Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

Tisztelt nanemaa!
A hatóság a fennmaradási engedély elbírálásakor mely jogszabály előírásait veszi figyelembe? Az építménynek a ma hatályos vagy az építéskor hatályosnak kellene megfelelnie?
Olvastam itt lejjeb egy 10 éves időtartamot. Ez mire vonatkozik?
köszönettel: SZJ.

Kedves Nanemaaa!

Építésügyi hatósági engedély ügyében érdeklődnék.Igaz-e hogy a 2001-es építési engedéllyel abban az évben megépült hozzáépítésre (mivel 10 éve megvan a hozzáépítés) nem fennmaradási hanem ezt a hatósági engedélyt kell kérni. 2001-ben hétvégi ház volt a tervekben pedig a bővítés után családi ház.A hatósági engedéllyel a tulajdoni lapon is meg tudjuk változtatni hétvégi házról, családi házzá?Építési engedély lejárt és 10 éve áll a ház,akkor nem veszik figyelembe, hogy kissé eltér a terv a valóságtól?

Választ előre is köszönöm

Dolfilara

Jó napot!

Olyan problémával fordulok Önökhöz hogy kinéztünk egy házat elég jó áron viszont kiderült róla hogy mindössze 50nm.Nincs rajt lakhatási,melléképületként van nyilvántartva!Belül egyébként gyönyörűszép és teljesen lakható.Ha szeretnénk megvenni mi a teendő hogy lakható legyen.Ha kérünk rá fennmaradásit mennyi bírságra kell számítanunk?Várom válaszukat!

Vásárolnánk egy zártkerti ingatlant, amire a tulajdonos engedély nélkül egy házat épített,mely alias gyümölcstároló néven szerepel a tulajdoni lapon....
Állítólag már 10 éve építette, tehát 2002-ben.

Ha megveszem kit terhelhet az esetleges bírság?
Kinek kell igazolnia, hogy letelt az építés óta 10 év?
10 év után semmilyen jogi szankció nem várható, vagy én
mint esetleges új tulajdonos is számíthatok bírságra?

Az ingatlan beépítése is nagyobbra sikerült, 3 % helyett
6 % lett.
Ilyen esetben mi a helyzet?

Hogyan írják át az ingatlant, ha csak gyümölcstárolóként
szerepel? Ha én tudom, hogy házat veszek, és nem polcokat aszalt körtével mi lehet a következménye rám
nézve?
Pankica

Kedves Szakértők!
Egy gyors kérdésem lenne. Ház vásárlásban vagyunk, és találtunk egy elképzeléseinknek megfelelőt: egy régebbi házat átalakítottak (és hozzá is építettek, kb 80nm-ert, 2004-ben) nagyon szépre, aztán kiderült, hogy az átalakítás során nem lett dokumentálva semmi, de nemcsak műszakilag, hanem jogilag sem. Nincs tervdokumentáció, kivitelezéssel kapcsolatos építési napló, de még építési engedélyt sem kértek az ingatlanra anno.
A tulajdonosnak milyen dokumentumokat/engedélyeket kell prezentálnia ahhoz, hogy a tulajdoni lapon az ingatlan valós adatai szerepeljenek?
Ez az eljárás mennyi időbe és pénzbe kerülhet? (Jelente-e előnyt az, ha az illető jó kapcsolatokkal rendelkezik a helyi hatóságoknál?)

timylán
Ha nincs rá használatbavételi, akkor nyilvántartva sincs. A nyilvántartásba csak használatbavételt követően kerülhet be.
Menj az építési hatósághoz.
Ha fennmaradási lesz az ügyből, akkor az engedély megadásával egyidejűleg bírságra is kell számolni. Lakóépület esetében 160.000 Ft/m2-nek a 40-50 %-ára számíthatsz (nem fogja megérni).

adra
Fennmaradási engedélyt kellene kérni. A tervezés, mellékletek...stb költségeken felül építésügyi bírságra is számolni kell. A bírság összege 160.000 Ft/M2 építményérték 50 %-a.
Igen, számíthat. Ha ismeri a hatóságot, akkor talán gyorsabban kiadják ez engedélyt és a bírságot is. A bírság mértékében viszont nem lehet mérsékelni. Nincs a számításban szubjektív (mérlegelhető) elem.

Kedves adra!

Kerülje el nagy ívben ezt az ingatlant;-)

Adra!

Nyugodtan belevághat az üzletbe, egy jó adásvételi okirattal (amely a tényleges valós állapotot prezentálja + dátumos fényképek) a helyzet nagyjából orvosolható és kivédhető. A bírság úgyis az előző tulajt terheli.

