Ingatlanügyek

Drbjózsef
Ha a vételi szándéknyilatkozat kötelező érvényű a vevőre, nekünk az is megfelel. Köszönöm.

B.Trixi,

KÜLÖN "kártérítésre" nem. (Helyesen, kártérítésre semmiképpen sem, de ez most nem számít hogyan nevezzük).

A vételi szándéknyilatkozat elfogadásakor kellett volna kikötni foglalót. Megtettétek?
Ha nem, akkor így jártatok. A vételi szándéknyilatkozat kötelező érvényű a vevőre, de ha mégis eláll (és ti nem forszírozzátok annak érvényesítését mondjuk bíróságon), akkor ennek esetére a szerződésben kellene kikötni foglalót, vagy bánatpénzt.

Jó esetben természetesen nem a vevőnek adtátok ki az adataitokat, hanem az ügyvédnek. Rá természetesen szigorú előírások vonatkoznak az adatkezelés szempontjából, emiatt felesleges aggódni.

Tisztelt Segítségnyújtók!
Nem haszonszerzés a cél, hanem az elszenvedett veszteség miatt kérdezem. Adott egy négy tulajdonossal rendelkező ingatlan eladása ingatlanközvetítő bevonásával. A vevő vételi szándéknyilatkozatban kijelentette, hogy meg kívánja venni az ingatlanunkat. Az adás-vételt 30 napon belül vállalta, amely 05.15-én lejár. Tudom, még van néhány nap hátra, de nyugtalanít, hogy eddig sem a vevő, sem az ügyvédje nem jelentkezett, pedig tudja, hogy négy emberrel kell egyeztetni az ügyvédnél való megjelenés időpontjáról. Két hete emailban leadtuk az ügyvédnél az összes adatunkat. A kérdésem a következő: ha a vevő eláll a vételtől, jogosultak vagyunk e valamilyen kártérítésre. Hisz kiadtuk teljesen idegeneknek az összes adatunkat, főszezonban leállítottuk az értékesítést. Köszönöm, ha válaszolnak.

Kötelező az ügyvéd/közjegyző.

Kedves Szakértők!

Egy 2 tanús jelzálog szerződéssel megterhelhető egy ingatlan? Vagy csak Ügyvéd / Közjegyző végezhet ilyet?

GGL,

Nem. Itt évek óta nincs birtokos, kár. Ekkor, ha megveszed az 1/4-ed, onnantól indul a 15 év az elbirtoklásra. De amíg halottak vannak a tullapon, tőlük nem tudsz elbirtokolni. Tehát előbb-utóbb kérned kell a póthagyatékit. Az örökösnek semmit nem kell igényelni, a törvény erejénél fogva örökös. Arról, hogy örökölt, biztosan tudni fog, mert a póthagyatéki végzést megküldik neki. Onnantól az örökösnek van egy éve, hogy újraindítsa a 15 évet, akkor is, ha az már eltelt! Ha meg még el sem telt a 15 év, akkor nyilván több ideje van újraindítani.

Példa: Tegyük fel, ma megveszed az 1/4-et. Vársz 15 évet, vagy akár többet. Amikor eltelt, kéred a póthagyatékit, lefut, örököst a földhivatal bejegyzi. Örökös aztán hat hónapra rá elajándékozza a részét a fiának. Vagy jelzálogot tetet rá. Vagy egy szerda délelőtt megjelenik két tanúval a telken, körbesétál, és háromszor felkiált, hogy "birtokomban vagy, óh, atyai föld!". Ez mind megszakítja az elbirtoklást (hiába telt el a 15 év!), és újraindítja a 15 éves órát. Szóval, a helyedben elengedném az elbirtoklást.

A helyedben megvenném, rögtön kérném a póthagyatékit, az örökösökkel meg megegyeznék, hogy adják el nekem féláron a részüket.

Próbáld megtalálni mindegyik társtulajdonos legalább egy élő rokonát, és írd bele őket a póthagyatéki iránti kérelembe. Mert ha nem talál a jegyző örököst, akkor a Magyar Állam örököl, ami azt jelenti, hogy vagy sikerül a Maradványvagyon-hasznosító Zrt-vel kell megegyezned a vásárlásról, vagy ők elárverezik az állami tulajdoni hányadot. Mindkét esetben egy értékbecslő becsli fel, piacihoz közeli értéken. A Maradványvagyon-hasznosító Zrt. nem a gyorsaságáról híres, de 15 év alatt el fognak jutni az árverésig.

