Igen inditványoztam az első foku eljárásban uj szakértő kirendelését.
Azzal indokoltam, hogy a kirendelt szakértő a NAV-tól kapott alapadatokat nem ellenőrizte, nem tudja, hogy a kapott telkek hol helyezkednek el, és milyen paraméterekkel rendelkeznek. Állitja, hogy a kapott adatok mindegyike belterületi épitési telek. Ez nem igy van, mert van közöttük jelenleg még nem épitési telek, dunaparti nyaraló, szórakoztató központ épitésére alkalmas jelenleg külterületi telek, és van egy pár épitési telek is. (én mind a 10 telket felkutattam, megnéztem, lefényképeztem, jártam az Önkorm.-nál, stb.). A szakvélemény egyetlen összehasonlitást sem tartalmaz, nem ellenőrizhető. A biró a tárgyaláson szóban megerősitette, hogy igen - a szakértőnek ellenőriznie kell a NAV-tól kapott adatokat. A szakvéleménnyel kapcsolatban felvetett aggályaimra a biró felszólitotta szakértőt,(jegyzőkönyvben) hogy kérdéseimre részletes választ adjon, adja indokát az általa alkalmazott értékcsökkentéseknek is. De amikor szakértő irásbeli nyilatkozatában egyszerüen megerősitette a szakvéleményben általa leirtakat - azt a biró aggálytalan szakvéleményként elfogadta itélkezése alapjául, és erre tekintettel az ujabb szakértő kirendelésére tett inditványomat elutasitotta. Röviden összefoglalva kb. ennyi...
Közös tulajdon megszüntetése.
Már ne haragudj, de az, hogy egy ingatlan belterületi telek-e, nem szakértői kérdés, hanem egyszerű jogkérdés, a tulajdoni lapról kiderül. És vitatni sem lehet.
Nem - félreértettél! Szakértő a NAV-tól belterületi épitési telkeket kért. Kapott is 10 db alapadatot, ő azt állitja, hogy ezek mindegyike belterületi épitési telek, de ez a már leirtak alapján nem igaz. A perbeli telek belterületi. Szakértő a 10 db alapadatból készitette el a szakvéleményt. Összehasonlitás, számitások, ellenőrzés hiányzik!!! Milyen szakvélemény az, mely ellenőrizetlen alapadatokra épül?
"ellenőrzés hiányzik" helyett: nem ellenőrizhető.
Bocs!
Bemutattad a bíróságnak a tulajdoni lapokat?
Hát, ha azoknak az ingatlanoknak a tulajdoni lapjára gondolsz, melyeket szakértő a NAV-tól kapott -azokat nem mutattam be. A 10 db telket megkerestem a valóságban, leirtam, hogy hol vannak, milyen közmüvekkel, egyebekkel rendelkeznek, stb .... Ki kellett volna hoznom a 10 telek tulajdoni lapját a FH-tól?
Azt gondolom, hogy itt a lényeg az, hogy szakértő a NAV-tól kapott adatokat nem ellenőrizte, nem tudja, hogy milyen telkeket kapott, azok hol helyezkednek el és milyen paraméterekkel rendelkeznek. Én fényképeket, a helyi épitési szabályokat is csatoltam. Az értékcsökkentő tényezőket szakértő %-os formában adta meg, mellyel kapcsolatban biró szintén felhivta, hogy adja részletes indokát az értékcsökkentéseknek, de szakértő ezt sem tette meg. A biró ugyan felszólitotta jegyzőkönyvben, hogy kérdéseimre részletes választ adjon, de amikor szakértő a felszólitásnak nem tett eleget - a biró nem követelte meg tőle a szakvélemény kiegészitését. Pontosabban a kiegészitésben ugyanazt irta le szakértő, ami a szakvéleményben szerepel. Egyébként az utolsó tárgyaláson, az itélet szóbeli ismertetése után a biró a következőket mondta: "hát - lehetséges, hogy a másodfok lefolytatja majd a bizonyitást, de az is lehet, hogy visszakapom az ügyet"
Erről mi a véleményed?
„Ki kellett volna hoznom a 10 telek tulajdoni lapját a FH-tól?”
Ki. Miért gondolod, hogy a bíróság bemondásra hisz neked?
Nem gondolom, hogy a biróság bemondásra hisz nekem, de azt tudom, hogy nem nekem kell bizonyitani, hogy a szakvélemény aggályos, hanem a szakértőn van a bizonyitási teher a szakvélemény helyességét, és megalapozottságát illetően. A lent irtak alapján a szakvéleményt megvédeni nem tudja, ha nem igy lenne, akkor eleget tett volna a birói felhivásnak.
