Társasházak jogásza!

Tisztelt fórumozók.

Köszönöm a hozzászólásokat, az erkély felújítására a közösképviselő végig járta a 16 tulajdonost és össze " szedte" az erkély " felújítására" a pénzt, nem voltam otthon a lányom fizette ki, / nagykorú / !

Nem tudom a " mai világban" három ezer ft-tal többet fizetni a közösköltségbe havonta a tisztelt válaszadónak is tetszene-e?

Mint írtam van felújítási alapunk:van egy üzlet a házban az ki van adva: és a rezsi csökkentés is a "közösbe" marad, tehát én úgy érzem, hogy jogosan gondolom/gondoljuk, hogy a közösköltséget csökkenteni kell.

Természetesen tudom, hogy sok társasház küszködik nem fizető tulajdonosokkal, akik vagy nem akarnak vagy nem tudnak fizetni de a havi kötelező befizetéseknek is van valamilyen " tisztességes " és elfogadható többlete, de nem ennyi!!

„nem voltam otthon a lányom fizette ki”
Akkor ezt talán tessék a nagykorú lánnyal megbeszélni. Esetleg egy jogi alapismeretek kurzusra beíratni. (V.ö.: nem elég ok a fizetésre, hogy valaki kéri.)

Köszönöm a választ! Mit lehet akkor tenni, ha nincs olyan lakó (vagy nem vállalja), aki elegendően értene a pénzügyekhez? A segítő természetesen nem kér semmilyen díjazást.

Nem valaki hanem a közösképviselő kérte!

Lakógyűlés: erkély-felújítása megszavazva a FELÚJÍTÁSI alapból!,ezek után szedegette össze a pénzt mind a 16 tulajdonostól: akkor még nem voltak problémák a bizalom meg volt a közösképviselő felé. Sem a tulajdonosoknak sem pedig másnak nem kell jogi kurzus ahhoz ha egy társasházban ahol több évtizede ugyanaz a közösképviselő és úgy tudjuk, hogy érti a dolgát, de valószínű, hogy Ő is ehhez az oldalhoz fordult a kérdéseivel, ahol is inkább a kekeckedés mint a józan eszű válaszadás a mérvadó.

Nem fogadtuk el a költségvetést 4-en, de 5-ten elfogadták ebben 1 tulaj a közösképviselő 3 tulaj a számvizsgáló bizottság ( 1 tulaj meg 1 házaspár).A LAKÓGYŰLÉSRŐL KÉSZÜLT JEGYZŐKÖNYVET A MAI NAPIG NEM ADTA IDE, EGYSZER SZÓBAN 5.SZÖR ÍRÁSBAN KÉRTÜK.- válasz az , hogy a többség ( 5 ) nem kéri ezért nem adja. A ház bár 16 lakásos az itt élő tulajok 9-en vannak a többi lakás ki van adva.
Köszönöm eddigi válaszukat.

Akkor a többség támogatja.
Ha nem fizetted volna ki, akkor legfeljebb végrehajtási eljárás során kérhetné, s ellentmondás után a bíróságnak kiadja a jegyzőkönyvet.

Ha abban a felújítási alapbol van a határozat, akkor nem kell fizetned, s a per költség is a házat terheli.

De mi van ha nem az van a jegyzőkönyvben?
Akkor bukta van, lekvárral.

Ha több évtizede ő a közös képviselő, valószínű érti a dolgát, s megbíznak benne.

Mai világban épeszű tulajdonosnak és közös képviselőnek eszébe sem jut a közös költséget csökkenteni.
Csak te egyik sem vagy.

groszfater@gmail.com
igen a tulajdonom az üzlet, nem bérlem.

Tisztet Szakértő!

Köteles-e a társasházi közös képviselő a társasházi alapító okiratot kiadni a tulajdonosnak? Munkám kapcsán ma először ütköztem a közös képviselővel ellenállásban, az ő elmondása szerint nem köteles kiadni a tulajdonos kérésére sem a társasházi alapító okiratot. Kérte, hogy mondjam meg a pontos jogszabályt, ami őt erre kötelezi. Próbáltam neki elmagyarázni, hogy adásvételi szerződéshez kellene az ügyvédnek, de ő szerinte és a társasház jogásza szerint sincs szükség az alapító okiratra az adásvételi szerződés megírásához. Természetesen konkrétan így a társasházi törvény sem mondja ki, hogy ez a feladatai közé tartozna, de ez egy fajta gondatlanságnak minősül szerintem. Tudom, hogy a földhivatalban ez az okirat kikérhető, de nincs annyi időnk, hogy a földhivatali kb. két hetet kivárjuk.
Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelt Hölgyek, Urak!

