Kedves Kozkrisz!
Ha jól olvasok a sorai között, akkor kifizette a szakértői díjat, ezzel elkerülve a kikapcsolást?
De egybe bírósághoz is fordult?
Nálunk is hasonló a helyzet, lejárt a 60nap a kötbér és a szakértői díj kifizetésére vonatkozóan. A következő lépésük gondolom a kikapcsolási felszólítás. Az ügyvéd megírta a levelet, de várnunk kell a TIGÁZ válaszára. De vajon meddig?
Előre is köszönöm válaszát....
Majd kijavítanak ha rosszul tudom, de szolgáltatásból kizárni (kikapcsolnia gázt), csak elismert követelés 60 napon túli teljesítetlensége esetében van joga a szolgáltatónak, nem?
A vitatott kötbér viszont nem elismert követelés, tehát jogtalanul fenyeget vagy zár ki ilyen esetekben a szolgáltató.
Interpelláció a TIGÁZ ügyben
(2012.11.19. Hétfő)
A felszólalás szövege:
DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr!
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen gyakran fordul elő, de az ország több más megyéjében is tetten érhető, hogy a gázfogyasztókat a szolgáltató a fogyasztásmérő óra állítólagos megrongálása miatt 540 ezer forint kötbér megfizetésére kötelezi.
Nemcsak a kötbér összege felháborító, hanem a megállapítás körülményei is homályosak és megdöbbentőek.
A lakossági megkeresések nyomán összegyűjtött információk alapján a gázszolgáltató eljárása és döntése a következők miatt kifogásolható:
A szolgáltató saját szakértője állapítja meg, hogy a mérőóra plombája és a plombavédő nem eredeti.
A fogyasztók helyszíni kérése ellenére sem a vizsgálatkor, sem a szakértői véleményben nem mutatják be az összehasonlítás alapjául szolgáló hiteles plombamintát, amelyhez képest a hamisítás ténye vélelmezhető.
Eleve hibás lépés, hogy a plombákat szétvágást követően vizsgálják, amely utólag nem korrigálható, hiszen az objektív összehasonlításra a plomba szétvágását megelőzően lett volna lehetőség.
A vizsgálat elején a szakértők roncsolásos módszerrel, legtöbbször vasfűrésszel vágták szét a plomba körüli részt, a sérülések könnyen keletkezhettek akkor is, így tehát ezek a körülmények sem támasztják alá a szakértői vélekedéseket.
Az sem világos, hogy miért állítja a szolgáltató, hogy a gyanús körülmények közötti rongálódásuk önmagukban megalapozza a szabálytalan gázvételezést, magyarul: a gázlopás tényét.
Arra sem történt vizsgálat vagy bizonyítékok beszerzése, amelyek szerint mérés nélküli fogyasztásra került volna sor.
(14.50)
Ismerek olyan esetet, amikor a 2010. évi 1568 köbméteres fogyasztáshoz képest az ügyfél a 2011. évben több mint 2200 köbmétert fogyasztott el és fizetett meg, ennek ellenére, az előbb ismertetett eljárást követően, kötbér megfizetésére kötelezték.
Mindehhez hozzátartozik, hogy a gázszolgáltató állítólagosan minél több hiba feltárásában teszi érdekeltté munkatársait vagy alvállalkozóit, hiszen 30 ezer forint juttatást fizet minden feltárt hiba után.
De ismeretes olyan eset is, amikor a fogyasztó azért fizetett kevesebbet az előző évihez képest, mert kevesebb gázt használt, azért, mert átállt a fafűtésre, a fatüzelésre.
Erős a gyanúm, hogy az egész nem más, mint újabb jogcím és eljárás a fogyasztók megkárosítására és lehúzására.
A szolgáltató be nem hajtható követeléseit az eddig becsületesen fizető többség megsarcolásával akarja pótolni.
A kiszolgáltatott és kritikus anyagi helyzetben lévő fogyasztók kisebb része érthető okokból ellenáll, jogi útra tereli az ügyet, nagyobb részük megijed, tanácstalanná válik, és utolsó forintjait fizeti ki ezen vitatható megalapozottságú követelések miatt.
Mindkét csoportban közös, hogy azonnali segítségre van szükségük. Nem hagyhatjuk cserben őket.
Tisztelt Államtitkár Úr! Mit tesz a kormány a helyzet megnyugtató rendezése és a fogyasztók védelme érdekében?
Mennyi időn belül számíthatnak a fogyasztók segítségre?
Annak érdekében, hogy ilyen soha többet ne fordulhasson elő, milyen szankcióra számíthat a szolgáltató?
Várom érdemi válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
A felszólalás szövege:
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban: magam is végigjártam ezt a Canossát, ezért állításai egy részét magam is megerősíthetem.
A magam tapasztalatai mellett hangsúlyozni szeretném, hogy a kormány is szükségesnek tartja mindenfajta visszaélés feltárását és megakadályozását.
Ezért a gyakorlati tapasztalatok alapján nyilvánvaló volt, hogy a korábbi törvényi, tehát magas szintű szabályozás sem megfelelően választja szét a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Magyar Energia Hivatal hatáskörét.
Ennek a korrigálását közösen elvégeztük, hiszen 2012 tavaszán a parlament ennek megfelelően módosította a törvényt, és szétválasztotta és egyértelművé tette, hogy a lakossági fogyasztói panaszok kivizsgálására elsősorban és alapvetően a Fogyasztóvédelmi Hatóság jogosult.
Az e tárgykörön, tehát a fogyasztóvédelmi panaszokon kívüli ügyekben a Magyar Energia Hivatal jogosultságát állapítja meg a törvény.
A jogszabály-módosítás egyértelművé tette, hogy a szerződés nélküli vételezéssel, a szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel kapcsolatos panaszok kezelése a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe tartozik; pontosította a panaszok kivizsgálását követően alkalmazható jogkövetkezményeket is.
A szabálytalan fogyasztói vételezést vizsgáló eljárások, amit ön is kifogásolt, erre feljogosított szolgáltatók által történő lefolytatásának szabályait tehát a földgáztörvény és annak végrehajtási szabályai állapítják meg, valamint az üzletszabályzatok tartalmazzák.
A szabálytalan vételezéssel kapcsolatos egyedi felhasználói panaszokat a Magyar Energia Hivatal folyamatosan vizsgálja, egyedi ügyekben az eset összes körülményei mérlegelésével hoz döntést.
Hogy ez mennyire szükséges, mutatja az, hogy az egyedi panaszkezelésen túlmenően a Tigáz-DSO Kft. szabálytalan vételezéssel kapcsolatos gyakorlatát a hivatal hatósági ellenőrzés keretében jelenleg is vizsgálja.
A vizsgálat alapján 2011-ben az Energia Hivatal a Tigáz-DSO Kft.-vel szembeni szerződésszegéssel és szabálytalan vételezéssel kapcsolatban indított fogyasztói panaszok 53 százalékát találta megalapozottnak, s a lakossági fogyasztók érdekében megtette a szükséges intézkedéseket.
Ez mutatja azt, hogy a hivatalnak és a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak továbbra is következetesen és szigorúan el kell járnia.
Azt természetesen nem ígérhetem, amit ön kért, hogy ez soha többé ne forduljon elő, de ezt a témát felszínen tartjuk, és a fogyasztók érdekében minden szükséges intézkedést megteszünk a törvények és a végrehajtási szabályok keretében. Ennek alapján kérem, hogy válaszomat szíveskedjen elfogadni.
Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
felszólalás szövege:
DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr!
Isten látja lelkemet, én minden erőmmel azon lettem volna vagy azon lennék, hogy elfogadjam ezt a választ, miután itt alapvetően nem egy politikai nézetkülönbségről van szó.
Azért nem tudom elfogadni a válaszát, mert több volt benne az általánosság, kevés a konkrétum; másrészt az 53 százalékot rendkívül csekély mértéknek tartom.
Nem esett szó több jogi alapvetésről, illetőleg arról, hogy hol tartanak most ezek az ügyek.
A Tigáz összekeveri a tartozás és a követelés fogalmát. Megfordítja, a Ptk.-val teljesen ellentétesen, a bizonyítási terhet, ugyanis a hatályos Ptk. szerint nem a fogyasztónak kell bizonyítania az ártatlanságát, hanem a Tigáznak kellene bizonyítania a fogyasztó felelősségét. Ha valóban loptak meg rongáltak az ügyfelek, miért nem tettek rongálás és lopás megalapozott gyanúja miatt büntetőfeljelentéseket?
Továbbá nagyon gyakran előfordul, éppen ma Heves megyéből kaptam ilyen információkat, hogy a Tigáz különböző szakértői véleményeket küld meg az Energia Hivatalnak, és megint másokat a fogyasztóknak. (!!!!!)
Másrészt ezeket a követeléseket a Tigáz nagyrészt már 10 százalékért átadta behajtó cégeknek, amelyek akár 50 százalék megfizetése ellenében is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) elállnak a többi követeléstől.
Épp ezért sajnos nem tudom elfogadni a választ. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
Forrás: http://www.parlament.hu/…ulnap_felszo?…
(58., 60. és 62. felszólalás)
Parlamenti Interpelláció
Érdekes módon mindenki ugyanazokat a jogi képtelenségeket kifogásolja a TIGÁZ kötbérezési eljárásában, pl. azt, hogy a bíróság gyakorlatában megfordul a bizonyítási teher, és hihetetlen módon a felhasználónak kell bizonyítania a saját ártatlanságát, hogy a TIGÁZ a saját szakértőivel vizsgáltatja be a gázórákat, hogy a szakértői vizsgálatok gyanus körülmények között készülnek, és még gyanusabb megállapításokat tartalmaznak, hogy a TIGÁZ szerelői érdekeltek abban, hogy "manipulált" gázórákat találjanak, hogy a TIGÁZ összekeveri a gázlopás törvényi tényállását mindazokkal az egyéb esetekkel, amikor a gázóra bármely más okból megsérül, és mindkét esetben azonos szankciót, (540 ezer Ft kötbér) alkalmaz, stb.
A parlament már sokadszorra foglalkozik az üggyel, és az Energiahivatal is a panaszosok több mint felének igazat ad, (az interpelláló szerint azonban ez az 53 % még mindig elkeserítően kevés a valós jogsérelmek arányához képest), a TIGÁZ MÉGSEM HAJLANDÓ ÉSZREVENNI, HOGY MÁR SENKI NEM HISZ NEKI.
A Parlament pedig módosíthatná végre a Gázellátásról szóló törvényt, mindössze annyiban, hogy kimondhatná végre: a gázszolgáltatási kötelezettség az elosztói engedélyesre (TIGÁZ DSO Kft) is vonatkozik, ami alól CSAK BÍRÓSÁG ÁLTAL MEGÁLLAPÍTOTT kötbér követelés esetén kap felmentést.
Parlamenti Interpelláció
Érdekes módon mindenki ugyanazokat a jogi képtelenségeket kifogásolja a TIGÁZ kötbérezési eljárásában, pl. azt, hogy a bíróság gyakorlatában megfordul a bizonyítási teher, és hihetetlen módon a felhasználónak kell bizonyítania a saját ártatlanságát, hogy a TIGÁZ a saját szakértőivel vizsgáltatja be a gázórákat, hogy a szakértői vizsgálatok gyanus körülmények között készülnek, és még gyanusabb megállapításokat tartalmaznak, hogy a TIGÁZ szerelői érdekeltek abban, hogy "manipulált" gázórákat találjanak, hogy a TIGÁZ összekeveri a gázlopás törvényi tényállását mindazokkal az egyéb esetekkel, amikor a gázóra bármely más okból megsérül, és mindkét esetben azonos szankciót, (540 ezer Ft kötbér) alkalmaz, stb.
A parlament már sokadszorra foglalkozik az üggyel, és az Energiahivatal is a panaszosok több mint felének igazat ad, (az interpelláló szerint azonban ez az 53 % még mindig elkeserítően kevés a valós jogsérelmek arányához képest), a TIGÁZ MÉGSEM HAJLANDÓ ÉSZREVENNI, HOGY MÁR SENKI NEM HISZ NEKI.
A Parlament pedig módosíthatná végre a Gázellátásról szóló törvényt, mindössze annyiban, hogy kimondhatná végre: a gázszolgáltatási kötelezettség az elosztói engedélyesre (TIGÁZ DSO Kft) is vonatkozik, ami alól CSAK BÍRÓSÁG ÁLTAL MEGÁLLAPÍTOTT kötbér követelés esetén kap felmentést.
Íme az [origo] részére adott interjúm eredeti, vágatlan változata:
„Rengetegen keresnek meg ezzel a problémával” – mondta az [origo]-nak dr. Kalocsai Gábor ügyvéd. Dr. Kalocsai ügyfelei között van iskolaigazgató, rendőr, tanárnő, festőművész, szállodatulajdonos, közgazdász, vállalkozó, okleveles gépészmérnök, és idős kisnyugdíjas egyaránt, akik mind azért fordultak hozzá, mert a gázszolgáltató szabálytalan vételezés miatt kötbért követel tőlük, holott ők azt állítják, hogy nem lopták a gázt. Az ügyvéd szerint az ügyfelei jellemzően a Tigáz-ra panaszkodnak.
„Ezek az ügyek úgy szoktak indulni, hogy - többnyire bejelentés nélkül - megjelennek a gázóra-leolvasók a felhasználó lakásán” – mondta Kalocsai. Az ellenőrzés során közlik, hogy gyanús nekik a gázóra, mert azt szerintük méretlen gáz vételezésére tették alkalmassá. Erre hivatkozva leszerelik a készüléket, bedobozolják, majd elviszik. Kalocsai ügyfelei szerint az esetek egy részében az sem zárható ki, hogy maga a TIGÁZ szerelői rongálták meg a készüléket a vizsgálat során, amíg a házigazda nem tartózkodott a helyszínen.
A fogyasztó legközelebb akkor találkozik a készülékkel, amikor elvégzik rajta a szakértői vizsgálatot. „A TIGÁZ ehhez saját maga szerződtet szakértőket, akik futószalagon gyártják az illetéktelen beavatkozás megállapítását tartalmazó magánszakvéleményeiket.” – mondta dr. Kalocsai. A cég által felkért szakértők általában ugyanarra a három jelenségre hivatkozva állapítják meg a gázmérő megmágnesezésével történt szabálytalan gázvételezés tényét. Ezek:
„Ennek a vizsgálatnak tehát egyetlen olyan pontja sincs, ami kétséget kizáróan bizonyítaná a szabálytalan vételezést” – mondta dr. Kalocsai, hozzátéve, hogy a gázszolgáltató szakértői bár igazságügyi szakértők, az ő magánszakvéleményük mégsem egyenértékű egy, a bíróság előtt megszólaló szakértővel, hiszen a magánszakvélemény elkészítése során nincs igazmondási kötelezettségük.
Ráadásul a törvény szerint a szabálytalan vételezés kimondása előtt azt is vizsgálni kellene, hogy ki rongálta meg a gázmérőt, és mikor, hogyan, milyen célból. Mindezekkel azonban a TIGÁZ egyáltalán nem foglalkozik, ehelyett minden további bizonyítás nélkül is magától értetődőnek veszi azt, hogy a gázmérőt éppen a felhasználó rongálta meg, és méghozzá éppen azért, hogy azon keresztül gázt lopjon.
Az ügyvéd szerint mindez amiatt is különösen veszélyes, mert a TIGÁZ következetesen összemossa a gázlopás tényét mindazokkal a további esetekkel, amikor a gázmérő bármely más okból megsérül. Az ugyanis valóban igaz, hogy a jogszabály szerint a felhasználó felelős a gázmérő mindenkori állapotáért, ez azonban egyszerű kárfelelősség. Ha tehát nem bizonyítható azon állítás minden egyes eleme, hogy maga a felhasználó, méretlen gáz vételezése céljából szándékosan, és tevőlegesen megrongálta a gázmérőjét, (lopta a gázt,) akkor csak a ténylegesen keletkezett kár megtérítését (pl. a gázmérő újrafestésének a költségét) követelhetné a szolgáltató. Kötbér alkalmazásának azonban ilyenkor nincs helye.
