Ingatlanügyek

Tisztelt Obudafan!

A bent lakó az adós, akinek a tulajdonrészét árverésen vettem, jogcíme számomra is kérdéses. A másik fele adásvételi szerződéssel vettem, birtokbaadásról ebben nem rendelkeztünk, azonban édesanyámnak alapított haszonélvezetre igen, ez bejegyzésre is került.
Kérdésem továbbra is, hogy milyen pert indíthatok?

Itt is feltenném :

És akkor az én bonyolultabb, hosszabb problémám.

Az egyik családtag a párjával lakást, konkrétan egy ikerházban az egyik lakást vásárolnák meg. Azt a lakást ami még nincs készen. A tervasztalnál azért több , de még nagyon az elején van a mű.
Kész az alap, és a felmenő falak 10 % -a.

Van un. bejelentési terv, van tételes, de árazatlan költségvetés, némi műleírás meg ami kell.

A pár egy ingatlanközvetítőn keresztül jutott el a konkrét projektig, amit láttak is, igaz felületesen.

Az ingatlanközvetítő vajon mit akar ? Hát persze pénzt minél előbb és ezért nyüstöli az érdeklődőket, mert ha a zsebében a pénz akkor ő már nyeregben.
Kerek 750 eft lenne ez a pénz. Így került hozzám mint családtaghoz a téma.
Na meg a pár már keveri az előleget és a foglalót /ami egy lényegesen nagyobb összeg.

Első kérdésem az volt : van e ügyvédetek , csodálkozás a válasz. Próbálom rávezetni őket ez az első. Majd tisztázni, hogy ki az eladó. Meggyőződni arról, hogy komoly e. Ha igen, akkor kérni tőle egy szerződéstervezete, mint adatszolgáltató dokumentumot. Amit a saját ügyvéd nyilván ízlésre átdolgoz és csak azután ha ez kész akkor tárgyalni az eladóval és megállapodás esetén előleget vagy foglalót adni.
Mint írtam leendőikerház egyik fele. Nyilván a másik is eladásra kerül. Meg lehet kérdezni, hogy ki lesz a tulajdonos társ.... ha már van konkrét érdeklődő. Ez úgy merült fel, hogy a leendő vevő problémázott azon melyik részt válassza. Ezek szerint nyitott még a választási lehetőség, mert ha elkelt akkor csak az egyből lehet választani. Védi a vevő, hogy az titok. Miért lenne ? Ha közvetítő rákérdez a másiknál, hogy a kilétüket felfedheti e és azok igent mondanak, akkor akadálya nincs.

Nyilván az eladó simlizését kivéve.

ja még egy utólsó . A közvetítő és az eladó nem szereti a sok érdeklődést. De ez nem jelenti azt, hogy el is zárkózhat ez elől. Nyilván rá kell kérdezni . Uram van 1 másfél órája a projekt megbeszélésére ? ha kitér ez elől akkor simlis.

Tehát ügyvéd / nem az eladótól / sok adat bekérése és pénzt csak a nyitott kérdések tisztázása után. Mert ha előre adnak, akkor futnak a pénzük után, mindig lépéshátráyban lesznek.

természetesen az eladói részről az a jó üzlet amire ráharapnak azonnal aztán már lehet diktálni a feltételeket.
Vélemény ?
Tanács ?

További kérdés a tegnapi 19 .35 -ös feltett anyaghoz

 Szerény kérdésem az lenne, hogy egy vevő tartozik e az ingatlanközvetítőnek, abban az esetben ha már tudja az eladó kilétét, sőt kapcsolatba, tárgyalásba lépett is vele ?

 „Van ugyan egy olyan hogy vételi szándék, ezt a szándéknyilatkozatot a leendő vevő teszi, némi kp.-vel megerősítve a szándékát, de ez elmaradt.
 Az én  meglátásom szerint  a közvetítő  a megbízótól, az eladótól kérje a jogos járandóságát.
 Amúgy ez a vételi szándék díj  1 % lenne, ami egy irreálisan magas díj.”
Természetesen van kockázata az ilyen díj elmaradásának. Mégpedig az, hogy a közvetítő tovább hirdet és esetleg talál egy olyan vevőt, aki többet igér, gyosabb, azaz beelőz.

