Ingatlanügyek

Abban a megállapodásban alighanem közreműködött egy ügyvéd. Célszerű lenne őt kérdezni.

Tisztelt Hölgyeim / Uraim,

Következőkebn kérném a segitségüket:

1, Van egy telek ( beépitetlen földterület ) néven megnevezve.
Tehát ingatlanynyilvantartasilag jónak tűnik, - s érzelmileg is közel áll hozzám néhai nagyapam telke mellett.

2, Teleknek jelenlegi tuléajdonosa 4 fő 1/4 -1/4-1/4-1! aranyban
Az egyik 1/4 még hagyateékolható, mert ismerem a leszarmazottat, tavolio rokon.
A többi 1/4 + 1/4 + 1/4 tulajdonosai a földhivatal szerint 1900-1910 között született személyek.

Kérdésem:
érdemes -e ilyenkor megvenni az 1/4-et és jogilag el tudom-e birtokolni a többi részt a későbbiekben ?
Vagy erre nem sok esély van

Köszönöm szépen a választ előre is !

„érdemes -e ilyenkor megvenni az 1/4-et és jogilag el tudom-e birtokolni a többi részt a későbbiekben ?”

Az már vagy el van birtokolva, vagy nem sok esélyed van.

Ha a mostani birtokos-tulajdonos (ha kell, az ő jogelődje elbirtoklási idejét hozzáadva) elbirtokolta, amíg a másik nem-birtokos tulajdonos élt, ÉS Te ezt bizonyítani tudod a bíróság előtt, akkor nyertél. Külön-külön kell vizsgálni mind a három nem-birtokos tulajdonosra.

Ha nem birtokolta el, vagy nem tudod bizonyítani, akkor az elbirtoklás a másik tulajdonos halálától kezdve nyugszik. Ekkor előbb-utóbb póthagyatéki eljárás lesz, és annak a végén megállapítja a közjegyző, hogy ki az örökös. Onnan számítva neki van egy éve, hogy megszakítsa az elbirtoklást, akkor is, ha az elbirtoklási idő már egyébként eltelt. Ha megszakította az elbirtoklást, a 15 éves elbirtoklási óra újra indul. Megint külön-külön kell vizsgálni mind a háromra. Olvasgasd a Ptk. 5:44-49. §-et.

Ez utóbbi esetben, ha lesznek örökösök (akik nem a Magyar Állam), és meggyőzöd őket, hogy baráti áron eladják neked, mert "talált pénz", akkor jó üzlet lehet. Különben kb. piaci árat fogsz fizetni érte, és 1-2 évbe telik, mire rendbe teszed. Persze, ez a telek van a nagyapád telke mellett, nem másik.

Tisztelt osztp!

Kköszönöm szépen !
A telek elhagyangolt kb 40 éve, senki nem hasznalja.
Azaz gyajirkatukag az 1900 as szuletesuek, s a gyerekei/unokai sem hasznaljak,...azaz pothagyatekra sem valoszinu, hogy beadnak igenyt.

Tehat ha jol ertem: mikor megveszem, utana 15 év mulva nyujthatoom be az igenyemet pothagyatekra
( ha addig csoda nem tortenik, s vki nem kezdi el hasznalni az 1/4 + 1/4 + 1/4 tulajdonsai közül )úúKöszönettel !

GGL,

Nem. Itt évek óta nincs birtokos, kár. Ekkor, ha megveszed az 1/4-ed, onnantól indul a 15 év az elbirtoklásra. De amíg halottak vannak a tullapon, tőlük nem tudsz elbirtokolni. Tehát előbb-utóbb kérned kell a póthagyatékit. Az örökösnek semmit nem kell igényelni, a törvény erejénél fogva örökös. Arról, hogy örökölt, biztosan tudni fog, mert a póthagyatéki végzést megküldik neki. Onnantól az örökösnek van egy éve, hogy újraindítsa a 15 évet, akkor is, ha az már eltelt! Ha meg még el sem telt a 15 év, akkor nyilván több ideje van újraindítani.

