Közös tulajdon megszüntetése.

„Ki kellett volna hoznom a 10 telek tulajdoni lapját a FH-tól?”
Ki. Miért gondolod, hogy a bíróság bemondásra hisz neked?

Hát, ha azoknak az ingatlanoknak a tulajdoni lapjára gondolsz, melyeket szakértő a NAV-tól kapott -azokat nem mutattam be. A 10 db telket megkerestem a valóságban, leirtam, hogy hol vannak, milyen közmüvekkel, egyebekkel rendelkeznek, stb .... Ki kellett volna hoznom a 10 telek tulajdoni lapját a FH-tól?
Azt gondolom, hogy itt a lényeg az, hogy szakértő a NAV-tól kapott adatokat nem ellenőrizte, nem tudja, hogy milyen telkeket kapott, azok hol helyezkednek el és milyen paraméterekkel rendelkeznek. Én fényképeket, a helyi épitési szabályokat is csatoltam. Az értékcsökkentő tényezőket szakértő %-os formában adta meg, mellyel kapcsolatban biró szintén felhivta, hogy adja részletes indokát az értékcsökkentéseknek, de szakértő ezt sem tette meg. A biró ugyan felszólitotta jegyzőkönyvben, hogy kérdéseimre részletes választ adjon, de amikor szakértő a felszólitásnak nem tett eleget - a biró nem követelte meg tőle a szakvélemény kiegészitését. Pontosabban a kiegészitésben ugyanazt irta le szakértő, ami a szakvéleményben szerepel. Egyébként az utolsó tárgyaláson, az itélet szóbeli ismertetése után a biró a következőket mondta: "hát - lehetséges, hogy a másodfok lefolytatja majd a bizonyitást, de az is lehet, hogy visszakapom az ügyet"

Erről mi a véleményed?

Bemutattad a bíróságnak a tulajdoni lapokat?

"ellenőrzés hiányzik" helyett: nem ellenőrizhető.
Bocs!

Nem - félreértettél! Szakértő a NAV-tól belterületi épitési telkeket kért. Kapott is 10 db alapadatot, ő azt állitja, hogy ezek mindegyike belterületi épitési telek, de ez a már leirtak alapján nem igaz. A perbeli telek belterületi. Szakértő a 10 db alapadatból készitette el a szakvéleményt. Összehasonlitás, számitások, ellenőrzés hiányzik!!! Milyen szakvélemény az, mely ellenőrizetlen alapadatokra épül?

Már ne haragudj, de az, hogy egy ingatlan belterületi telek-e, nem szakértői kérdés, hanem egyszerű jogkérdés, a tulajdoni lapról kiderül. És vitatni sem lehet.

Igen inditványoztam az első foku eljárásban uj szakértő kirendelését.
Azzal indokoltam, hogy a kirendelt szakértő a NAV-tól kapott alapadatokat nem ellenőrizte, nem tudja, hogy a kapott telkek hol helyezkednek el, és milyen paraméterekkel rendelkeznek. Állitja, hogy a kapott adatok mindegyike belterületi épitési telek. Ez nem igy van, mert van közöttük jelenleg még nem épitési telek, dunaparti nyaraló, szórakoztató központ épitésére alkalmas jelenleg külterületi telek, és van egy pár épitési telek is. (én mind a 10 telket felkutattam, megnéztem, lefényképeztem, jártam az Önkorm.-nál, stb.). A szakvélemény egyetlen összehasonlitást sem tartalmaz, nem ellenőrizhető. A biró a tárgyaláson szóban megerősitette, hogy igen - a szakértőnek ellenőriznie kell a NAV-tól kapott adatokat. A szakvéleménnyel kapcsolatban felvetett aggályaimra a biró felszólitotta szakértőt,(jegyzőkönyvben) hogy kérdéseimre részletes választ adjon, adja indokát az általa alkalmazott értékcsökkentéseknek is. De amikor szakértő irásbeli nyilatkozatában egyszerüen megerősitette a szakvéleményben általa leirtakat - azt a biró aggálytalan szakvéleményként elfogadta itélkezése alapjául, és erre tekintettel az ujabb szakértő kirendelésére tett inditványomat elutasitotta. Röviden összefoglalva kb. ennyi...

A másodlagos kérelmed valójában inkább hatályon kívül helyezés és további bizonyítási eljárás lefolytatására utasítás.

De ahogy gyakran előfordul, te sem az érdemi kérdést tetted fel. Attól, hogy a fellebbezési kérelmed konkrét, még elmeszelhetik, ha érdemben nincs keresnivalód.

Indítványoztad az első fokú eljárásban az új szakértő kirendelését? Mivel indokoltad? Mivel indokolta a bíróság a bizonyítási indítvány elutasítását.

Értem.

