Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

Lényegében igen.
Ezt úgy hívják, hogy átmeneti hasznosítás céljából építhetsz építményt, de csak addig maradhat fenn, míg nem valósul meg az a távlati területfelhasználás, ami miatt a terület valamiféle tilalom, vagy korlátozás alá esik.
De mégsem teljesen igaz, mert ha tegyük fel kisajátítják a területet, akkor a telket lényegében napi piaci áron kifizetik. Csak az építményekért nem kapsz semmit.
A logika pedig egyszerű, az egyén érdekei felett áll a közösség érdeke, így a település területével elsősorban az álla, másodsorban az önkormányzat gazdálkodik. A tulajdonos és az ő egyéni érdekei csak harmadik a rangsorban.

Ez meg mit jelent mezőgazdasági területen?Csak úgy elvehetik a magántulajdont?:
,,A keretövezetben elhelyezkedő épületek ,építmények csak ideiglenes jellegűek lehetnek s azokat a telek más célú felhasználásakor kártalanítási igény nélkül el kell távolítani."

Szerintem nem a megvalósulási tervek feltöltésének időpontja a probléma, hiszen azt elegendő a használatbavételi kérelemig feltölteni, sokkal inkább az, hogy viszont az eltérést annak tényleges megvalósulásakor rögzíteni kellett (volna) a naplóban. Ez hatással lehet talán a szabályosság kérdésének vizsgálatára.
Ugyanakkor szerintem jogszabály visszamenőleges hatású nem lehet, tehát, ha más jogszabályi környezetben szabályosan kezdődött meg egy építés, akkor arra az új szabályok már nem húzhatók rá.
A legnagyobb problémád egyébként nem ezért van, hanem azért, mert nagyobb lett vélhetőleg az épület az engedélyezettnél, a térfogat növekedés pedig önmagában is engedély köteles eltérés volt és maradt is. A szabálytalanul bővített épületre pedig nem használatbavételi, hanem fennmaradási engedélyt kell kérni, ahol viszont már érvényre kell juttatni a hatályos építésügyi szabályokat. Szerintem mást nem tehetsz, megvárod a hatóság határozatba foglalt döntéseit, as azok ismeretében kezdesz gondolkodni, hogy mitévő is légy.

Kedves Fórumozók,
Szeretném kérni a véleményeteket, hogy az alábbi probléma orvoslására milyen lehetőséget láttok.
Építkezés előtt a HÉSZ a városban érvényét vesztette, új még kidolgozás alatt állt. Ez időben kaptam lehetőséget az ingatlanomra (szántó) hogy építkezzek. Ez egy meredek lejtős terület. Földhivatalból is van határozatom, hogy 400m2-re lakóépület és udvar kialakítható.
E-naplóba felkerültek a tervek. A terep kialakításakor kiderült, hogy ahhoz, hogy elől a terveknek megfelelő 3 sor zsalukő (lábazat) legyen ahhoz a hátsó részen 12 kell. Fel lett töltve at e-naplóba az ehhez szükséges módosított terv.
Közben el lett fogadva az új HÉSZ miszerint szántóra nem lehet építeni. Mivel a módosítások (új tervek) az új HÉSZ elfogadása után lettek feltöltve ezért az Építésügyi hatóság nem adja ki rá a használatbavételi engedélyt. Alapterület, méret elhelyezkedés és még az épület magasság sem változott viszont nem lett feltöltve az alap hanem egy pince lett kialakítva helyette. Feltehetően ez okozza most a gondot.
Töltsem fel földdel a pincét és falazzam be az ajtó helyét?
Vagy már úgyis késő mert az új tervek nem törölhetők a rendszerből.

Na, akkor egyetértünk - bennem fel sem merült, hogy ez eredeti tervek szerinti dolgokat írná bele a kérdező az e-naplóba, mikor meg eltérnek tőle.

Már csak az a kérdés, mit értett ő a "jelezni" ige alatt...

Szerintem nem kell jeleznie a hatóság felé az eltérést, azzal, hogy a napló mellett döntött, még nem jelenti azt, hogy az egyéb, a saját célra épített épületekkel kapcsolatos kedvezménnyel nem élhet. A naplót viszont a napló vezetési szabályoknak megfelelően vezetnie kell.

Nem hinném, hogy az építésfelügyeleti hatóság ezt másképp értelmezné.

Na, akkor itt megint nem ugyanazt értjük.