A TIGÁZ vádaskodásával kapcsolatosan alkotmányossági problémák is vannak – állítja a jogász, hiszen a gázlopás is lopás, az Alaptörvény XXVIII cikke szerint viszont Magyarországon senki nem tekinthető bűnösnek addig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős ítélettel meg nem állapította.
A jogállamiság kereteit feszegeti végezetül – dr. Kalocsai szerint - az a tény is, hogy a gázszolgáltató, eljárása során, - megkerülve a teljes magyar alkotmányos intézményrendszert, - maga gyanúsítja meg a fogyasztóit, maga vádol, maga ítélkezik, maga büntet, és a gázszolgáltatásból való kizárással fenyegetőzve - saját maga akarja végre hajtani is a saját maga által kiszabott „ kötbérbüntetést”.
Az ügyvéd tudomása szerint a vizsgálatok mintegy fele azzal a megállapítással végződik, hogy a gázmérőt valaki, egyszer, valamikor, alkalmassá tette arra, hogy azon keresztül méretlen gázt lehessen vételezni, és emiatt a cég – minden további bizonyítási eljárás mellőzésével - a felhasználótól kötbért követel.
A kötbér kiszabás jogalapján túlmenően a TIGÁZ által alkalmazott kötbér összege is aggályos, - állítja a jogász - hiszen a jogszabály szerint a kötbér mértékét a földgázelosztó üzletszabályzatában arányosan, a fokozatosság elvét figyelembe véve kell megállapítani úgy, hogy a felsorolt jogsértések súlyát és a szerződésszegéssel a földgázelosztónak okozott joghátrányt is figyelembe kell venni.
Az egységesen 540 ezer forint összegben „kiszabott” kötbér azonban, - ami a TIGÁZ szerint 30 nap szabálytalan gázvételezést feltételez, és napi 18 ezer forint értékű gázvétellel számol, - sem az arányosság, sem a fokozatosság elvét nem veszi figyelembe, és messze nem áll arányban a gázszolgáltatót ért joghátrány mértékével sem.
Az 540.000,- Ft továbbá nem a jogszabály által megengedett 30 napi fogyasztás, hanem sokkal inkább több évi gázfogyasztás ellenértéke.
Ráadásul a kötbér a jogirodalom szerint csak egy olyan kárátalány, amelynek szankció tartalma nem is lehet. A túlzott mértékű kötbért ezért a bíróság mérsékelheti.
Ha a fogyasztó nem fizet, akkor a cég Kalocsai szerint az alábbiakat teheti:
Az ügyvéd szerint az alkudozás a jellemző, és bizony sokan fizetnek olyanok is, akik teljesen biztosak a saját ártatlanságukban, mert attól félnek, hogy a tél közepén fűtés, melegvíz, és főzési lehetőség nélkül maradhatnak Az egyik ügyfele pedig amiatt választotta inkább a fizetést, mert több év után végre vevőt talált a lakására, de azt gáz nélkül megint csak nem tudta volna eladni..
Ha valaki úgy dönt, hogy nem fizet, de a gázszolgáltatás fenntartásához mégis ragaszkodik, akkor neki magának kell pert indítania a szolgáltató ellen. Ez a per ugyan elhúzódhat, de a TIGÁZ a per jogerős befejezéséig általában nem kapcsolja ki a szolgáltatást.
Kalocsai szerint továbbá, ha a fogyasztó igazolni tudja azt, hogy rajta kívül más is megrongálhatta a gázmérőjét, (például a lakásában lakó bérlő, albérlő, a vendég, a lakás korábbi tulajdonosa, vagy a lakásba már beköltözött új tulajdonos, a társasház folyosón lévő gázóra esetén a szomszéd, a közterület felől hozzáférhető gázóra esetén bármely járókelő, vagy akár a TIGÁZ saját szerelői is, (ha rövid időre egyedül maradtak a gázórával,) akkor érdemes a Magyar Energiahivatalhoz fordulnia, amely semmisnek nyilváníthatja a követelést. Sajnálatos azonban, hogy a hivatal akkor sem bírságolja meg a gázszolgáltatót, ha annak nyilvánvalóan alaptalan volt a vádaskodása.
Kalocsai szerint végül nehéz helyzetbe kerülhet a fogyasztó a bíróság előtt akkor, ha egyedül volt otthon, mikor a gázmérőjét a gázszerelők, - akik általában többen vannak - „rongálás gyanujával” leszerelték. Éppen emiatt a gázszerelőket csak előre egyeztetett időpontban célszerű beengedni a lakásba. „Érdemes ilyenkor ismerőseket, szomszédokat is áthívni, hogy figyeljék a vizsgálatot” – mondta az ügyvéd. Ha mégis problémát találnak az ellenőrök, akkor pedig az ügyvéd szerint a jegyzőkönyvet nem szabad aláírni. A jegyzőkönyv végén ugyanis el van rejtve egy olyan jogról lemondó nyilatkozat, amelyet a TIGÁZ illetékesei a gázszolgáltatót terhelő bizonyítási teher bíróság előtti megfordítása (fogyasztóra történő áthárítása) céljából rejtettek el.
Üdvözlettel:
Dr. Kalocsai Gábor
Tisztelt mindenki, akit érdekel a téma vagy hasonlóképpen szenóvedő alanyai a Tigáz néven tevékenykedő rablóbandának!
Ez év őszén végeztek un. korszerűsítési gázóra cserét nálunk. A kommandós legények természetesen azonnal, különösebb meglepődés nélkül közölték velem, hogy az óra szaros, azaz a jobb oldali ólomplomba meg van buherálva.
Szokásos jelenség: dobozolás, jegyzőkönyvezés, finom fenyegetőzés, miszerint ha elismerem akkor olcsóbban megúszhatom, ha nem akkor mennyi a kötbér+ lesz rendőrségi feljelentés, stb, stb...
Később levél, melyben közölték az óra vizsgálatának helyszínét.
Azonnal ügyvédet fogadtam és ezt mindenkinek javaslom.
Az óra szakértői vizsgálatára az ügyvédem javaslatára el sem mentünk.
A vizsgálat eredménye megérkezett, mely szetint 540.000 ft kötbér mellett kb. 40.000 ft egyéb költséget (rongálás, szakértői vizsgálat díja) is be kell majd fizetnem.
Nem mintha hiányolnám, de a csekk nem jött a levéllel, amelyben az állt hogy a csekket a szolgáltató egy későbbi időpontban fogja kiküldeni.
Fellebbezésre, védekezésre, megállapodásra már nem adtak lehetőséget, kérték a határozat szíves megértését és tudomásul vételét.
Én azt érteném már meg szívesen, ha végre ezektől a szemetektől végre elvennék annak a lehetőségét, hogy ártatlan embereket zsarolással sakkban tartva (gázszolgáltatásból történő kikapcsolással való fenyegetés, amennyiben nem fizetem be az összeget)sarcolják azt a népet, akinek évek óta valami szar vizezett löttyöt adnak, gáz fedőnév alatt.
Szóval most várom a csekket és az ügyvédem intézkedését. Elmondása szerint a folyó és lezárt ügyeinek közel 10%-át teszik ki az enyémhez hasonló esetek.
Mikor kel fel végre ez a társadalom és teszi ezt szóvá a szükséges fórumon?
Ha lopsz egy boltban, mi történik?
Ha lopsz egy bankban, mi történik?
Feljelentés, bírtóság. De kötbér? Csak ezeknek a görényeknek adták meg ezt a lehetőséget, de kik?
Ja, hogy hasonló görények...
Akkor mindent értek.
Üdvözlettel:
Gyuuu
Az origo internetes hírportál ismét a TIGÁZ (Tiszántúli Gázszolgáltató) "üzemszerűen tisztességtelen" magatartásával foglalkozott
Legyen óvatos, ha kopogtat a gázszerelő!
http://www.origo.hu/…sztokat.html?…
| 2012. 11. 26., 9:15 |
Elég pár karcolás a gázórán ahhoz, hogy a gázszolgálató arra gyanakodjon, lopják a gázt.
A legtöbb fogyasztó a Tigázra panaszkodik, amely már egy államtitkárnál is lekapta a gázórát.
A Tigáz ellen indult vizsgálatokból az derül ki, hogy a gázszolgáltató az esetek közel felében indokolatlanul vette le az órát, és követelt félmillió forintot.
"Megjelentek a Tigáztól, és kitalálták, hogy van rajta egy karcolás" - mondta az [origo]-nak Galán Tamás, akitől félmillió forintot követel a Tigáz arra hivatkozva, hogy sérült volt a gázóra plombája.
A Nyíregyházán élő Galánékhoz előzetes egyeztetés nélkül toppantak be az ellenőrök néhány hónapja, így csak Galán felesége volt otthon.
"Bebújtak a gázóra-dobozba, a feleségem nem is látta, hogy mit csinálnak, akár ők is megrongálhatták" - mondta Galán.
A vizsgálat után az ellenőr közölte, hogy az egyik plomba karcos, és emiatt leszerelik a gázórát. A nővel aláíratták a jegyzőkönyvet, felszereltek egy másik órát, a régit pedig elvitték.
Az államtitkárnál is lekapták a gázórát
Galánék esete nem egyedi, a problémáról a múlt hétfőn (2012.11.19.) már a parlamentben is volt szó, Apáti István jobbikos képviselő kérdezte róla a kormányt.
Apáti az [origo]-nak azt mondta, sokan panaszkodtak neki, főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, hogy állítólagos rongálásért félmilliós kötbért követelt tőlük a gázszolgáltató.
Apáti szerint neki egy kivételtől eltekintve csak a Tigázra panaszkodtak, és a cég "üzemszerűen tisztességtelen magatartása" több ezer embert érint.
A jobbikos képviselőnek válaszoló Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára nemcsak a válaszra kerülve ismerkedett meg a problémával, hanem a Tigáz ügyfeleként is.
Pár éve saját lakásánál is egyszer csak csöngettek, majd "pikk-pakk leszerelték a gázórát" a cég ellenőrei - mondta az [origo]-nak.
A Tigáz alvállalkozójaként dolgozó bt. munkatársai Fónagy János szerint arra hivatkoztak, hogy valami nem stimmel az órával, majd a készülék leszerelése után az épp otthon tartózkodó feleségével egy papírt is alá is akartak íratni, miszerint elismeri, hogy "szabálytalanul vételezték", vagyis lopták a gázt a lakásban.
Fónagy János a parlamentben
Az államtitkár jogász felesége nem írt alá semmit, hanem az óra vizsgálatát kérte a szolgáltatótól.
Ehhez az államtitkár szerint nagyjából egy hónap múlva Érdre kellett elmennie, ahol kiderült: semmi baj nem volt az órával, vagyis megalapozatlanul szerelték le és gyanúsították meg az államtitkárt és családját a gázlopással.
Vasfűrésszel estek neki
Galán Tamás nem úszta meg ennyivel a két hónappal a készülék leszerelése után történő vizsgálatot.
"Vasfűrésszel estek neki a gázórának, aztán húsz percen keresztül vizsgálták mikroszkóppal"- mondta. Végül Galán szerint arra a megállapításra jutottak, hogy a plomba hamis, mivel halványabb az eredetinél.
Ezt Galán vitatta, szerinte az ő plombája pontosan ugyanolyan volt, mint amilyet a vizsgálat közben mutattak neki, ráadásul szerinte a 2007-es átvételnél azt a plombát neki nem is kellett hitelesítenie.
"Fényképet sajnos nem készítettem" - mondta, ő ugyanis előzetesen úgy gondolta, hogy az ártatlanságát kellő mértékben bizonyítja a gázfogyasztása.
Galán ugyanis azt állítja, hogy jóval magasabb gázfogyasztásért fizetett az előzetesen kalkuláltnál, így nem érti, hogy most miért vádolják gázlopással. A Tigáz összesen 584 ezer forintot követel tőle szabálytalan vételezés miatt, és a régi helyére felszerelt új gázóráért.
"Egy forintot sem fogok fizetni, én nem loptam gázt" - mondta. Az ügyet jelenleg a Magyar Energia Hivatal (MEH) vizsgálja, de Galán azt mondta, hogy épp a minap kapott egy fizetési felszólítást, amelyben "kikapcsolással fenyegetik".
A MEH 2011-ben 491 darab olyan panaszosoktól érkezett üggyel foglalkozott, amelyben a Tigáz szabálytalan vételezést állapított meg - írták az [origo]-nak. Ebből 208 esetben a hivatal elutasította a lakossági panaszt, 51 esetben csupán tájékoztatást küldött az érintetteknek, 232 esetben viszont megállapították, hogy a szolgáltató nem tudta kellően bizonyítani, hogy a szerződésszegést az a felhasználó követte el, akitől végül a kötbért követelték.
A Tigáz Zrt. Magyarország északkeleti régiójában, megközelítőleg az ország területének egyharmadán értékesít földgázt, méretét tekintve a legjelentősebb magyar gázszolgáltató.
A konyhában, spájzban könnyen karcolódik
A Tigáz vizsgálatainak mintegy fele azzal a megállapítással végződik, hogy a gázmérőt valaki, egyszer, valamikor, alkalmassá tette arra, hogy azon keresztül méretlen gázt lehessen vételezni" - mondta az [origo]-nak Kalocsai Gábor ügyvéd, aki több ilyen ügyben is védte a Tigáz ügyfeleit. A Tigáz ezek alapján a vizsgálatok alapján dönti el, hogy követel-e kötbért a fogyasztótól.
A Magyar Energia Hivatalhoz akkor kerül az ügy, ha a panaszos nem fogadja el a Tigáz döntését. Kalocsai ügyfelei között van iskolaigazgató, rendőr, tanárnő, festőművész és kisnyugdíjas is, aki mind azért fordult hozzá, mert a gázszolgáltató szabálytalan vételezés miatt kötbért követel tőlük, holott ők azt állítják, nem lopták a gázt.
"Az valóban igaz, hogy a jogszabály szerint a felhasználó felelős a gázmérő mindenkori állapotáért, ez azonban egyszerű kárfelelősség" - mondta Kalocsai. Az ügyvéd szerint a cég gyakorlata azért különösen veszélyes, mert a Tigáz következetesen összemossa a gázlopás tényét mindazokkal a további esetekkel, amikor a gázmérő bármely más okból megsérül.
Tiltó tábla Tigáz Zrt. egyik gázkútjának kerítésén
"A gázmérő megkarcolódásának számtalan oka lehet, hiszen a házigazdák akár nyolc-tíz évig is kerülgetik a sokszor szűkös, zsúfolt helyiségben, konyhában, előszobában, spájzban felszerelt gázmérőjüket" - mondta Kalocsai.
Ha nem bizonyítható, hogy maga a felhasználó szándékosan és tevőlegesen megrongálta a gázmérőjét azért, hogy méretlenül jusson gázhoz, akkor csak a ténylegesen keletkezett kár megtérítését, például a gázmérő újrafestésének a költségét követelhetné a szolgáltató.
Tízezrek trükköznek a gázzal
A Tigáz Zrt.-nek évente 70 millió köbméternyi kárt okoz a szabálytalan vételezés - tudtuk meg a cég szóvivőjétől, Száraz Gábortól. "Éves szinten a társaság tízezres nagyságrendben derít fel szabálytalan vételezési eseteket.
Vannak már a helyszínen egyértelmű esetek (pl. kerülővezeték), a többi eset többségében szakértői vizsgálattal zárul" - írta az [origo]-nak.
