Fennmaradási engedély

Sziasztok! Adott egy telek, amit nem rég vàsàroltam és van rajta egy lakóhàz és egy garàzs, ami papíron nem létezik, eddig is laktak benne. Közművek bevezetve stb. Nem vagyok jàratos ebbe a témàba. Tudnàtok segíteni a folyamatokba hogy kezdjek hozzà. Szeretném bejegyeztetni hogy hivatalos legyen és még hozzà építeni.
Köszönöm Szépen

Mármint a kormányhivatalban dolgozó tervező fogja tudni vagy nekem kell fogadni tervezőt?

Mondtam én ilyet? :O
Tervezőt az fogad, aki kérelmet akar benyújtani. A fennmaradási engedély kérelemhez terv kell.
De értem én a tréfát, "nekem kell, hogy humorérzékem legyen" (from Kállay Ferenc). :D

snaci,

Neked. Fogadnod kell tervezőt, aki megtervezi a meglévő épületrészt, és ha az megfelel az építési szabályoknak, akkor az alapján fogják feltüntetni a térképen.

Mármint a kormányhivatalban dolgozó tervező fogja tudni vagy nekem kell fogadni tervezőt?

A kormányhivatalhoz.
A tervező tudni fogja.

Tisztelt Tagok!
Kérdéssel fordulnék hozzátok, mert elakadtam a leírások útvesztőjében. Adott egy házhoz tartozó 1 méter széles, 4 méter hosszú üvegezett terasz. Valamikor az 1970-es években épülhetett, de biztosan 1990 előtt. A térképmásolaton nem szerepel. Szeretnék rá fennmaradási engedélyt igényelni, viszont elvesztem, hogy ezt pontosan hova kell benyújtanom és milyen mellékletek szükségesek. Ebben tudnátok nekem segíteni?
Előre is köszönöm a segítségetek!

koszonom vilagos
akkor megvarom a hatosagi eljaras eremenyet es azt kovetoen inditok polgari keresetet

„Ez a rendezettség építészeti jelző (pl besorolási terület) vagy jogi jelző is (pl tulajdonviszonyok)?”
Az, hogy a telek rendezett, az azt jelenti, hogy a helyi építési szabályzatnak és az országos előírásoknak megfelelően kialakított, ergo építési telek.
Az Étv. 37. §' (2) bekezdése szerint az építésügyi hatóság engedélye az engedélyezett építési munkával összefüggő polgári jogi igényt nem dönt el. Ebből adódóan a ha6tóság sem vizsgál polgári jogi igényeket. Arra ott a bíróság.

„A kérdésem. viszont nem erre irányult, hanem a fennmaradási engedély tartalmára, hogy amit bead majd (ha beadható lesz), ott nyilatkoznia kell-e a ‘telek rendezettségéről’, az építésre való jogosultságról.”

Nem.

Építési engedély köteles tevékenység folyt engedély nélkül. Fennmaradásit ad be, nyilatkozik és én is nyilatkozom.
A jogszabályban igyekszem eligazodni, mivel már csak ‘lehetőség’ az ügyfelek hozzájárulását becsatolni’, viszont a hatóság vizsgálja a telek ‘rendezettségét’.
Ez a rendezettség építészeti jelző (pl besorolási terület) vagy jogi jelző is (pl tulajdonviszonyok)?

Revesz,

„mert perelnie neki kell”
Miért is? Beadja a fennmaradásit, megkapja, vége. Perelned neked kell, ha nem tetszik valami.

Egyébként a kérdésed lényegét továbbra sem értem. Ő arra hivatkozik a kérelmében amire csak akar, te pedig arról nyilatkozol a hatóságnak, amiről csak akarsz. Nem tilos bármire hivatkozni, legfeljebb elutasítják.

Bizonyítani tudom, mivel időszakosan használt cím és nem állandó lakhely. A bővítés ‘terasz téliesítésnek’ indult, majd lett belőle egy kétszer akkora konyha a közös kertben mire legközelebb jöttem.
Bizonyítsa a másik fél a jognyilatkozatra utaló magatartásomat, mert perelnie neki kell.

A kérdésem. viszont nem erre irányult, hanem a fennmaradási engedély tartalmára, hogy amit bead majd (ha beadható lesz), ott nyilatkoznia kell-e a ‘telek rendezettségéről’, az építésre való jogosultságról.

