Ingatlanügyek

Kedves Fórumosok!
Segítségeteket, tanácsotokat szeretném kérni.
Eladtunk egy ingatlant, amelyre az adásvételi szerződést megkötöttük, és a vevő a foglalót megfizette. Ahhoz, hogy a teljes vételárat ki tudja fizetni, neki is el kell adni az ingatlanát. A fizetési határidő hamarosan lejár. Tudtommal a vevő a saját ingatlanát még nem tudta eladni, tehát nem fizetett.
Mit tehetek, milyen lehetőségeim vannak, illetve, mi lehet a következő lépés?
Válaszotokat előre is köszönöm!

Lehetsz értelmes ember,megkeresheted és megbeszélheted vele mikor tudna fizetni és hogyan tovább...

Őszikék57,

Elsősorban persze érdemes egyeztetni vele. Lehet, hogy már sínen van a dolga.

Jogi szempontból :
Ha lejárt a fizetési határidő, akkor póthatáridőt tűznék neki egy tértis levélben (mondjuk 8 vagy 15 nap, kézhezvételtől(!) ), felhívva a figyelmét arra, hogy ha nem fizet akkor az alábbiak fognak történni.
Ha az is lejárt, akkor érdekmúlásra hivatkozva elállhatsz a szerződéstől, a foglalót megtarthatod, az ingatlant újrahirdetheted.

Ha mégis megegyeznél vele, kössetek új szerződést, az ő költségére, PLUSZ FOGLALÓVAL, új határidővel.

foglaltnick!
Nyilván én sem gondoltam, hogy ajtóstól rontok a házba. Biztos tisztában vannak a kötelességükkel, és abban bízom, hogy jelentkezni fognak és meg tudjuk beszélni a továbbiakat. Mind a két félnek az lenne a jó, ha a vevő tudna fizetni. Csak szerettem volna felkélszülni és tudni, hogy milyen lépéseket tegyek. Azt hiszem erre meg is kaptam a választ drbjozsef hozzászólótól.

Sziasztok!

Parkolót bérelnék magánszemélyként és a szerződésben ez van: "A bérleti díj után a bérlő köteles a forrásadót megfizetni."

Nem a bérbeadónak kéne fizetnie? Egyébként mennyi lenne ez ha rám akarják terhelni? 15%? (nem cég vagyok) Köszönöm

@bigdady
a bérbeadó véletlenül nem külföldi állampolgár?

Társasház. De szerintem ez csak akkor lenne márvadó ha cégként bérlem szerintem

Nem úgy értik, hogy pluszban fizesd meg. Hanem úgy, hogy levonod, és a navnak fizeted meg. De ahogy, mondod, azt te nem tudod megtenni, nem minősülsz kifizetőnek.

Sziasztok!
Élettársammal házat veszünk, a vételárat ő fizeti, a teljes körű felújítást én fogom finanszírozni. Ő azt szeretné, ha 1/1 arányban lenne tulajdonosa a háznak, én viszont szeretnék a ráfordítás arányában résztulajdonos lenni. Mi lehet a legjobb jogi megoldás ebben az esetben, hogy ne "vesszen el" a felújításra fordított összeg?

S6803,

Pont ez.

Huszonkét éve van egy piros vonal a telkemen a HÉSZ-ben, útszélesítés céljából. A másik végén szeretném megosztani az ingatlant, nem ahol ez a vonal van, de az önkormányzat nem járul hozzá, így a földhivatal elutasítja a bejegyzést. Fillérekért hajlandó az önkormányzat megvenni a (22 éve) tervezett részt, bár középtávon nem kívánja szélesíteni az utat. Követelhetek kártalanítást vagy van más lehetőség? Köszönöm a választ.

Huszonkét éve van egy piros vonal a telkemen a HÉSZ-ben, útszélesítés céljából. A másik végén szeretném megosztani az ingatlant, nem ahol ez a vonal van, de az önkormányzat nem járul hozzá, így a földhivatal elutasítja a bejegyzést. Fillérekért hajlandó az önkormányzat megvenni a (22 éve) tervezett részt, bár középtávon nem kívánja szélesíteni az utat. Követelhetek kártalanítást vagy van más lehetőség? Köszönöm a választ.

Ha tudod bizonyitani,hogy milyen kár ért a megosztás meghiusulásával.

autospista,

Kártérítés nem jár, mert az a jogellenes károkozás esetére van.

