elidegenítési és terhelési tilalom

Köszönöm a tájékoztatást egy kicsit megnyugodtam ..

Ingatlan5 ev,

Ha állami támogatásból vette, akkor legfeljebb egy időszakot kötnek ki (itt öt év, CSOK esetén például 10), hogy nem adható el, de utána már nem szokott korlátozás lenni.

Nem tudom, hol olvastad, hogy eladás után másik lakást kell venni, de ez nem igaz. Felteszem, azzal kevered, hogy ha az 5 éven BELÜL, az elidegenítési tilalom lejárta ELŐTT adja el a lakást a támogatásban részesülő, akkor azt viszont kötelező átvinni egy másik ingatlanra, különben vissza kell fizetni (vagy egy részét, ha olcsóbban vesz másik lakást). Egyébként ez így van a CSOK-nál is.

Ha eltelt az 5 éves időtartam, egyszerűen be kell adni a kormányhivatalban vagy egy kormányablakban egy egyszerű kérelmet, hogy töröljék az elidegenítési tilalmat a tulajdoni lapról. Ez általában 30-60 nap között meg szokott történni.

Lásd : 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 26/C§ (4) bekezdés.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Köszönöm a választ ..

Valószínűleg az volt a feltétel, hogy öt évig nem idegenítheti el.

Bocsanat annyit kihagytam h azert volt az 5 éves terhelési tilalom mert az elado allami gondozott volt.És állami támogatásbol vette a házat.

Elidegenitesi tilalom volt a hazon a magyar allam javara ,de ez mar lejart 5 eve az elado még nem toroltette.de mar megirtuk az adasveteli szerzodest,azzal a feltettellel h minel elobb torolteti .De olvastam az interneten h az allam csak akkor torolteti ha az elado a penzbol masik ingatlant vesz .Kérdésem az lenne h ez tényleg igaz mert az elado nem lakasvasarlasra fogja hasznalni a pénzt .Ha valaki tobbet tud erről akkor kérem írja le ennek a folyamatát.

Ha szeretnél, keress. Ki akadályoz meg benne.

Viszont én is szeretnék olyan tullapot látni, ahol az ajándék visszakövetelésére jegyezték be....

Akkor senkivel. Ajándékozásban egyetértek, az szerintem sem kérdés, csak azt hittem, az eredeti kérdés a főtéma.

ach so. akkor vissza

ööööööö Mihez képest?:)

drj:Miért, önállóan nem lehet bejegyezni elidegenítési jogot?

Kbs. : Nem. Önállóan nem lehet.

Ptk. 5:31 § Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat.

Továbbá - bár a szó azonos (önállóan) - mégsem ugyanarról van szó. Az LB úgí érti, az elidegenítési tilalmat a terhelési tilalom nélkül, drbjozsef pedig úgy érti, a tilalmat magában, a biztosított jog nélkül.

Régi.

Ezt láttátok már?

BH2007. 315.
Elidegenítési tilalom önállóan, terhelési tilalom nélkül is kiköthető, azonban az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát kell biztosítania. A vevőt terhelő beépítési és helybenlakási kötelezettség az eladó „dologra vonatkozó jogának” NEM tekinthető [1997. évi CXLI. törvény 17. § és 51. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 28. §; 1959. évi IV. törvény 114. §, és 200. §]

Kiemelés tőlem, a nem szócska kimaradt a kivonatból, de az indokolásban egyértelmű az LB. (különösebb indokolás nincs, h miért nem:), mer' csak.

Most kivel vitatkozol? Mondtam, hogy azt el tudom fogadni - bár nem értek vele egyet de lege ferenda.
Aztán az ajándékozásról volt szó.

Tulajdonjog tárgya = lakás.
rá vonatkozó jog = pl. haszonélvezet.

Miért ne lehetne akkor haszonélvezethez rakni?

5:31. § (1) „Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében...”

Én ezt úgy olvasom, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jog biztosítása érdekében. Már csak azért is, mert a következő mondat azt mondja: „ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.”

Márpedig az "ajándék visszakövetelésének jogát" a telekkönyvben nem lehet feltüntetni.

Na jó, finomítok, ez túl általános miért lett.

Miért nem lehet ajándékozási szerződést kötni, és abban elidegenítési tilalmat bejegyezni, ahol a tilalom hivatkozása a földhivatalhoz benyújtott ajándékozási szerződés lenne?

Értem.

Miért? :)

Nem. Önállóan nem lehet.

(bocsánat, elidegenítési tilalmat, nem jogot)

Miért, önállóan nem lehet bejegyezni elidegenítési jogot?

Ajándékozási szerződésben kikötöm, megajándékozott így elfogadja, akkor miért ne? A "jogi oka" nem számít, elég, ha a megajándékozó tudja az okát...

Leszkóven kolléga a nagy igyekezetben alaposan elrúgta a lasztit. Méghogy elidegenítési és terhelési tilalom "az ajándék visszakövetelése jogának" biztosítására?!

Arra még csak csak hajlok a törvényszöveg alapján, hogy elhiggyem, a haszonélvezetet lehet így biztosítani (bár értelme nem sok), na de az "ajándék visszakövetelése joga"?! Hisz ilyet a telekkönyvbe nem lehet bejegyezni, hogy lehetne bejegyezni a biztosítékát?

Van egy film. Egy óriás ágyút tervezett és készített egy belga mérnök Szaddam Husszeinnek. A felesége megrójja, hogyan készíthet ágyút egy ilyen elvetemült diktátornak. Erre mondja a mérnök: Szívesebben készítettem volna Teréz Anyának, de ő nem rendel tőlem ágyút.

A gyakorlatban persze. Én is jobban örülnék Teréz anyának, mint Charles Mansonnak. De jogilag? Mi a jogi különbség Aladár és Béla tulajdonlása között, ha a haszonélvező Cecil?