Minél több örököst találsz, annál jobb. Az emberek keményebben alkudnak 1/4 telekért, mint 1/32-ért. :)

Tisztelt osztp!

Kköszönöm szépen !
A telek elhagyangolt kb 40 éve, senki nem hasznalja.
Azaz gyajirkatukag az 1900 as szuletesuek, s a gyerekei/unokai sem hasznaljak,...azaz pothagyatekra sem valoszinu, hogy beadnak igenyt.

Tehat ha jol ertem: mikor megveszem, utana 15 év mulva nyujthatoom be az igenyemet pothagyatekra
( ha addig csoda nem tortenik, s vki nem kezdi el hasznalni az 1/4 + 1/4 + 1/4 tulajdonsai közül )úúKöszönettel !

„érdemes -e ilyenkor megvenni az 1/4-et és jogilag el tudom-e birtokolni a többi részt a későbbiekben ?”

Az már vagy el van birtokolva, vagy nem sok esélyed van.

Ha a mostani birtokos-tulajdonos (ha kell, az ő jogelődje elbirtoklási idejét hozzáadva) elbirtokolta, amíg a másik nem-birtokos tulajdonos élt, ÉS Te ezt bizonyítani tudod a bíróság előtt, akkor nyertél. Külön-külön kell vizsgálni mind a három nem-birtokos tulajdonosra.

Ha nem birtokolta el, vagy nem tudod bizonyítani, akkor az elbirtoklás a másik tulajdonos halálától kezdve nyugszik. Ekkor előbb-utóbb póthagyatéki eljárás lesz, és annak a végén megállapítja a közjegyző, hogy ki az örökös. Onnan számítva neki van egy éve, hogy megszakítsa az elbirtoklást, akkor is, ha az elbirtoklási idő már egyébként eltelt. Ha megszakította az elbirtoklást, a 15 éves elbirtoklási óra újra indul. Megint külön-külön kell vizsgálni mind a háromra. Olvasgasd a Ptk. 5:44-49. §-et.

Ez utóbbi esetben, ha lesznek örökösök (akik nem a Magyar Állam), és meggyőzöd őket, hogy baráti áron eladják neked, mert "talált pénz", akkor jó üzlet lehet. Különben kb. piaci árat fogsz fizetni érte, és 1-2 évbe telik, mire rendbe teszed. Persze, ez a telek van a nagyapád telke mellett, nem másik.

Tisztelt Hölgyeim / Uraim,

Következőkebn kérném a segitségüket:

1, Van egy telek ( beépitetlen földterület ) néven megnevezve.
Tehát ingatlanynyilvantartasilag jónak tűnik, - s érzelmileg is közel áll hozzám néhai nagyapam telke mellett.

2, Teleknek jelenlegi tuléajdonosa 4 fő 1/4 -1/4-1/4-1! aranyban
Az egyik 1/4 még hagyateékolható, mert ismerem a leszarmazottat, tavolio rokon.
A többi 1/4 + 1/4 + 1/4 tulajdonosai a földhivatal szerint 1900-1910 között született személyek.

Kérdésem:
érdemes -e ilyenkor megvenni az 1/4-et és jogilag el tudom-e birtokolni a többi részt a későbbiekben ?
Vagy erre nem sok esély van

Köszönöm szépen a választ előre is !

Abban a megállapodásban alighanem közreműködött egy ügyvéd. Célszerű lenne őt kérdezni.

Üdv. A hozzáértők segítségét szeretném kérni. Adott egy ingatlan, amin a volt feleségemmel 1/2-1/2 arányban osztozunk. A vagyoni megállapodást nemrég sikerült megkötni, amiben benne van, hogy én magamra vállalom a hiteleket, továbbá ő is megkapja a rá eső kiszámolt részét is, hogy enyém legyen a tulajdon 100%ban. Viszont amíg nem kapja meg a pénzét, addig próbál nekem keresztbe tenni. A lakásban egyedül lakom életvitel szerűen, egyedül fizetem a rezsit. A hiteleket még mindig fele-fele arányban fizetjük, csak hogy az elszámolásba ez ne kavarjon bele. Továbbá a vagyonmegosztó megállapodás tartalmazza, hogy hivatalosan 2023 november 1-étől kiköltözött az ingatlanból. Kérdés, hogy meghatározhatja-e ő, hogy kit és mikor vihetek fel a lakásba? Ha nem fizeti a számlákat, és egyedül élek ott életvitelszerűen, megtehetné-e azt, hogy akármikor megjelenjen a lakásban, bejelentés nélkül, esetleg bejelentés nélkül vendégeket hívjon oda?