Példa: Tegyük fel, ma megveszed az 1/4-et. Vársz 15 évet, vagy akár többet. Amikor eltelt, kéred a póthagyatékit, lefut, örököst a földhivatal bejegyzi. Örökös aztán hat hónapra rá elajándékozza a részét a fiának. Vagy jelzálogot tetet rá. Vagy egy szerda délelőtt megjelenik két tanúval a telken, körbesétál, és háromszor felkiált, hogy "birtokomban vagy, óh, atyai föld!". Ez mind megszakítja az elbirtoklást (hiába telt el a 15 év!), és újraindítja a 15 éves órát. Szóval, a helyedben elengedném az elbirtoklást.

A helyedben megvenném, rögtön kérném a póthagyatékit, az örökösökkel meg megegyeznék, hogy adják el nekem féláron a részüket.

Próbáld megtalálni mindegyik társtulajdonos legalább egy élő rokonát, és írd bele őket a póthagyatéki iránti kérelembe. Mert ha nem talál a jegyző örököst, akkor a Magyar Állam örököl, ami azt jelenti, hogy vagy sikerül a Maradványvagyon-hasznosító Zrt-vel kell megegyezned a vásárlásról, vagy ők elárverezik az állami tulajdoni hányadot. Mindkét esetben egy értékbecslő becsli fel, piacihoz közeli értéken. A Maradványvagyon-hasznosító Zrt. nem a gyorsaságáról híres, de 15 év alatt el fognak jutni az árverésig.

Minél több örököst találsz, annál jobb. Az emberek keményebben alkudnak 1/4 telekért, mint 1/32-ért. :)

Kedves Szakértők!

Egy 2 tanús jelzálog szerződéssel megterhelhető egy ingatlan? Vagy csak Ügyvéd / Közjegyző végezhet ilyet?

Kötelező az ügyvéd/közjegyző.

Tisztelt Segítségnyújtók!
Nem haszonszerzés a cél, hanem az elszenvedett veszteség miatt kérdezem. Adott egy négy tulajdonossal rendelkező ingatlan eladása ingatlanközvetítő bevonásával. A vevő vételi szándéknyilatkozatban kijelentette, hogy meg kívánja venni az ingatlanunkat. Az adás-vételt 30 napon belül vállalta, amely 05.15-én lejár. Tudom, még van néhány nap hátra, de nyugtalanít, hogy eddig sem a vevő, sem az ügyvédje nem jelentkezett, pedig tudja, hogy négy emberrel kell egyeztetni az ügyvédnél való megjelenés időpontjáról. Két hete emailban leadtuk az ügyvédnél az összes adatunkat. A kérdésem a következő: ha a vevő eláll a vételtől, jogosultak vagyunk e valamilyen kártérítésre. Hisz kiadtuk teljesen idegeneknek az összes adatunkat, főszezonban leállítottuk az értékesítést. Köszönöm, ha válaszolnak.

B.Trixi,

KÜLÖN "kártérítésre" nem. (Helyesen, kártérítésre semmiképpen sem, de ez most nem számít hogyan nevezzük).

A vételi szándéknyilatkozat elfogadásakor kellett volna kikötni foglalót. Megtettétek?
Ha nem, akkor így jártatok. A vételi szándéknyilatkozat kötelező érvényű a vevőre, de ha mégis eláll (és ti nem forszírozzátok annak érvényesítését mondjuk bíróságon), akkor ennek esetére a szerződésben kellene kikötni foglalót, vagy bánatpénzt.

Jó esetben természetesen nem a vevőnek adtátok ki az adataitokat, hanem az ügyvédnek. Rá természetesen szigorú előírások vonatkoznak az adatkezelés szempontjából, emiatt felesleges aggódni.

Drbjózsef
Ha a vételi szándéknyilatkozat kötelező érvényű a vevőre, nekünk az is megfelel. Köszönöm.