A következő történt a napokban, társasházunkban kéményellenőrzés során kiderult, hogy a nagyszobai kémények állapota nem alkalmas fűtőverendezés üzemeltetésére.
Kettő variáció van: az első, hogy a közösből megcsináltatják az érintett kéményeket (bélelés), a második hogy egyénileg, parapettes megoldásra váltanak (konvektoros fűtésről van szó). Az ügy kirobbantójának a kéményét fogadták el egyedül, már ez is elég komoly gyanúra adhat okot, de ez most nem ide tartozik. A tárasház 54 lakásos, és kb a harmadrész érintett.
Egyetlen árajánlattal rendelkezünk. A kérdésem a következő: kérhetek-e én egyénileg több helyről is árajánlatot, mert nagyon nagy mutyiszagot érzek, illetve ha tényletényleg a meglévö bizonyul a legkedvezőbbnek, köteles vagyok-e megengedni hogy a frissen felujitott lakásomba bejöjjenek falat bontani? (Engem nem érint a dolog, de a kéménybéleléskor nyilván nálam is bontanak az alattam lakó miatt)

Tisztelt MajorDomus

Tisztelt Szakértők.
Következő lenne a kérdésem.
A társasházban van üzletem.
Az üzletben nincs gáz hálózat kiépítve, villannyal fűtünk, sosem volt gáz az üzletben.
A térsasházban felújítotték a gézvezeték főnyomó csövet, és fel kell újítani a kéményeket is. Az én üzletemben az sincs, de a hozzájárulást a felújításhoz, nekem is ki kell fizetnem, ezt mondta a közös képviselő.
Tisztelettel kérem ez ügyben az állásfoglalásukat.
Köszönöm.

És abban az esetben, ha én szeretnék gézfűtést az üzletemben, akkor annak a költségét is a lakóközösség finanszírozza?
Köszönöm a választ.

Tisztelt Ügyvéd Úr/nő!

Társasházunk felújítást tervez és nem egyértelmű számunkra, hogy az erkélyek és a loggiák külön, vagy közös tulajdonban vannak-e. Az alapító okiratból két lakástípust emeltem ki, az egyik típusnál erkély van, a másik típusnál loggia. (Négy olyan lakás is van, ahol sem erkély, sem loggia nincs!)
Egyértelmű választ nem találtam sehol, csak annyit, hogy „ az alapító okirat rendelkezésének hiányában az erkély rendeltetésének van jelentősége (törvényi hivatkozások).
Ezért az alapító okiratból ide másoltam a két lakástípusra vonatkozó bejegyzést. Hozzáteszem még, hogy a közös tulajdonú részek felsorolásánál sem az erkély, sem a loggia nincs feltüntetve, csak a függőfolyosók és a szokásos egyéb közös területek, illetve részek.

Loggiás lakás
72. A Bp. II. kerületi Önkormányzatot illeti a terveken 72. számmal jelölt Budapest, ll. ker. 3937/72 számú tulajdoni lapon 13166/5/C/6. hrsz. alatt felvett, természetben a Budapest, II. ker. Pengő utca 6-8. fsz. 6. sz. alatti 1 + 1*1/2 szobás, 55,53 m2 (kerekítve 56 m2) hasznos alapterületű öröklakás a hozzá tartozó: előszoba, fülke, konyha, kamra, fürdőszoba, WC, közlekedő helyiségekkel, továbbá 3,46 m2 loggiával, együttesen 57,26 m2 (kerekítve 57 m2) teljes alapterülettel és a közös tulajdonból 550/100.000 tulajdoni hányad.

Erkélyes lakás
74. A Bp. II. kerületi Önkormányzatot illeti a terveken 74. számmal jelölt Budapest, ll.ker. 3937/74 számú tulajdoni lapon 13166/5/C/8. hrsz. alatt felvett, természetben a Budapest, II. ker. Pengő utca 6-8. I. 1. sz. alatti 1 + 1*1/2 szobás, 45,49 m2 (kerekítve 45 m2) hasznos alapterületű öröklakás a hozzá tartozó: előszoba, konyha, kamra, fürdőszoba, WC helyiségekkel, továbbá 2,20 m2 erkéllyel, együttesen 46,59 m2 (kerekítve 47 m2) teljes alapterülettel és a közös tulajdonból 453/100.000 tulajdoni hányad.

