Letiltás

Annak már tényleg mindegy. Jobban fogyott a tartozásod.

Tisztelt Mindenki
Mi a teendő akkor,ha a munkáltató több mint 50%,-ot vont le letiltásként?
139650 a nettó fizetés, 60.000 Ft-ot utalt át , a többit a végrehajtónak.
Azt mondta, nem tudja mi állítódott el a programban., és bocsi.

valamikor,

Teljesen szabályos az, ha megnézed a levonás szabályait : Vht.61.§-63.§.
A 200.000 nettó feletti rész korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható.
(ezért kurvára is számít mennyi a jövedelmed, nemhogy "nem oszt nem szoroz")

Ha a járandóságod ennél kevesebb lesz (ez a járulékalapodtól is függ), és a jövedelmed nem munkabér, akkor lépnek be a speciális szabályok, esetedben a 72.§. Itt csak 33% vonható majd le szerintem.

Majordomus, köszönöm az információt. Átgondolom akkor hogyan legyen.

drbjozsef, jelenleg is a fizetésem 65%-át vonják tartásdíjakra. (szülő és gyerektartás). Nettó 200e Ft-ot utalnak fixen, azt kötelező, a többit vonják. Tehát a 33% nem állja meg a helyét, legalábbis több levonás, több tartásdíj esetén.

Azért zárójeles az "új", mert ugyanaz a cég fog visszavenni, csak átalakul, átszervezik, más cégformában fog működni.

Mindenesetre köszönöm mindkettőtöknek az információt, választ!

valamikor,

Nem értek hozzá olyan jól, mint Majordomus, de szerintem a munkaviszonyod megszűnésekor kapni fogsz egy igazolást a Vht. 78.§ alapján, amin rajta lesz az érvényes letiltás, és amit köteles vagy leadni az új helyen. Ez szerintem - mivel az álláskeresési járadékból a Vht. 72.§ alapján legfeljebb 33% letiltható ha tartásdíj a követelés - vonatkozik a munkaügyi központra is, nekik is be kell mutatnod, és ők aszerint tiltják tovább.
Aztán majd az "új" munkahelyed is.
(Miért zárójeles az "új"? Érdekes....)

Saját mgélhetésed rovésára is köteles vagy fizetni a tartásdíjakat függetlenül attól hogy van e munkád vagy sem.
.
Ezen nem oszt nem szoroz hogy mennyi a jövedelmed és mennyi a lrtiltásod tehát szerintem felesleges bejelenteni.

Sziasztok!

Információt és segítséget szeretnék kérni.

Jelenleg 120e Ft gyerektartást és 150e Ft szülőtartást fizetek (közös megegyezésen alapuló) fizetésből történő bírósági döntés általi letiltással.

Év végén megszűnik a cég, ahol alkalmazottként dolgozom és nagyjából 4-5 hónap múlva lesz lehetőségem az "új" cégnél dolgozni.

Kettő közötti időben bejelentkezek a munkaügyi központba és kapni fogom a 177e Ft-os maximális (2024-ben) álláskeresési járadékot 90 napig.

Kérdéseim:

Bejelentsem-e a munkaügyi központnak, hogy gyerek és szülőtartást fizetek vagy sem?

Ha bejelentem, akkor milyen mértékben és melyik tartásdíjat fogják levonni a 177e Ft-ból illetve kapok-e egyáltalán belőle valamennyit vagy az egészet elosztva a kettő között levonják? (nem fedezi teljes mértékben a 177e Ft)

Miután újra elhelyezkedtem a cégnél, ott jelezni fogom, hogy szülő és gyerektartást fizetek, de vajon a cég meg tudja-e nézni valahogyan valahol, hogy van-e elmaradásom ezekben és ha igen (lesz ugyebár), akkor azt haladéktalanul el kell kezdenie visszamenőlegesen pótolni a havi díjakon felül?

Köszönöm!

U.I.: Természetesen a célom, hogy a gyerektartás (ha utólag is), de maradéktalanul nyomon követhetően ki legyen fizetve gyerekem édesanyjának, valamint a szülőtartás az én édesanyámnak.