Szakértőn bizonyítási teher?! Na ne!
Rendben - elfogadom, amit irtál. De hát a szakvéleményt, saját munkáját neki kell megvédenie.
Még egy kérdés lenne, melyben szeretném, ha segitenél.
Alláspontom szerint a biró a perköltség viseléséről és összegéről is helytelenül döntött. A pert én nyertem, mert az valósul meg, amit a ker.kérelemben leirtam, nevezetesen, hogy az alperes váltsa meg tul.hányadomat.
A biró a perköltség nagyobb hányadát mégis rám rótta, amit azzal indokolt, hogy keresetem csak részben megalapozott. Azért csak részben, mert a pertárgy értékét magasabb összegben határoztam meg, mint a szakértői véleményben szereplő megváltási ár. Tehát nagyobb összegü illetéket fizettem be, mint amennyit a szakértői véleményben "kihozott" összeg alapján kellett volna. Szerintem a biró figyelmen kivül hagyta az illetéktörvény 80. §. (X) bekezdését, mely szerint a többletként befizetett illeték a NAV-tól visszaigényelhető. A visszaigényléshez birói felhatalmazás kell, de legalább egy igazolás, hogy befizettem az X összeget.
Ezen tulmenően a tul.közösséget megszüntető perekben a perköltséget nem a pernyertesség-pervesztesség alapján kell meghatározni. A biró a Pp.81.§.(1)bekezdésére hivatkozik. Ezzel szemben az 1/2008.(V.19.)PK.vélemény, mint jogegységi döntés szerint az ilyen perekben a perköltség viselés fő szabálya a tulajdoni arányokhoz igazodik. Ettől való eltérés csupán akkor indokolt, ha arra a felek magatartása okot ad.
Hogyan kérjem a perköltség rendezését? Én igy gondoltam:
l.) Amikor azt kérem, hogy a II.fok az I.fok itéletét változtassa meg, akkor azt irnám a perktg. vonatkozásában, hogy "döntsön az első foku perköltség viseléséről és összegéről, valamint a II.foku eljárás költségeiről és viseléséről.
2.) Az I.foku itélet hatályon kivül helyezésénél azt irnám, hogy "állapitsa meg az I.foku perköltség összegét, valamint a II.foku eljárás költségeit.
Ez igy jó? Mehet igy?
„Azért csak részben, mert a pertárgy értékét magasabb összegben határoztam meg, mint a szakértői véleményben szereplő megváltási ár.”
Nem. Azért, mert a kereseti kérelmed nagyobb összegre irányult, mint a megítélt összeg.
Tartok tőle, hogy legalább ekkorát csúsztatsz a szakvéleményt illetően is.
Nem csusztatok!
Nézzük akkor szó szerint: "A perköltségviselés körében értékelte a biróság azt, hogy a megszüntetés módja tekintetében a felperes pernyertes lett és az alpereseknek sem a kereset elutasitására való hivatkozása, sem a természetbeni megosztás folytán történő megszüntetésre irányuló ellenkérelme nem volt megalapozott, azonban a felperes által kért megváltási ár magas volt, a szakértő által meghatározott megváltási ár.....volt."
Megköszönném, ha az 1.) és 2.) pontra válaszolnál.
Jogfenntartással kellett volna indulni egy alacsonyabb összeggel, aztán a szakértői vélemény után az esetleges módosítás.
Igy jártál...
„l.) Amikor azt kérem, hogy a II.fok az I.fok itéletét változtassa meg, akkor azt irnám a perktg. vonatkozásában, hogy "döntsön az első foku perköltség viseléséről és összegéről, valamint a II.foku eljárás költségeiről és viseléséről.
2.) Az I.foku itélet hatályon kivül helyezésénél azt irnám, hogy "állapitsa meg az I.foku perköltség összegét, valamint a II.foku eljárás költségeit.”
Konkrétan kell megjelölni, hogy mit szeretnél. Pontosan hogyan változtassa meg az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság. Tehát ez így nem jó.
Köszönöm ObudaFan!
Akkor ujra nekifutok.