Mágnessel könnyű lebukni
A felhasználókat (jellemzően idős embereket) sokszor "segítőkész emberek" keresik fel, és a villanyszámla, gázszámla csökkentésére alkalmas eszközt ajánlanak fel - tájékozatott a MEH. Olyan mágnessel házalnak, amely a mérőre helyezve lelassítja a forgását. A MEH szerint gázmérőre maradandóan hathat a mágnes, a mágneses befolyásolás kísérlete pedig kimutatható. "Semmilyen mágnest, mágnest tartalmazó eszközt (mobiltelefon, hűtő-mágnes, zseblámpa, hangszóró, stb.) ne tegyenek a mérőkre, de még a közelébe sem. A szabálytalan vételezés kivizsgálásakor könnyen kimutathatók a mágnes hatásai" - közölte a MEH.
Száraz szerint a szakértő csak akkor állapítja meg a szabálytalan vételezést, ha erre több jel együttesen utal, és nem kizárólag külsérelmi nyomokat vesznek figyelembe.
"Társaságunk figyelembe veszi a fogyasztásváltozást, de találunk számos olyan esetet, amikor a szabálytalan vételezéskor nem változik a fogyasztás, vagy még nő is" - írta.
Csak olyan szakértőket kérnek fel, akik rendelkeznek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium minősítésével, az elvégzett munkáért pedig akkor is megkapják a fizetésüket, ha nem találnak szabálytalanságot.
Háztartási gázfogyasztásmérő
A gáztörvény értelmében a felhasználó kötelessége a gázmérő állapotának megóvása, e felelősségi kör kiterjed a szándékosan és nem szándékosan okozott külsérelmi nyomokra" - írta Száraz. Szerinte amikor a fogyasztó szerződést köt a szolgáltatóval, akkor ők helyszíni ellenőrzés során felmérik a gázmérő állapotát. "Minden ehhez az állapothoz képest való változás ezt követően a felhasználó felelősségi körébe tartozik" - írta hozzátéve, hogy amennyiben az átíráskor derül ki, hogy a mérővel probléma van, akkor a szolgáltató az előző ügyféllel szemben jár el.
Az ügyvéd szerint nem ennyire egyértelmű a helyzet. "A vizsgálatnak egyetlen olyan pontja sincs, ami kétséget kizáróan bizonyítaná a szabálytalan vételezést" - mondta Kalocsai Gábor. A cég által felkért szakértők ugyanarra a három jelenségre hivatkozva állapítják meg például a gázmérő megmágnesezésével történt szabálytalan gázvételezést. Ilyen például az, ha karcolás van a gázórán, vagy belülről sérül meg, illetve ha a polarizációs fólia elszíneződik. Kalocsai szerint a gázszolgáltató szakértői bár igazságügyi szakértők, az ő magánszakvéleményük mégsem egyenértékű egy, a bíróság előtt megszólaló szakértővel, hiszen a magánszakvélemény elkészítése során nincs igazmondási kötelezettségük.
Sokan inkább fizetnek
Ha a fogyasztó nem fizet, akkor a cég kikapcsolhatja a gázszolgáltatást, elkezdhet alkudozni a kötbér összegéről, vagy eladhatja a követelését egy behajtó cégnek. Kalocsai szerint az alkudozás a jellemző, és sokan annak ellenére is fizetnek, hogy nem követtek el semmit, mert attól félnek, hogy a tél közepén fűtés, meleg víz és főzési lehetőség nélkül maradhatnak.
Az egyik ügyfele például amiatt választotta inkább a fizetést, mert több év után végre vevőt talált a lakására, de gáz nélkül megint csak nem tudta volna eladni.
Kalocsai szerint ha a fogyasztó igazolni tudja azt, hogy rajta kívül más is megrongálhatta a gázmérőjét, például a lakásában lakó albérlő, a lakás korábbi tulajdonosa, a társasház folyosón lévő gázóra esetén a szomszéd vagy akár a Tigáz saját szerelői, akkor érdemes a MEH-hez fordulnia, amely semmisnek nyilváníthatja a követelést.
A szolgáltatót azonban akkor sem bírságolja meg, ha annak nyilvánvalóan alaptalan volt a vádaskodása.
"Ha valaki úgy dönt, hogy nem fizet, de a gázszolgáltatás fenntartásához mégis ragaszkodik, akkor neki magának kell pert indítania a szolgáltató ellen" - mondta Kalocsai.
Mire érdemes figyelni, ha bekopogtat a szerelő?
Kalocsai Gábor szerint a procedúra elkerülése miatt célszerű a gázszerelőket csak előre egyeztetett időpontban beengedni a lakásba.
"Érdemes ilyenkor ismerősöket, szomszédokat is áthívni, hogy figyeljék a vizsgálatot, és szükség esetén tanúskodhassanak" - mondta az ügyvéd.
Ha mégis problémát találnak az ellenőrök, akkor pedig az ügyvéd szerint a jegyzőkönyvet nem szabad aláírni.
A jegyzőkönyv végén ugyanis el van rejtve egy önkéntes lemondó nyilatkozat, amellyel a Tigáz illetékesei a fogyasztóra hárítják át az amúgy a gázszolgáltatót terhelő bizonyítási terhet.
A MEH kérdésünkre azt írta, fontos, hogy ellenőrzéskor a felhasználó ne távozzon el a helyszínről, a jegyzőkönyvet aláírás előtt gondosan olvassa el, és észrevételeit, kifogásait, mindenképpen vezesse fel a jegyzőkönyvre.
"Az aláírással nem a vélt szerződésszegés körülményét ismerik el, hanem azt, hogy a jegyzőkönyv csak olyan információkat tartalmaz, amelyek megfelelnek a valóságnak, és azt, hogy jelen voltak a jegyzőkönyv felvételekor" - írták, hozzátéve, hogy a szerződésszegés el nem ismerésekor az erre vonatkozó rovat nem lehet beikszelve.
Sziasztok!Egy fontos kérdésem lenne.A megérkezett "szakértői vélemény"-em első oldalán, alul egy bekeretezett részben a következő olvasható..."A dokumentáció tartalma bizalmas, a benne közzétett információk, műszaki megoldások számítások, stb. a szakértő szellemi termékei, ezért felhatalmazás nélkül egészében, vagy részleteiben felhasználni, közzétenni csak írásos hozzájárulás birtokában lehet. Minden jog fenntartva."
Ennek tudatában akkor fénymásolatban nem küldhetem meg az Energia Hivatalnak ezt a dokumentumot a többivel együtt????
Köszönöm aki tud valami infót!
A 2008. évi XL. törvény (Gtv.) 64. § (4) értelmében az engedélyessel (Pl. TIGÁZ) szemben felmerülő panaszok ügyében a Magyar Energia Hivatal (továbbiakban MEH) jár el.
A MEH -ha a rá vonatkozó jogszabályok eltérően nem rendelkeznek- a Ket. (2004. évi CXL. törvény)szerint köteles eljárni.
A Ket. 89. § értelmében a hatósági ellenőrzés egyik eszköze az "iratbemutatással megvalósuló" ellenőrzés.
A Ket. 50. § értelmében a hatóság köteles a tényállást tisztázni. A (4) bekezdés értelmében bizonyíték -többek között- a szakértői vélemény.
Általános elv, hogy mindíg annak kell bizonyítani aki azt szeretné, hogy az állítását a bíróság, vagy a hatóság (közigazgatási szerv) valónak fogadja el.
Összegezve: Az ügyfélnek nem tiltható meg, hogy hogy hatósági/bírósági eljárásban az ellenérdekű fél által készíttetett megánszakvéleményt, vagy annak másolatát állításainak alátámasztásához, bizonyítékként becsatolja, azaz jelen esetben a szakvéleményt nyugodtan megküldheti a Magyar Energia Hivatalnak.
Az ügyfél által történő szakvélemény megküldése azért is indokolt, mert Dr. Apáti István interpellációja szerint a TIGÁZ más tartalmú szakvéleményt küld meg a fogyasztónak és megint más tartalmút a Magyar Energia Hivatalnak.
" Továbbá nagyon gyakran előfordul, éppen ma Heves megyéből kaptam ilyen információkat, hogy a Tigáz különböző szakértői véleményeket küld meg az Energia Hivatalnak, és megint másokat a fogyasztóknak."
Ha egy Kormány valamiről vitanapot rendez, azon a területen nagy a baj!2012.11.29-én a közműszolgáltatókról tartottak vitanapot...
"A fogyasztó mindenek előtt - a közműszolgáltatások helyzete" címmel tartott 2012.11.29-én politikai vitát az Országgyűlés.
Néhány vélemény:
….Hangsúlyozta: el kell érni azt is, hogy a szolgáltatók ne évente, hanem ennél gyakrabban legyenek kötelesek leolvasni a mérőórákat, megfelelően kell rendezni a szolgáltatás kikapcsolásának szabályait és az elszámolási viták eljárási rendjét, valamint meg kell erősíteni a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési jogkörét, hogy a szolgáltatók érezzék, nem tehetnek meg mindent, amit akarnak.
……. arról beszélt, ha egy kormány vitanapot kezdeményez, azt mutatja, hogy nagyon nagy bajban van, és nem ért el eredményeket. Álláspontját alátámasztandó felmutatott egy diagrammot is a 2003-12 közötti időszak díjhátralékosainak arányáról.
Gravamina et postulata
A TIGÁZ fogyasztóinak sérelmei és kívánalmai
(Szabadon folytatható!)
1. A Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának dolgozói ne a szolgáltató, hanem a fogyasztó érdekeit nézzék és ez jelenjen meg a Magyar Energia Hivatal Elnöke által jóváhagyásra kerülő Üzletszabályzat rendelkezéseiben is.
2. A TIGÁZ tartsa be Magyarország alapvető jogelveit, jogi normáit és a saját Üzletszabályzatában foglalt rendelkezéseket is. Az esetleges normasértésnek legyen jogkövetkezménye a szolgáltatóra nézve.
3. Egy polgári jogi jogviszonyban valóban a felek mellérendeltsége és egyenjogúsága, ne pedig a TIGÁZ dominanciája és a polgári jogviszonyokra nem jellemző alá-fölérendeltségi viszony érvényesüljön.
4. Biztosítsák a TIGÁZ ellenőrzési és bírságolási (kötbér kivetési) eljárásában azokat a jogokat amelyeket pl. a Ket. egy közigazgatási, hatósági eljárásban biztosít az ügyfélnek (tisztességes eljáráshoz való jog, jóhiszeműség és tisztesség elve, pártatlanság, elfogulatlanság, jogorvoslathoz való jog, bírósághoz forduláshoz való jog, irat betekintési, irat másolat készítési jog stb.), azaz a TIGÁZ eljárásába építsék be a Ket.-ben megjelenő garanciális elemeket.
5. A szolgáltató a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott Üzletszabályzatában és blanketta jegyzőkönyvében ne fordítsa meg a bizonyítási terhet.
6. A szolgáltató eljárásában érvényesüljön az ártatlanság vélelme és aki állít annak a kötelessége bizonyítani elv.
7. A szolgáltató valóban független és ne az általa választott, valamint fizetett szakértőkkel dolgoztasson.
8. A szolgáltató ne folytathasson következmények nélkül tömeges, koncepciós eljárásokat a fogyasztóival szemben.
9. A TIGÁZ hagyjon fel azon gyakorlattal, amely már-már ösztönzi a gázszerelőit és a szakértőit jogsértések elkövetésére.
10. A szolgáltató dolgozóira nézve járjon anyagi és büntetőjogi következménnyel, ha utóbb kiderül, hogy egy jogkövető állampolgárt a helyszínen akár írásban akár szóban alaptalanul megrágalmaznak, szabálytalan gázvételezéssel (lopással) vádoltak. Az ilyen mentalitású dolgozók jogviszonyát a szolgáltató szüntesse meg.
11. Garantálják, hogy a TIGÁZ telephelyén a bedobozolt órát 90 napon át nem egy ipari mágnes mellett tárolják.
12. A TIGÁZ dolgozói ne szólítsák fel a fogyasztót az ellenőrzés helyének elhagyására. (Zárja el a gázt, hozza ki a tervrajzot, kísérje ki az egyik szerelőt a kocsihoz, mert fél a kutyától stb.) Amennyiben mégis így járnak el, annak rájuk nézve legyen jogkövetkezménye.
13. A szakértői vizsgálatra ne a TIGÁZ, mint ellenérdekű fél, hanem a szakértő telephelyén kerüljön sor.
14. A szakértő ne használjon joghatás kiváltására (hiteles mérésre) alkalmatlan eszközöket, a mérési eredményen túl közölje a vonatkozó határértékeket is.
15. A szakvéleményt és az annak alapját képező jegyzőkönyvet minden esetben küldjék meg az eljárás alá vont fogyasztó részére is.
16. A TIGÁZ eljárásában biztosítsák az irat betekintési, irat másolat készítési jogot.
17. A TIGÁZ jegyzőkönyve ne tartalmazzon jogról lemondó részt.
18. A fogyasztónak legyen joga az ilyen jegyzőkönyveket nem aláírni, annak ne lehessen az a következménye, hogy a fogyasztót kizárják a szolgáltatásból.
19. Engedélyezzék a fogyasztónak (is) az audio és videó felvételek készítését mind a mérő csere, mind a szakértői vizsgálat alatt. (Ezzel sok TIGÁZ dolgozói visszaélést és hamis szakvéleményt ki lehetne szűrni.)
20. A szolgáltató azon fogyasztóinál akik ragaszkodnak a hatályos jogszabályokban biztosított jogaikhoz az ellenőrzési jogosultságát ne használhassa rendeltetésellenesen, mintegy retorzióként a fogyasztók megfélemlítése és megrendszabályozása céljából.
21. A Magyar Energia Hivatal tartsa be az előírt ügyintézési határidőt, ha nem teszi automatikusan fizesse be az általános tételű eljárási illetéket, vagy annak kétszeresét a Központi Költségvetésbe, illetve a Magyar Energia Hivatal Elnöke minden esetben kezdeményezzen fegyelmi felelősségre vonást a mulasztó kormánytisztviselővel szemben.
22. A Magyar Energia Hivatal ne fektesse, vagy tusolja el a hozzá tárgyban benyújtott panaszokat.
23. A Magyar Energia Hivatal válaszoljon az ügyfél által a hosszadalmas ügyintézési idő tárgyában benyújtott panaszokra.
24. A Magyar Energia Hivatalból távolítsák el azon kormánytisztviselőket, akik a nem pártatlanok, azaz a panaszolt szolgáltatóval (pozitív módon) elfogultak.
25. Az Üzletszabályzat ne tartalmazzon aránytalan kötbért a szolgáltató javára, a fogyasztó kárára. (Napi 18.000 Ft.- kontra évi 5.000 Ft.-)
26. A TIGÁZ a fogyasztóit vegye emberszámba, azaz (a jövőben) menjen el a megyei napilap által szervezett a TIGÁZ visszaéléseivel foglalkozó un. Kelet-vitára és nézzen az alaptalanul megrágalmazott fogyasztók szemébe. (Persze csak ha tud.)
27. Hasonlóképpen képviselőjük menjen el azon tárgyalásokra, ahol a visszaéléseikkel foglalkoznak (pl. Hajdúszoboszlói ítélet , Ibrányi eset ), ha pedig a szolgáltató tudja, hogy jogtalan amit csinál és nem mer az eljáró bíró szemébe nézni, akkor tartózkodjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatásától.
28. A szolgáltató dolgozóira nézve járjon anyagi és büntetőjogi következménnyel, ha bebizonyosodik, hogy nyereségvágyból Ők maguk manipulálják (karcolják, mágnesezik) a mérőórát. (Hír TV rejtett kamerás felvétel )
29. Legyen következménye a jogsértő szolgáltatóra nézve, ha az Üzletszabályzat ellenesen akkor is kiszabja a fogyasztóra a szakértői díjat, ha a szakvélemény nem támasztja alá a szolgáltató állításait.