Ballagj be egy szál rózsával Micikéhez.
Ha jól számolt add át a rózsát,ha rosszul, akkor csak a szárát a tövisekkel.

drbjozsef

Köszönöm! Tehát az összeg változott. Én is arra hajlok, és nem a 100 K-ra.

Rita50,

Biztos lehetsz benne, hogy ennyi alapján ezt senki nem mondja meg neked.
Csak az fogja tudni megmondani, hogy miért ennyit vontak, aki azt kiszámolta. Szóval tényleg fordulj a munkahelyedhez, és kérd meg vezesse le neked.

Egyébként ha a 200k feletti részt, mint végrehajtás alá vonhatóra újra alkalmazta (hibásan) az 50% szabályt, még akkor sem jön ki pontosa az, amit kaptál, de majdnem. Erre tippelnék esetleg, bár miért tette volna. Szóval meg jó ötletem se igen van, miért ennyi.

„Most nem úgy van, hogy ebben az esetben 142.500 Ft számlán maradóig tilthatnak? ”

Nem, már nem. (bár nem "számlán maradóig", mert ez nem inkasszó, hanem a munkabér letiltás, amiről itt szó van)
Az a Vht. 2022.december 31-ig volt hatályos.

A legkisebb mentes összeg régen 28500 volt (öregségi nyugdíj legkisebb összege), ezt emelték 60000-re.
A 142500 feletti rész korlátlanul végrehajtás alá vonható volt (ö.ny.l.ö. ötszörese), ezt emelték 200000-re.

A vita a számításon megy.

A 224K mindkét értelmezés szerint sok. Az egyik szerint 200K maradhat, a másik szerint 100K. (50% a letiltása.)

KBS

Ez nekem is feltűnt. Most nem úgy van, hogy ebben az esetben 142.500 Ft számlán maradóig tilthatnak? Illetve kell tiltsanak. Vagy nem kötelező?

Mint ahogy vonhatnak is. Az a 228K az egyik értelmezés szerint még sok is.

Nem olvastál vissza egyáltalán, ugye?

Köszönöm szépen.
Meg fogom kérdezni csak azt hittem , hogy az új letiltási törvény szerint vonhatnak 50% többet is

Miért nem a bérszámfejtésen kérdezed meg? Hová lett 3.6 %?

Kedves Szakértők!
Szeretném meg kérdezni ,hogy ha a bruttó 739000ft aminek a nettója 491000ft és van letiltás 50% akkor mért csak 228000ft ot kaptam a 245000ft helyet?
Válaszokat előre is köszönöm

Hm.
Hol fizetnek nettó 800 ezer ft-ot?

KBS-nek igaza van abban, hogy a Gelencsér-féle Vht-kommentár gerbera317 álláspontján van. A másik, Lukács-féle Vht-kommentár viszont drbjozseffel ért egyet, lásd alább. Nem ez az egyetlen terület, ahol a két kommentár mást mond...
Inkább Lukáccsal/drbjozseffel értek egyet, ahol "a 61. § szerinti levonás" azt jelenti, hogy mindkét ottani levonást meg kell tenni, előbb az 61. § (1), utána a 61. § (2) bek. szerint, aztán lehet a maradékból a 63. § szerint a 200 eFt feletti részt, ha van ilyen, még levonni. De ezt csak én mondom, a bíró lehet, hogy mást mondana...