B.Trixi,

Igen, csak tudod van az, hogy pl. a vevő hitelt akart de nem kapta meg. Vagy máshonnan várt pénzt a vételárra, de nem jutott hozzá. Létre lehet hozni azt az adásvételt bírósággal, de ha egyszerűen fizikailag képtelen fizetni a vevő, akkor mit csinálsz?

„vételi szándéknyilatkozat ”
Ezt a fogalmat a Ptk nem ismeri. Mi meg nem tudjuk, mi van benne. Honnan tudjuk, hogy kit kötelez mire?

drbjozsef
A vevő azt mondta, rendelkezésre áll a pénz készpénzben. Készpénzes fizetés lett rögzítve a megállapodásban. Az ingatlanközvetítő 500 ezer Ft. foglalót kért és a vevő adott is készpénzben. Talán többet kellett volna kérni. Attól tartok talált olcsóbban ingatlant és beáldozza a foglalót.

osztap
A szöveg a következő: Vevő jelen vételi szándéknyilatkozat aláírásával kijelenti, hogy meg kívánja vásárolni a fenti ingatlant az alábbi feltételekkel: Szerződéskötés határideje 2024.05.15.

„„vételi szándéknyilatkozat ”
Ezt a fogalmat a Ptk nem ismeri. Mi meg nem tudjuk, mi van benne. Honnan tudjuk, hogy kit kötelez mire?”

A közelúltban találkoztam vele. A paranoid ingatlanközvetítők újabb találmánya annak érdekében, hogy az ügyfél nehogy megszökjön a jutalékukkal. (Illetve arra, hogy akkor is megkapják azt, ha az adásvétel nem jön létre.) Mint ezek a találmányok általában, dogmatikaliag dzsuvás; egyébként is zavaros, nehezen megítélhető helyzetet teremt.

A konstrukció lényege, hogy a vevő írásba foglalt vételi ajánlatot tesz, és ehhez kapcsolódva fizet meghatározott összegű foglalót. (Nem világos, hogy minek a biztosítéka ez a foglaló.) Nem lepődnék meg, ha B.Trixi ingatlanossal kötött szerződésében benne lenne, hogy ez a "foglaló", ha a vevő hibájából nem jön össze az ügylet, az ingatlanost illeti.

KBS,

Érdekes. Ha ez a vevő írásos vételi ajánlata volt, és azt az eladó írásban el is fogadta, azzal a szerződés létrejött. Még mindig nem tudjuk a foglaló részleteit, de talán mindegy is.

B.Trixi,

A vevő nem állhat el azért, mert "meggondolta magát". Hiába van foglaló.
A foglaló nem elállási jog, hanem kárátalány (azaz olyan kártérítés, ahol a kár összegét nem kell bizonyítani - ha a nemteljesítés bekövetkezett, akkor jár). DE: Ha az eladó akarja, bíróságon kényszerítheti ki a teljesítést, azaz a vevő fizesse meg a vételárat az ingatlanért cserébe, plusz késedelmi kamat, költségek, egyéb károk. A helyedben belengetném ezt a vevőnek. Esetleg jobb, ha nem Te személyesen teszed ezt, hanem mondjuk az ügyvéded ír egy szívhez szóló levelet.

Persze, meg lehet állapodni abban is, hogy nem lesz kikényszerítve, cserébe a vevő x forintot fizet az eladónak.

• eladó-- eláll a szerződéstől akkor jár neki a közvetítői díj. A vételi szándéknyilatkozatban viszont a vevő elállása esetén is az ingatlanközvetítőé a befizetett összeg. Azért is fontos nekem ez az ügy, mivel három tulajdonostársam megbízott bennem, rám bízták az eladást, mert annak idején hála nektek és örök hálám azóta is! hogy az ingatlan végrehajtói ügyét le tudtam zárni és a családban maradt az ingatlan teljes egészében.

KBS szerint:

Ezt a fogalmat a Ptk nem ismeri. Mi meg nem tudjuk, mi van benne. Honnan tudjuk, hogy kit kötelez mire?”