„az egyszerű bejelentéstől való eltérést kell-e jeleznünk”

Én ezt nem úgy értelmezem, hogy a kivitelezés közben be kell-e írni, vagy sem, hanem, hogy még ELŐTTE kell-e módosítani a terveket, "jelezniük" kell a hatóság felé mondjuk egy tervmódosítással, új bejelentéssel, hogy változni fognak a dolgok.

Érdekes kérdés egyébként, mert ahhoz képest, hogy napló nélkül semmit sem kell, ez az egész csak plusz nyűg.

No látod! Pont erről beszélek én is. A kérdezőnek nem az volt a kérdése, hogy el lehet-e térni a tervtől, hanem az, hogy be kell-e naplózni. Szerintem igen. Ha már egyszer naplót nyitott. Egyébként van jelentősége és haszna is annak, ha az ember bejegyzi időben az eltéréseket (megvalósulási tervet elég a legvégén a naplóhoz csatolni, így nem kell naponta új terveket készíteni), például abban, hogy egy-egy építkezés alatt akár többször is változhatnak a jogszabályok. És olykor nem mindegy, hogy melyik hatálya alatt történt a változás. Mert lehet, hogy utólag már szabálytalan lenne, ami építkezés közben még nem volt az. Láttam már ilyet, hogy az volt a szerencséje az építtetőnek, hogy idejében benaplózta a változásokat.

nanemaaa,

Basszus, öregszem... :)
A kérdésében lévő rész maradt meg, hogy "az e-naplót sem vezeti". Benéztem, jogos.

Elfogadom az érveidet, logikusnak látszik, hogy e-napló vezetése mellett ne változtasson a dokumentáción. De azért vitatkoznék is : az e-napló, ahogy a neve is mutatja, egy NAPLÓ, a megtörtént eseményeket kell úgy bejegyezni, ahogy történik, ez a lényege, és ez az értelme is, hogy ellenőrizhető, visszakövethető az, ami a valóságban is történt. Az, hogy ez eltér a tervtől logikailag mit se számít, hiszen LÁTNI lehet, hogy eltért a tervtől. Aki naplót sem vezet - és ő aztán simán eltérhet ugye -, annál még ennyi sincs. Vagyis logikailag semmilyen komolyabb dolog nem történik a tervtől eltérésnél, ha az le van szépen jegyezve, sőt, ez a sokkal logikusabb, mint hogy napló vezetése nélkül csak úgy el lehet térni.

Jogszerű legyen az építkezés, és leginkább szakszerű. Tökmindegy mitől térsz el, ha annak nyoma van, még mindig százszor jobb, mintha nincs.

Az építőipari kivitelezésről szóló 191/2009.(IX.15.) Kormányrendelet szerint az e-napló vezetési szabályai egységesek. A lényege, hogy ha már vezeti az ember, akkor az pontos és szakszerű legyen, különben elvész az az hitelessége, ami miatt vezetni kezdték.
Még mindig azt mondom, az a kérdés, hogy az ember vezeti, vagy sem a naplót. Ha a vezetés mellett dönt, annak jogszerűnek kell lennie. Azért vezeti. Nincs olyan szabály, hogy ha nem kötelező a napló vezetése, akkor azt bármilyen egyedi módon is lehet vezetni. Ha ez lenne az igény az építtető részéről, akkor nem e-naplót nyitna, hanem venne egy kockás füzetet. Abba azt ír, amit akar.

drbjozsef
A logikád helyes, de a memóriád már nem a régi. ;) Maga a kérdező írta, hogy vezetik az e-naplót. ;)

Írtam is a kérdésemnél hogy vezetünk e-naplót. Az a kérdés, hogy ebben az esetben kell-e jelezni az eltérést vagy majd a megvalósulási tervben? E-napló nélkül egyértelmű hogy nem jeleznénk, de e-naplóval nem teljesen egyértelmű a jogszabály a) pontja.

„Ha az egyszerű bejelentés a saját lakhatás biztosítása céljából valósul meg, akkor az építési tevékenység építési napló vezetése nélkül végezhető. Ha az egyszerű bejelentés a saját lakhatás biztosítása céljából valósul meg, akkor az építési tevékenység az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérés bejelentése nélkül végezhető.”

Szerintem ezt így lehetne feloldani.

E-napló nélkül el lehet térni simán.