„63. § Korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható összeg
Ha adós nettó munkabére meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének az ötszörösét (jelenleg 28 500 Ft ötszörösét, ami 142 500 Ft), akkor a nyugdíjminimum ötszöröse (azaz a 142 500 Ft) feletti munkabérrész korlátlanul végrehajtás alá vonható.
Itt a Vht. 61. § (2) bekezdéséhez képest egy újabb speciális szabállyal találkozunk. Nézzük meg egy példán keresztül:amennyiben a munkabére nettó 800 000 Ft, amelyet letiltás terhel egy fennálló hitelkártya-tartozás miatt, akkor nem az általános szabály szerint 33 százalékos, 264 000 Ft-os levonást kell alkalmazni. Ebben az esetben a 800 000 Ft 33 százaléka az „első” levonandó tétel, ami 264 000 Ft. Ezt követően a fennmaradó 536 000 Ft (800 000 Ft mínusz 264 000 Ft) összegből kell meghatározni a nyugdíjminimum ötszöröse feletti részt (536 000 Ft mínusz 142 500 Ft), amely 393 500 Ft. Ez lenne a „második” levonandó tétel. A letiltás teljes összege tehát 264 000 Ft plusz 393 500 Ft, azaz 657 500 Ft a munkabérből levonandó és kifizetendő munkabérrész.
A jogalkotói cél az, ha adós magasabb munkabérrel rendelkezik, akkor mielőbb térüljön meg a tartozás a letiltás során. Annak nincs e körben jelentősége, hogy a letiltás a munkabér 33 vagy 50 százalékára irányul.
Meg kell vizsgálni azt az esetet is, ha a letiltás során a fennmaradó összeg a minimálnyugdíj és annak a Vht. 63. §-a szerinti ötszörös összege közé esik. Ebben az esetben akkor kell a Vht. 61. § (2) bekezdése szerinti általános szabályt alkalmazni, ha a Vht. 63. §-a szerinti speciális szabály nem tud érvényesülni. Példával élve:ha az adós munkabére nettó 200 000 Ft és a levonás a munkabére 33 százalékáig terjed, akkor az általános szabály alapján levonható 66 000 Ft, tehát az adósnál marad 134 000 Ft. Mivel a 134 000 Ft kevesebb a 142 500 Ft-nál (nyugdíjminimum ötszöröse), a Vht. 63. §-a szerinti szabály nem alkalmazható.
Ha az adós fizetése nettó 300 000 Ft lenne, akkor a levonható összeg 99 000 Ft, és az adósnál marad 201 000 Ft. Itt már a Vht. 63. §-a szerinti speciális szabály alkalmazandó, tehát adóstól (300 000 Ft mínusz 142 500 Ft) 157 500 Ft vonható le.
”

Az jogos. De nem ez volt az érvem, ez csak a logikai okolás.

Az érvem, hogy nem a 61.§(1)-re utal a 63§, hanem a 61.§-ra.

A jelenkori magyar kodifikáció színvonalát ismerve az egy gyenge értelmezési érv, hogy "azt lehetett volna egyszerűbben is". :D

Ó.

Végre megértettem.
Igen, az alap (nettó) kiszámításának a végén is a "levonás" szó van. Valóban.

Így már értem, miért írjátok amit, de továbbra sem tudom így értelmezni, főleg, mert a 63.§ csak "61.§ után"r-ól ír, nem kiemelve egyik bekezdését sem.

Ha úgy lenne, ahogy ti értelmezitek, akkor erre a két bekezdésre semmi szükség nem lenne, teljesen illogikus lenne.
Egyszerűen csak oda kellene írni, hogy 200k felett mindent elveszel, aztán érvényesíted a 33 vagy 50 %-ot. Egy mondatban, nem két külön paragrafusban, három bekezdésben.

„hiszen a 61.§(1)-ben nincs semmilyen levonás, a 63.§ meg úgy kezdődik hogy "X§. szerinti levonás után...".”

Hogyne lenne. Görgess vissza egy kicsit, szó szerint idéztem.

„egy korábbi állapotát, ahol nem a 61-re hivatkozik, hanem a 61 2-re.”

Oké, a 61.§(2)-re hivatkozna. Nem látom, akkor mi változna.
VAGY 33%-ot kell vonni, VAGY 50%-ot, hogy melyiket, azt megmondja a 65.§, MAJD jöhet a 63§., ahol a maradékból a 200k feletti rész levonható.

Ha 61.§(1)-re hivatkozna, az még lehetne ellentmondás, hiszen ott nincs semmilyen levonás, csak az alap megállapítása. Akkor lehetne, hogy lehúzod a 200k feletti részt a 63.§ szerint, majd utána érvényesíted a 33%-ot, vagy az 50%-ot - ekkor lenne az, amit Ti írtok, hogy 50% esetén nem kaphatna többet 100k-nál. De ez meg logikailag is teljesen hibás lenne, hiszen a 61.§(1)-ben nincs semmilyen levonás, a 63.§ meg úgy kezdődik hogy "X§. szerinti levonás után...".

Én egyszerűbb módot választok. Elfogadom amit a szakemberek mondanak.

Ebből is tanultam...