Téged kártalanítás illetne meg, ami a jogszabály szerint okozott károkért jár, aminek tipikus esete a kisajátítás : HA az önkormányzat elvenné azt a részt, akkor járna érte kártalanítás természetesen. Csakhogy ha jól értelek, az önkormányzat nem akarja azt a részt feltétlenül, vagy csak akkor, ha elég olcsón adod. Ez sajnos a róka fogta csuka esete, vagy belemész, vagy ha nem, akkor nem lesz beleegyezésed a telekmegosztásba.

Esetleg, a telekmegosztás elutasításának határozatának ismeretében, ha az olyan indokot ír, amely szerinted nem jogszerű, megpróbálkozhatsz az önkormányzat ellen egy közigazgatási perrel.

Majordomusnak
Húszmillióról volt hivatalos adásvételi szerződésem (2018), amelynek fizetési feltétele volt a megosztás utáni rész per- és tehermentessége. Nem jutottunk (máig) a megosztásig.

drbjozsefnek
A kormányhivatal törvényességi felügyeletéig mentem (eddig), mert 2020-ban beleírták a HÉSZ-be, hogy lakóövezetben magánút nem alakítható ki - az egész településen. Most, a 2023. dec. 31-ig kötelező HÉSZ felülvizsgálatkor - sokadik kérésem ellenére - sem változtattak a rendeleten.
A róka fogta csuka, azaz a két szabály (HÉSZ, Étv) külön-külön jogszerű, de együtt alkalmazva alapjog ellenes, mert sérti a tulajdonom feletti rendelkezési jogomat. Közérdekre hivatkoznak, de a közérdek részletes indokát hiába kértem, nem válaszolnak.
Kártalanítást kezdeményeznék az ingatlan forgalmi értékének négyzetméterenkénti árát alapul véve. Járhat ez számomra kedvező eredménnyel?

De hogy kerül ide magánút?

drbjozsefnek
A földmérő úgy csinált megosztást, hogy a majd, egyszer, talán az út szélesítéséhez szükséges részt magánútnak nevezve próbálta a megosztást bejegyeztetni. Először forgalomtól elzártként, másodszor a forgalomtól el nem zárt magánútként. A megyei főépítészre hivatkozva az önkormányzat elutasította mindkét próbálkozást, így a földhivatal sem jegyezte be. "Magánút lakóövezetben nem lehet". (HÉSZ).
Próbálkozásaim célja az volt, hogy a majd útnak leválasztott terület maradjon a tulajdonomban addig, amíg tényleg szélesíteni akarják az utat. Ma ez egy tucat hársfa és húsz éve gondozott kert. Ezt akartuk valaminek elnevezni, magánút, kivett terület, kert, stb.
De az egésznek a lényege, hogy az ingatlan másik oldalán, nem az útnál, tudjam valahogy megosztani végre az egy hektáros telkemet.

Értem.
Feltételezem, a mérete miatt "sima" építési teleknek lehasítani nem lehet.

Nincs jó ötletem, azon túl, hogy ha a telekmegosztásod fontos, és nagy haszon van belőle, akkor add oda az önkormányzatnak azt a részt amennyiért akarják, okos enged alapon, aztán amíg nem építkeznek, ami lehet akár évtizedek múlva is, addig használd kertnek.

Önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes más jogszabállyal. Tehát, ha valóban az a helyzet áll fenn, akkor nem kevesebbről van szó, mint Alaptörvénysértésről és a Törvényességi felügyeletnek hivatalból el kell járnia, pláne, ha erre külön felhívták a figyelmét.

Nem ismerem ezeket a szabályokat pontosan, de feltételezem, itt nem arról van szó, hogy ellentétes a rendelet a törvénnyel, hanem arról, hogy a törvényben az előírás nem kógens rendelkezés, és az önkormányzat eltérhet attól.

entropianak
Az AJBH hatáskör hiánya miatt elutasított. Ezért (is) keresek újabb lehetőséget, akár ezen a fórumon is.
drbjozsefnek
A szélesítéshez kétszáz négyzetmétert "vennének el" húszezer forintért. Az eladó önkormányzati telkek négyzetméter ára ennyi. A javaslatod csak a legvégső megoldás lehet, egy évtizedes küzdelem elkeseredett feladása.

drbjózsef: ez lehetséges. Meg kell kínálni a problémával a Törvényességi Felügyeletet, ők majd eldöntik, mi a konkrét helyzetben a jogi szitu.

autopista: az AJBH csak egy "postás". Eldönti, hogy kit illet a megkeresés és továbbítja azt - legalábbis közérdekű bejelentés esetén. Igyekezni kell közérdekűséget kimutatni. Például több embert érintő jogsérelmet kimutatni vagy, mint a te esetedben is van, egy esetleges Alaptörvény sértésre hivatkozni.