Közös költséget csak a nettó (erkély és loggia nélkül számított) terület után fizetünk.Nem tudom, ez számít-e.

Előre is köszönöm válaszát.
Üdvözlettel:
P. Éva

GyTamás!

Parapetes megoldást csak meglévő parapetes kiépítésnél lehet cserélni. Újabbat nem lehet kialakítani.

GyTamás
Kéménybélelést a kiinduló helyen csinálják, nem bontják meg a kéményt méterenként felfelé.

Tisztelt Jogászok!

Kérdezni szeretném, hogy ha a közös képviselő magától mond le, a folyó ügyek átadására, pénzügyi elszámolásra, iratok átadására köteles-e?
Ha ezt nem tenné meg, ki és mennyi időn belül szólíthatja fel/kötelezheti ennek pótlására?
Válaszukat előre is köszönöm.

30 napon belül köteles.

És ha nem teszi meg? Meddig érvényesítheti a tsasház ezen igényét, kell-e hozzá kgy-i határozat, ki szólíthatja fel?

Jegyző kötelezheti.

Ne aggódj, át fogja adni.
Nem tapétázza ki a lakását az irataitokkal.

Imma
Milyen jogszabály alapján?
Ha megválasztotta a közgyűlés az új képviselőt, a Jegyzőnek semmi köze a régihez. Nincs hivatalban.

Tisztelt Ügyvéd Úr/nő!

A loggiák és erkélyekkel kapcsolatos kérdésemhez az alapító okiratból kimásolt részeknél még a II. kerületi Önkormányzat volt a tulajdonos, de a lakások azóta eladásra kerültek a bérlőknek, tehát a tulajdonosok ma már magánszemélyek.

Előre is köszönöm válaszukat
üdvözlettel:
P. Éva

Tisztelt Jogászok!

Segítséget szeretnék kérni.
Édesanyám 2003 ban vett egy társasházi ingatlant. Az adásvételiben szerepel, hogy az önálló ingatlanhoz tartoznak az alapító okiratban meghatározott helyiségek.Ez szerepel a lakás tulajdoni lapján is.

Most el akarta adni a lakást, csakhogy kiderült, hogy a tároló külön ingatlan külön hrsz.-el. És ez a tároló már annak sem szerepelt a nevén, akitől megvette a lakást 2003 ban, hanem a mai napig az azt megelőző tulajdonos nevén szerepel. Az ő adásvételük 1999-ben történt.
2003-ban ő azt mondta a a tároló jár a lakáshoz, ő is használta, azóta anyukám is használja folyamatosan.

Az alapító okiratban szerepel, hogy külön ingatlan a tároló, de az is szerepel, hogy ez a tároló 6 db lakás (hrsz.el megjelölve, köztük van édesanyámé is) mindenkori tulajdonosait illeti meg.

Most mindenki azt mondja nem vettük meg a tárolót. :( De az alapító okirat fenti idézete, miszerint az a mindenkori lakástulajdonosakat illeti meg, nem számít?

Hogyan szerezhetne édesanyám érvényt tulajdonjogának?
elbirtoklással? Ez esetben van jogutódlás? Mert az előző tulajdonos akitől vette , sem tudott a tároló külön tulajdon lapjáról.

Válaszukat előre is nagyon köszönöm!!!

Teljesen egyértelmű!
Magántulajdon.

Tisztelt MajorDomus!

Szeretném megkérdezni, hogy a "Teljesen egyértelmű. Magántulajdon." válasz az én kérdésemre vonatkozik?

köszönettel:
eva51
Pataky Éva

Tisztelt Jogász Hölgyek és Urak!

Lenne egy kérdésem!
Amikor meghozatalra kerül egy Alkotmánybírósági döntés, azt felül írhatja-e a Társasházi törvény? Kivételt képezhetnek-e a társasházak?
A kifejezések nem biztos, hogy pontosak, ezért elnézést kérek.

Eva51

Igen.
az Alapitó Okiratban az albetétnél van feltüntetve tehát nem lehet közös tulajdon.