Szerződése válogatja. Egyébként a "vételi szándékért" adott összeg jellemzően nem az ingatlanközvetítőt szokta illetni, hanem a vételárba beszámít, elállás esetén pedig bánatpénzként funkcionál.

Tisztelt Obudafan!

Reménytelen az "ügyem"?

Elnézést, a jelszót elfelejtve, a telefonon új felhasználót csináltam:)horvátzsolt

ObudaFan ! Így van én ezt tudom.

Csakhogy a az érdeklődő ,aki a leendő vevő lehet és a közvetítő között nincs semmilyen szerződéses kapcsolat.. Ez inkább a komolytalan vevők kiszűrésére szolgál. És valóban a vételnél beszámít a vételárba. De az ügyes vásárló átlát a szitán és nem ád. Persze ennek is van kockázata, mégpedig az , hogy megelőzik.

Nagyjából olyan mint amikor a kinézet árut ideiglenesen beveszik a kirakatból amig az érdeklődő haza megy a pénzért.
Sokáig váratni nem szabad az eladót.
Tehát összegezve, ha biztos akar lenni a vevő akkor ád vételi szándékra pénzt, mert ha nem akkor bizony hoppon maradhat. Akár én évekkel ezelőtt. Elvitték az orrom elől az akkor álmaim lakását. Később kiderült, nem is olyan szép az a 'mennyasszony'. Lett másik.

Tisztelt Fórumozók!

Hónapokkal ezelőtt árverés útján vásároltunk egy ingatlant, de miután kifizettük, kiderült hogy egy másik licitáló jogorvoslattal élt ellenünk. Legutóbb amikor beszéltünk a bírósággal, akkor kiderült hogy az adósra vár a bíróság. Csak nem tudom hogy ő hogy jön a képbe. Kiderítettük hogy Amerikába menekült a családjával legalább 6 éve. Szeretném megtudni hogy mit akar a bíróság az adóstól? Ő nem fog átvenni semmit és nem fog aláírni semmit, mivel elmenekült innen. Szóval milyen határideje van neki mennyi ideig kell várni arra, hogy döntsön helyette a bíróság? Szeretném megtudni hogy optimális esetben mennyit kell még várni, ha Jogorvoslat benyújtó nem ad be újabb fellebbezést, és a bíróság is úgy találja hogy tud döntést hozni ebben a szerintünk roppant egyszerű ügyben, akkor körülbelül mikorra várhatunk valamiféle eredményt? Vagy a bírósági folyamatot be tudná valaki mutatni? A választ előre is köszönöm.

A 2016.09.04. 19:35 feltett probléma megoldódott.

A vevő jelöltek visszaléptek, mivel drágának találták a kínált portékát !
Semmi anyagi hátrány nem érte őket, mivel nem mentek lépre az un. vételi szándék pénz leperkálásával.
Tanulság : fel kell készülni egy vételre.

Természetesen az eladó részére is lehet tanulság.... nem ködösít, minden rendelkezésre álló adatot az érdeklődő rendelkezéséra bocsát.
itt 5 nap volt az infoszerzés..... gyakorlatilag 5-6 email oda vissza.

természetesen ha valaki nagyon sokáig vacillál akkor jár a közvetítőnek a díj.

Részemről meg a tanulság . Megismertem egy modern tervet és azt hogy hogyan helyeznek el aknákat a célból, hogy a vevő besétáljon egy csapdába.

Vevők : nem azonnal elővenni azt a bukszát, megvár az az ingatlan. Jól körül kell járni !

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi helyzettel kapcsolatban kérném segítségüket:

Adott egy Lakásszövetkezet, melynek tulajdonában álló lakóingatlan még 2013-ban rendkívül kedvezményes díjjal lett kiadva (az előző vezetőség által) egy magánszemélynek. A szerződés szerint minden év december 15-ig van lehetőség a következő évi bérleti díj összegével kapcsolatban egyeztetni, ezzel sajnos a bérlemény birtokbavétele óta nem élt a vezetőség.