30. A szolgáltató csak abban az esetben zárhassa ki a fogyasztóit a szolgáltatásból, ha a szabálytalan vételezés tényét kétséget kizáróan állami szervek (hatóság, bíróság) és nem a szolgáltatótól egzisztenciálisan függő magánszakértők állapították meg.
31. A TIGÁZ ne mossa össze a gázlopás tényét a gázmérő bármely okból történő sérülésével. (Pl. nagyítóval is alig látszó karcolás.)
32. Ha a TIGÁZ szerint a fogyasztó gázt lopott, úgy tegyen feljelentést, kezdeményezzen büntetőeljárást, amelyben biztosítva vannak a garanciális elemek.
33. A szolgáltató automatikusan reparálja (fizessen kártérítést, kötbért) a fogyasztó alaptalan megrágalmazásából keletkező vagyoni és nem vagyoni kárát. (ügyvédi, utazási, posta költség, szabadság miatti távolléti díj, a becsületének meglopása miatti nem vagyoni kár stb.)
34. A TIGÁZ eljárásában is érvényesüljön az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, a jogorvoslati lehetőség, stb., azaz mindazok a jogok, amelyek még a bűnözőket is megilletik.) A büntetőjogi alapelvek következetes érvényre juttatása ugyanis a jogállamiság egyik alapköve.
35. A földgáz szolgáltató senkiről se állíthassa, hogy méretlen gázt vételezett, (azaz bűncselekményt követett el) anélkül, hogy a fogyasztó bűnösségét büntető bíróság jogerős határozattal megállapította volna.
36. Az eljáró szakértő valóban legyen független és rendelkezzen megfelelő végzettséggel, kellő szakmai ismeretekkel, és tudományos háttérrel, azaz gázóra ügyben ne ujjlenyomat szakértő járjon el, de ne is annak az egyetemnek az oktatója, akinek a kutatásait a szolgáltató finanszírozza.
37. Az eljáró szakértő a felhasználó képviseletében jelen lévőknek mondjon igazat, és az igazságügyi szakvéleményében se állítson valótlanságot.
38. A Magyar Energia Hivatal szankcionálja a jogsértő szolgáltatót. A szankció ne nevetségesen csekély összegű legyen, hanem igazodjon a szolgáltató éves árbevételéhez, a jogsértéssel elért, vagy elérhető vagyoni előny összegéhez, illetve legyen kellő visszatartó ereje.
39. A Magyar Energia Hivatal, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara azon szakértők ellen, akik hamis szakvéleményt adnak kezdeményezzen etikai, fegyelmi, szabálysértési és/vagy büntetőeljárást.
40. A Magyar Energia Hivatal a jogsértéseket jelezze az illetékes hatóságoknak, rendvédelmi szerveknek, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának.
41. A Magyar Energia Hivatal ne szemlélje tétlenül azt, hogy a TIGÁZ taktikaváltását követően megindult ok-okozati folyamatok befejezett bűncselekménnyé fejlődjenek.
43. Azon TIGÁZ és MEH vezetőket akik kitalálták és jóváhagyták azt gyakorlatot és jogi szabályozást (Üzletszabályzat) amely már-már arra ösztönzi a szolgáltató szerelőit és szakértőit, hogy bűncselekményt kövessenek el (hamis szakvélemények adása, gázórák karcolása, mágnesezése) vonják felelősségre.
44. Amennyiben a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának Vezetője a fogyasztóvédelmi feladatok ellátására nem alkalmas úgy történjen meg a leváltása.
45. A TIGÁZ hagyjon fel azon gyakorlattal, amely szerint más szakértői véleményt küld el a Magyar Energia Hivatalnak és mást a fogyasztónak. Az ilyen szolgáltatói és szakértői gyakorlatnak legyen jogkövetkezménye. (Lásd Dr. Apáti István 2012.11.19-i parlamenti interpellációját.)
(http://www.parlament.hu/…ulnap_felszo?… 58., 60. és 62. felszólalás)
Elfogadhatatlan, hogy:
A földgáz szolgáltató ezzel szemben
• maga gyanúsítja meg a saját fogyasztóit, és azután (a saját magánszakértője szakvéleményére hivatkozással, mindenféle további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, )
• maga is mondja ki az illetők bűnösségét is, majd szintén
• maga szabja ki a büntetést is – amit persze a maga kasszájába kellene befizetniük a megvádoltaknak – és nem fizetés esetén végül
• maga is akarja behajtani a büntetést a gázszolgáltatásból való kizárás fenyegetésével, nem fizetés esetén pedig a tényleges kikapcsolással.
Elfogadhatatlan, hogy:
A "kötbérbiznisz" a gázszolgáltatók részére évente hatalmas összegű olyan törvénytelen többletbevételt hoz, melyből a velük szerződött szakértők is részesednek és amely gyakorlat ellen a Magyar Energia Hivatal nem hajlandó fellépni.
Elfogadhatatlan, hogy:
"A "kötbérbiznisz" a gázszolgáltatók részére évente hatalmas összegű, törvénytelen többletbevételt hoz, melyből a velük szerződött szakértők is részesülnek és mindezt a szolgáltató úgy éri el, hogy állításait hamis magán szakvéleményekre alapozza, nem fordul bírósághoz, hanem egészen elképesztő módon, egyszerűen megkerülik a nyomozóhatóságot, a vádhatóságot, a bíróságot, és a bírósági végrehajtó szervezetet, vagyis a teljes magyar alkotmányos jogállami intézményrendszert. "
Tigáz ügyben javaslom megfontolni Martin Niemöller német protestáns lelkész szavait.
„Először a zsidókért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok zsidó. Azután a kommunistákért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok kommunista. Azután a szakszervezetiekért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok szakszervezeti. Azután értem jöttek, és nem maradt senki, aki szólhatott volna.”
Nincs ez másképp a TIGÁZ esetében sem. Most még csak kötbérezgetnek és jogszabályt, jogelveket sértenek, hamis szakvéleményre alapoznak, karcolgatnak, mágnesezgetnek, a címzettől függően szakértőikkel különböző tartalmú szakvéleményeket készíttetnek, a súlyosan egyoldalú, bizonyítási terhet megfordító és jogról történő lemondó részt tartalmazó jegyzőkönyv alá nem írásáért kizárással fenyegetnek…
(Lásd a Hír TV rejtett kamerás felvételét+Dr. Apáti István országgyűlési képviselő interpellációjának a Parlament honlapján található hiteles jegyzőkönyvét+a MEH által elfogadott TIGÁZ jegyzőkönyvet és Üzletszabályzatot)
Ha ezen eljárás ellen a fogyasztók, jogvédők, ügyvédek, ügyészek, kormánytisztviselők nem szólalnak fel ki tudja, hogy mi következik?
Ha mindez így marad vagy be kell zárni Magyarországi jogi karait, vagy az ott - ezek szerint feleslegesen - oktatott tananyagot kell a sutba dobni. (jogállamiság, jogbiztonság, tisztességes eljáráshoz, határidőben történő döntéshez, iratbetekintéshez, stb. való jog, joggal való visszaélés tilalma, bizonyítási elv, ártatlanság vélelme...)
A TIGÁZ sokszor nem él, hanem visszaél az energia lobbi által megalkottatott és a szolgáltatók érdekeit képviselő, jogszabályokban biztosított lehetőségével.
Ptk. 5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
Ilyenek különösen:
Illetéktelen előny a hamis szakvéleményre alapozott 540.000 Ft-os kötbér.
Zaklatás, amikor a szolgáltató ezen alaptalan követelés megfizetésére felhívást küldözget, kikapcsolással fenyeget.
Zaklatás, amikor a szolgáltató ezen alaptalan követelését kétes hírű behajtó cégeknek adja ki és ők fenyegetik a fogyasztókat.
Törvényes érdek csorbítása, amikor a szolgáltató magánszakértője hamis magánszakvéleményt készít.
Törvényes érdek csorbítása, amikor a szolgáltató és a magánszakértője különböző tartalmú szakvéleményeket küld el a fogyasztónak, illetve a szabályozó hatóságnak.
Törvényes érdek csorbítása, amikor a szolgáltató gázszerelői karcolják, illetve mágnesezik a fogyasztó óráját.
Törvényes érdek csorbítása, amikor a szolgáltató gázszerelői küldik el a fogyasztót a legkülönbféle okokkal.
stb.
Vitanap az Országgyűlésben, amely érintette a TIGÁZ tömeges, üzemszerű visszaéléseit is. 2012.11.29.
itt:
http://www.akontroll.hu/…_hozzasz.php?…
130. hozzászólás
A parlamenti jegyzőkönyv a vitanapról:
http://www.parlament.hu/…_fadat_aktus?…
A Fogyasztóvédő aggályai a gázszolgáltató és szakértőik eljárásával kapcsolatban.
http://www.fvszemle.hu/…rgia_kotber/
Néhány megállapítás elöljáróban:
a legtöbb szolgáltató nem teszi lehetővé a fogyasztó számára, hogy bármilyen formában beleszólása lehessen a szakértő kiválasztásába.
A szolgáltatók tehát egyetlen feltételt kötelesek figyelembe venni: a szakértő szereplejen az igazságügyi szakértői névjegyzékben.
Végleg fel sem merül, hogy a fogyasztónak rálátása legyen arra a jogviszonyra, amely a szakértők és a szolgáltatók között – esetenként tartósan is – fenn áll, magától értetődően sértve ezzel a fogyasztók jogos érdekeit.
Akad olyan üzletszabályzat, amely kimondja, hogy "az igazságügyi szakértői jelentés elkészülte után, az azzal ellentétes véleményt az egyet nem értőnek kell bizonyítania".
Ez az általános szerződési feltétel több szempontból is aggályos, hiszen alkalmas lehet a fogyasztó megtévesztésére.
...jelenleg nem léteznek sem jogszabályi, sem üzletszabályzatban lefektetett mércék arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen végzettséggel, milyen gyakorlattal, milyen szakértői tevékenységi körrel rendelkező szakértők végezhetik el a mérőórák vizsgálatát.
A szolgáltató szabad akaratából dönt a szakértő kiválasztásáról.
Így fordulhat elő, hogy írás- és nyomszakértői, fegyverszakértői, sőt ujjnyomszakértői főtevékenységgel rendelkezők állítanak ki tömegesen szakvéleményeket e kényes területen, súlyos hibákkal, feltételezésekre alapozott következtetésekkel terhelten.
A szerződésszegés kérdése ugyanis jogkérdés, a szakértő pedig nem rendelkezik olyan ismeretekkel, amelyek alkalmassá teszik e kérdés eldöntésére, de szerepéből fakadóan ehhez egyébként sincs joga, hiszen ezáltal az ügy bírájává lép elő.
a gyakorlatban már eddig is több ezer, hasonló feltételezésen alapuló szakértői vélemény alapján került sor kötbér kiszámlázására. !!!
a szakértők függetlenségének aggályát is felveti, hiszen a rendszerben való bennmaradáshoz a folyamatosan foglalkoztatott szakértőnek komoly érdeke fűződik, ez nem igényel különösebb magyarázatot. !!!
A pártatlanság látszatát tovább árnyékolja, hogy a vizsgálatok lefolytatására többnyire a szolgáltató helyiségében kerül sor, ahelyett, hogy a független szakértő külön műhelyében, mintegy "semleges" területen végezné a vizsgálatot.
A szakértői vizsgálatok során a mérők mágneses tulajdonságai vizsgálatára alkalmazott polarizációs fólia szemléltető eszköz, amely annak gyártója szerint deklaráltan alkalmatlan joghatással járó mérések elvégzésére.
Vélhetően több száz esetben került sor kötbér kiszámlázására olyan szakértői vélemények alapján, amelyekben a szabálytalan vételezés gyanúját kizárólag a polarizációs fóliával végzett vizsgálatra alapozták.
2012.10.04Forrás: www.fvszemle.hu
Fogyasztóvédelmi Szemle - Energiaszolgáltatói kötbérek
Vitathatatlan, hogy a hazánkban hosszú múltra visszatekintő, és arányaiban ma is számottevő fogyasztói energialopás nem csak a szolgáltatók, de a tisztességes fogyasztók elleni egyik legsúlyosabb cselekedet, ezért érthető és támogatandó a szolgáltatók törekvése ezen szerződésszegések leleplezésére és szankcionálására.
A vonatkozó ágazati jogszabályokat megvizsgálva azonban az derül ki, hogy a tisztességes fogyasztó már nem csupán közvetve, a számlában fizet meg az áram- és gáztolvajok által okozott károkért, de ha nem eléggé óvatos, hosszadalmas és több szempontból is visszásságokkal terhelt, rendkívül kényelmetlen eljárásnak lehet részese – vétlenül.
Az energiaszolgáltatói kötbérek jogi és gyakorlati problémái
Szerző: Morvai Gábor
Vitathatatlan, hogy a hazánkban hosszú múltra visszatekintő, és arányaiban ma is számottevő fogyasztói energialopás nem csak a szolgáltatók, de a tisztességes fogyasztók elleni egyik legsúlyosabb cselekedet, ezért érthető és támogatandó a szolgáltatók törekvése ezen szerződésszegések leleplezésére és szankcionálására.
A vonatkozó ágazati jogszabályokat megvizsgálva azonban az derül ki, hogy a tisztességes fogyasztó már nem csupán közvetve, a számlában fizet meg az áram- és gáztolvajok által okozott károkért, de ha nem eléggé óvatos, hosszadalmas és több szempontból is visszásságokkal terhelt, rendkívül kényelmetlen eljárásnak lehet részese – vétlenül.
Több száz fogyasztói megkeresés alapján tapasztalataink arra engednek következtetni, a szabálytalan vételezések egyes szolgáltatók által állított igen nagy száma, illetve a magas ügyszám mellett rendszeresen előfordul, hogy fogyasztók kötbér fizetésére vonatkozó felszólítást kapnak annak ellenére, hogy nem követtek el szabálytalan vételezést. Hogyan kerülhet erre sor?
A szolgáltatók állítják: kellő körletekintéssel járnak el valamennyi esetben abból a célból, hogy kizárólag a kétséget kizáró esetekben kerüljenek a súlyos szankciók (több százezer forintot kitevő kötbér, kikapcsolás a szolgáltatásból) alkalmazására, a hiba lehetőségét azonban teljes egészében nem lehet kizárni.
Szükséges és helyénvaló lenne a jelenlegi, jogszabályokon és a több helyen aránytalanul egyoldalú, fogyasztók számára sérelmes szolgáltatói üzletszabályzatokon alapuló rendszert felülvizsgálni, hogy minél kevesebbszer fordulhasson elő az "ártatlan", manipulációt el nem követett fogyasztók kötbérezése, illetve szolgáltatásból való kikapcsolása.
A hazai társadalmi és szociális viszonyokat ismerve ki kell jelenteni, hogy erkölcsi és anyagi szempontból is súlyos következményei lehetnek a nem ritkán több százezres kötbérkövetelések nem kellően körültekintő kiszámlázásának.
Gázszolgáltatás
A hazai földgázpiac liberalizációját követően kialakult modellben (melynek szereplői az elosztói engedélyesek, egyetemes szolgáltatók, földgázkereskedők, illetve a felhasználók) a természetes monopóliumot képező földgázhálózat üzemeltetői az elosztói engedélyesek, feladatuk többek között a földgáznak elosztóvezetéken történő továbbítása a felhasználóhoz.
A hálózat üzemeltetőiként feladatuk az elosztói hálózat működésének biztosítása, a biztonságos ellátás folyamatos fenntartása, és sok egyéb mellett a szabálytalan gázvételezés esetén a szükséges lépések megtétele. A szabálytalan vételezés miatti kötbérezéssel kapcsolatban ezen a területen merül fel a legtöbb probléma.