Casab....
Amennyiben az építtető személye bizonyított. Ellenkező esetben a tulajdonos lesz a hunyó.
Az adásvételiben benne lehet a rögzített állapot, de ha az eladó azt mondja, hogy nem ő volt az építtető, akkor kezdődik a dolog gázosabb oldala. ;)

Tisztelt Szakértők!

Egy kétlakásos lakóépület egyik lakásában tervezünk befalazni egy 1 méter széles belső ajtót, ezzel fizikailag is leválasztanánk egy harmadik „lakást”. Sajnos a jelenleg hatályos helyi önkormányzati rendelet maximum kétlakásos ingatlant engedélyezne, így erre csak engedély nélkül lenne lehetőség.

Azt szeretnénk megtudni, hogy:
1, mekkora építésügyi bírságra számíthatunk, ha a hatóság tudomására jut a befalazás.
2, kiszabhat-e a helyi önkormányzat egyéb bírságot. A helyi rendeletben nincs rögzítve a bírság nagysága arra az esetre, ha létrehozunk egy a rendelettel összhangban nem lévő harmadik lakást.

Nagyon köszönöm a segítséget, már több szakemberhez is fordultunk, de egyelőre nincs megnyugtató válaszunk.

köszönöm szépen a válaszokat!

Tegnap hívott a tulajdonos, hogy beszélt a hatóságokkal, akik a héten kimennek az ingatlanhoz, megadják a szükséges engedélyeket, amivel elballag a Földhivatalba, hogy átrajzolják a térképet a mostani állapotokra. Így már OK lesz az adás-vételhez részünkről a dolog? (egyébként a ház mostani nagysága és mérete nagyon kicsiben tér el a Földhivatalban a térképe találhatónál, mert régen is voltak hozzá melléképületek, így tehát nem jól írtam az eredeti kérdésemben, mert nem lett 80 nm hozzáépítve, csak sokkal kevesebb)

epitesugyibirsag

1. Semekkorára! Mert nem kapsz rá fennmaradásit, hanem lebontatják.
2.Ha nem végzed el a bontást, akkor a teljesítésig ismételhető, alkalmanként max 500.000 Ft-os bírságra számíthatsz, vagy elvégeztetik maguk a te költségedre és veszélyedre.

Vásárolni szeretnék egy családi házat, mely L5-ös építési övezetben van , a telek beépítettsége 20%. A z épületelhelyezési térképvázlaton, fel van tüntetve, a jelenlegi állapot + egy kb4x6 m-es épület, melyet a jelenlegi tulajdonos lebontott. "Újjá" építtethetem-e ezt az épületet építési engedély nélkül? Ha nem kérek építési engedély mire számíthatok (bírság, bontás)? Van mérlegelési lehetősége az építési hatóságnak, ha építési engedélyt kérek, ha a felépítendő garázs már a beépítettségi korlátot meghaladná? Ha adnának építési engedélyt, hogyan tüntethetem el a lebontott épületet a térképről? Bontási engedélyt kell kérni a meg nem lévő épületre?

Kedves nanemaaa!
Nagyon köszönöm a választ! Tehát ha jól értem:
1, Az építésügyi hatóság (aki nem az önkormányzat) nem bírságolhat, mivel az önkormányzati rendelet alapján nem adhat rá fennmaradásit. Ezért bírságot ki sem szabhat, hanem bontat (ez nem vészes, visszarakjuk az ajtót).
2, Az önkormányzat építésügyi bírságot nem szabhat ki, hanem a saját „Városrendezési és Építési Szabályzata” alapján bírságol (szabálysértési bírság?), amely alkalmanként max. 500.000 Ft.

Azért aggódunk, mert a befalazással a helyi Városrendezési és Építési Szabályzat egyik pontja ellen vétünk: „a keretövezetben telkenként legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység és az azt kiszolgáló funkciójú helységek helyezhetők el”.

A legfontosabb: ugye az nem fordulhat elő, hogy „valaki” (önkormányzat / építésügyi hatóság) arra hivatkozva, hogy a befalazással vétettünk az említett helyi szabályozás ellen a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján a teljes alapterület alapján számolt összegre bírságoljon? Ez sok milliós tétel lenne (majdnem 10millió, ha jól számoljuk), mivel 130 nm a teljes alapterület amit két „lakássá” osztanánk.

Mivel szinte mással sem foglalkozunk azóta, csak a vonatkozó rendelkezéseket bújjuk ezért talán már kevésbé leszek pontatlan:

1. ponthoz: az építésügyi hatóság a helyi jegyző, aki nem bírságol, hanem bontat (mivel nem adható rá fennmaradási)
2. ponthoz: építésügyi bírságon kívül Eljárási bírságot szabhat ki, innét jön a max. 500.000 Ft.

