Közös tulajdon megszüntetése.

Az alábbi Imma-nak szól:

Immaculata

Egyébként én sem akarom kisemmizni, nem erről van szó, de ellenben azt sem hagyom, hogy velem tegyék ezt és olyan összeget húzzon ki a zsebemből, ami nem illeti meg őt!

OK. Szabolcs.

A mostohatestvéred már nem akar veled közös tulajdonban lenni. Ezért kéri a részének a kifizetését.

Édesapád végezte el az értéknövelő beruházásokat. Ő neki kellett volna a tulajdoni viszonyokat rendeznie. Nem tette meg teljesen érthető okokból. Te, mint örökös nem tudsz változtatni a tulajdoni arányokon.

Arra is figyelni kell, hogy nem minden beruházás értéknövelő, sokat állagmegóvónak fognak besorolni.

Igen, 1971-től édesanyámmal együtt végezték a ház további befejezését és a korábbi felújításokat.
Igen ez idő alatt ő nem kérte édesapámtól ezt a részt, ezzel én nem tudok mit csinálni, de nem is ütközött akadályba, hiszen nem is kezdeményezte azt. De 1971 óta van víz, gáz, fűtés, csatorna, az ingatlanon garázs, régi garázsból ebédlő, konyha átalakítás. Csak hogy a nagyobb tételeket említsem.

Szabolcs, te ezt a hagyatékot örökölted. Tulajdoni igénye egyedül édesapádnak lehetett volna. Ezt a jogosultságot már édesapád nevében és helyette nem kérheted.

Bocs lehet rosszul fogalmaztam. Azt akartam mondani, hogy édesapámtól - amíg ő élt -nem kérte , hogy fizesse ki az 1/4 részét.

Igen, tudom. Nem akarta édesapádat költségekbe verni és nem is akadályozta sem az építkezésben, sem bővítésben. Hagyta szabadon használni a tulajdonát.

Az örökös általános jogutód, így az örökhagyó követeléseit is érvényesítheti. (A kolléganőt talán a személyes követelések, mint például a tartás szabályai tévesztik meg. De az éppenséggel kivétel.)

Ez nincs jogszabályban rögzítve. Nem is tudod levezetni.

Hitelezői követeléseket érvényesíthet az örökös, amikről az örökhagyó még életében döntött, vagy szerződött, de 42 évig nem érvényesített tulajdoni igénye éppen azt igazolja, hogy nem kívánta érvényesíteni. Pontosan az örökhagyó akarata ellenére történne, hagy a végrendeleti örökös ekként léphetne fel.

A Ptk. azt mondja:

(2) Az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot, illetőleg annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát (örökség) - elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül - megszerzi.

Ptk. 598. § és Ptk. 115. § (1)

Illetve erre az utolsó érvedre: Ptk. 207. § (4).

Az 598-cal talán lehet mit kezdeni, a kommentárt kellene átbogarászni, de most nincs kedvem, a többi §-t hagyjuk.

A házastársi vagyonközösség igényéről ír, nevesíti, de így konkrétan, hogy tulajdonjogi igénnyel léphetne fel, nem.

Egyébként az örökös annyira nem általános jogutód, mert a személyhez fűződő jogok szintén nem tartoznak a hagyatékba.

„A hagyaték nem azonos az örökhagyó halála pillanatában meglévő vagyonával. Az örökhagyó vagyonába beletartoznak olyan vagyoni értékű jogok, illetve kötelezettségek, amelyek a halállal nem szállnak át az örökösre, azaz a hagyatéknak nem képezik részét. Ilyenek például a személyhez fűződő jogok, amelyeket csak az örökhagyó érvényesíthetett (ilyen például a nem vagyoni kártérítés iránti igény vagy a szerzői jog nem vagyoni jellegű jogosítványa). Ugyancsak nem tartoznak a hagyatékba az örökhagyó életére szóló szerződésből fakadó jogok, így például a haszonélvezeti jog, továbbá a jogosult halála esetén tartási, vagy életjáradéki szerződésből fakadó jogok.
Nem tartoznak a hagyatékba továbbá a közjogi jellegű jogok és követelések (például a nyugdíj, járulékok stb.). Ezek átszállásáról külön jogszabályok rendelkeznek.
”

Ezt mondtam már délelőtt is. De a tulajdoni igény nem személyes követelés.

Kedves Fórumozók/Hozzáértők!

Köteles részként kaptam egy ingatlanban tulajdoni hányadot, amit szeretnék hogy megváltson valamelyik örökös, de sokkal kevesebb összeget ajánl érte, mint az ingatlan valós piaci értéke.Most arra gondoltam, hogy perben kérem a közös tulajdon megszüntetését. A következőkben kérném a segítséget, aki jártas ebben:

1. Hogyan kell elindítani a pert?
2. Ki fizeti a perköltséget, ha független szakértőt rendelnek ki azt kinek kell fizetnie?
3. Kb. mennyi ideig tart a per?

Esetleg, ha valakinek van valami jó ötlete azt szívesen fogadom (a megegyezés nem igazán működik)

bvendel

"Hogyan kell elindítani a pert?"
Kereseti kérelmet kell benyujtani a biróságra.

"Ki fizeti a perköltséget?"
Tulajdoni hányadok alapján osztják meg a felek között. Ettől akkor térnek el, ha a felek magatartása arra okot ad.

"Ha független szakértőt rendelnek ki, azt kinek kell fizetnie?"
Általában a felperesnek kell a költségeket megelőlegeznie. Méltányosság alapján az ellenérdekü fél is kötelezhető. A szakértői dij is a perköltség része.

"Kb mennyi ideig tart a per?"
Változó.
Az általam inditott közös tulajdont megszüntető per már több éve folyik.

dorka11

köszönöm a válaszaidat!

Tisztelt Fórumozók!

Azt szeretném megtudni, hogy ha édesanyám szeretné apámat kifizetni a válásuk után, hogy csak övé legyen az ingatlan, apám pedig költözzön el, miután megtörténik a kifizetés, apám mennyi időt kap az ingatlan elhagyására?

Köszönettel:

Nikolett

Ahogy megegyeznek.

Köszönöm a választ! De mi van akkor, ha mondjuk apám nem akarná elhagyni a házat, de mivel ő nem tudná anyut kifizetni, anyu fizetné ki aput... Ilyen esetben van határidő?

Tulajdonképpen mi az igazi kérdés?

Ha nem tudnak megegyezni, akkor lesz egy 4-5 éves per. Ahhoz képest bármilyen határidőben érdemes megegyezni szerintem.

A szüleim elváltak. Ha apun múlna, nem lenne semmi előrelépés. Így anyu kifizetné aput. Apu elfogadja ezt a lehetőséget. Megtörténik a kifizetés. Azonnal el kell hagynia a házat, vagy pl. 30 nap átmeneti idő?