„A közelmúltban találkoztam vele. / vételi szándéknyilatkozat / A paranoid ingatlanközvetítők újabb találmánya annak érdekében, hogy az ügyfél nehogy megszökjön a jutalékukkal. ”

Hát én már 18 éve találkoztam ezzel a fogalommal..Az tény hogy általában az ingatlanközvetítők használják az ügyfelek felé.Konkrétan az érdeklődő, a leendő vevő felé. / az ingatlanosnak egy ügyletben kétféle ügyfele van.Van egy szerződéses... általában az ingatlantulajdonos és vannak az érdeklődők, akiknek sokszor még a személyes adataikat se ismerik. Miért is ismernék. ?? Egy piacon, egy üzletben se igazoltatják le a mustrára kitett áruk felől érdeklődőket.
Így bizony egy darabig ezek az érdeklődők sokat kérdeznek néha fárasztóak is tudnak lenni. Hogy ez egy idő után,hogy ne legyen komolytalan , az ingatlanosok ajánlatot kérnek az érdeklődőtől, hogy adjon vételi szándékot.... némi összeggel .Mondjuk úgy 1 -2 %- ban az ingatlan árában. Ez nem foglaló,ezt amennyiben meggondolja magát az érdeklődő, akkor se kapja vissza.
Anno tőlem is kértek v. ajánlatot,de nem adtam. Mivel készpénzben, fizettem se pénzes ajánlat se foglaló se előleg nem volt.
Mondjuk volt azért buktató...ha meghiúsult volna a vétel, buktam volna az ügyvédi díjat és a kp. felvétel díját.Másfél 2 nap bizonytalanság.

Az egy másik nóta, hogy az ingatlanosok pársoros bemutatójából és az egy -két mustra által begyűjtött adatokból néha nehéz a döntés,hogy jó vagy kevésbé jó az a vétel.

„ paranoid ingatlanközvetítők” nem csodálom, néha kötél idegzet kell egy egy érdeklődő néha jogos néha meredek kérdéseinek a megválaszolásához. De hát aki nem bírja, ne vállalkozzék ilyen tevékenységre.
Ez érvényes egyébként minden ajánlatot adó és fogadó tevékenységre. A jó bemutató (ingatlanos)viszonylag hamar kiszúrja a komoly és komolytalan érdeklődőket.

Zoltanuss

„A paranoid ingatlanközvetítők újabb találmánya annak érdekében, hogy az ügyfél nehogy megszökjön a jutalékukkal”

Ez pontosan azért lett kitalálva, mert nagyon sok esetben az érdeklődő visszamegy később a tulajdonoshoz és a háta mögött próbál megegyezni, hogy kizárják belőle azt, akinek éppen azt köszönheti, hogy egyáltalán tudja, hol is van az adott ingatlan, aki megdolgozik vele, hirdeti, kiviszi a helyszínre az érdeklődőt. Én úgy gondolom, hogy ennek a tisztességtelen eljárásnak a kivédésére hozták létre, így ha vételi szándéknyilatkozat íródik alá a vevőjelölt részéről, akkor már nincs jogában megkerülni az ingatlanost. Írásos bizonyítéka van, hogy ők bizony ügyféli jogviszonyban állnak és ezt lazán egy bíróság el is fogadja az ingatlanos részéről.

Nálam pl. ez kizárt, mert aki jelenleg az én házamat árulja, az egy nagyon korrekt és jól dolgozó ingatlanos,
mi több, egy nagyon jó barátom is egyben, és hát barátot nem verünk át. ;-)