A mostani ügyvezető elnök a bérlővel egyeztető tárgyalást szeretne díjemeléssel kapcsolatban. Csak Jelentős mértékű emeléssel lehetne a környékbeli, jelenlegi piacképes árakat utolérni, amivel élni szeretne.

Kérdéseim:

1. Van-e arra vonatkozóan törvényi előírás, hogy évente milyen maximális emelés érvényesíthető?
2. Amennyiben nem sikerül a bérleti díjjal kapcsolatosan megegyezni és felmondásra kerül sor, akadályoz-e ebben bármilyen törvény? Azaz arra hivatkozva felmondható-e a szerződés, hogy nem tudtak a felek a díjban megegyezni?

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelt Fórumozók!

Szomszédunkkal az utóbbi időben nagyon megromlott a kapcsolatunk, kibírhatatlan az élet mellettük, szitkozódnak, köpködnek, ha meglátnak minket az udvaron, mivel sérelmezik, hogy a nálunk alkalmazásban lévő apukát elbocsátottuk hanyagsága miatt. Amikor házukat építették, a telkük keskenysége miatt ráépítettek a mi telkünkre. Ezt tudtuk akkor is, de elfértünk, nem zavart minket. Viselkedésüket már nagyon meguntuk, ezért valamit tenni szeretnék a kialakult helyzet ellen. A kérdésem az lenne, hogy el lehet-e azt valahogyan érni, hogy a házuk lebontására kényszerítsük őket? ( A telket kimérettük, biztosak vagyunk benne, hogy ráépítettek )
Válaszukat előre is köszönöm!

10 év után nem. Szerintem.

Sziasztok!

Olyan kérdésem van, hogy 16.-ig kell még az ingatlan adásvételben szereplő 1.7Mf kifizetni de nem fog sikerülni csak a hónap utolsó hetében.

Milyen módon tudom ezt hivatalosan közölni a bankkal és ügyvéddel, hogy el is fogadják.

Üdv,
Zs

"a telkük keskenysége miatt ráépítettek a mi telkünkre."
Ami lehet, hogy csak túlépítés.

"Ezt tudtuk akkor is,"
Jóhiszemű túlépítés.(Ptk. 5:28. §)

"hogy el lehet-e azt valahogyan érni, hogy a házuk lebontására kényszerítsük őket?"
Nem túlzás ez egy kicsit, egy személyes sérelem miatt?

Tisztelt Fórumozók!

Megelőlegezett csokot (akkor még szocpol) fel lehet-e újra venni, ha nem teljesült (2 gyermek vállalására igényeltük anno, 1 született), s hitellé alakult, s közben a tulajdonosi jogköröm is megváltozott (elváltunk, elköltöztem, minden ingóság, ingatlan az ex nejemé maradt)?
Az előző hitelt már nem fizetem, most vennénk fel újat.
Köszönöm a segítséget

S.

Kedves Fórumozók!

Szeretném a segítségetek kérni. A párom és a volt felesége ezelőtt 10 évvel vettek fel lakáshitelt, akkor még az Ella Első Lakáshitel Kereskedelmi Bank Zrt-től (most már Axa). Kb. 5 évvel ezelőtt sajnos rávették páromat arra, hogy a ház részét átírassa a feleségére, mert állítólag nehéz volt úgy ügyet intézni, hogy mindig kellett hozzá a párom is... A lényeg, hogy a lakás hitel viszont továbbra is maradt az ő nevén, pontosabban ő a főadós. Sajnos nem sok mindent tudok az ügyről, de lassan szeretnénk közös házat venni, ami a jelenlegi lakáshitele miatt lehetetlen. A volt felesége csak ígérget, hogy intézi az "ügyet" és próbál másik adóst keresni, aki átvállalja a hitelt, állítólag beadták a jelenlegi párjával a papírokat is a bankba, de elutasították a kevés jövedelme miatt. Amikor párom átíratta rá a házrészét nem fizettek neki semmit, csak papíron.

A kérdésem, hogy lehet e valamit lépnünk, hogy lekerüljön végre a nevéről a hitel?
Remélem nagyjából érthető, amit leírtam. Megpróbáltam röviden, a lényeget.