Azt tervezem irni, hogy az elsőfoku itélet megváltoztatását elsődlegesen akként kérem, hogy a másodfoku biróság rendeljen el uj bizonyitási eljárást uj szakértő kijelölésével. Másodlagosan: az elsőfok döntését helyezze hatályon kivül, az elsőfoku biróságot kötelezze uj eljárásra, uj itélet meghozatalára.

Ez igy jó?

Köszönöm a választ előre is.

Nem világos a kérdés. De ha azt kérdezed, akkor a fellebbezésben konkrétan elő kell adni, hogy az első fokú ítélet megváltoztatását mennyiben és hogyan kéred.
Arra azért nem árt figyelni, hogy a másodfok a fellebbezést a fellebbezési kérelem keretei között bírálja el. Ergo ha elszúrod a kérelmet, akkor az el van szúrva.

Szép estét mindenkinek!

Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésre:

Polgári perben I.foku itélet elleni fellebbezéssel együtt Kereseti kérelmet is be kell nyujtani?

Azt szeretném, ha a másodfok az elsőfoku biróság döntését megváltoztatná/hatályon kivül helyezné, és az első fokot uj eljárásra kötelezné.

A választ előre is köszönöm.

T.ObudaFan!

Kérnék választ a 2013.07.05.-i bejegyzésemre.

Köszönöm előre is.

T. ObudaFan!
"Elég, bár láttam már olyan véleményt (amivel nem értek egyet, de a Pp. szó szerinti értelmezéséből levezethető), hogy elsődlegesen mindenképpen megváltoztatást kell kérni, másodlagosan lehet hatályon kívül helyezést."

Megváltoztatni csak akkor tudná a másodfok az elsőfok határozatát, ha uj szakértőt rendelne ki. Olvastam egy korábbi hozzászólásodat, melyben azt irtad valakinek, hogy a másodfok csak nagyon ritkán folytat le bizonyitási eljárást, inkább visszaküldi az ügyet az első foknak.

Fentiek alapján mit javasolsz, - megváltoztatást vagy hatályon kivül helyezést kérjek?

Kell-e a fellebbezéshez valamit csatolni? Gondolok itt friss tul.lapra, a szakvélemény aggályosságát bizonyitó beadványomra, melyben az uj szakértő kirendelésére tett biz.inditványomnak a biró nem adott helyt., stb. Megjegyzem: ezek mindegyike a peranyagban egy példányban megtalálható.

Kovács_Béla_Sándor
„ - Nem eladni akarja, hanem "kilépni" a társasházból.”-
IGEN! A KÖZÖS TULAJDONT SZERETNÉM MEGSZÜNTETNI ABBAN AZ ÉPÜLETBEN, amit nem használhatok, Ők használják, a Th alakítás feltétele volt annak idején, hogy ezt a másik akkor már saját tulajdonú épületet is csatolhassák a Th-hoz, mert a telektulajdon kellett nekik.
Kérnék szépen valami tanácsot is a problémára. Ami ez volt:
"Társasházban és az egyik épületében lévő közös tulajdonomat akarom megszüntetni, ahol tekintélyes összegű közös tulajdonnal rendelkezem. Az én saját tulajdonú lakásom a Th másik épületében van, ami „alapozástól a tetőhéjalásig, mint egylakásos épület”- ként van nyilvántartva Hol kezdjem, hol kezdhetem, ha csak 7 %a-nyi szavazati joggal rendelkezem, közgyűlésre napirendi pontként ezek után föl sem veszik, / a többi tulajdonos egyike sem akarja, hisz fizetni kellene, stb./ így még jogorvoslati lehetőségem sincs."
A fönt leírtakból talán az tűnik ki, hogy milyen „rosszindulatú” vagyok, de ez korán sem így van. Állandóan és visszaélésszerűen zaklatásnak vagyok kitéve, abból a szempontból, hogy amit én használok a közösből /Ők nem használják/ a speciális helyzetből adódóan azért én fizessek, ami az én saját tulajdonom, és netán mindenki érdekét szolgálja, képviseli, az természetes, stb.
Olyan megoldások érdekelnének, amik a közös tulajdon megszüntetése iránti követelésre is irányadóak, pl.
Hogy senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy azt fenntartsa akarata ellenére
A tisztességesség elve,
A kölcsönös együttműködés hiánya,
Közös megegyezéstől teljes elzárkózás, pl. önálló telekkialakításhoz, akár beszámítva a közös tulajdonrészeket,
Hogy most is úgy értékesíti egy tulajdonos több lakását, /előzőekhez hasonlóan/ hogy a vevők nem is tudnak az épületben lévő, még egy külön tulajdonjogról, /alapító okiratot nem ad, nem kötelessége, stb./
Az elvárhatóság elve,
Valamint bármilyen más lehetőség igénybevétele érdekelne.

"Az meg,másképpen nem megy"

Ez hogy értendő? Kinek szól a válasz?

