végrehajtóhoz, és ott annak adod át. Mert különben elég nagy lesz a kisértés, hogy az eladó út közben elveszítse. ;)
A teljes kifizetés és a birtokbaadás kérdését az adásvételi szerződésnek kell tartalmazni. Ergo megegyezés kérdése.

Üdv!
Folyamatban van egy ingatlan eladása, amin már végrehajtás van. Az ingatlan vételára 19 millió lett. A végrehajtóval megtörtént a megállapodás, hogy 15 millió fejében elengedik a tartozást, amire 3 hónapot adtak. Az adásvételibe bele lesz foglalva, hogy a vevő rendezi a végrehajtó felé a tartozást, a fennmaradó részt a családnak az adásvételi szerződés aláírása napján kifizetik. A kérdésem az lenne, hogy a család tartozása a végre hajtóval szemben már az adásvételi szerződés aláírása napján megszűnik? Ez gyakorlatilag egy átvállalás, vagy csak akkor, ha a vevő valósan rendezte a végrehajtó felé a megállapodott összeget? Ha 3 hónapon belül nem rendezi a vevő a tartozást, akkor a családnak van valamilyen teendője?
Valamint még az a kérdés, hogy a kiköltözést mikortól kell megtenni? Már az adásvételi aláírásakor, amikor a család részét kifizetik vagy csak akkor, ha a végrehajtó felé is rendezték az ügyet? Általában mennyi idő szokott lenni az átadási idő/ kiköltözés?

Előre is köszönöm!

Üdv!
Folyamatban van egy ingatlan eladása, amin már végrehajtás van. Az ingatlan vételára 19 millió lett. A végrehajtóval megtörtént a megállapodás, hogy 15 millió fejében elengedik a tartozást, amire 3 hónapot adtak. Az adásvételibe bele lesz foglalva, hogy a vevő rendezi a végrehajtó felé a tartozást, a fennmaradó részt a családnak az adásvételi szerződés aláírása napján kifizetik. A kérdésem az lenne, hogy a család tartozása a végre hajtóval szemben már az adásvételi szerződés aláírása napján megszűnik? Ez gyakorlatilag egy átvállalás, vagy csak akkor, ha a vevő valósan rendezte a végrehajtó felé a megállapodott összeget? Ha 3 hónapon belül nem rendezi a vevő a tartozást, akkor a családnak van valamilyen teendője?
Valamint még az a kérdés, hogy a kiköltözést mikortól kell megtenni? Már az adásvételi aláírásakor, amikor a család részét kifizetik vagy csak akkor, ha a végrehajtó felé is rendezték az ügyet? Általában mennyi idő szokott lenni az átadási idő/ kiköltözés?

Előre is köszönöm!

osztap !
Köszönöm , hasznos lehet majd a mellékelt link.

Zoltanuss,

A használati megosztási szerződést (vázrajzzal) be lehet nyújtani a földhivatalba, például az ajándékozási szerződés mellékleteként. Akkor a földhivatal megőrzi, és nem kallódik el. Ha úgy írják meg, hogy a jogutódjaikra is kiterjed a megállapodás, akkor az ajándékozó/eladó felel azért, hogy ne legyen "elfelejtve".

Tartalmát és formáját tekintve, nézd meg, hogy a bankok mit várnak el, és kövesd azt. Akkor is érdemes, ha most nincs hitel - egyszer majd a megajándékozott el akarja adni. Ez itt az OTP-é. 25.2:
https://www.otpbank.hu/…20210517.pdf

Zoltanuss,

Nem a megosztási szerződést jegyzik a tulajdoni lapra, hanem a megosztási szerződés LÉTEZÉSÉT lehet bejegyeztetni. Ezáltal bárki megnézi, látni fogja, hogy VAN valahol egy megosztási szerződés, amit látnia kell, mielőtt megvenné mondjuk valamelyik hányadot, hogy mi tartozik hozzá, mit használhat, hiszen az eladó jogutódja lesz, rá is vonatkozni fog.

osztap !
a 11 49 nekem szólt ?
Köszönöm.
Nem társasház hanem egy un. osztatlan közös tulajdon, amit az idők folyamán fejlesztéssel-hozzáépítéssel kettő lakássá alakítottak.
Probléma sincs jelenleg, csak a jővőre nézve kétely. Van megegyezés a tulajok között, de ennek a megegyezésnek a nyomát hogyan lehet konzerválni. konkrétan közjegyzői letétbe kell helyezni vagy a földhivatal rögzíti valahol a tulajdoni lapon ?
Jelenleg I. számú lakás és II. számú lakás van, nagyjából azonos értékben. Keringet korábban itt egy állítás, amely szerint ügyvéd készít un. megosztási szerződést... eddig stimmel, csakhogy a továbbgondolás mely szerint ezt be is jegyzik a tulajdoni lapra, nos ez eddig nem nyert bizonyítást. Márpedig az egyik leendő tulaj további fejlesztést akar megvalósítani és ezért valami biztosítékot szeretne arra ,hogy az amit megvesz, az nem lesz az a jövőben azonosíthatatlan.
A tulajdoni hányadok 1/2 - 1/2, készül egy un. használati megállapodás és a probléma most a tulajváltásnál bukkant fel.
A tulajdon változás ajándékozás útján történik. A szerződést készítő ügyvéd azt mondta nincs tudomása arról, hogy a tulajlapra kerül az ,hogy van használati megosztás. Ok. ha nincs, akkor legalább a szerződésbe írja be a következőket :

„ A BP. XXIII.ker Imre u. 24 szám alatti 776885 hrsz -u ingatlan I. számú 66 nm-es lakása, amely a telek keleti részén van, a hozzátartozó telekkel az ajándékozott tulajdonába kerül 1/2 tulajdoni arány szerint. A megosztásról van írásos megállapodás.”

