Közös tulajdon megszüntetése.

estamas

A bentlakásért nem kérhetsz díjat.

Az ingatlan karbantartásának felét követelheted a tulajdonostárstól, azonban át kell gondolnod, hogy mit, mennyit érdemes a lakásba belefektetni és abból mi térül majd meg.

zsuzsa67

Kérheted a közös tulajdon megszüntetését.

1. Megfellebbezem. Fellebbezést nyújtok be.
2. Jogszabálysértés történt?
3. Ítélőtábla előtti fellebbezés ügyvédkényszeres.

T. ObudaFan!

Közös tulajdont megszüntető elsőfoku eljárás határozatának megfellebbezésére készülök.

Első körben az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni:

1./ A másodfokra (itélőtábla?) benyujtásra keülő iratnak milyen cimet kell adni? Fellebbezési kérelem, vagy Fellebbezési kereset?

2./ A fellebbezésben jogszabálysértésre kell hivatkozni?

3./ Jól értelmezem-e a Pp.196.§(1)bekezdés b./ pontjában irtakat, miszerint a fellebbezést saját kezüleg kell irni, illetve ha géppel irom, akkor két tanu szükséges?

Válaszodat előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Tanácsot szeretnék kérni.
2 éve elhagytam alkoholista férjemet.Fele lakás a nevemen van,37 éve vagyunk házasok.Házasságomat nem akarom felbontani,mivel rettegek még a gondolatától is,hogy találkozzam vele.Felköltöztem a fővárosba,albérletben élek,mondhatni máról-holnapra.
Kérdésem,hogy válás nélkül van-e lehetőség,hogy az engem illető rész árát megkapjam,tudják-e arra kötelezni a férjemet,hogy kifizessen és általában ezt milyen határidővel szokták megítélni.
Köszönöm előre is a válaszukat.
További sikeres munkát kívánok!

Szeretnék érdeklődni, tanácsot kérni az adott ügyben: hova tudok segítségért fordulni:

Adott egy közös lakás, amely 1/2-1/2 részben két emberee, akik 7 éven keresztül élettársak voltak.

A kapcsolat megromlott, és az egyik fél elköltözött önként, de visszajárt a lakásba szó nélkül elvitt dolgokat (lakáskulcsot), és a másik félel több összeget fizetett (töblethasználati , albérleti díj) címszóval, mivel ő ne mvolt hajlandó rendesen fizetni a hitelt, attól függetlenül, hogy egyetemlegesen kell fizetni.

Kérdem én ez jogos volt vagy sem?

Aztán a folyamatos zaklatás miat kénytelen voltam elköltözni, a lakás üresen áll, mert nem hajlandó semmerre lépni.

A hitelt 100%-ig én fizetem, az lenne a kérdésem, ha vissza akarom kapni az általam kifizetett összeg felét, mi módon tudom, uh hogy a lakás megmaradjon?

vagy ha nem tudom visszaszerezni akkor akkor távol tudom-e tartani a lakástól valamilyen intézkeddésel, amig nem fizet, hogy kiadhassam esetleg a lakást?

Illetve mivel ne mértek hozzá csak kérdezem, lakáshasználati díj kifizetésének minősül, az hogy én jó ideje többet fizetek ő pedig semmit,

Tisztelt Ügyvéd Úr!
20 éve örököltem egy lakás 1/3-as részért. A nagybátyám a másik tulajdonos, ő lakja egyedül azóta is. Az örökléskor a lakás felújított állapotú volt. 15 éve nem jártam a lakásban, nem zavartuk a másik tulajt a bennlakásban. Most azonban kiderült, hogy a lakásban állati körülmények között él, a lakást lepusztította, gyakorlatilag olyan állapotba került az ingatlan, hogy az ingatlanos szakember szerint talán a felét éri az átlagos piaci értéknek.
Szeretnénk a közös tulajdon megszüntetését. Tudjuk, hogy erre vonatkozóan keresetet kell benyújtani a bírósághoz. Hogyan bizonyítható és érvényesíthető az esetleges megváltásban, vagy esetleges közös értékesítés esetén a lakás, illetve a tulajdonhányadom jelentős értékcsökkenése, amely kizárólag a bennlakó tulajdonos terhére róható? Vagy pl. kötelezhető - addig is - fizetésre a bennlakó tulajdonos a bennlakásért?

Tiztelt Ügyvéd úr,

10 évig éltem együtt élettársammal. Egy lakásnak (ami az élettársam nagymamájáé)a felét megvettük. Tehát 1/4 rész az élettársamé 1/4 az enyém és 2/4 a nagymamáé. A lakást felújitottuk és ez által talán valamit növekedett az értéke is. (panel kb 10 mill) A kapcsolatunk megromlott az élettársammal és én januárban elköltöztem a lakásból. Azóta többször kértem öt, hogy beszéljük meg a lehetöségeket a lakással kapcsolatban. Sajnos még mindig semmi megoldás. Szeretném megkérdezni Öntöl, milyen lehetöségeim vannak, mire számithatok és egyáltalán mi az amit követelhetek ilyen esetben.