Köszönöm a választ.

Frank2022,

Ha örökölték a nyaralót, akkor a hagyatéki végzésben szerepel egy érték erre a nyaralóra.
Ha ennyiért adják el, vagy kevesebbért, akkor nem kell adót fizetni, be se kell vallani (mert nincs jövedelmük az eladásból).
Ha többért adják el annál az értéknél, akkor a különbözet után 15% adót kell befizetni, és bevallani az éves adóbevallásban.
Ez az adó még csökkenthető attól függően, melyik évben örökölték, és mikor adták el, ez sávosan csökkenti a fizetendő adót, az öröklést követő 5. évben, vagy később eladva a nyaralót, már adómentessé válik az eladás.

Tanácsot kérnék a Tisztelt hozzáértőktől.Németh testvérpár örökölt nyaralót,elszeretnék adni milyen adózásra számíthatunk.előre is köszönöm.Frank

Szerintem nem kell szerződés, a szóbeli megegyezés (szerződés), illetve a ráutaló magatartás mind megfelelő ehhez.
Kivéve, ha olyan munkahelyed, vagy társadalmi megbízásod van, mely rendszeres vagyon bevallási kötelezettséggel jár, akkor nem árt papírozni. Az ördög nem alszik. Természetesen megadhatja a szülőd alapból is a te számlaszámodat, amire a vevő utalja a vételárat.
Legalább is szerintem.

Üdvözlet Mindenkinek!

Adott egy örökölt ingatlan ami értékesítésre kerül, ennek vételárát a szülő a gyermekének szeretné ajándékozni. Okoz-e bármilyen problémát (NAV, adózás bármi), hátrányt, ha a vételár közvetlenül a gyermek bankszámlájára kerül átatulásra és nem a szülő számlájára?
Kell-e/ajánlott-e ebben az esetben ajándékozási szerződést kötni?

Köszönöm!

Spynoza,

Tedd meg holnap, egyben kérheted megküldésre a teljes adásvételi szerződést, egyben jelezheted, hogy a Ptk. 5:81.§ szerint nem csak elővételi, hanem előbérleti jogotok is van, ezért kéred annak a szerződésnek a teljes megküldését is, tekintve, hogy azon jogotokkal is élni kívántok.

A húsvéti ünnepek miatt elég szerencsétlenül jött ki az időzítés, de kedden tudok beszélni az ügyvéddel és tértivevényes formában elküldeni az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó választ - a levelet csütörtökön kaptuk és 8 nap volt megadva időkeretként jelzésre.

„még aznap jeleztük a levélen megadott e-mail címen”
Az hatálytalan. Ajánlott, tértivevényes levél, mert nem csak a nyilatkozat ténye szorulhat bizonyításra, hanem a közlés időpontja is.

Ebben az esetben az én írásbeli, e-mailben történt jelzésem az ügyvéd felé (miszerint élni szeretnék az elővásárlási joggal) nem érvényes? A levélben az adásvételi szerződés dátuma, az adásvétel összege és a kifizetés módja szerepelt.

„(ilyesmiről az ügyvéd által nekünk kiküldött levélben sem esett szó, kizárólag az adásvétel fix összegéről),”

Ha szigorúan nézzük, még nem is közölték veletek azt a szerződést ÉRVÉNYESEN, hogy nyilatkozhassatok az elővételi jogotok gyakorlásáról. Ez ugyanis, így, ahogy leírtad, szabálytalan. Neked tudnod kellene mi van a szerződésben, mert azt TELJES terjedelmében - legfeljebb a személyes adatok kitakarásval - kell veletek közölni.

Lásd ezt a PK véleményt :