Eljárásrend szabálytalan vételezés gyanúja esetén
A hatályos üzletszabályzatokat áttekintve megállapítható, hogy vannak, amelyek igen részletesen szabályozzák, míg mások csak nagy vonalakban tesznek említést a mérőhelyi ellenőrzésekről. Előfordul, hogy aránytalan, vagy egyenesen jogellenes kötelezettséget rónak a fogyasztóra a mérőhelyi ellenőrzéssel kapcsolatban.
Az egyik legnagyobb hazai földgázelosztó üzletszabályzata rögzíti, hogy a földgázelosztó bármikor (sic!) jogosult a mérőeszközök leolvasására, a helyszíni adattároló eszköz (korrektor) kiolvasására, ellenőrzésére, melyet a felhasználó köteles lehetővé tenni.
Több elosztói engedélyesnél is találhatunk hasonló, a fogyasztó számára egyoldalúan hátrányos általános szerződési feltételt, annak ellenére, hogy a GESZ 10.1. pontja a következő rendelkezéseket tartalmazza: "A földgázelosztó a fogyasztásmérő berendezés hitelességi idejének lejárta miatti csere esetén szükséges munkavégzésről, a fogyasztásmérő berendezés ellenőrző leolvasásáról, vagy a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen történő munkavégzés időpontjáról tértivevényes ajánlott levélben vagy egyéb igazolható módon értesíti a felhasználót. Ha a felhasználó számára az értesítésben megadott időpont nem megfelelő, a földgázelosztó köteles a felhasználóval egyeztetni a megfelelő időpont kijelölése érdekében."
A szolgáltatás speciális jellege önmagában nem indokolja, hogy – bizonyos sürgős eseteket leszámítva – a fogyasztó bármikor köteles legyen a szolgáltató képviselőit ingatlanára ellenőrzés céljából beengedni.
Az ehhez hasonló rendelkezések a szolgáltatói erőfölény jellemző megnyilvánulásai az általános szerződési feltételrendszerben. Indokolt lenne nevesíteni azokat az eseteket, amikor a fogyasztó e feltétlen együttműködési kötelezettsége fenn áll, egyebekben pedig a polgári jog általános szabályaiból kiindulva (a szerződéses jogviszonyokban a felek a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni), a GESZ fenti rendelkezését szem előtt tartva kellene a mérőhelyi ellenőrzések időpontja vonatkozásában egyeztetési kötelezettséget előírni.
Megállapítható, hogy a szabálytalan vételezéssel kapcsolatos eljárásrend jogi háttér meglehetősen elnagyolt, a GET Vhr. 4. számú melléklete az üzletszabályzatokra bízza az eljárásrend részletes kidolgozását, ezért célszerű azok vonatkozó rendelkezéseit megvizsgálni.
Általánosnak is mondható rendelkezés, hogy a felhasználási helyen végzett ellenőrzés eredményét írásbeli dokumentumban kell rögzíteni (ténymegállapító jegyzőkönyv, munkalap stb.).
Az ellenőrzés a felhasználó, vagy nagykorú képviselője, ezek hiányában, idegen tanúk jelenlétében folytatható le.
Az ellenőrzés megkezdésekor közölni kell az eljárás célját. Az ellenőrzést végzőknek fel kell kérni a felhasználót, képviselőjét vagy a tanút, hogy az ellenőrzés teljes időtartama alatt tartózkodjon az ellenőrzés helyszínén. Ha a felkért személy ennek a kérésnek nem tesz eleget, ennek tényét az írásban rögzíteni kell.
Az ellenőrzést végzők nem intézhetnek a felhasználó, képviselője vagy a tanú felé olyan kérést, amelynek teljesítése az ellenőrzés helyszínének elhagyását igényli.
A legtöbb üzletszabályzat deklarálja a fogyasztó ellenőrzés kapcsán tanúsítandó együttműködési kötelezettségét is, továbbá azt is, hogy az ellenőrzéssel, annak körülményeivel, illetve eredményével kapcsolatos állásfoglalását a felhasználó, vagy képviselője jogosult a jegyzőkönyvben feltüntetni.
A gyakorlatban problémát okoz annak megfelelő dokumentálása, hogy valóban elhangzott-e a szolgáltató képviselője részéről a folyamatos jelenlétre való felhívás a vizsgálat megkezdése előtt, illetve sok esetben nem kerül külön rögzítésre, ha a felhasználó idő közben mégis elhagyja a helyszínt. Célszerű lenne a jegyzőkönyv erre vonatkozó részeit külön, megfelelő időben aláíratni a felhasználóval, illetve a képviseletére jogosult személlyel.
Szerződésszegés, a szakértők szerepe
Több üzletszabályzat is kimondja, hogy ha szerződésszegést, vagy annak alapos gyanúját állapítják meg, arról videofelvételt, vagy fényképfelvételt kell készíteni a jegyzőkönyvben foglaltak bizonyítására alkalmas módon.
Rendkívül fontos lenne az eredeti állapotot ily módon rögzíteni az ellenőrzés kezdetén, hiszen ezt kívánja a felek érdeke, és bárminemű változtatás (pl. leszerelés) hátrányosan befolyásolhatja az utólagos bizonyítást.
A mérő külső sérülése, a jogi zárak sérülése, vagy egyéb – szabálytalan vételezésre utaló jel esetén – az üzletszabályzatok előírják e tények jegyzőkönyvben történő rögzítését, amely tartalmaz minden lényeges adatot, tényt, körülményt, amelyet akár a felhasználó, akár az engedélyes fontosnak tart.
Az inkriminált mérők csomagolásával kapcsolatban többnyire a dobozolást, vagy műanyag zsákba helyezést írják elő az üzletszabályzatok, lezárt, felhasználó kézjegyével ellátott módon. A fogyasztói panaszokból kiderül, hogy sokan sérelmezik ezt az eljárást, mondván, a mágneses befolyástól a csomagolás ezen módja nem nyújt teljes védelmet, és ez a fogyasztót kiszolgáltatott helyzetbe hozza, hiszen az ilyen jellegű befolyásolás pontos időpontja gyakorlatilag meghatározhatatlan.
A szolgáltató tehát különösen gondos, részletesen dokumentált eljárást kénytelen követni az ily módon csomagolt mérőórák vonatkozásában, mivel adott esetben szükségessé válhat annak bizonyítása, hogy a csomagolástól a szakértői vizsgálatig eltelt időben kétséget kizáróan bizonyítható, hogy semmilyen mágneses befolyás nem érte – a csomagolás által ettől egyébként nem védett – mérőórát.
Ellenkező esetben a fogyasztó okkal hivatkozhat arra, hogy a leszerelés és a vizsgálat között eltelt időszakban is érhette mágneses behatás a fogyasztásmérőt, különösen akkor, ha a leszerelést megelőzően erre irányuló, megfelelő mérések elvégzésére nem került sor.
A GESZ 18.6. pontja értelmében, ha a felhasználó a szabálytalan vételezés tényét, vagy annak valamely elemét vitatja, vagy ha a felhasználó ezt kéri, a mérőberendezés kötelező szakértői vizsgálatát az elosztói engedélyes köteles igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel elvégeztetni.
A jogszabály nem tartalmaz további részleteket sem a szakértő képesítését, sem kiválasztását vagy díjazását, sem pedig a vonatkozó határidőket illetően.
Az üzletszabályzatokban is hiába keressük a részletes szabályokat, többnyire a GESZ rendelkezéseinek megismétlésére, szorítkoznak, és ha itt-ott akadnak is eljárási határidőre vonatkozó rendelkezések, azok be nem tartása vonatkozásában jogkövetkezmények megfogalmazására nem került sor.
A felhasználók számára kétség kívül az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a jogszabályi háttér túlságosan nagy teret enged a szolgáltatói érdekeknek, amikor lényegében teljes egészében az elosztói engedélyesekre bízza az eljárás kidolgozását.
Nem meglepő, hogy ezzel a szabadsággal élve a legtöbb szolgáltató nem teszi lehetővé a fogyasztó számára, hogy bármilyen formában beleszólása lehessen a szakértő kiválasztásába.
Szintén nem találunk a szakértők kiválasztására vonatkozó, kiforrott és nyilvános eljárásrendet, amely e különleges szaktudást igénylő vizsgálatok vonatkozásában képesítési, gyakorlati, vagy szakterületi előírásokat tartalmazna.
A szolgáltatók tehát egyetlen feltételt kötelesek figyelembe venni: a szakértő szereplejen az igazságügyi szakértői névjegyzékben.
Végleg fel sem merül, hogy a fogyasztónak rálátása legyen arra a jogviszonyra, amely a szakértők és a szolgáltatók között – esetenként tartósan is – fenn áll, magától értetődően sértve ezzel a fogyasztók jogos érdekeit.
Az Üzletszabályzatokat a Magyar Energia Hivatal engedélyezi, kérdés, hogy a számtalan fogyasztói beadványból kirajzolódó hiányosságok kiküszöbölésére tesznek-e, tehetnek-e hathatós lépéseket a jövőben.
Az érintett fogyasztók a legtöbbször nincsenek tudatában, hogy polgári peres eljárásban e szakvélemények maximum a szolgáltató perben tett nyilatkozataként, de semmi esetre sem perdöntő – bíróság által kirendelt független szakértői véleménnyel egyenértékű - bizonyítékként minősülnek.
Akad olyan üzletszabályzat, amely kimondja, hogy "az igazságügyi szakértői jelentés elkészülte után, az azzal ellentétes véleményt az egyet nem értőnek kell bizonyítania".
Ez az általános szerződési feltétel több szempontból is aggályos, hiszen alkalmas lehet a fogyasztó megtévesztésére. A fogyasztó ez alapján ugyanis azt hiheti, hogy a szolgáltató megrendelésére elkészített szakvélemény állításaival szemben bizonyítási kötelezettség terheli pl. peres eljárásban, tehát a saját pozícióját tévesen lényegesen rosszabbnak ítélheti, annak ellenére, hogy valójában nincs ilyen következménye e szakvéleményeknek.
Mindez még akkor is így lenne, ha adott esetben a szakértő kiválasztásának módja a szerződő felek egyenrangúságának elvéből kiindulva közös megegyezéssel, független harmadik fél által (pl. Magyar Energia Hivatal, mérésügyi hatóság) meghatározott listáról történne.
Ki kell hangsúlyozni, hogy jelenleg nem léteznek sem jogszabályi, sem üzletszabályzatban lefektetett mércék arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen végzettséggel, milyen gyakorlattal, milyen szakértői tevékenységi körrel rendelkező szakértők végezhetik el a mérőórák vizsgálatát.
A szolgáltató szabad akaratából dönt a szakértő kiválasztásáról.
Így fordulhat elő, hogy írás- és nyomszakértői, fegyverszakértői, sőt ujjnyomszakértői főtevékenységgel rendelkezők állítanak ki tömegesen szakvéleményeket e kényes területen, súlyos hibákkal, feltételezésekre alapozott következtetésekkel terhelten.
A szakértő vizsgálódási körével kapcsolatban szintén tartalmaznak vitatható rendelkezéseket az egyes ÁSZF-ek.
Ilyen például, amikor előírják a szakértő számára, hogy az általa elkészített szakvéleménynek egyértelműen tartalmaznia kell az arra vonatkozó megállapításokat, hogy "megvalósult-e valamilyen szerződésszegés, szabálytalan vételezés.
Meggyőződésem, hogy ezzel olyan megállapítást megtételére vállalkozik a szakértő, amelyre sem végzettsége, sem az eljárásban betöltött szerepe alapján nem alkalmas.
A szerződésszegés kérdése ugyanis jogkérdés, a szakértő pedig nem rendelkezik olyan ismeretekkel, amelyek alkalmassá teszik e kérdés eldöntésére, de szerepéből fakadóan ehhez egyébként sincs joga, hiszen ezáltal az ügy bírájává lép elő.
A szakértőtől tárgyilagos megállapítások megtétele, konkrét szakkérdésekben való állásfoglalás az elvárható maximum, amelyet mérlegelve a szolgáltató ki tudja alakítani a szerződésszegéssel kapcsolatos – szükségszerűen egyoldalú és fogyasztó által vitatható – álláspontját.
Helytelen az a szolgáltatói gyakorlat, amely a szakértői vélemények mindennemű mérlegelése nélkül kötbér kiszabását kezdeményezi az ilyen megállapítások alapján, hiszen a szakértő kizárólag a vizsgálat időpontjában meglévő állapotokat vizsgálhatja, kétséget kizáró megállapítást a fentebb említett szabálytalan vételezési tényállások vonatkozásában nem tehet(ne).
Tekintve, hogy a szolgáltató a fogyasztók alacsonyabb fogyasztással, illetve gázórán keletkezett sérülésekkel kapcsolatos nyilatkozatainak lényegében semmilyen figyelmet nem tulajdonít, a szakértők pedig rendre elfelejtik szakvéleményeikben feltüntetni a vizsgálat alatt tett fogyasztói nyilatkozatokat, egyértelmű, hogy a szolgáltatók bizonyos része nem is törekszik az eset összes körülményeinek felderítésére, amely a fair eljárás sárba tiprásán túl az ügyek torzult információkra alapozott, célelvű eldöntését eredményezik.
A gyakorlatban a szakértők szinte kivétel nélkül feltételes módban fogalmazzák meg ezeket a kijelentéseket, gyakoriak az olyan szófordulatok, mint "a mérő működését befolyásolható külső beavatkozás történhetett".
Az ilyen és ehhez hasonló hipotetikus következtetések önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy a fogyasztó szerződésszegését egyértelmű megállapításként bizonyítsák, a szakértőknek óvakodniuk kellene a feltételezésekbe bocsátkozástól.
Sajnos a gyakorlatban már eddig is több ezer, hasonló feltételezésen alapuló szakértői vélemény alapján került sor kötbér kiszámlázására. !!!
A szakértői vizsgálat költsége szerződésszegés megállapítása esetén a fogyasztót, más esetben a szolgáltatót terheli - így az üzletszabályzatok. A szakértői vizsgálat eredményéről a felhasználót írásban, 15 napon belül kell tájékoztatni a felmerülő költségek megjelölésével.
A szolgáltató a szakértő megállapításait, következtetéseit általában nem bírálja felül, ami igen nagy hiányossága az eljárásoknak.
Való igaz, hogy a szakértő szakkérdésekben rögzített álláspontjának kétségbe vonása, vagy felülbírálata nem lehetséges, ugyanakkor a szakvélemény alapján jogkövetkezményeket megállapítani, illetve olyan következtetéseket levonni, amelyek a műszaki jellegű vizsgálaton kívül logikai – és értelem szerűen jogértelmezési – lépéseket is magukban foglalnak, a szakértőnek nem lenne szabad, a szolgáltatónak pedig minden oka meg lenne arra, hogy a szakvélemény fényében mérlegelje, megalapozottnak tekinti-e a szerződésszegés gyanúját és kíván-e ennek fényében kötbér követeléssel élni.
Van olyan szolgáltató, amelynek ellenőrzések lefolytatására létrehozott szervezeti egysége évi tízezer körüli vizsgálatot végez.
A szakértői díjak 10-20 ezer Ft körül alakulnak, így nem nehéz kiszámítani, hogy az állandó megbízási jogviszonyban alkalmazott szakértői gárda évente százmilliós nagyságrendű keretből tartható fenn. !!!
A szakértők kiválasztásának kérdésén túl ez a szakértők függetlenségének aggályát is felveti, hiszen a rendszerben való bennmaradáshoz a folyamatosan foglalkoztatott szakértőnek komoly érdeke fűződik, ez nem igényel különösebb magyarázatot. !!!
A pártatlanság látszatát tovább árnyékolja, hogy a vizsgálatok lefolytatására többnyire a szolgáltató helyiségében kerül sor, ahelyett, hogy a független szakértő külön műhelyében, mintegy "semleges" területen végezné a vizsgálatot.
Tapasztalatunk szerint a szakértői vélemények sokszor elnagyoltak, szakmailag és jogilag is ellentmondásokat tartalmaznak.