Avagy tényleg az van ma Magyarországon, hogy a társasházi területen odamegy az egyik lakó és felépít egy épületet szó nélkül.

Ha a bővítés megfelel a helyi és az országos építésügyi szabályoknak, akkor a hatóság nem fogja elbontatni. Nem is teheti csak arra hivatkozva, hogy valakinek nem tetszik a dolog. Tartószerkezeti fal megbontása ma már nem engedély köteles, így arra hivatkozni teljesen felesleges.
Megjegyzem, hogy az a hatóság, illetve majd a bíróság előtt is nem lesz jó pont, hogy szépen megvártad, míg befejezi valaki az építkezést és utána jössz rá, hogy ez neked nem tetszik. Így minden valószínűség szerint a bíróság is pótolni fogja a jognyilatkozatodat az alapító okirat módosításhoz. Mondhatjuk úgy is, hogy a ráutaló magatartásoddal hozzájárultál a bővítéshez. Kivéve, ha bizonyítani tudod, hogy este amikor lefeküdtél aludni, még nem volt ott, reggelre meg jééééé odakerült.

Jogos, társasházi közös a tulajdon, tehát a telek és a kert.
Így történt a bővítés a földszinti lakáshoz, a megkérdezésem nélkül.
Közgyűlés nincsen, mert nem a TT, hanem PTK szerint működik a társasház.

Mielőtt többlethasználati díjra vagy kártérítésre adnék be keresetet, az építésügyi hatósághoz fordultam, így indult a rendészeti eljárás. Nekem a preferencia az lenne, ha visszabontanák a bővített épületrészt, hiszen saját lakást bővített, TAO módosítás nélkül.

Kérdésem, hogy fennmaradási engedélynél nézik-e a szabálytalan kivitelezés mellett a jogszerátlenséget is, tehát kötelezheti-e az építésfelügyelet a TAO módosítására (ami ugye csak velem együtt lehetséges)?

Revesz,

Még mindig kevered az osztatlan közös fogalmait a társasházzal.

Ha ez társasház, akkor a kert társasházi közös tulajdon, a közösségé, közösen kell vele kapcsolatban döntéseket hozni. Ha ilyen nincs, akkor ez általában könnyű, még ha hosszadalmas eljárás is lehet.
Ilyenkor nincs is szükség használati megosztásra, a közös részek használatát a közgyűlés tetszés szerint szabályozhatja, meg is változtathatja.
Egyszerű - kivéve, ha két lakás van. Így egy kicsit macerásabb. Egyforma a külön tulajdonotok?
Szuper kis közös élet lesz ez...

Koszonom a valaszt, igyekszem pontositani:
Társasház-alsó és felső lakás, TAO szerint a kert osztatlan közös tulajdonban marad.

A kertet eddig mindenki használta, tehát nincsen fizikailag megosztva, ezirányú megállapodás nincsen.
Az alsó lakó hozzáépített a lakáshoz, megnövelte a lakása területét a közös tulajdon terhére, és szerintem az ő részéről idegen telekre mert az eszmei 50%hányad erejéig az én tulajdonom nem az övé.

Én szeretném ha elbontatnák, ezért bejelentést tettem melyet követően elindult a szemlét követően a rendészeti eljárás és most tudok nyilatkozatokat tenni ügyfélként.
A főfalbontást mindenképpen leírom, de a tulajdonviszonyra is szeretnék utalni.
Én bontást szeretnék mindenképpen és nyilván felháborít hogy szó nélkül építkezett, szerintem TAOt is kellene módosítani ezek után hiszen nagyobb lett a lakása...

„Nincsen használati megállapodás”
Hogyne lenne. Amire te gondolsz, az az, hogy nincs írásban. Pedig ez nem ugyanaz.

„ és a társasházi alsó lakás bővített ”
Pardon? Eddig osztatlan közösről volt szó

„Itt hivatkoznék arra hogy főfalat is bontott”
Előbbi jó indok, az semmilyen formában nem lehet szabályos (ha igaz), ezért biztosan marasztalni fogják

„és idegen telekre építkezett.”
Ezzel már tényleg nem tudok mit kezdeni. Osztatlan közös telken nincs "idegen" telek, pláne, ha nincs írásban használati szerződés.
A szomszéd telekre is átnyúlik, vagy mi?