Válaszát elöre is köszönöm,
Zsuzsa

Ismét köszi a választ. Minden ügyvédi okiratba lett foglalva, a válásom is ügyvédi segítséggel történt és a mai napig kapcsolatban vagyok vele, de kíváncsi vagyok mások véleményére is, mert elképzelhető, hogy mégis lehet kiút valahogy ebből az egyre "kellemetlenebb" helyzetből, ami esetlegesen neki nem jut eszébe. Bízok abban, hogy kapok valakitől olyan információkat, aminek a segítségével ez megoldható.

Kedves Oslo75

Ez a különbség a között, hogy elmész egy ügyvédi irodába, ahol van arra idő, hogy az iratokat az ügyvéd áttanulmányozza, az összes számodra lényegtelen részleteket megkérdezze, és a teljes ismeret birtokában adjon részedre személyre szóló választ.

Az online írásodból ennyit lehetett leszűrni, de ha a férj önszántából ment el, hát add ki a lakás egy részét bérlőnek. Ha követeli majd a rá eső részt - mert a tulajdoni viszonyok eltolódtak, ahogy a 3. pontban olvashattunk - akkor majd beszámítod neki.

Köszönöm a választ. Milyen érdekes, hogy az apáknak joguk mindenhez van, de a kötelezettségeiket nem lehet rajtuk számonkérni.... Szomorú. Kizárólag azért lakom a lakásban, mert - mivel ő semmit sem fizet se nekem, se másnak (beleértve a bankot) -, úgyis rajtam verik el a port, mint adóstárson. Legalább annyi betyár becsület lehetne benne, hogy lemond a tulajdonjogáról. Megszabadulhatna egy halom hiteltől... Ki ne szeretne manapság ilyet? Én mindenképpen, csak a bank engem nem fog kiengedni a hitelügyletből, mert ő nemhogy a törlesztőrészlet fizetésére, a saját maga eltartására sem képes.

KGY85

1. Az első életpályát megválasztó tanulmányok befejezéséig.
2. Amikor elhagyod a közös lakást lakáshasználati díjra és többlethasználati díjra egyarán jogosult vagy. Ha szeretnéd elősegíteni a közös ingatlan minél előbbi eladását, akkor egyezkedj a házastárssal.

Hogy mi lesz 10 év múlva, ..... azt sem tudom, holnap mi várható.

Amikor az egyik szülőnek el kell hagynia a közös tulajdonukat képező otthont, az azért van, mert a szülőnek kötelessége saját szükséges tartásának rovására is gyermekét eltartania. Azért lehetsz kizárólagos használója a lakásnak, mert te neveled a gyermeket. Azt is tudnod kell, hogy ez a kellemes állapot csak a gyermek életpályáját megválasztó tanulmányok befejezéséig tart. Azután a férj újra jogosult lesz a közös lakásra.

Ebből következik, hogy nem adhatod ki a közös ingatlant a férjed beleegyezése nélkül.

Amíg a férj tulajdonos azon az ingatlanon, a bank nem engedi kilépni. Ezt vitatnod is kár. Természetesen megválthatod a részét.

3. pont: Most jut eszedbe? Miért nem rendezted már korábban a tulajdoni viszonyokat.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Másfél éve költözött el a volt férjem a közös lakásunkból, akkor született egy ügyvédi okirat arra vonatkozólag, hogy a gyermekeim és én vagyunk jogosultak a lakás használatára. Arról szól még a megállapodás, hogy a lakáshitelünket én fizetem - a volt férjemre eső részt is - , de annak a fele az ingatlan eladását követően részemre jóvá lesz írva. Több kérdésem is lenne ezzel kapcsolatban.

1. Kiadhatom-e albérletbe a közös lakásunkat a volt férj beleegyezése nélkül? Ha igen, akkor követelheti-e tőlem az ebből származó bevétel felét?
2. Mivel a bank beleegyezésével a volt férjem kiléphetne a hitelügyletből, de ő erre nem hajlandó, viszont se munkahelye, se bevétele, de hatalmas tartozásai vannak mindenfele, lehet-e őt valamilyen módon "kényszeríteni" arra, hogy lemondjon a részéről a javamra?
3. Amennyiben pénzt követelne ehhez a művelethez, a bíróság előtt elfogadható bizonyíték-e az, hogy az előtte csak az én nevemen levő lakás eladásából származó pénzből lett befizetve a későbbi közös lakásunk előlege?