Köszönöm előre is a válaszokat!

Tisztelt Dr Szűcs Lajos!

Először is köszönöm a válaszát. Sokat segített.

A ház elférne a telkükön. A ház alatt épült garázs is, amelyet az utcafrontról megközelíthetnek. Ők csak nagyobb udvart szerettek volna.
Véleményem szerint nem túlzás, egyáltalán nem. Nem szeretném őket látni, ha kimegyek az udvarra. Nem tudom ki mennyire tudja tolerálni, ha az édesanyját nem egyszer leköpik és ahányszor meglátják hangosan szidalmazzák. Ön szerint tolerálható ez évekig vagy amíg a szüleim élnek? Ön elnézné ezt bárkinek? Hagynom kellene, hogy ezt folytatódjon?

Tisztelt Ügyvéd úr!
Szeretném a tanácsát kikérni a következő ügyben.
Van egy ingatlanunk a párommal, ahol jelenleg lakunk. 2013-ban vásároltuk az én pénzemből, közös megegyezéssel az én nevemre. Azóta elég sokat ráköltöttünk, véleménye szerint ez nagyrészt az ő fizetéséből történt Sajnos úgy hozta a helyzet, hogy valakinek költöznie kell, és a másikat kifizetni. A párom véleménye szerint ez az összeg, 1 500 000 ft lenne. Kisemmizni nem szeretnénk a másikat, ezért gondolkozunk valamiféle megoldáson. Eladásra nem gondoltam, mert van egy közös kutyánk is ( ami az ő nevén van).
Az összeget illetően - még nem eldöntött ki marad- egyikünknek sincs jelenleg ennyi pénze, részletfizetési megállapodásra gondoltam, havi fix összeggel. Ehhez mit kellene írásba foglalni, illetve van esetleg más javaslata ilyen esetben?
Ha ő maradna, az ingatlan továbbra is az én nevemen maradna, mivel tartozásai miatt az ő nevére még jó ideig nem lenne átiratható.
Várom mielőbbi válaszát,
Adrienn

Utolsó hozzászóló lennék, az még kimaradt, hogy egy majdnem 5 éves kapcsolatról van szó, amiből kb 4 éven át azonos lakcímre voltunk vagyunk bejelentve, tehát ez már élettársi kapcsolatnak minősül. Ha ezt a tényezőt is figyelembe veszi,ebben az esetben az osztozkodás hogy történhet?
Adrienn

Kedves Fórumozók!

A probléma, amire választ keresek a következő:
Egy társasházban lakom, ahol a földszinti szomszéd arról panaszkodik, hogy a kizárólagos használatú kertje esőzések idején kárt szenved a felette lévő erkélyekről lehulló esővíz hatására, amely árkot váj a gyepében és ettől mohásodik a füve is. Az erkély vízvetővel, csatorna nélkül került átadásra a házzal és kb. 1 méteren fedi a kert ház felé eső részét, további két méter széles terület közvetlenül ázik, ha esik az eső. A földszinti lakó kezdeményezte csatorna felszereltetését az erkélyekre a társasház költségén.

Kérdésem, hogy ilyen esetben, mint társasházi lakástulajdonos kötelezhető vagyok-e extra közösköltség megfizettetésére annak érdekében, hogy a földszinti lakó problémáját társasházi pénzből oldja meg a közösképviselő? Vagyis köteles vagyok-e részt vállalni a költségekből - pl. ereszcsatorna felszereltetése - a földszinti lakó kertje felett lévő erkélyekre?
Hivatkozhatok-e arra, hogy a földszinti lakó magántulajdonában keletkezett károkat nem kívánom megfizetni és az ő egyedi érdekében felszerelésre kerülő csatorna költségeit finanszírozni?
Előre is köszönöm a segítséget!

Kedves fórumozók!

Nemrég vásároltunk egy lakást egy 3 lakásos házban. A ház albetétesítve van, mielőtt megvettük találkoztunk a 2 másik lakóval is akik szimpatikusak voltak és nagyon meggyőzően mondták, hogy szeretnének társasházzá alakulni, hiszen minden megvan már hozzá csak épp nem adták még be a papírokat de már a megírt, előző lakók által aláírt de földhivatalhoz ugye be nem adott SMSZ szerint működnek.