Tisztelt drbjozsef,
én a másik oldalról kérdezem
Nincsen használati megállapodás és a társasházi alsó lakás bővített a közös kertet elfoglalva, én kérném a bontást, vagy kényszerítenék ki egy alapító okirat módosítást. A társasház méretét nézve az összterület alapján engedélyköteles lett volna. Engedély vagy bejelentés nem történt meg.
Ép.felügyelet szemlézett , most pedig ép. rendészeti eljárást indított, melyben ügyfél vagyok. Itt hivatkoznék arra hogy főfalat is bontott és idegen telekre építkezett. Kérdés, hogy mit várhatok az eljárástól illetve most érdemes-e ezen nyilatkozatokat megtennem?

Revesz,

Szigorúan nézve - ha a tulajdonostársnak nincs kiadása - a Ptk. 5:78.§-t, akkor igazából nem kell. Ha nem érinti az ő általa használt részt, és semmilyen módon nem kapcsolódik ahhoz. (mittudomén, árnyékolja, bejárást változtatja, ablaka ránéz, ilyesmik)

De azért fura, hogy egy szabálytalan építéshez most szabályokat keresel, hogyan ne zavarjon be a tultárs...
Ha egyébként _minden_ építési szabálynak megfelel, kicsi az esélye, hogy lebontatnák.

Tisztelt Fórumozók! Osztatlan közös tulajdonon engedély és bejelentés nélkül bővített épületre lehet úgy fennmaradási engedélyt kérni, hogy a tulajdonostárs ellenzi vagy a bontás elkerüléséhez szükséges a tulajdonostárs nyilatkozata/hozzájárulása?

Attól függ. Ha az egész épület újonnan épült, akkor nem számít bele. Ha csak bővítés, akkor elvileg csak a bővítményt bontathatják, ha az műszakilag lehetséges. Ha a szerkezeti adottságai mitt részben nem bontatható, akkor az egésznek az elbontását fogják elrendelni.

Jónapot!

Van egy garázs, ami még nem érte el a 10 év elévülési időt és valószínűleg le is bontattnák, de a helyén előtte is garázs volt (kb. 20 évig), ami meg lett nagyobbítva. Akkor is ki kell várni az új épületnek a 10 évet?vagy beleszámolhatják az előző éveket?

Köszönöm!

1-2. Nem valószínű. Ez csupán lehetőség az önkéntes szabályossá tételre. Ha nem teszed szabályossá, legfeljebb elutasítják a kérelmet, ha szükséges, és van olyan épület a telken, amin még nem telt el az elévülési idő, akkor esetleg bontatnak.
3. Ha van a telken 10 éven belül szabálytalanul épített épület, akkor igen.
4. Egyén függő. Van aki szeret veszélyesen élni. Így van meg a szükséges adrenalin szintje.

Osztatlan közös tulajdonon épített ház használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyét utasította el a Kormányhivatal Építési osztálya arra való hívatkozással, hogy "az ingatlanon legalább 8 épület található, igy nem felel meg a HÉSZ előírásainak, mely szerint az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció, kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. Mivel "rendezetlen tömb", ezért csak a telkek kialakítása és földhivatali átvezetés után történhet meg az engedály elbírálása.

Jelenleg a területnek, mely művelési ágból kivont hétvégi házas övezet, 15 tulajdonosa van.

Kérdéseim:

1. Ezen minősítésű osztatlan közös tulajdon beletartozik-e a kötelező megszüntetés kategóriájába?
2. Előírhatja-e más jogszabály ennek a megszüntetését?
3. Amennyiben az osztatlan közös területen a hivatkozott jelen szabályozás szerint több épület is található, a hatóság kötelezheti-e - a fennmaradási használatbavételi engedély elutasítása mellett - a tulajdonostársat az építmények lebontására, vagy bírságot szabhat-e ki?
4. Ilyen állapot mellett javasolt-e az osztatlan tulajdonban lévő tulajdonrész megvásárlása olyan építménnyel, melynek a fennmaradását, használatba vételi engedélyét a hatóság elutasította?

Előre is köszönettel a segítséget.

Az utolsó megváltozástól - vagyis a befejezésétől, ha onnantól nm módosítanak már rajta.