„l.) Amikor azt kérem, hogy a II.fok az I.fok itéletét változtassa meg, akkor azt irnám a perktg. vonatkozásában, hogy "az első foku perköltség, valamint a II.foku eljárás költségeinek összegéről és viseléséről a szakvélemény elfogadását követően, a tulajdoni hányadok alapján döntsön Az esetlegesen illetéktöbbletként mutatkozó összegre vonatkozóan kérem a visszaigénylésre való feljogositást. Igy jó?
Mivel csak a megváltoztatás esetére tértél ki - jól értelmezem, hogy a 2.) pont mehet ugy, ahogyan irtam?
Előre is köszönöm, ha válaszolsz.
Dehogy jó. Hol van ebben konkrét kérés?
Szép estét mindenkinek!
Alábbi kérdésre szeretnék választ kapni a témában jártas fórumozóktól:
örököltem édesapámtól egy ingatlan 3/4 részét, édesanyám erre a részre holtig tartó haszonélvezettel rendelkezik. A maradék 1/4 rész a mostohatestvérem tulajdona, édesapám 1. házasságából.
1.Ki szeretném fizetni az 1/4 részt a mostohatestvéremnek. A helyzet az, hogy ő 1971-ben örökölte az ő édesanyjától amikor ő meghalt. Azóta nem lakott az ingatlanban és értéknövelő beruházást NEM végzett rajta.További felújításokat és ingatlan további részének befejezését édesanyámmal végzett édesapám. Tehát a mai érték 1/4 része nem tükrözi hűen a mostohatestvérem tulajdonrésze értékét, mert az attól sokkal kevesebb.(bár ő azt követeli)
Kérdésem: ha nem tudunk megegyezni a tulajdonrészének megváltása értékében, akkor milyen lehetőségek vannak mind nekem, mind neki? Az ingatlan nem osztható fel.
Köszönöm a választ!
Mivel nem tudtok megegyezni, biróságon lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését. Ha az ingatlan nem osztható, akkor a tulajdoni hányadok megváltására kerülhet sor egyik vagy másik fél részéről. Ebben az esetben a biróság ingatlanforgalmi értékbecsló szakértőt rendel ki, aki megállapitja az ingatlan forgalmi értékét/megváltási árat. Ha a megváltási árban nem tudtok megegyezni, akkor értékesitési árverés a következő lépcső. Ezt is a biróság rendeli el itéletében. Olyan megszüntetési módot, mely ellen mindketten tiltakoztok,(pl.értékesitési árverés) a biróság nem választhat.
(laikus hozzászóló vagyok, sajnos a téma érint)
kszabolcs
Szakértő tudná megmondani hogy az 1971 után elvégzett felújítási és értéknövelő beruházások mennyivel növelték az egész ház akkori értékét - és annak alapján a mai becsült ár, mert a 1/4 tulajdoni arány ellenére mint vagyoni érték nem mind őt illeti. (Ő tartja a markát miközben anno egyetlen számlát nem fizetett ki, egyetlen téglát nem tedd odébb.)
Kérj fel el építészmérnököt adjon szakvéleményt. (A költség a tiéd hiszen a te érdeked a dolgok tisztánlátása.)
Amikor látja hogy a kérése túlzott, remélve meg tudtok egyezni a tulajdoni része megváltási árán.
A pereskedés elhuzódó és önmagában is költséges.
----- laikus hozzászóló
kedves dorka és monalisa!
köszönöm a véleményeteket és tanácsotokat. Hamarosan beszélek az érintettel az ügyben, akkor talán okosabb leszek és közelítünk a megállapodáshoz. Ha esetleg még lesz fejlemény és kérés lehet megosztom.
A gonosz... De 42 évig engedte, hogy más ingyen használja az ő részét.
Nem Mona!
A 3/4-d rész örökhagyója az 1/4-d rész tulajdonosának az édesapja volt. Tehát a mostohatestvérnek még kötelesrész is jár a 3/4-d részből, továbbá az édesapa tette bele az értéknövelő munkákat. Ő nem akarta kisemmizni az első gyermekét, most ezzel az indokkal a második sem teheti meg.
Én megfordítanám az állást és követelném a mostohatestvér részére - figyelemmel az értéknövekményekre :)) - a kötelesrész kiadását.
Immaculata
A kötelesrész kiadása már megtörtént! Ezt már lerendeztem vele, kifizetésre került.
Az 1/4 részt nem követelte addig, míg édesapánk élt. Most a hagyatéki eljárás után - miután a kötelesrész is rendeződött - van még hátra ez az 1/4 rész.
Értem. Nem gondoltam volna...
Köszönet érte.