2004. évi CXL. törvény
„61. § (2) Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege - a 141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.„
(ezt kötelező kiszabnia?)

A legfontosabb, utolsó kérdés sajnos még mindig nyitott:
3.
Mivel a befalazással a helyi Városrendezési és Építési Szabályzat egyik pontja ellen vétünk: „a keretövezetben telkenként legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység és az azt kiszolgáló funkciójú helységek helyezhetők el” nem fordulhat-e elő, hogy „valaki” sok milliós összegre bírságoljon?

Köszönöm előre is!

1. Lényegében igen.
2. Építésügyi bírság nincs, mert az a fennmaradási engedélyhez járna. Csak a Ket alapján az eljárási bírság lehet nem teljesítés esetén.
3. Az előző kettő alapján egyértelműen nem.

Szia!
Olyanban szeretnék segítséget kérni, hogy vettem egy tóparti telket . Majd építettünk rá egy 5*4 m faházat , viszont a terv alapján nem a jobb oldalra , hanem a bal oldalra építettük. Alapon áll. Most mindenképp le akarják bontatni velünk.Van valami lehetőség, hogy ezt elkerüljük ?

Sziasztok!

Nem értek 1-2 dolgot.Ha vki engedély nélkül bővítette házát,mondjuk 20nm-el, és fennmaradái engedélyt kér rá,akkor mekkora a bírság?(nm bekerülési ksg. 50%-a)
1.ha nem tudja igazolni a bekerülési költséget,akkor automatikusan: 20(140.0000.5)??
2.én ezt az igazolás részt nem értem!hogyan lehet a bekerülési költség nagyságát bizonyítani?be kell mutatani az építőanyag számláit?elég egy sima vállalkozói(építőipari) szerződés és a számla hozzá? mi van akkor ha vki saját maga csinálta meg a munkákat és volt hozzá építőanyaga is?akkor ugye nem 140.000ft/nm? hogy is van ez?

Bandika
Csak akkor bontatnak, ha az elhelyezés nem felel meg a helyi építési szabályzat előírásainak. Ez esetben nem tehetnek mást.
Ha nem bontatnának, akkor fennmaradási engedélyt kellene kérned, ami megadása esetén építésügyi bírságot is kiszabnának. Ha meglátnád a bírság összegét, garantáltan önként elbontanád magadtól is, mert az többszöröse lenne a bekerülési költségnek. (magyarán olcsóbb szétszedni, és szabályos helyen újra megépíteni)

tothadam
Nem. 140.000 x 20 m2 x 50 %

1. az elsőből adódik, hogy tök mindegy, mekkora volt a bekerülési költség. Az épület lehet papírból, betonból, vagy kaphattad akár ingyen is.
2. Le vagy akadva a bekerülési költségen. ILYEN NINCS! Van helyette építményérték, amit viszont a 245/2006. (XII.5.) Korm rendelet (bírság jogszabály) alapján kell kiszámítania a tervezőnek.

De! 140!

Köszönöm a választ!
minden esetben úgy van,ha elbontják az engedély nélkül
épített részt,akkor nem kell megfizetni 70.000ft/nm bírságot?

Igen.
Ha a szabálytalanságot a bírság megfizetésére előírt határidőn belül megszünteted és azt a hatóságnak (írásban) bejelented, akkor a hatóság a bírságot elengedi. És itt fontos, hogy nem elengedheti, mert nincs mérlegelési jogköre.

Sziasztok!

Kaptam egy felszólítást, hogy melléképületem nincs feltüntetve.

A melléképületet úgy kaptuk, már az ingatlannal együtt amin kb 20 éve ott áll, de feltüntetve sosem volt. Mi felújtottuk pár éve.

Azt hallottam, hogy ha a szomszédok leiigazolják akkor fennamaradási engedélyt lehet kapni rá és 3500 Ft illetékbélyeg ellenében. Ennyivel meg lehet úszni vagy mindenképpen földmérő kell és 40-50 e Ft?
Köszi

A problémám az alábbi:
A szomszédságomban zártkerti földterületen épült engedély nélkül egy lakóház.Az önkormányzati szabályozás szerint építési tilalom van érvényben ezen a területen. A helyi építési osztály kötelezte a tulajdonost az építmény elbontására, melyet a tulajdonos megfellebbezett, ám a megyei közig. hivatal is így döntött. Ezt bírósági ügy követte, és a bíróság is a bontást rendelte el, azonban azóta sem történt semmi. A kérdésem az lenne, ha mondjuk az építkezés kezdete óta eltelik 10 év, akkor már maradhat-e a jelenlegi állapot,tehát lehet-e az időhúzással végül legalizálni az építési engedély nélkül és az építési tilalom ellenére épült házat?
Köszönöm a választ.