Számtalan szempontot egyáltalán nem mérlegelnek a megállapítások rögzítését megelőzően, a fogyasztó észrevételeit pedig rendere kihagyják a szakvélemény vonatkozó rovatából.
Íme néhány igen lényeges szempont, amely rendere elsikkad a vizsgálatok során:
A hitelesítést a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal végezte-e?
Alkalmas eszköz-e a mágnes fólia arra, hogy egyértelműen és jól elhatárolhatóan kimutassa a mérő befolyásolására tett kísérletet, annak sikerességét, illetve időpontját?
Ha nem, akkor tekinthetőek-e ezek a mérési eredmények, illetve az ezekre alapozott megállapítások hitelesnek, alapozható-e e mérésekre kötbérfizetési kötelezettséget megállapító döntés?
Ilyen referencia adatok szinte sohasem szerepelnek a szakvéleményekben.
A roncsolásos vizsgálat eredményeképp is létrejöhet a mágnesesség.
Ha például a mágnesfólia felhelyezése előtt lecsiszolják a felületet, ez mágneses mezőt generál az arra alkalmas fémek esetében.
Rendszeresen visszatérő eleme a szakértő véleményeknek, hogy a rongálás következtében a mérőeszköz továbbiakban joghatással jár mérésre nem alkalmas. Ez azonban gyakran a roncsolásos vizsgálat eredménye, és nem a leszerelés okául szolgáló kisebb-nagyobb karcolás következménye.
Kötbér, kikapcsolás
Ha a helyszíni ellenőrzés során a szabálytalan gázvételezés ténye egyértelműen megállapítható (pl. szabálytalan bekötés, megkerülő csővezetékek használata, jogi zárak hiánya, stb.), de a felhasználó tagad, vagy a sérült gázmérő cseréjének díját nem akarja megtéríteni, a gázszolgáltatás megszüntethető.
Amennyiben a felhasználó megakadályozza a szolgáltatásból való kizárást, akkor a földgázelosztó jogosult a közterületi főelzáró lezárására, a leágazó elosztóvezeték közterületen történő levágására, vagy egyéb módon a gázszolgáltatás megszüntetésére. Ezekben az esetekben lényegében tetten érés történik, a szolgáltatásból való kizárás tehát indokolt, de feltétlenül szükséges lenne biztosítani a hiteles mérés rövid időn belüli helyreállításának lehetőségét, amennyiben szociális szükséghelyzet ezt indokolja.
A szolgáltatók hozzáállása egyértelmű: a fizetési késedelem miatti kikapcsolás lehetősége (Get. 29. § (3) bek.; GESZ. 18.3.) révén anélkül alkalmazható kényszerítő szankció, hogy a szolgáltató saját álláspontja bíróság előtti bizonyítására kényszerülne, az egyébként őt terhelő bizonyítási kényszer így a gyakorlatban megfordul, és immár a fogyasztó jogérvényesítési képességén múlik, hogy a helyzet megnyugtatóan rendeződjék, ha vitatja a szerződésszegéssel kapcsolatos szolgáltatói "vádat".
A fogyasztó ilyenkor azt mérlegeli, hogy a bizonytalan peres eljárás (jogi ismeretek hiányában a szolgáltatótól kapott, hivatalosnak tűnő, lepecsételt, nemzeti színű zsinórral átkötött szakvélemény miatt eleve gyengült pozícióban érzi magát) kétséges kimenetelét és költségeit vállalja, vagy a csökkentett, részletekben is kifizethető kötbér megfizetése az előnyösebb számára.
Az anyagi szempontok mellet nem elhanyagolható ilyenkor a lélektani teher és az aggasztó szituációból való mielőbbi szabadulás igénye sem.
Sajnos a hatályos jogszabályok alapján a kiszabott kötbér összegének meg nem fizetése esetén - 60 napon túl - a szolgáltató többnyire a fogyasztók kikapcsolását helyezi kilátásba.
Álláspontom szerint ez a törvény fogyasztóra nézve hátrányos, kiterjesztő értelmezése, mert ezekben az esetekben nem a hitelesen mért és elfogyasztott gáz díjának megfizetésével esik késedelembe a fogyasztó, hanem egy egyoldalú, fogyasztó által vitatott költségtétel (kötbér) képezi a követelés tárgyát, mely alapján a szolgáltató – kedvező értelmezés mellett – nem lenne jogosult a fogyasztót a szolgáltatásból kikapcsolni, amíg a vita megfelelő jogi fórum előtt eldöntésre nem került.
A kötbérfizetési kötelezettség megállapításhoz nem elegendő a szerződésszegésre vonatkozó egyoldalú - feltételezéseken alapuló szakvéleményre épülő - hivatkozás, hanem az is szükséges, hogy a fogyasztó vétkes legyen, azaz hogy nem úgy járt el, ahogy ez az adott helyzetben általában elvárható lett volna - tehát elkövette a szerződésszegő magatartást.
A vonatkozó jogszabályok és az üzletszabályzatok is a fogyasztó szerződésszegő magatartását tekintik kiinduló pontnak, így rendkívüli jelentősége lehet annak is, hogy pl. egy korábbi fogyasztótól "megörökölt" óra jogi zárait az átíráskor megfelelően dokumentálták, részletesen lefényképezték-e, hiszen ennek hiányában később lehetetlen kétséget kizáróan megállapítani, ki követte el az esetleges szerződésszegést.
A szakértői vélemények és a szolgáltatók is rendre elsiklanak a felhasználó vétkes ráhatásának bizonyítása felett.
A jogszabály ugyanis a szabálytalan vételezés felhasználó általi megvalósítását tekinti szerződésszegésnek, ezért lényeges körülmény, hogy a vélt mérőóra manipulációt ki követte el.
Az egyoldalú, kizárólag a szolgáltató által kijelölt szakértő véleményére alapozott vélemény miatti kikapcsolás problémájának megoldása a jogalkotó kezében van, feltétlenül szükség lenne a jogszabály módosítására, a fizetési késedelem miatt kikapcsolás lehetőségének arra az esetre korlátozásával, amikor a fogyasztó a szolgáltatás ellenértékének megfizetésével esik – többszöri felszólítás ellenére – 60 napon túli késedelembe.
Az természetesen vitán felül áll, hogy a megfelelően bizonyítottan szabálytalanul vételező, vagy azt kifejezetten elismerő fogyasztót jogosult kikapcsolni, illetve szankcionálni a szolgáltató.
Észrevételek a mágnesezés kérdésével kapcsolatban
Mágnesezés gyanúja esetén a kötbérkövetelést a GESZ 18.4. (korábban 46. §) pontjára alapozzák, melynek részletes következményei a GESZ 18.7. pontjában találhatóak.
"18.4. Szabálytalan vételezésnek minősül, ha a felhasználó:
[...]
18.7. A 18.4. pont szerinti szerződésszegések jogkövetkezményei:
Az ÁSZF-ek a szabálytalan vételezést általában a jogszabálynak megfelelően, annak szövegezését átemelve definiálják.
A polarizációs fólia - drága játék
A szakértői vizsgálatok során a mérők mágneses tulajdonságai vizsgálatára alkalmazott polarizációs fólia szemléltető eszköz, amely annak gyártója szerint deklaráltan alkalmatlan joghatással járó mérések elvégzésére.
Ha úgy tetszik, játékszerről van szó.
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. Törvény hatálya a joghatással járó mérésekre is kiterjed. A törvény 6. §-a értelmében "Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti." A szakértői vélemények elkészítésének célját, illetve okait ismerve nehéz lenne vitatni, hogy a szakértő által elvégzett mérések joghatással járó mérések (a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire is kihatással vannak).
A törvény alapján "Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni.
(3) Hiteles az a mérőeszköz
Törvénytisztelő, fogyasztói érdekeket tiszteletben tartó szolgáltató köteles a fenti jogszabálynak való megfelelést is szem előtt tartani, amikor olyan szakértői vélemény alapján dönt kötbér kiszabása mellett, amely a törvény betűinek ellentmondva, hiteles mérőeszköz alkalmazása nélkül elvégzett mérések alapján tesz "szakértői" megállapításokat.
Vélhetően több száz esetben került sor kötbér kiszámlázására olyan szakértői vélemények alapján, amelyekben a szabálytalan vételezés gyanúját kizárólag a polarizációs fóliával végzett vizsgálatra alapozták.
A Magyar Energiahi
vatal egyik határozatában az alábbiak olvashatók:
"A Hivatal a szakértői vizsgálattal kapcsolatban megállapítja, hogy az a gázmérő mágnessel történt befolyásolását nem igazolta, a szakértő megállapításai feltételezések. Nem ad kielégítő magyarázatot arra, hogyan befolyásolták a gázmérő működését mágnes segítségével, megállapításait feltevésekre alapozza, nem állapítja meg minden kétséget kizáróan, hogy a mérőmű mágnes segítségével befolyásolt-e.
Megállapítható, hogy a gázmérő karcolásos sérülései és a polarizációs fóliával végzett vizsgálat nem alapozzák meg a gázmérő befolyásolását, a szakvélemény feltételezéseken alapul."
Tekintettel az Energiahivatal bizonyítással kapcsolatos álláspontjára, úgy vélem helyes és kívánatos lenne szolgáltatók részéről, ha a – szem előtt tartva Magyarország törvényeit, illetve hatóságainak fentebb vázolt gyakorlatát – a szakértői véleményeket saját hatáskörében mérlegelnék, alkalmasak-e komplex és szakmailag kifogásolhatatlan szempontrendszer alapján kötbérkövetelés jogosságának alátámasztására, és a felületes szakértői véleményeket megfelelő kritikával kezelnék.
A kérdés megítélése szempontjából jelentősége lehet a bírói gyakorlatnak is:
"[...] felperesi (értsd: fogyasztói) magatartással összefüggésben (szabálytalan vételezés) és erre alapítottan hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni (jelentős összegű kötbér) csak akkor lehet, ha a fogyasztó terhére rótt szerződésszegés kétség kívül megállapítható." (Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.724/2010/4. Szám).
"Fogyasztói magatartást szerződésszegésnek minősíteni, és arra tekintettel kötbér igényt érvényesíteni csak akkor lehet, ha a fogyasztó szerződésszegése kétség kívül megállapítható.
A fogyasztó a birtokában lévő fogyasztásmérő berendezéséért valóban objektív felelősséggel tartozik, vagyis a fogyasztásmérő megrongálása esetén a felróhatóság vizsgálatának nincs helye.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az erre vonatkozó bírói gyakorlat kizárólag [azon szerződésszegő magatartások] tekintetében alakult ki, [...] amikor - a fogyasztásmérő berendezés sérülése alapján - bizonyítást nyert, hogy a fogyasztó a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával - a szolgáltató kárára - vételezett" (Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.274/2010/4. szám).
Javaslatok
Fizetési késedelem fogalmának pontosítása a jogszabályokban:
Kötbér követelés miatt csak akkor lehessen a fogyasztót a szolgáltatásból kikapcsolni, ha tetten érés történt, a fogyasztó elismerte a szerződésszegést, illetve a szerződésszegést polgári bíróság jogerős határozatában megállapította.
A szakértők képesítési követelményeit egyértelműen meg kell határozni.
Tarthatatlan az a gyakorlat, hogy a szolgáltató saját kedve szerint válogat a szakértői névjegyzékből (ujjlenyomat szakértő, írásszakértő, nyomszakértő, fegyverszakértő, stb.). A szakértő kiválasztásába legyen beleszólása a fogyasztónak.
A mérésügyi hatóság, vagy a Magyar Energia Hivatal bevonásának lehetősége feltétlenül megfontolandó.
A tervezett pénzügyi ombudsman mintájára megfontolandó egy energiafogyasztói ombudsmani hivatal létrehozása.
Szükséges lenne fix összegű kompenzáció meghatározása arra az esetre, ha a fogyasztót valóban kellő megalapozottság nélkül teszik ki e rendkívül kellemetlen eljárásnak.
Tisztázni kell, hogy a szolgáltatók érdekében eljáró szerelők kapnak-e extra javadalmazást a szabálytalan vételezés gyanújával leszerelt mérőkért, ha igen mennyit, és ez a tény milyen kockázatot jelent a fogyasztók számára.
Mérőhelyi vizsgálatokra vonatkozó szabályanyag elavult – jelenleg van olyan üzletszabályzat, amely előírja, hogy a fogyasztónak bármikor lehetővé kell tennie az ellenőrzést, leolvasását, stb.
Ez a rendelkezés egyoldalú, nincs arányban az elérendő célokkal, tisztességtelen és alapvető jogokat (pl. magánlakás sérthetetlensége) indokolatlanul korlátoz. Amennyiben a szolgáltató alapos okkal feltételezi a szabálytalan vételezést, megfelelő hatóságok bevonásával kezdeményezze az eseti ellenőrzéseket, minden egyéb esetben a fogyasztóval érdemi beleszólást engedő, előre egyeztetett időpontban, vagy kifejezetten indokolt esetben (pl. sürgős hibaelhárítás, közérdek, stb.) legyen csak kötelező biztosítani a szolgáltató bejelentés nélküli ellenőrzési lehetőségét.
Kikapcsolás: Jelenleg a kikapcsolásról szóló értesítésben a szolgáltató 5 munkanapos intervallumot köteles megjelölni a szükséges munkálatok elvégzésére. Álláspontom szerint a szolgáltató nem kellően hatékony munkaszervezési gyakorlata miatt ez túlzott terhet ró a fogyasztókra, hiszen így a legtöbb esetben akár öt munkanap rendes szabadság kivételére kényszerül a fogyasztó. A fogyasztói érdekeket is szem előtt tartva célszerű lenne két munkanapot meghatározni, sikertelenség esetén pedig legalább egy alkalommal biztosítani kellene póthatáridő kijelölését.
A szerző a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének jogásza
Vitanap az Országgyűlésben, amely érintette a TIGÁZ tömeges, üzemszerű visszaéléseit is.
2012.11.29.
itt:
http://www.akontroll.hu/…_hozzasz.php?…
130. hozzászólás
A parlamenti jegyzőkönyv a vitanapról:
Tisztelt Fórumozók!
11.15-én volt meg a ,,szakértői vizsgálat", azóta semmi információm az üggyel kapcsolatosan! Elvileg ez, hogy már eltelt több mint 3 hét és még csak egyezkedni sem akarnak, (nem mintha lenne miről), jelent valamit? Ki, mikor kapta meg a szakértői véleményt?
Kb. 1 hónap után küldtek egy levelet, amely szerint a ..... ingatlan vonatkozásában szabálytalan gázvételezési eljárást nem folytatnak, különben pedig elnézést kérnek ha kellemetlenséget okoztak.
(Természetesen nem gondolják komolyan, csak a szokásos sablonszöveget copizták be.)
Szakvéleményt nem csatoltak, az okozott vagyoni és nemvagyoni kárt nem reparálták, a miskolci főellenőr írásos tájékoztatása szerint ezen levéllel a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek, a fogyasztó számára ismeretlen magánszakértőjük ismeretlen tartalmú magánszakvéleményét a fogyasztónak kérés ellenére sem kötelesek kiadni. (Az általuk hivatkozott jogszabály számát és nevét szokásukhoz híven nem közölték.)
Ez a TIGÁZ szerinti tisztességes eljárás. :(
Újra Tigáz - HÍR TV Panaszkönyv
2012.12.12. szerda 19.30
Tolvajok vagy áldozatok?
Félmillió forint a tét.
Azaz ismét Tigáz, és ismét mérőóra-manipulálás.
Na meg a végtelen kivizsgálások kora.
Ki mágnesezett ma?
Vétkesek és ártatlanok 10 percben.
Adás:
2012. december 12., szerda 19.30
2012. december 14., péntek 11.05
2012. december 15., szombat 13.05
2012. december 16., vasárnap 18.30
2012. december 18., kedd 11.30
Tisztelt Fórumozók!
