Társasházak jogásza!

Na,akkor mondom mi a helyzet folyosóügyben.
Sajnos gyakori a probléma a házaimban.
Minden szmsz-be beleírtam,hogy amelyik tulaj hibája miatt a társasházat megbüntetik,közgyűlési határozat nélkül is köteles a közös képviselő ráterhelni a tulajdonosra!
.
A társasház nem jogi személy,csak jogképes!
Mint a tulajdonosok közössége,a közös képviselő útján tartozik betartani a tűzvédelmi szabályokat.
Ezért szabják ki a bírságot a társasházra. Ez a megoldás a problémára.

Adott egy osztatlan közös épület amelyben gyakorlatilag 4 különválasztott lakás van. Az egyik lakás a másik felett van és az alsón keresztül kapja a vizet.

De az alsó lakatlan és télen nemhogy nem fűt hanem az ablakot is nyitvahagyják benne. A kérdés, ha elfagy a vízvezeték akkor kinek a kötelessége a kifűtés / javítás és ezeknek a kifizetése?
A vizet csak úgy lehet elzárni hogy akkor egyik lakásban sem lesz.
Mert jó, a lakásában azt csinál amit akar, a felső lakó miatt nem zárhatja el a vizet, de a felső lakó meg azért nem jut vízhez mert a talaj meg a közte lévő lakásban elfagy.

Erre mit mondana egy bíróság ha egymásnak esnének? Így járt a felső lakó, fűtse a szomszédét is, vagy így járt az alsó, kötelessége lenne fűteni vagy ha nem lakja adja el?
Miben változna a helyzet ha nem osztatlan közös hanem társasház lenne?

Milyen szerzősés alapján kapja a felső a vizet az alsótól, és hogyan fizet érte?

Nem erről van szó.
A közös vizvezeték az alsó lakáson keresztűl jut el a felső lakásba,mint mindenhol.
.
Itt az a kérdés hogy ki a felelős akkor ha elfagy a vezeték.
.
Mivel nem társasház,ezért tulajdoni hányad szerint minden tulajdonos.

Ja, hogy eljut. Akkor nincs baj, biztosan meg lehet kérni a vizet, hogy akkor ne is fagyjon el.

Inkább a vezetéket. Az nem szerződés alapján mászik fel a második emeletre,hanem mert igy épitették ki.
Hogy a rajta átfolyó vízért ki fizet,és kit terhel a karbantartási,állagmegóvási és ennek elmaradása esetén a kártéritési kötelezettség az egy másik történet.

Tisztelt Fórumozók!

Az augusztus végén kiküldött közgyűlési meghívóban a közgyűlés időpontja így szerepel:
2020. augusztus szeptember 9. napja 18:00 óra

Ez nyilvánvalóan alaki hiba.
Bár egyértelmű, hogy szeptemberben lesz, de van egy szomszéd, aki mindig megtámadja a határozatokat a bíróságon és nem lenne jó emiatt elbukni a pert.

Lehetne kiküldeni helyesbítést, de a 8 nappal előtte való értesítés így már nem fog teljesülni.

Ilyen helyzetben mit a teendő? Közgyűlést le lehet mondani?

Azért a bírók többsége nem hülye. A helyesbítést a gyengébbek kedvéért érdemes kiküldeni.

Lehet, hogy a lakók többsége viszont az...

Az ÜTH mindig résen van!

Nem az a kérdés, hogy ki hülye, egyértelmű mindenkinek, hogy nem augusztusban lesz. Csak elég, ha pont az az egy bíró ítéli úgy, hogy ez alaki hiba és emiatt lesz érvénytelen.
ÜTH az ki?

„ÜTH az ki?”

Ez engem is érdekel.

Ügyeletes Társasházi Hülye.

Szinte minden lakóközösségben van egy ilyen kerékkötő. Gyakran több is...

:D

Igen, nem csak társasházban van, fertőző.

Szerencsére kevésbé fertőző,mert miután 3 közgyűlés összes határozatát megtámadta,már nem is köszönnek neki.

Üdv Mindenkinek!

Állásfoglalást szeretnék kérni az alábbi ügyben.
Adott egy Budapesti, 40 albetétes társasház. Abban az egyik albetét lényegében négy darab fizikailag különálló, egymástól független helyiség. A helyiségeknek még a falazata sem közös, csak a tulajdoni lapról derül ki, hogy egybe tartoznak. Egyébként egy hosszú folyosóról nyílnak, külön külön bejárattal rendelkeznek. Ennek az ingatlannak van négy tulajdonosa, akik a tulajudoni hányaduk szerint használják az ingatlant, ami nem egyebet jelent, mint hogy ki-ki egy-egy helyiséget birtokol. Az egyik tulajdonos bevezettette az általa birtokolt helyiségbe a vízszolgáltatást, de a többiek beleegyezése, sőt, azok megkérdezése nélkül.

Arra lennék kiváncsi, hogy ilyen esetben mit lehet tenni?
Ugyanis a víz bevezetés következményeképpen a többi három tulajdonos közös költség hányadát megemelték, ők un. vízóra nélküli költséggel vannak most megterhelve, ami bő másfélszerese az alapnak, ráadásul úgy kénytelenek ezt fizetni, hogy nincs is náluk vízvételi lehetőség.