Várom szíves válaszát.
Tisztelettel,

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Remélhetőleg megegyezéses válás előtt állok. A közös tulajdonú ingatlanban maradna az anya és a gyermekek, amíg megfelelő lakást találnak. Az eladás azonban nem csak az új lakás megtalálásának függvénye, hanem az eladási szándék meglététől is függ, amit nem tudok megbecsülni. Átnéztem a közös tulajdon megszüntetésének lehetőségeit a fórumban, itt azonban jelenleg kiskorú gyermekek is vannak a lakásban. Ezért a felnőtté válásukig szándékom sincs a közös tulajdon jogilag "kierőszakolt" megszüntetésére.
Kérdésem:
1.Ha bírósági határozat (Csjt szerint) van a lakáshasználatról (a kiskorú gyermek miatt), jogilag meddig érvényes a lakáshasználat? A gyermek 18 éves koráig, vagy ha később, akkor meddig (pl. amíg gyerektartás, vagy rokontartás jár?)
2. A fenti kérdéshez kapcsolódva: hogyan lehet egy kb 10 év múlva életbe lépő közös tulajdon megszüntetést szabályozni végrehajtható/egyértelmű módon egy mai egyezségben? (Előre kell árat meghatározni? Mi a szerződés tárgya, stb?)

Üdvözlettel:
KGyőző

Kedves Ügyvéd Úr!
Köszönöm szépen a pontos válaszát!

1. Nagyjából azt jelenti, hogy nem lehet őket kizárni a használatból. De ha önként nem használják, akkor ez fel sem merül.
2. Igen. Szerintem átlagosan nem tartanak ezek a perek olyan sokáig, még ha van másodfok akkor se. Ha nem nagyon fafejűek az érintettek, akkor el is lehet kerülni a pert.
3. Ez nem jogi kérdés, neki kell eldöntenie.
4. Ha lehet, akkor természetben osztják meg, ha nem alkalmas rá, akkor valamelyik tulajdonosé lesz az egész a többiek kifizetése mellett, ha ez sem megy, akkor elárverezik.

• Küld a bíróság idézést a tárgyalásra. (De ha te vagy az alperes, akkor inkább nem kellene perbe bocsátkozni.)

Kedves Ügyvéd Úr!

Köszönöm a gyors válaszát.Az utolsó ügyvédnél én is ezt a választ kaptam.

1. Meg szeretném tudni,mit takar pontosan:a többiek jogainak, jogos érdekeinek sérelme nélkül - használni az ingatlant.Mindegyik kijelentette,hogy ők nem akarnak ide költözni.
2. Tehát ha jól értem, akkor a közös tulajdon bírósági úton is megszüntethető.Függetlenül attól,hogy kinek mekkora tulajdona van az ingatlanba?Ezt akár az ingatlan 1/12 részének a tulajdonosa is kérheti?Úgy olvastam ez akár 4-5 évig is eltarthat.
3. Megéri Ön szerint elindítani egy ilyen pert,annak akinek a tulajdona kb.800.000.- ér ?
4. Illetve a közös tulajdon megszüntetésének mi a menete?Mire számíthatok?Honnan tudom,hogy esetleg elindították?

Segítségét előre is köszönöm!

Milyen jogi gyakorlat van ilyen ügyekben?

Valaki segítsen! Kérem.

Milyen módon lehet igazolni, ha esetleg peres eljárás lesz, hogy a lakásban vannak a dolgai?

Hogyan védhetem magam, hogy használja?

Esetlegesen néhány ötletet szeretnék, hogy kibillenjünk a holtpontról és ne később a nagy adósságokat nyögjük.

Az áramszolgáltató egyelőre még nem jogalkotó.

Nem lakik a lakásban senki.

Miután mi vagyunk a tulajdonosok, nem szeretnénk, ha rá terhelnék a rezsitartozást a lakásra.

Milyen módon lehet igazolni, ha esetleg peres eljárás lesz, hogy a lakásban vannak a dolgai?

Köszönöm a válaszokat, de pontosítanék

Nem értem az "És?" részt.

1.)
HA a haszonélvező használja a lakást, akkor a rezsi költség az övé!? A szolgáltatások a nevén is vannak, a
számlák az Ő nevére jönnek.

ezért gondolom: "159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket."

2.) Közmű átírásohoz ezt találtam a neten: "Az átíráshoz alapesetben szükséges az adásvételi szerződés vagy egy friss tulajdoni lap, a személyazonosságot igazoló okmány (személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél), valamint a mindkét fél által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv, amely taglalja, hogy az eladó ilyen és ilyen számú víz/gáz/villanyórát ilyen és ilyen állás mellett átadta, a továbbiakban felmerülő költségek a vevőt terhelik. Fontos, hogy azt mindkét fél aláírja, különben nem érvényes. Bérleti szerződésnél a szerződés mellett a tulajdonos hozzájárulása is szükséges, hogy a bérlő nevére kerül a szolgáltatás. Több tulajdonos, illetve haszonélvező esetén hozzájáruló nyilatkozat kell a szerződéskötéshez."

Ezek szerint mindkét fél aláírása szükséges, a holmija foglalja a lakást a nevében miért is fizetnék neki rezsiköltséget? Ezek a költségek akkor is felmerülnek, ha nem lakik a lakásban. pl: közös költség, távfűtés, gáz alapdíj....

Az használatnak minősül, ha a bútorával és személyes tárgyaival lefoglalja a lakást??

Ha nem lakik bent, miért nő a tartozás? Átalánydíj van, vagy ti használjátok az ingatlant?

1. De. És?
2. Ezt honnan veszed?
3. Fizessétek ki!