Az meg,másképpen nem megy

T. ObudaFan!

"Elég, bár láttam már olyan véleményt (amivel nem értek egyet, de a Pp. szó szerinti értelmezéséből levezethető), hogy elsődlegesen mindenképpen megváltoztatást kell kérni, másodlagosan lehet hatályon kívül helyezést."

Megváltoztatni csak akkor tudná a másodfok az elsőfok határozatát, ha uj szakértőt rendelne ki. Olvastam egy korábbi hozzászólásodat, melyben azt irtad valakinek, hogy a másodfok csak nagyon ritkán folytat le bizonyitási eljárást, inkább visszaküldi az ügyet az első foknak.
Fentiek alapján mit javasolsz, - megváltoztatást vagy hatályon kivül helyezést kérjek?

Kell-e a fellebbezéshez valamit csatolni? Gondolok itt friss tul.lapra, a szakvélemény aggályosságát bizonyitó beadványomra, melyben az uj szakértő kirendelésére tett biz.inditványomnak a biró nem adott helyt., stb. Megjegyzem: ezek mindegyike a peranyagban egy példányban megtalálható.

Nem eladni akarja, hanem "kilépni" a társasházból.

credit

Minden tulajdonostársnak írjál, hogy el kívánod adni és nyilatkozzanak, hogy meg akarják-e vásárolni.

T. ObudaFan!

"Elég, bár láttam már olyan véleményt (amivel nem értek egyet, de a Pp. szó szerinti értelmezéséből levezethető), hogy elsődlegesen mindenképpen megváltoztatást kell kérni, másodlagosan lehet hatályon kívül helyezést."

Megváltoztatni csak akkor tudná a másodfok az elsőfok határozatát, ha uj szakértőt rendelne ki. Olvastam egy korábbi hozzászólásodat, melyben azt irtad valakinek, hogy a másodfok csak nagyon ritkán folytat le bizonyitási eljárást, inkább visszaküldi az ügyet az első foknak.

Fentiek alapján mit javasolsz, - megváltoztatást vagy hatályon kivül helyezést kérjek?

Kell-e a fellebbezéshez valamit csatolni? Gondolok itt friss tul.lapra, a szakvélemény aggályosságát bizonyitó beadványomra, melyben az uj szakértő kirendelésére tett biz.inditványomnak a biró nem adott helyt., stb. Megjegyzem: ezek mindegyike a peranyagban egy példányban megtalálható.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Társasházban és az egyik épületében lévő közös tulajdonomat akarom megszüntetni, ahol tekintélyes összegű közös tulajdonnal rendelkezem. Az én saját tulajdonú lakásom a Th másik épületében van, ami „alapozástól a tetőhéjalásig, mint egylakásos épület”- ként van nyilvántartva
Hol kezdjem, hol kezdhetem, ha csak 7 %a-nyi szavazati joggal rendelkezem, közgyűlésre napirendi pontként ezek után föl sem veszik, / a többi tulajdonos egyike sem akarja, hisz fizetni kellene, stb./ így még jogorvoslati lehetőségem sincs.

1. Fellebbezés.
2. Elég, bár láttam már olyan véleményt (amivel nem értek egyet, de a Pp. szó szerinti értelmezéséből levezethető), hogy elsődlegesen mindenképpen megváltoztatást kell kérni, másodlagosan lehet hatályon kívül helyezést.
3. Jól.

T. ObudaFan!

Elsőfokon egy városi járásbiróság járt el, nem törvényszék. Akkor ezek szerint nem az Itélőtábla fog eljárni másodfokon, hanem egy másik biróság. A perben csak pár milliós a megváltási ár.

Tehát a kérdések:

1./ A másodfokra benyujtásra kerülő iratnak milyen cimet kell adni? Fellebbezési kérelem, Fellebbeszési kereset?

2./ A fellebbezésben jogszabálysértésre kell hivatkozni, vagy elég, ha a határozatban foglaltakra leirom, hogy mivel nem értek egyet, álláspontomat megindokolom, illetve kérem, hogy a másodfoku biróság az elsőfok döntését helyezze hatályon kivül, és az első fokot uj eljárásra és uj határozat meghozatalára utasitsa?

3./ Jól értelmezem-e a Pp.196.§(1)bekezdés b./ pontjában irtakat, miszerint a fellebbezést saját kezüleg kell irni, illetve ha géppel irom, akkor két tanu szükséges?

A választ előre is köszönöm.

dorka11

Ha törvényszék járt el elsőfokon, akkor az illetékes ítélőtáblához lehet fellebbezni, ahol a jogi képviselet kötelező, így ebben az esetben a jogi képviselő nélkül beadott fellebbezésedet hivatalból el fogják utasítani.

Anna

Fordulj ügyvédhez.

Nem jár lakás(többlet)használati díj a másik félnek.

Egyformán vagytok kötelesek a hitelt fizetni.