https://kuria-birosag.hu/…-pk-velemeny

Kedves kovács_Béla_Sándor,

Köszönöm a válaszát!
Az ügyvédi levél kézhezvételét követően még aznap jeleztük a levélen megadott e-mail címen, hogy élni kívánunk elővásárlási jogunkkal (8 napos határidő volt megadva).
Azóta az eladó ügyvédje felé jeleztem mindezt és ő írásban közölte, hogy az adásvételi szerződés megkötésén túlmenően, más megbízatást - akár korábban, az adásvételi szerződést megelőzően - nem kapott és "konzultálnia" kell ügyfelével, hogy kivel és mikor kötött bérleti szerződést. Mindez azt erősíti, hogy nem csak, hogy nem szerepel ilyen jellegű bérleti teher az adásvételiben (ilyesmiről az ügyvéd által nekünk kiküldött levélben sem esett szó, kizárólag az adásvétel fix összegéről), de magának az adásvételt lebonyolító ügyvédnek sem volt tudomása az adásvételi szerződés készítésekor.
Az előbérleti jogunkról pedig nem mondtunk le (nem is tudtunk volna, hiszen mostanáig nem volt tudomásunk, most is csak "szólás" szintjén ilyen megállapodásról), úgyhogy ha létre is jött valamilyen bérleti szerződés, akkor az nélkülünk történt meg.
Az ügyvéd jelzése szerint a hét elején kapunk egy példányt az adásvételiből és reméljük több információt - lehetőleg megnyugtató, az ügyet mihamarabb lezáró információt.

tasligep,

Tehát 4 év élettárs, majd 12 év házasság amikor vettetek egy ingatlant, majd mostanáig még 4 év.

Ad1.: a külön vagyon sosem lesz közös vagyon és fordítva. Legalábbis az ingatlan. Se 1, se 5, se 50 év múlva.
(bizonyos ingóságoknál van ilyen 5 év, de csak szűk körben, lásd. Ptk.4:38.§(3) bekezdés).

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Az, hogy a szóban forgó ingatlan közös vagy külön vagyon, az dönti el, hogy a közös vagyonból vettétek, vagy a feleséged a külön vagyonából vette-e. Vagy a kettő keverékéből - akkor nagyobb rész az övé, de nem az egész.

Spynoza, pontosítsuk azt a tényállást:

490/697 arányban résztulajdonosai vagytok egy közös tulajdonú ingatlannak. Az ingatlant természetben megosztva használjátok. A tulajdonostárs szerződést kötött a maga 207/697 arányú illetőségére, és titeket, mint elővásárlásra jogosultakat megkínált. Ti nyilatkoztatok, hogy éltek az elővásárlási joggal. Mire a szerződés szerinti vevő előállt azzal, hogy neki az elidegenített illetőségre az eladó által kizárólagosan használt ingatlanra határozott, öt évre szóló bérleti szerződése van.
Ügyes trükk, de mint a trükkök általában, ez is csak látszólag működik.
Először is, ingatlanra bérleti szerződést csak írásban lehet érvényesen kötni - vagyis amíg csak "szól" a vételtől elesett vevő, addig nem kell vele foglalkozni se.
Másodszor, ahogy mondod, nektek előbérleti jogotok is van, így az eladó és a - vételtől elesett - vevő bérleti szerződése veletek szemben akkor is hatálytalan, ha egyébként érvényes. Amikor tudomást szereztek róla (a szóbeli közlés ehhez nem elég), akkor gyakorolhatjátok a jogot, a bérleti szerződés veletek jött létre. Amikor pedig még a határozott idő lejárta előtt tulajdonossá is váltok, a bérlet megszűnik, hiszen nem állhat ugyanaz a személy a szerződés két oldalán. A szolgáltatással nem fedezett időre járó bérleti díjat az eladó-bérbeadó köteles nektek visszafizetni, illetve hát a vételárba beszámíthatjátok. (Jó eséllyel gyakorlatilag nem is lesz bérleti díj.)
Harmadszor felvetődhet a jogszavatosság kérdése is, mert - gondolom - az adásvételi szerződésben az eladó állította, hogy az ingatlan tehertől és igényektől mentes.

Ja, és amikor nyilatkoztok az elővásárlási jog gyakorlásáról, akkor a szerződés már veletek jön létre. Attól utólag nem nagyon lehet elállni.

tasligep

„Ez közös vagyonnak számít válásnál vagy 5 év után válik közös tulajdonná.”

Még laikusként is én úgy látom, hogy ez bizony csak akkor lesz külön vagyon, ha azt a feleség bizonyítani tudja minden kétséget kizáróan, hogy azt kizárólag az ő vagyonából vette. Minden más esetben közös vagyonra van esély egy válásnál.

Üdvözlöm

Azt szeretném megtudni hogy 16év házasság és előtte 4év élettársi viszony után 4 és fél éve vásároltunk egy ingatlant. A feleségem nevén van 100%-os tulajdonban. Ez közös vagyonnak számít válásnál vagy 5 év után válik közös tulajdonná.
Válaszokat előre is köszönöm.