Miután beköltöztünk, a következők derültek ki:

• a lakók arra hivatkozva, hogy nagyon drága lenne társasházzá alakulni mégsem szeretnék - sosem szerették volna
• az egész ház közműje a mi nevünkre került (gáz, víz, közös villany) és 10 éves be nem vizsgált hőmennyiség mérők és vízórák alapján számolgatják kinek mennyi a rezsije
• bár a lakásom a ház 40%-a csak nm arányosan, a rezsinek kb. 60-65%-a jut rám a jelen elszámolás alapján (melegvíz felfűtés levonása után a maradék gáz felosztása a hőmennyiség mérő állások alapján arányosan)
• nincs a házra biztosítás (mindenkinek csak a lakására)
• nincs a háznak felújítási alapja, se közös ktg., mindig ad hoc kell "összedobni" a felmerült költségeket kvázi önkéntes alapon
• a kert osztatlan közös tulajdon és viszonylag nagy de az egyik lakó beépített magának egy kb. 30-40 nm részt rajta - engedély nélkül - el is árulta, hogy már csak emiatt sem szeretne társasházzá alakulni
• amikor mindezt szóvá tettem, illetve azt is, hogy a nem beadott működési szabályzat semmit sem ér megkaptam, hogy nem kell keménykedni mert nem fogják kifizetni nekem a rezsi rájuk jutó részét
• a házban házközponti gázfűtés van

Kérdéseim:

• ki lehet-e kényszeríteni a társasházzá alakulást?
• a közművekből a nem az én lakásomra eső részt "leirathatom-e" magamról
• Milyen lehetőségeim vannak egy ilyen zsarolás ellen, pl. extrém esetben szüneteltethetjük-e a közműszolgáltatást pár hónapra amikor úgysem szoktunk a lakásban lakni?

Köszönettel

Nem vagytok könnyű helyzetben. A közös területre eső közműköltségek megtérítését természetesen kérheted a többi tulajdonostárstól (bár a legjobb az lenne, ha mindenkine sajét víz/gázórája lenne). A társasházzá alakulást csak együtt kérhetitek.

@Rexor:

Köszönöm a választ. Azt jól értem, hogy szerinted a nem közös részekre eső közműt nem tudnám behajtani rajtuk jogi úton mivel a mi nevünkön van az előfizetés? Hogy lehetne őket rábírni a külön gázóra/vízóra felállítására?

Tisztelt Cím!

Testvéremmel 50-50%-ban vagyunk tulajdonosok egy ingatlanon, ahol a nagymamánk a haszonélvező. Ő amúgy egy otthonban él. Én el szeretném ajándékozni a tulajdonjogomat a gyerekeim javára, akiből az egyik 19, a másik 15 éves. Ehhez hogyan kell hozzáfognom. Jól tudom-e, hogy maga az ajándékozás illetékmentes? Van-e valamilyen költsége a gyerekeimnek a tulajdonjog megszerzése miatt? Mivel az egyik gyerek kiskorú, gondolom belép a gyámügy. Ez automatikusan történik, vagy nekem kell tennem ez ügyben is lépéseket?
Az ajándékozás előtt van-e elővásárlási joga a húgomnak, mint másik tulajdonosnak?
előre is köszönöm szépen a választ

Az ajándékozásra természetesen nem vonatkozik az elővásárlási jog. Az ingyenes szerzéshez szerintem nem kell a gyámhatóság hozzájárulása, különösen, ha a szerződésben a költségeket (ügyvédi munkadíj, földhivatali eljárás díja) magadra vállalod. De épp a közelmúltban tapasztaltam, hogy van olyan földhivatali ügyintéző, aki a haszonélvezet miatt úgy értelmezi, hogy nem tehermentesen szerez a kiskorú, ezért kéri a gyámhatósági hozzájárulást. A hiánypótlásra jó esetben 30 napot kapsz, az a gyámhatóságnak nem biztos, hogy elég. Szóval jobb, ha előre beszerzed a hozzájárulást. Nyilván neked kell tőlük kérned.