540e Ft-ról szóló csekket kaptam, azt szeretném kérdezni, hogy a 19/2009. (I.30.) Korm.r. 1.sz. mell. 48. § (9)Ha a szabálytalan vételezés pontos időtartama hitelt érdemlően nem állapítható meg, havi mérőleolvasásos felhasználó esetén legfeljebb 30 napos, egyéb esetekben 50 napos vélelmezett fogyasztási időtartamot kell figyelembe venni.- erre hivatkozva lehet-e kérni az összeg mérséklését?
Jól tudom-e, hogy albérlőre áthárítani nem lehet a felelősséget ill. az összeget?
Köszönöm mielőbbi válaszukat.
Szerinetem a TIgáz és az energia hivatal összefonódik !
Ha tényleg ennyre fertőzött a területük a megoldás nagyon egyszerű .
Át kell térni a havi ellenőrzésre.
Amennyiben valaki lebukik, természetesen kötbért fizet .- - a feltételezett legnagyobb fogyasztást, ez télen is csak max. 30 -35 eft. Ez illetné a TIGÁZT + némi leszerelési költség Max. 10 eft.
Természetesen feljelenthetné az ügyfelét. Az állam 100 ERFTRA BÜNTETNÉ AZ ILLETŐT. EZ NEM A Tigáz HASZNA LENNE, MENNE A KÖLTSÉGVETÉSBE.
NYILVÁN HA VALAKIT IGAZTALANUL MEGVÁDOLNAK AZ SOHA TÖBBÉ NEM LENNE A TIGÁZ ÜGYFELE.
DE EZ A MÓDSZER NYILVÁN NEM GAZADAGÍTANÁ A tigáz
MENEDZSMENT JÖVEDELEMÉT .
MAFFIÓZÓK !!
Legfőbb Ügyészség
Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr részére
Budapest
Markó út 16.
1055
Tárgy: felülvizsgálati kérelem
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
A Fővárosi Főügyészség által hozott, ………számú, …….-én kelt, de csak ……………-án kézbesített, elutasító állásfoglalás ellen az alábbi
f e l ü l v i z s g á l a t i k é r e l m e t
terjesztem elő.
Állásfoglalásukban megállapították, hogy
ügyészséghez fordulásomat követően indította meg, ugyanakkor „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége.”
Az állásfoglalásukban szereplő döntéssel, illetve az azt alátámasztó indokolással az alábbiak miatt nem értek egyet:
I.
Azzal, hogy a Magyar Energia Hivatal a kérelmeimet nem vizsgálta, hatáskörében és illetékességi területén nem járt el megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól12004. évi CXL. törvény 20. szakaszában foglaltakat, azaz a hivatal, illetve az ügyben illetékes, az ügyet elfektető kormánytisztviselő jogszabályt sértett. A hivatkozott rendelkezés szerint: „A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén… köteles eljárni.”
Álláspontom szerint, jelen esetben egy kógens, azaz kötelező erejű jogi norma szándékos (dolus directus) megsértéséről van szó ezért a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
II.
Azzal, hogy a hogy a Magyar Energia Hivatal a benyújtott kérelmeimet nem vizsgálta, hatáskörében és illetékességi területén nem járt el, és az eljárást csak az ügyészi intézkedés hatására indította meg megsértette a Ket. több alapelvét, így különösen a tisztességes eljáráshoz való jogot és a határidőben történő döntéshez való jogot, azaz a hivatal, illetve az ügyben illetékes, az ügyet elfektető kormánytisztviselő jogszabályt sértett. A hivatkozott rendelkezés szerint:
1. § (4) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog…
Tekintettel arra, hogy az ügyet elfektető, illetékes kormánytisztviselő megsértette a Ket. több alapelvét ezért a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
III.
Azzal, hogy a Magyar Energia Hivatal elfektette az ügyemet és a TIGÁZ jogsértéseit nem volt hajlandó vizsgálni, majd az ellen fellépni megsértette a Ket. 1. szakaszának a rendelkezését is azaz a hivatal, illetve az ügyben illetékes, az ügyet elfektető kormánytisztviselő jogszabályt sértett. A hivatkozott rendelkezés szerint:
1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.
Tekintettel arra, hogy az ügyet elfektető illetékes kormánytisztviselő megsértette a Ket. fenti rendelkezését, ezért a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
IV.
A Magyar Energia Hivatal hallgatásával sérült az Alaptörvényben is rögzített tisztességes eljáráshoz való jog, azaz a hivatal, illetve az ügyben illetékes, az ügyet elfektető kormánytisztviselő jogszabályt (Alaptörvényt) sértett. A hivatkozott rendelkezés szerint:
Magyarország Alaptörvénye
XXIV. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
Tekintettel arra, hogy az ügyet elfektető illetékes kormánytisztviselő megsértette az Alaptörvény fenti rendelkezését, ezért a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
V.
A Ket. szerint az ügyintézési idő főszabály szerint 30 nap. A Gtv. 129. § (2) és a VET 168. § (4) szerint az ügyintézési idő 2 hónap. A Ket. 33. § (5) értelmében: Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik.
Azzal, hogy a Magyar Energia Hivatal az ügyet nem a beérkezést követő napon kezdte el intézni, hanem csak egy év elteltével, az ügyészi intézkedésről történő tudomást szerzést követően –álláspontom szerint- jogszabályt sértett, amely cselekedet egyben a Btk. 10. § (2) szerinti társadalomra veszélyes cselekménynek is minősül, hiszen az az állampolgároknak a tisztességes eljárásához és a határidőben történő, valamint az elfogulatlan, indokolatlan és részrehajlás nélküli ügyintézéshez való jogukat sérti. A hivatkozott rendelkezés szerint:
Btk. 10. § (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
VI.
Az ügyintézési idő be nem tartása miatt a Magyar Energia Hivatalt a Ket. 33/A § (2) szerinti díj megfizetésének a kötelezettsége terheli. Vélelmezem, hogy a MEH ezen 3.000Ft.-, illetve 6.000 Ft.- összegű, általános tételű eljárási illetéket (vagy annak kétszeresét) nem fizette meg a központi költségvetés részére, illetve vélelmezem, hogy ezen kötelezettségének az elmúlt két év során más ügyek vonatkozásában sem tett eleget, amely cselekedet szintén a Btk. 10. (2) szerinti társadalomra veszélyes cselekménynek minősül, hiszen azzal hivatal, illetve az illetékes kormánytisztviselő nyilvánvalóan megkárosítja a nemzetgazdaságot (központi költségvetést).
A miniszteri indokolás szerint jogalkotó szándéka Ket. 33/A szakasszal történő kibővítése során az volt, hogy a közigazgatási szerveket a határidők betartására rákényszerítsék.
Tekintettel arra, hogy az internetes bejegyzések szerint a Magyar Energia Hivatal az elmúlt két évben sorozatosan nem tartotta be a 2 hónapos ügyintézési időt a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint az ügyintézési határidő be nem tartásának, illetve a jogszabály által előírt eljárási illeték be nem fizetésének, mint jogszabálysértésnek a vizsgálatára az ügyészségnek nincs lehetősége elfogadni nem áll módomban.
Összegezve: Álláspontom szerint a Magyar Energia Hivatal eljárása, illetve gyakorlata mind anyagi, mind eljárásjogi szempontból jogszabályt sért ezért a Fővárosi Főügyészség döntését elfogadni nem áll módomban.
Az egyedi panaszügyön túl szeretném felhívni a szíves figyelmüket arra, hogy a TIGÁZ visszaélései ügyében továbbra is havonta több újságcikk és TV riport jelenik meg, illetve az Országgyűlésben egy éven belül már második alkalommal interpellálták az illetékes minisztert , sőt 2012.11.29-én tárgyban parlamenti vitanapot is tartottak , ami azt mutatja, hogy a TIGÁZ eljárása jogilag rendkívül aggályos, illetve azt is bizonyítja, hogy a tárgyban hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Magyar Energia Hivatal érdemben nem is törekszik ezen visszásságok felszámolására.
Számomra elfogadhatatlanok az olyan kijelentések, sajtócikkek, gyakorló ügyvédek által tett internetes bejegyzések, illetve TV riportok miszerint:
A TIGÁZ által felkért szakértők sorozatosan hamis szakvéleményeket készítenek, amelynek nincs büntetőjogi következménye.
A TIGÁZ különböző tartalmú szakértői szakvéleményeket küld meg a Magyar Energia Hivatalnak, illetve a fogyasztóknak.
A TIGÁZ és a Magyar Energia Hivatal egy olyan ellenőrzési és kötbérezési gyakorlatot alakított ki, amely a rendszer sajátosságai, az anyagi ösztönzők, az anyagi és gazdasági összefonódások, illetve a beépített garanciális elemek hiánya miatt már-már ösztönzi mind a gázszerelőket, mind a szakértőket jogsértések elkövetésére.
" Továbbá nagyon gyakran előfordul, éppen ma Heves megyéből kaptam ilyen információkat, hogy a Tigáz különböző szakértői véleményeket küld meg az Energia Hivatalnak, és megint másokat a fogyasztóknak."
„jogállamiság kereteit feszegeti végezetül – dr. Kalocsai szerint - az a tény is, hogy a gázszolgáltató, eljárása során, - megkerülve a teljes magyar alkotmányos intézményrendszert, - maga gyanúsítja meg a fogyasztóit, maga vádol, maga ítélkezik, maga büntet, és a gázszolgáltatásból való kizárással fenyegetőzve - saját maga akarja végre hajtani is a saját maga által kiszabott „ kötbérbüntetést”.
„megfordul a bizonyítási teher, és hihetetlen módon a felhasználónak kell bizonyítania a saját ártatlanságát, hogy a TIGÁZ a saját szakértőivel vizsgáltatja be a gázórákat, hogy a szakértői vizsgálatok gyanús körülmények között készülnek, és még gyanúsabb megállapításokat tartalmaznak, hogy a TIGÁZ szerelői érdekeltek abban, hogy "manipulált" gázórákat találjanak”,
„A Hír TV fogyasztóvédelmi műsorának rejtett kamerás felvételén a szolgáltató egyik munkatársa felszerelés közben feltehetően megmágnesezi az egyik fogyasztó mérőóráját. A szerelő később elismerte, hogy az átalakítások után jutalékot kapnak, a szolgáltató szóvivője viszont tagadta a fejpénzt .”
„Egy ügyfelet kísértek el akkor rejtett kamerával a tiszántúli gázszolgáltató debreceni ügyfélszolgálatára. A panaszosra 540 ezer forintos kötbért szabtak ki, gázóra mágnesezés miatt, miután nem tudta bebizonyítani az ellenkezőjét. Varga Szilvia és párja azonban sikerrel járt, a tárnoki házaspár október 15-én, első fokon pert nyert a gázszolgáltatóval szemben.
„A bíróságtól kértük, hogy rendeljen ki egy hivatalos szakértőt, aki utána meg is állapította, hogy semmi nem történt a gázórával, tehát nem hogy hozzá nem nyúltunk, hanem még mágnesezettség sem állapítható meg” – mondta a televíziónak Varga Szilvia.”
„Első fokon pert nyert egy Pest megyei fogyasztó a Tigáz ellen. A gázszolgáltató csalással vádolta a tárnoki fiatalasszonyt, de a Hajdúszoboszlói Városi Bíróság kimondta, hogy nem nyúltak a mérőhöz. A tárgyalásra a Tigáz képviselője el sem ment .”
„540 ezer forint kötbérfizetési kötelezettség és a szakértői vizsgálattal felmerült 27 345 forint költségtérítési igény, érvénytelen követelés a felperes irányába” – mondta ki az elsőfokú ítéletet a Hajdúszoboszlói Városi Bíróság bírónője, Kóródi Julianna.”
„Csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Hajdúnánási Rendőrkapitányság az ellen a gázszerelő ellen, akit a Hír TV Panaszkönyv című műsora buktatott le .
A rejtett kamerás felvételeken az látható, ahogy a Tigáz munkatársa valamivel megkarcol egy gázórát, amit aztán emiatt leszereltetnek. A Tigáz szóvivője a Panaszkönyv stúdiójában tagadta, hogy munkatársaik 30 ezer forintos fejpénzt kapnak a manipulált gázórák után. A Tigáz a rendőrségi eljárás ellenére egyelőre nem indít belső vizsgálatot.”
„jelenleg nem léteznek sem jogszabályi, sem üzletszabályzatban lefektetett mércék arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen végzettséggel, milyen gyakorlattal, milyen szakértői tevékenységi körrel rendelkező szakértők végezhetik el a mérőórák vizsgálatát.
A szolgáltató szabad akaratából dönt a szakértő kiválasztásáról. Így fordulhat elő, hogy írás- és nyomszakértői, fegyverszakértői, sőt ujjnyomszakértői főtevékenységgel rendelkezők állítanak ki tömegesen szakvéleményeket e kényes területen, súlyos hibákkal, feltételezésekre alapozott következtetésekkel terhelten .”
„A szakértők kiválasztásának kérdésén túl ez a szakértők függetlenségének aggályát is felveti, hiszen a rendszerben való bennmaradáshoz a folyamatosan foglalkoztatott szakértőnek komoly érdeke fűződik, ez nem igényel különösebb magyarázatot. A pártatlanság látszatát tovább árnyékolja, hogy a vizsgálatok lefolytatására többnyire a szolgáltató helyiségében kerül sor, ahelyett, hogy a független szakértő külön műhelyében, mintegy „semleges” területen végezné a vizsgálatot. ”
„érdekes módon általában mindig ugyanazok az igazságügyi szakértők forognak, ilyen 10-12 név. 30-40 ezer forintért végzik ezt a vizsgálatot, ami például csak a Tigáznál 300 millió forintba kerül. De egy nagyon érdekes tényre is bukkantam: ezek között az igazságügyi szakértők között - akik gyakran kalapáccsal vagy flexszel verik szét a mérőóradobozokat - van, aki írás- és nyomszakértő, van fegyverszakértő közöttük, és van, aki ujjnyomszakértő is. Ezek a szakértők a KIM által akkreditáltak lehetnének, tehát én javasolnám, hogy nézzünk már utána, hogy mégis kik azok, akik bevizsgálják ezeket a szerkezeteket. ”
„A „kötbérbiznisz” ugyanakkor a gázszolgáltatók részére évente hatalmas összegű olyan törvénytelen többletbevételt hoz, melyből a velük szerződött szakértők is részesednek….. megállapítható, hogy R. szakértő úr igazságügyi szakértőként, a T. Kft által megrendelt magánszakvéleménye elkészítésekor valótlanságokat állított, azaz hamis szakvéleményt készített…. tehát R. szakértő úr a felhasználó képviseletében jelen lévőknek nem mondott igazat, és az igazságügyi szakvéleményében is valótlanságot írt le. …R. szakértő úr a kérdőíves formában elkészítet jegyzőkönyvet nem volt hajlandó kitölteni,….
Észrevételezem, hogy R. szakértő úr igazságügyi nyom- és írásszakértőként, a remanens mágnesség keletkezésének, és mibenlétének tudományos magyarázatához, (kialakulásához, fizikai tulajdonságainak megértéséhez, és ezen keresztül a gázórák megmágnesezésének utólagos vizsgálatához) valószínűleg nem rendelkezik megfelelő végzettséggel, kellő szakmai ismeretekkel, és tudományos háttérrel.
Írásszakértőként ugyanis valószínűleg nem folytatott olyan, a mágnesség fizikai jelenségének beható vizsgálatával kapcsolatos - Műszaki Egyetemi tanulmányokat, nem végzett kutatásokat, és nem végzett egyéb olyan tudományos tevékenységet sem, amelyekre pedig az adott szakkérdés objektív módon történő megítéléséhez elengedhetetlenül szükség lett volna. .”