Na persze ha ezt beveszik ha nem, egy szerződés idővel elkallódhat és akkor egyáltalán hogyan bizonyítható ,hogy valamikor ilyen volt ???

„ Amit nem találtunk : mekkora a felépített ház, mikor épült és hány db. lakás van benne”
Mert ezek nincsenek a tulajdoni lapon. Ha "lakóház, udvar", akkor a telekméret lesz rajta, ha "lakás", akkor a lakásméret. Ami neked kellene, azt iratbetekintéssel kérheted, ha van hozzá jogod (pl. tulajdonos vagy). Ha nincs, akkor becsülni tudod (térképmásolat, Közműtérkép, Google Street View/Google Earth). Ha társasház/lakásszövetkezet, akkor a Földhivatal Online-on a társasházi információkban ott van, hogy hány és mekkora lakás van benne.

„Én még nem láttam olyan ingatlant,”
Akkor nézd meg a Földhivatal minta-tulajdoni lapját, mert ez onnan volt. :)
https://www.foldhivatal.hu/…view/72/118/

Én még nem láttam olyan ingatlant, amelyik egyszerre szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó. De ha te ilyet találtál, szerintem házat ne nagyon keress rajta.

Pedig könnyen lehetséges, tulajdonképpen csak a telek nagysága korlátozhatja. Több hektáros teleknek általában több művelési ága van, amit a térképen is jelölni szoktak kisbetűkkel.

Én még nem láttam olyan ingatlant, amelyik egyszerre szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó. De ha te ilyet találtál, szerintem házat ne nagyon keress rajta.

Esetleg valaki tudná értelmezni a tulajdoni lapot.
Tehát ezek vannak rajta .
A tulajdoni lap I. része az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza:

a település neve, az ingatlan címe
helyrajzi szám, fekvés megjelölése (belterület, külterület)
az ingatlan területe (m2-ben)
művelési ága (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó), vagy a művelésből kivett terület megnevezése (pl.: út, árok, beépítetlen terület, az épület fő rendeltetésének megnevezése: lakóház, gazdasági épület, stb.)
mezõ- és erdőgazdasági művelés alatt álló földek minőségi osztálya, területe és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona érték)
az ingatlan jogi jellege (pl.: védett terület, bányatelek, mûemlék, társasház, stb.)
telki szolgalmi és földhasználati jog
A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt tartalmazza a következõk szerint:

tulajdonjog (a tulajdonos adatai, tulajdoni hányad, a tulajdonoshoz fűődő kiskorúság, gondnokoltság ténye)
tulajdonszerzés jogcíme (pl.: adás-vétel, öröklés)
állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet neve
vagyonkezelői jog
A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz fûzõdõ egyéb jogokat és azok jogosultjait:

földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga
földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog
vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog
elõ-, visszavásárlási, vételi jog
tartási és életjáradéki jog
jelzálog

Amit nem találtunk : mekkora a felépített ház, mikor épült és hány db. lakás van benne

Reméljük nem a gyámolitott nevére vettek fel hitelt.

Samanta9,

Alapesetben: Melyik tulajdonos a jelzáloghitel adósa? A neki járó vételárrészből kéne levonni, hogy Ti kifizetitek az adósságát, nem?

Mi?

Sziasztok. Egy gyámság alatt lévő tulajdonostól ingatlant készülünk vásárolni. Három tulajdonosa van az ingatlannak. Ha jelzálog van az ingatlanon és azt az ügyvéd belefoglalja az adásvételibe, hogy amit mi kifizetünk vételárat abból jön le, a gyámság alatt lévő tulajdonostól is lefogják vonni vagy csak a másik kettő tulajdonost terheli.

„Ha több, mint tíz éve épült, akkor nem bontatják el, de nem is jegyzik be a térképre.
Hatósági bzonyítványt kérhetsz rá.”

Kérni kérhet hatósági bizonyítványt, de nem kaphat. A jogszabály nem pártolja a szabálytalan építéseket.

drbjozsef

Köszönöm a választ!

Sziszi65,

Ha több, mint tíz éve épült, akkor nem bontatják el, de nem is jegyzik be a térképre.
Hatósági bzonyítványt kérhetsz rá.

Ez azt jelenti, hogy maradhat, és nem is bírságoknak - cserébe, a valóság és a térkép el fog térni, ami azt eredményezi, hogy bankhitelt nem fogsz például kapni. Se felújításhoz-korszerűsítéshez te, se esetleg a vevőd, ha egyszer el akarnád adni. Hitel csak akkor, ha lebontod.

drbjozsef

Remélem. Tanukkal. Sajnos más lehetőséget nem látok.
Arra gondoltunk még hogy fennmaradásit kérünk rá, bár nem is vagyok biztos benne hogy kell.
Valahol úgy olvastam hogy csak bejelentési kötelezettség van, de lehet hogy rosszul értelmeztem.
De amennyiben kell, akkor kérünk rá, ha birságolnak, vagy bontani kell akkor meg polgári perben
vissza ráhárítjuk az eladóra, egyrészt mert így adta el, másrészt meg ő építette engedély nélkül és
ezt elfelejtette közölni.
Remélem a bontás azért nem opció, egyrészt egyszerre épültek az egyforma sor házak az utcában és többnek is ugyanilyen módon
be van építve a garázs. Csak ott a szomszédok nem ilyen rosszindulatúak.
Köszönöm a választ!