Zoldalmacska!
Bár a vonatkozó jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy új építésű ingatlan vásárlása esetén a tulajdonos nyugalmát az átadás-átvétel pillanatától kezdve hároméves jótállás, majd ezt követően a szavatosság biztosítja, a garancia keretében történő javítások elvégeztetése többnyire bonyolult és időigényes feladat. Még akkor is, ha a rendelet tételesen előírja, hogy a jótállásért az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló cég, vagy személy (többnyire az adásvételi szerződésben szereplő eladó, gyakran projektcég), illetve építési szerződés hiányában a munka tényleges elvégzője (generálkivitelező, alvállalkozó) a felelős.A rejtett hibák első látásra nem észlelhetők, ám előszeretettel bukkannak fel egy-két év lakáshasználat után. Ennyi idő elteltével a beruházó, aki eredetileg építtette a házat, már valamennyi lakáson túladott, és új munkán dolgozik. Az építkezést felügyelni és értékesíteni hivatott projektcég pedig többnyire már felszámoltatta magát, vagy éppen szintén más projekttel foglalkozik, és nincs lehetősége a gyors javítást igénylő kisebb, nagyobb hibákkal foglalkozni. A lakástulajdonosok harmada lefutja ugyan a kötelező köröket: felkutatja a beruházót, a generálkivitelezőt, esetleg végső kétségbeesésében valamelyik alvállalkozót is, de végül mégiscsak azon kapja magát, hogy a saját zsebből fizeti a falak újrafestését, miután a szigetelés hiányosságai miatt bontás, bontást követett. Jó tudni továbbá, hogy új lakóépület esetében a kötelező jótállás azt is jelenti: ebben az időszakban a vevőnek nem kell bizonyítania, hogy a hibát nem ő idézte elő. A vélelem az, hogy a hiba már megvolt a lakás megvásárlásakor, csak épp rejtve maradt. Ha a rejtett hibát korai szemfülességgel a lakás vásárlásakor mégsem sikerült kikerülnünk és a jótállási időszak alatt jelentkezett probléma javítási költségeit a jótállásra kötelezettek nem akarják finanszírozni, két út áll előttünk, bár egyik sem kecsegtet igazán gyors és hathatós megoldással.
- A tulajdonos dönthet úgy, hogy a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testülethez fordul. Ennek erős hátránya az, hogy bár a tárgyalások viszonylag gyorsan lezajlanak, a testület határozata a felekre nézve nem kötelező érvényű. A beruházók ezzel a megoldással leginkább csak az időt szokták húzni, ugyanis a hasonló erkölcsi, etikai hátrányt hozó döntések nem érdeklik, az amúgy fizetni nem kívánó cégeket. Később többnyire ezekben az esetekben is peres eljárásra kerül sor. Az ügyfél azonban jobb, ha tudja többéves procedúrának néz elébe: valószínűleg évekig nem jut hozzá a hiba kijavításához szükséges kártérítési összeghez, miközben az eljárás finanszírozása is egyre tetemesebb pénzt emészt fel.
Nem ajánlom, hogy eladás esetén titkolja a hibát. Amennyiben kiderül, akkor Önt fogják perelni, és Önnek kell bebizonyítani, hogy nem tudott a hibáról.
Anna