Hogy e-napló vezetése mellett mennyire "simán", az érdekesebb kérdés, de most nem releváns.

nanemaaa,

Megjegyzem, ha hajlanék is rá, hogy egyetértsek veled abban a kérdésben, hogy aki építési naplót vezet, az aszerint tevékenykedjen, és a változtatásnak is meg kell jelennie az e-naplóban, ez a kérdező szempontjából indifferens : pont azt kérdezte, hogy ha NEM vezet e-naplót, akkor is eltérhet a bejelentéstől.

Ha jól értem a logikádat, akkor úgy simán.

Köszönöm. Ha 2 külön pontba szedték volna az a) pontot teljesen egyértelmű lenne nekünk is. Telefonon próbálom utolérni a hatóság embereit (eddig sikertelenül), nem tudom Ők mit mondanak, akár biciklivel, akár autóval járunk.

Na, látod, ez jó példa.

Ha Pityuka szomszédja, Sanyika meg úgy dönt, hogy biciklivel jár, mert nem telik jogsira, akkor neki nem kell betartania a közlekedési szabályokat?

Én úgy gondolom, hogy az építtetőnek ahhoz van joga, hogy eldöntse, vezet-e építési naplót, vagy sem? Ha viszont a napló mellett döntött, onnantól be kell tartania a napló vezetés szabályait.
Ez valami olyasmi, hogy Pityuka eldöntheti, hogy megszerzi-e a jogosítványt. De ha már megszerezte, be is kell tartania a közlekedési szabályokat.

Nóra2018,

Szerintem jól értitek.

Nem tudom, miért foglalták össze egy pontba, de ha az építési napló vezetése, és a dokumentációtól való eltérés lehetősége a valóságban független egymástól, akkor a törvény értelmezésében is függetlennek kell lennie egymástól.

De ez laikus vélemény, de a magyar nyelv szabályai alapján nem látom be, hogy ennek csak együttes változás esetén kellene értelme legyen.

Sziasztok!
A kérdésem az lenne, hogy saját lakhatásra épül családi házunk, vezetünk e-naplót (nem volt kötelező), az egyszerű bejelentéstől való eltérést kell-e jeleznünk? A jogszabály ezt írja:

(3) *  Ha az egyszerű bejelentés a saját lakhatás biztosítása céljából valósul meg, akkor az építési tevékenység * 
a) építési napló vezetése és az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérés bejelentése,
b) tervezői művezetés, valamint
c) tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás

nélkül végezhető.

Az a) pont második fele ("és" utáni rész) vajon csak akkor érvényes ha e-naplót sem vezetünk?

Mi úgy értelmeztük, hogy mivel saját lakhatásra épül a ház (erről nyilatkoztunk is) ezért "az építési tevékenység bejelentési dokumentációtól való eltérés bejelentése nélkül végezhető".
Köszönöm a segítséget.

Ha még nincs kész az épület, és lakóépületként fejezed be a nem annak indult épületet, akkor onnantól kezdve megváltozik a jogi tényállás, mert akkor lakóépületet építettél engedély nélkül, ami fennmaradási engedélyezési eljárást és komoly bírságot jelent.
Ezt akkor tudod elkerülni, ha nem engedély kötelesként fejezed be az épületet, megkéred az építésügyi hatóságtól (kormányhivatal) rá a hatósági bizonyítványt, és úgy tüntetteted fel a földhivatallal. Feltüntetés után a helyi önkormányzatnál kezdeményezhetsz településképi bejelentést a rendeltetés megváltoztatására, amihez újból terveztetni kell vélhetőleg. Azt követően kell majd újabb hatósági bizonyítványt kérned a rendeltetés megváltoztatásáról, ami alapján végül felkerülhet a tulajdoni lapra az épület rendeltetéseként a lakóépület.

nanemaaa

köszönöm szépen a válaszát!

a második épület a fő rendeltetésű épület helyén van. a mérete miatt akkor sem kellett volna rá építési engedély, ha lakóház minősítéssel szeretném használni és lakhatási engedélyt kérni rá?
Tehát ha jelen állapotában, minden bejelentés nélkül befejezem az épületet, ami kész állapotában 100 légköbméter alatti épület lesz, akkor a hatóságtól továbbra is csak hatósági bizonyítványt kell kérnem, mindenféle bírság nélkül?

1. Engedély nélkül építhető épületek engedély nélkül történt építésére nem kell semmiféle engedélyt kérni utólag. Ha esetleg fel akarod tüntettetni az ingatlan-nyilvántartásban, akkor hatósági bizonyítványt kell kérned az építésügyi hatóságtól (megyei kormányhivataltól).
2. A fentiekből adódóan nem.
3. Igen, ha egyebekben nem felelnek meg a helyi építési szabályzatnak, vagy az országos építésügyi követelményeknek.