Mit lehetne tenni?
A vízszolgáltatás bevezetése kb. három éve történt, de csak most derült ki. Feltételezem, hogy a közös képviselő adta ki a hozzájáruló nyilatkozatot, jogellenesen, hiszen a másik három tulajdonos meg sem lett kérdezve.
Az új közös képviselő a közgyűlési jegyzőkönyvre hivatkozva sorolta át a három másik résztulajdonost a vízórával nem rendelkezők közé.
Érdekes, hogy éppen azok kényszerülnek magasabb díjat fizetni, akiknél vízvételi lehetőség még csak nincs is.

Egyáltalán, lehet ilyet, hogy egyetlen albetétre kétféle közös költséghányadot állapítsanak meg?

Válaszokat előre is köszönöm.

A fősodratú vélemény szerint lehet.

Kedves KBS!

Köszönöm válaszát, de megkérdezem, mégis, mi lenne ennek a jogi alapja?
Elvégre, ha egy ingatlanról van szó, akkor a fizetendő is ugyanaz kell, hogy legyen.
Ha pedig valakinek lehet víz- gáz- villany-szolgáltatása, egyebe, akkor az a többi tulajdonostársnak is lehet, nem?

Lehet - de aktuálisan éppen nincs, ha jól figyeltem.

Az -lenne - a jogi alapja,hogy a 4 helyiség egy tulajdoni albetétet képez.
.
A társasház közgyűlése az albetétekre határozza meg a közös költséget a tulajdoni hányad arányában.
.
Egy albetétre nem lehet kétféle közős költséget megállapitani,de kétféle költségnemet igen!
Vagyis közös költséget és vízdijat. Eddig nincs gond.
.
A probléma ott kezdődik,hogy az albetét a hasonló státusu albetétek sorsát osztja költségviselés szempontjából.
Vagyis ha van vizóra akkor vizórás közös költséget fizet ha nincs akkor közös költséget és vízdijat fizet a közgyűlés által jóváhagyott költségvetésben meghatározott mértékben.

Viszont egyszerre mind a kettőt sohasem!!!
.
A kolléga hibázott!
.
A közös képviselőnek eddig sem kellett volna a 4 albetétre vizóra nélküli közös költséget számolnia!
A vízóra bekötése után pedig mind a
4 helyiségre( albetét) vizórás közös költséget kell megállapitania.
.
A közös költség mértékében nem lehet vita,az egységes a társasházban.
.
A közös költségen felüli "szolgáltatások" számlázása olyan mértékben lehetséges,akár mérés akár átalány formájában amilyen mértékben azt igénybe veszik!
.
Na itt van a kutya elásva.
.
Ha az adott albetétben nincs lehetőség vízvételre,ott nem lehet vizóra nélküli közös költséget felszámitani,mert ebben az esetben a társasház olyan szolgáltatásért kér pénzt,amit nem biztosit.
.
Mint fentebb írtam egy albetétre nem lehet kétféle közös költséget vagy közös költség+vizdij tételt kivetni.

A közös költség az albetétet terheli függetlenül attól hányan és milyen megosztásban használják.
.
Én megtámadnám az albetétre vizóra nélküli közös költséget megállapitó közgyűlési határozatot.
.
Én a három tulajdonos nevében

Tehát ha osztatlan közösben, de fizikailag külön lakásokban, a lakatlanban elfagy a vízvezeték akkor ha perre megyünk mindenki kárát szétosztják hányad szerint és mindenki fizet mindent?

A fűtetlen lakás helyreállítását fizeti mindenki, ahol csak azért nem volt elzárva a víz mert akkor a szomszédba se lenne, illetve fizeti mindenki a lajtos kocsit annak akinek így nem jut vízhez? Aztán így a végtelenségig mert hogy fűtse a lakását senkit nem kötelezhetnek? Házi vízműves, megosztási szerződés van.

Megosztási szerződés esetén szerintem nem.
Ilyenkor a saját kizárólagos használatú részét mindenkinek magának kell karbantartania, felújítania, megjavítania.

Ha még kárt is okozott neked, mert nem volt vized miatta (az alap, elfagyásmentes 5-8 C-ig fűteni azért elvárható gondosság szerintem), akkor még akár azt is követelheted tőle.

Egyetértünk.
Nem hiszem hogy sok 4 lakásos házban van megosztási szerződés..
.
Az a csoda,ha eljutnak addig hogy valaki összeszedi a közös számlákra való pénzt.

Üdvözletem mindenkinek!
Tizenhat lakásos társasházban az intézőbizottság tagjai, majd annak elnöke is lemondott. A közgyűlés nem tudott új intézőbizottságot választani, mivel nem akadt, aki elvállalta volna a jelölést. Közös képviselő megválasztására sem került sor, mivel ezt a többség ellenezte. A törvényben előírt 90 nap eltelt, amíg az IB kötelezett volt ügyvivőként ellátni a feladatot. Most se IB, se közös képviselő nincs. Milyen következményekkel járhat a társasházra nézve, ez a helyzet?

Eladósodás, perek, lerohadás, sok plusz befizetése.