Két észrevétel az üggyel kapcsolatban:

1. Nem kell az önkormányzat hozzájárulása a telekalakításhoz, mert elvették a jogkört, és már a kormányhivatalnál székelő állami főépítész feladata. Ebből adódóan nem sok reményt fűznék a kormányhivatalhoz törvényességi felülvizsgálat benyújtásához.
2. Nagy tévedés, hogy azt csinálsz a telkeddel, amit akarsz. Vannak bizonyos normák, normatívák, amik erősebbek az egyszerű emberi hülyeségnél. Az egyáltalán nem alapjog, hogy a telkemet annyira szabdalom, amennyire szeretném. A jogod az, hogy ha már van egy telked, akkor használd. Az egy bónusz lehetőség, ha ne adj isten a méretei, és a telek beépítettségi adatai alapján esetleg meg lehet osztani.

+1 bónusz: Arra kötelezni az önkormányzatot, hogy vegye meg a telked egy részét naivitás. A HÉSZ a település hosszú távú fejlesztési koncepcióját tartalmazza, nem 1-2 évi fellángolásról szól. Ha majd eljön az előirányzott útszélesítés megvalósítási ideje, akkor majd keresnek, hogy eladod-e, amire mondhatsz nemet. Akkor jöhet akár kisajátítás is. Kisajátítás esetén a kártalanítási összeg a kisajátítás idején érvényes telekárak figyelembevételével történik, melybe a sima telekáron felül beletartozhatnak a zöldkárért és a műszaki kárért fizetendő összegek is, melyek összegét a napi piaci árak alapján szakértő határoz meg.

„A HÉSZ a település hosszú távú fejlesztési koncepcióját tartalmazza, nem 1-2 évi fellángolásról szól. ”

De akkor az a normális, hogy 20 évig nem tudja megosztani?
Még úgy se, hogy hajlandó lenne azt a részt leválasztani, a méretei miatt feltehetőleg az csak magánútként mehetne, és úgy szétosztani a telket?
Ha ezt sem lehet, az nettó zsarolás, hogy add oda ingyen.

A kérdés helyesen úgy lenne, hogy bármely telket a tulajdonosa bármikor megoszthat további egy, vagy több telekre szabad szándékai szerint? Vagy lehetnek bizonyos szabályok, amiket nem játszhat ki a minél nagyobb haszon reményében? Az mondjuk nekem eleve fura, hogy egy hektáros építési telek belterületen hogy a fenébe alakulhatott ki? Egy település közigazgatási területének, különösen a belterület beépítésének helyes sorrendjét határozza meg a HÉSZ, és ebben bizony lehetnek hosszú távú elképzelések is. Persze minden szabályozási tervet időről időre felül kell vizsgálnia az önkormányzatnak, de mi a helyzet akkor, ha kiderül, az a bizonyos útszélesítés megalapozott?
Egyébként volt ilyen szabály az átkosban, nem is kellett hozzá zsarolás, hogy ügyfél által kezdeményezett eljárás keretében ha a helyi rendezési terv úgy határozta meg, akkor a telek teljes területének max 20%-a erejéig kártalanítás nélkül igénybe vehető volt utcanyitás, vagy szélesítési igény esetén. Igaz, akkor az ellen nem is ágált senki, mert egyrészt tudták, hogy szabály, másrészt pedig maga a jogalkotó ki is fejtette, hogy ez a bizonyos terület a telekalakításból származó haszonhoz képest elenyésző. Ugyanis ezt követően jött az igény az új telek tulajdonosai részéről közműfejlesztésekre, új útcsatlakozások kiépítésére, ne adj isten közvilágítás kiépítésére ...stb. Ma más világot élünk szerencsére, így egy telek tulajdonosnak csak jogai és követelései lehetnek.