Sziasztok,
tudnátok a következő kérdésben segíteni?
Édesanyám után testvéremmel közösen örökölnénk egy vidéki ikerház felét. Az ingatlanba édesanyám, testvérem, testvérem felesége és a lányuk van állandó lakosként bejelentve. Édesanyám nem hivatalosan már nem ott él, de a többiek igen.
A megromlott családi viszonyok miatt édesanyám azt tanácsolta, hogy csak nekem kellene papíron megörökölni a házat, mert én biztosan eladást követően kifizetném a felét a testvéremnek, de így, hogy mindketten örököljük, a testvérem mindent elkövetne, hogy én ebből az ingatlanból ne kapjak semmit. Mivel ott élnek, ezért nem akarnák eladni az ingatlant, de ki se akarnák/tudnák az én részemet nekem kifizetni. Ergó, ugyanúgy ott élnének a házban, ami félig az én házam lenne, de én ebből nem látnék semmi hasznot.
Az lenne a kérdésem, hogy ha édesanyám írat egy ügyvédi előtti hivatalos végrendeletet, amiben engem tenne meg kizárólagos örökösnek, akkor lenne esélyem az öröklést követően eladni úgy az ingatlant, hogy a testvérem és családja (kisgyermekkel, 3 év körüli) állandó lakcímként oda vannak bejelentve? Milyen lehetőségem van ilyenkor a tulajdonom érvényesítésében? Ez a végrendelet tényleg járható út? Van-e kilakoltatási akadály?
(Félre értés ne essék, nagyon sokszor próbáltunk velük normálisan kommunikálni, és nekem sem lenne célom az utcára tenni őket, és nem is fognak oda kerülni, de úgy látom én is fairnek, hogy majd az én gyermekeim is lássanak az örökségből valamit, ne csak a testvéremék.)
Köszönöm a segítséget!

Szomorú....
Rosszul látod.

Egy érdeklődőnek bizony joga van tudni, hogy ki a tulaj.
Amennyiben az ingatlanos nem mondja meg van rá számos lehetőség, hogy megtudja... szomszédok,ingatlannyilvántartás stb.

Sőt elvileg meg is kerülheti az ingatlanost. Szerződéses jogviszony csak az eladó/megbízó / és az ingatlanos között van.

Ha valaki házat - lakást vesz jól készüljön fel a vételre. Legyen körültekintő és gyors.

Néha ez segítség nélkül nem megy.

Zoltanuss

„Egy érdeklődőnek bizony joga van tudni, hogy ki a tulaj”
Hogyne, de csak akkor, ha az ingatlanossal kimennek megtekinteni. Addig nem tartozik rá.
De ne keverd össze a tulajdonos kilétét az ingatlan pontos címével.

„Sőt elvileg meg is kerülheti az ingatlanost. Szerződéses jogviszony csak az eladó/megbízó / és az ingatlanos között van.”
Pont ez utóbbiért nem fogja tudni, mert abban a szerződésben viszont vannak kötelességei is a szerződőknek. Nem tudtad? :-D

@kovian
Mivel már most rossz a viszonyotok, az csak olaj lenne a tűzre, ha kvázi kisemmiznéd a tesót. Ez a tüske akkor is meg fog benne maradni, ha utólag tényleg kifizeted őt. Arról nem is beszélve, hogy így is meg úgy is ki kell majd őt lakoltatni a családjával együtt.
Akkor inkább legyen az öröklés a szokásos rend szerint, és ha ő tényleg nem akar téged kifizetni, kezdeményezheted a közös vagyon megszüntetését. És ha majd ő akkor bármit is a sérelmez, tiszta lelkiismerettel mondhatod neki, vagy tulajdonképpen ő akarta, hogy így legyen, köszönje saját magának.
Annak, hogy ő oda van bejelentkezve, és kiskorú is van vele, nincs jogi jelentősége a vagyonmegosztás tekintetében. A lakcím neki az óvoda- meg az iskolajogosultsághoz kell.

Köszönöm a választ!

Az elidegenítési és terhelési tilalmat, egy lakóingatlanra, a földhivatal csak Ügyvédi / Közjegyzői irat alapján jegyzi be, vagy magánszemélyek által írt papírral is működik?

tmsnmeth80,

Ez a két tilalom önmagában nem jegyezhető be, kifejezetten kapcsolódik a jelzáloghoz, zálogjogokhoz. Ezért úgy mint azokat, csak ügyvéd/közjegyző ellenjegyzésével jegyzi be a földhivatal.