4.Közigazgatási eljárásban nincs méltányosság. Viszont fenn már leírtam, hogy bírság sincs. Vagy bontatnak, vagy maradhat minden úgy, ahogy van.

Tisztelt Fórumozók!

Egy közel 2000 négyzetméteres építési telekről van szó, ami 17 méter széles, 110 méter hosszú építési telek, LF-1 besorolású, aszfaltozott összközműves utcában, mindkét szomszédjában lakóházzal.
A telken gáz kivételével minden közmű bevezetésre került.

A kérdésem a következő dolgokkal kapcsolatos:
A telken található két épület, amelyek nincsenek feltüntetve a térképen.

Az egyik épület, a telekhatártól 2 méterre, az utcafronttól nagyjából 30-35 méterre található 24 négyzetméteres (4x4 méteres,100 légköbméter alatti) könnyűszerkezetes épület, amibe a víz és a villany is bevezetésre került, jelenlegi funkciójához jogilag a tároló áll a legközelebb, asztalok és székek, valamint egyéb bútorokat és használati tárgyakat tárolok benne, nem ömlesztve, szépen elrendezve, illetve kialakításra került egy vizes helyiség, ami jelenleg használaton kívül van, mert a csatorna rendszerre nincs rákötve, ideiglenesen egy IBC tartályba vannak bekötve a kivezetések.
Amennyire én értelmezni tudtam, ez az épület melléképület funkcióját jogilag betöltheti, minden szabálynak megfelel.
Erről Önöktől is várnék véleményt, hogy valóban jól gondoltam?

A másik épület, a telekhatártól 1 méterre, az utcafronttól kb 10 méterre található, 6x8 méteres alapterületű (szintén 100 légköbméter alatti) könnyűszerkezetes épület, szerkezetkész állapotban, beton sávalap, rajta beton lemezalap, a falazat rétegrendje jelenleg kívülről befelé haladva: 10 centiméter EPS szigetelés, 12mm OSB,150 mm fa vázszerkezet, benne 150 mm kőzetgyapot szigetelés, hőtükör fólia, födémben 30 centiméter kőzetgyapot szigetelés, fa födém szerkezet, tetőszerkezet kompletten kész cserepeslemez fedéssel, illetve a külső nyílászárók a helyükön vannak, víz és csatorna is szintén bevezetésre kerültek, tehát a vakoláson kívül egy kívülről kész épület.

Mindkét épület fiatalabb, mint 10 év.

A kérdésem az lenne, hogy mivel egyik épületnél sem történt semmilyen bejelentés illetve dokumentálás, milyen módon lehet ezeket utólag megtenni a lehető legtisztább módon?
Szeretném az utóbb említett épületet lakóházként használni és később bővíteni.

Mindkét épület jelenleg is beleillik a településképbe és építésük hivatalos műszaki ellenőr felügyeletével történt, amiről igazolás is van, tehát statikai és szerkezeti problémák nem állhatnak fenn. OTÉK figyelembe vételével készült, minimális hibák lehetnek.

Milyen bejelentési kötelezettségeknek kell eleget tennem, illetve milyen dokumentumokat kell elkészíteni, elkészíttetni?
Lehet bírságra számítani? Ha igen, milyen mértékűre?
Van olyan lehetőség, hogy egy, vagy mindkét épület bontására kötelezzenek?
Ha bírságolnak és magamat "jelentettem fel", elképzelhető, hogy van lehetőség mérsékelt bírságot kérvényezni?

Szomorú örökös

„„Az ő ügyvédje is látta, és mondta, hogy ez csak simán fennmaradási és kész!”

Na persze, ez a már 10 éven túli építésű épületrészre kb. érvényes, másra nem.”

Arra sem igaz, a hatóság mindössze elveszíti azt a jogát, hogy átalakítást és bontást rendeljen el, de ezzel az ügyfél jogot arra nem szerez, hogy fennmaradási engedélyt is kapjon, s ez által az ingatlan-nyilvántartásban is feltüntetésre kerüljön.
OFF
Hogy mondhat egy ügyvéd ilyen hülyeséget? :O Bár gyanítom, hogy valójában nem ezt mondta.
ON

Zsolt.gib

„Az ő ügyvédje is látta, és mondta, hogy ez csak simán fennmaradási és kész!”

Na persze, ez a már 10 éven túli építésű épületrészre kb. érvényes, másra nem.