Álláspontom szerint azért, hogy Magyarországon, jogállami keretek között egy ilyen helyzet kialakulhatott az államtitkári jogállású Magyar Energia Hivatal Elnökét is személyes felelősség terheli, mivel a jogsértések ellen nem, vagy nem kellő hatékonysággal lép fel, illetve eltűri, hogy az ezen jogsértésekkel kapcsolatos tömeges panaszokat a vezetése alatt álló kormánytisztviselők elfektessék, eltusolják.
Köszönettel:
Aláírás, dátum
Legfőbb Ügyészség
Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr részére
Budapest
Markó út 16.
1055
Tárgy: felülvizsgálati kérelem
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
A Fővárosi Főügyészség által hozott, ………számú, …….-én kelt, de csak ……………-án kézbesített, elutasító állásfoglalás ellen az alábbi
f e l ü l v i z s g á l a t i k é r e l m e t
terjesztem elő.
Állásfoglalásukban megállapították, hogy
Az állásfoglalásukban szereplő döntéssel, illetve az azt alátámasztó indokolással az alábbiak miatt nem értek egyet:
I.
Azzal, hogy a Magyar Energia Hivatal a kérelmeimet nem vizsgálta, hatáskörében és illetékességi területén nem járt el megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól12004. évi CXL. törvény 20. szakaszában foglaltakat, azaz a hivatal, illetve az ügyben illetékes, az ügyet elfektető kormánytisztviselő jogszabályt sértett. A hivatkozott rendelkezés szerint: „A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén… köteles eljárni.”
Álláspontom szerint, jelen esetben egy kógens, azaz kötelező erejű jogi norma szándékos (dolus directus) megsértéséről van szó ezért a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
II.
Azzal, hogy a hogy a Magyar Energia Hivatal a benyújtott kérelmeimet nem vizsgálta, hatáskörében és illetékességi területén nem járt el, és az eljárást csak az ügyészi intézkedés hatására indította meg megsértette a Ket. több alapelvét, így különösen a tisztességes eljáráshoz való jogot és a határidőben történő döntéshez való jogot, azaz a hivatal, illetve az ügyben illetékes, az ügyet elfektető kormánytisztviselő jogszabályt sértett. A hivatkozott rendelkezés szerint:
1. § (4) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog…
Tekintettel arra, hogy az ügyet elfektető, illetékes kormánytisztviselő megsértette a Ket. több alapelvét ezért a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
III.
Azzal, hogy a Magyar Energia Hivatal elfektette az ügyemet és a TIGÁZ jogsértéseit nem volt hajlandó vizsgálni, majd az ellen fellépni megsértette a Ket. 1. szakaszának a rendelkezését is azaz a hivatal, illetve az ügyben illetékes, az ügyet elfektető kormánytisztviselő jogszabályt sértett. A hivatkozott rendelkezés szerint:
1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.
Tekintettel arra, hogy az ügyet elfektető illetékes kormánytisztviselő megsértette a Ket. fenti rendelkezését, ezért a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
IV.
A Magyar Energia Hivatal hallgatásával sérült az Alaptörvényben is rögzített tisztességes eljáráshoz való jog, azaz a hivatal, illetve az ügyben illetékes, az ügyet elfektető kormánytisztviselő jogszabályt (Alaptörvényt) sértett. A hivatkozott rendelkezés szerint:
Magyarország Alaptörvénye
XXIV. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
Tekintettel arra, hogy az ügyet elfektető illetékes kormánytisztviselő megsértette az Alaptörvény fenti rendelkezését, ezért a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
V.
A Ket. szerint az ügyintézési idő főszabály szerint 30 nap. A Gtv. 129. § (2) és a VET 168. § (4) szerint az ügyintézési idő 2 hónap. A Ket. 33. § (5) értelmében: Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik.
Azzal, hogy a Magyar Energia Hivatal az ügyet nem a beérkezést követő napon kezdte el intézni, hanem csak egy év elteltével, az ügyészi intézkedésről történő tudomást szerzést követően –álláspontom szerint- jogszabályt sértett, amely cselekedet egyben a Btk. 10. § (2) szerinti társadalomra veszélyes cselekménynek is minősül, hiszen az az állampolgároknak a tisztességes eljárásához és a határidőben történő, valamint az elfogulatlan, indokolatlan és részrehajlás nélküli ügyintézéshez való jogukat sérti. A hivatkozott rendelkezés szerint:
Btk. 10. § (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
A fentiekre tekintettel a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint „kizárólag az eljárás késedelmesen történő megindítása miatt az ügyészségnek nincs intézkedési lehetősége” elfogadni nem áll módomban.
VI.
Az ügyintézési idő be nem tartása miatt a Magyar Energia Hivatalt a Ket. 33/A § (2) szerinti díj megfizetésének a kötelezettsége terheli. Vélelmezem, hogy a MEH ezen 3.000Ft.-, illetve 6.000 Ft.- összegű, általános tételű eljárási illetéket (vagy annak kétszeresét) nem fizette meg a központi költségvetés részére, illetve vélelmezem, hogy ezen kötelezettségének az elmúlt két év során más ügyek vonatkozásában sem tett eleget, amely cselekedet szintén a Btk. 10. (2) szerinti társadalomra veszélyes cselekménynek minősül, hiszen azzal hivatal, illetve az illetékes kormánytisztviselő nyilvánvalóan megkárosítja a nemzetgazdaságot (központi költségvetést).
A miniszteri indokolás szerint jogalkotó szándéka Ket. 33/A szakasszal történő kibővítése során az volt, hogy a közigazgatási szerveket a határidők betartására rákényszerítsék.
Tekintettel arra, hogy az internetes bejegyzések szerint a Magyar Energia Hivatal az elmúlt két évben sorozatosan nem tartotta be a 2 hónapos ügyintézési időt a Fővárosi Főügyészség álláspontját, amely szerint az ügyintézési határidő be nem tartásának, illetve a jogszabály által előírt eljárási illeték be nem fizetésének, mint jogszabálysértésnek a vizsgálatára az ügyészségnek nincs lehetősége elfogadni nem áll módomban.
Összegezve: Álláspontom szerint a Magyar Energia Hivatal eljárása, illetve gyakorlata mind anyagi, mind eljárásjogi szempontból jogszabályt sért ezért a Fővárosi Főügyészség döntését elfogadni nem áll módomban.
Az egyedi panaszügyön túl szeretném felhívni a szíves figyelmüket arra, hogy a TIGÁZ visszaélései ügyében továbbra is havonta több újságcikk és TV riport jelenik meg, illetve az Országgyűlésben egy éven belül már második alkalommal interpellálták az illetékes minisztert[1], sőt 2012.11.29-én tárgyban parlamenti vitanapot is tartottak[2], ami azt mutatja, hogy a TIGÁZ eljárása jogilag rendkívül aggályos, illetve azt is bizonyítja, hogy a tárgyban hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Magyar Energia Hivatal érdemben nem is törekszik ezen visszásságok felszámolására.
Számomra elfogadhatatlanok az olyan kijelentések, sajtócikkek, gyakorló ügyvédek által tett internetes bejegyzések, illetve TV riportok miszerint:
Ø A TIGÁZ által felkért szakértők sorozatosan hamis szakvéleményeket készítenek, amelynek nincs büntetőjogi következménye.
Ø A TIGÁZ különböző tartalmú szakértői szakvéleményeket küld meg a Magyar Energia Hivatalnak, illetve a fogyasztóknak.
Ø A TIGÁZ és a Magyar Energia Hivatal egy olyan ellenőrzési és kötbérezési gyakorlatot alakított ki, amely a rendszer sajátosságai, az anyagi ösztönzők, az anyagi és gazdasági összefonódások, illetve a beépített garanciális elemek hiánya miatt már-már ösztönzi mind a gázszerelőket, mind a szakértőket jogsértések elkövetésére.
" Továbbá nagyon gyakran előfordul, éppen ma Heves megyéből kaptam ilyen információkat, hogy a Tigáz különböző szakértői véleményeket küld meg az Energia Hivatalnak, és megint másokat a fogyasztóknak."
„jogállamiság kereteit feszegeti végezetül – dr. Kalocsai szerint - az a tény is, hogy a gázszolgáltató, eljárása során, - megkerülve a teljes magyar alkotmányos intézményrendszert, - maga gyanúsítja meg a fogyasztóit, maga vádol, maga ítélkezik, maga büntet, és a gázszolgáltatásból való kizárással fenyegetőzve - saját maga akarja végre hajtani is a saját maga által kiszabott „ kötbérbüntetést”.
„megfordul a bizonyítási teher, és hihetetlen módon a felhasználónak kell bizonyítania a saját ártatlanságát, hogy a TIGÁZ a saját szakértőivel vizsgáltatja be a gázórákat, hogy a szakértői vizsgálatok gyanús körülmények között készülnek, és még gyanúsabb megállapításokat tartalmaznak, hogy a TIGÁZ szerelői érdekeltek abban, hogy "manipulált" gázórákat találjanak”,
„A Hír TV fogyasztóvédelmi műsorának rejtett kamerás felvételén a szolgáltató egyik munkatársa felszerelés közben feltehetően megmágnesezi az egyik fogyasztó mérőóráját. A szerelő később elismerte, hogy az átalakítások után jutalékot kapnak, a szolgáltató szóvivője viszont tagadta a fejpénzt[5].”
„Egy ügyfelet kísértek el akkor rejtett kamerával a tiszántúli gázszolgáltató debreceni ügyfélszolgálatára. A panaszosra 540 ezer forintos kötbért szabtak ki, gázóra mágnesezés miatt, miután nem tudta bebizonyítani az ellenkezőjét. Varga Szilvia és párja azonban sikerrel járt, a tárnoki házaspár október 15-én, első fokon pert nyert a gázszolgáltatóval szemben.
„A bíróságtól kértük, hogy rendeljen ki egy hivatalos szakértőt, aki utána meg is állapította, hogy semmi nem történt a gázórával, tehát nem hogy hozzá nem nyúltunk, hanem még mágnesezettség sem állapítható meg” – mondta a televíziónak Varga Szilvia.”
„Első fokon pert nyert egy Pest megyei fogyasztó a Tigáz ellen. A gázszolgáltató csalással vádolta a tárnoki fiatalasszonyt, de a Hajdúszoboszlói Városi Bíróság kimondta, hogy nem nyúltak a mérőhöz. A tárgyalásra a Tigáz képviselője el sem ment[6].”
„540 ezer forint kötbérfizetési kötelezettség és a szakértői vizsgálattal felmerült 27 345 forint költségtérítési igény, érvénytelen követelés a felperes irányába” – mondta ki az elsőfokú ítéletet a Hajdúszoboszlói Városi Bíróság bírónője, Kóródi Julianna.”
„Csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Hajdúnánási Rendőrkapitányság az ellen a gázszerelő ellen, akit a Hír TV Panaszkönyv című műsora buktatott le[7].
A rejtett kamerás felvételeken az látható, ahogy a Tigáz munkatársa valamivel megkarcol egy gázórát, amit aztán emiatt leszereltetnek. A Tigáz szóvivője a Panaszkönyv stúdiójában tagadta, hogy munkatársaik 30 ezer forintos fejpénzt kapnak a manipulált gázórák után. A Tigáz a rendőrségi eljárás ellenére egyelőre nem indít belső vizsgálatot.”
„jelenleg nem léteznek sem jogszabályi, sem üzletszabályzatban lefektetett mércék arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen végzettséggel, milyen gyakorlattal, milyen szakértői tevékenységi körrel rendelkező szakértők végezhetik el a mérőórák vizsgálatát. A szolgáltató szabad akaratából dönt a szakértő kiválasztásáról. Így fordulhat elő, hogy írás- és nyomszakértői, fegyverszakértői, sőt ujjnyomszakértői főtevékenységgel rendelkezők állítanak ki tömegesen szakvéleményeket e kényes területen, súlyos hibákkal, feltételezésekre alapozott következtetésekkel terhelten[8].”
„A szakértők kiválasztásának kérdésén túl ez a szakértők függetlenségének aggályát is felveti, hiszen a rendszerben való bennmaradáshoz a folyamatosan foglalkoztatott szakértőnek komoly érdeke fűződik, ez nem igényel különösebb magyarázatot.
A pártatlanság látszatát tovább árnyékolja, hogy a vizsgálatok lefolytatására többnyire a szolgáltató helyiségében kerül sor, ahelyett, hogy a független szakértő külön műhelyében, mintegy „semleges” területen végezné a vizsgálatot.[9]”
„érdekes módon általában mindig ugyanazok az igazságügyi szakértők forognak, ilyen 10-12 név. 30-40 ezer forintért végzik ezt a vizsgálatot, ami például csak a Tigáznál 300 millió forintba kerül. De egy nagyon érdekes tényre is bukkantam: ezek között az igazságügyi szakértők között - akik gyakran kalapáccsal vagy flexszel verik szét a mérőóradobozokat - van, aki írás- és nyomszakértő, van fegyverszakértő közöttük, és van, aki ujjnyomszakértő is. Ezek a szakértők a KIM által akkreditáltak lehetnének, tehát én javasolnám, hogy nézzünk már utána, hogy mégis kik azok, akik bevizsgálják ezeket a szerkezeteket.[10]”
„A „kötbérbiznisz” ugyanakkor a gázszolgáltatók részére évente hatalmas összegű olyan törvénytelen többletbevételt hoz, melyből a velük szerződött szakértők is részesednek….. megállapítható, hogy R. szakértő úr igazságügyi szakértőként, a T. Kft által megrendelt magánszakvéleménye elkészítésekor valótlanságokat állított, azaz hamis szakvéleményt készített…. tehát R. szakértő úr a felhasználó képviseletében jelen lévőknek nem mondott igazat, és az igazságügyi szakvéleményében is valótlanságot írt le. …R. szakértő úr a kérdőíves formában elkészítet jegyzőkönyvet nem volt hajlandó kitölteni,…. Észrevételezem, hogy R. szakértő úr igazságügyi nyom- és írásszakértőként, a remanens mágnesség keletkezésének, és mibenlétének tudományos magyarázatához, (kialakulásához, fizikai tulajdonságainak megértéséhez, és ezen keresztül a gázórák megmágnesezésének utólagos vizsgálatához) valószínűleg nem rendelkezik megfelelő végzettséggel, kellő szakmai ismeretekkel, és tudományos háttérrel.
Írásszakértőként ugyanis valószínűleg nem folytatott olyan, a mágnesség fizikai jelenségének beható vizsgálatával kapcsolatos - Műszaki Egyetemi tanulmányokat, nem végzett kutatásokat, és nem végzett egyéb olyan tudományos tevékenységet sem, amelyekre pedig az adott szakkérdés objektív módon történő megítéléséhez elengedhetetlenül szükség lett volna.[11].”
Álláspontom szerint azért, hogy Magyarországon, jogállami keretek között egy ilyen helyzet kialakulhatott az államtitkári jogállású Magyar Energia Hivatal Elnökét is személyes felelősség terheli, mivel a jogsértések ellen nem, vagy nem kellő hatékonysággal lép fel, illetve eltűri, hogy az ezen jogsértésekkel kapcsolatos tömeges panaszokat a vezetése alatt álló kormánytisztviselők elfektessék, eltusolják.
Köszönettel:
Aláírás, dátum
[1] http://www.parlament.hu/…ulnap_felszo?… (58., 60. és 62. felszólalás)
[2] http://www.parlament.hu/…_fadat_aktus?…
[3] http://www.parlament.hu/…ulnap_felszo?… 57-63 hozzászólás
[4] http://www.jogiforum.hu/forum/31/11407
[5] http://mno.hu/…akat-1113283
[6] http://mno.hu/…orat-1111840
[7] http://mno.hu/…llen-1113650
[8] http://www.fvszemle.hu/…rgia_kotber/
[9] http://www.fvszemle.hu/…rgia_kotber/
TiGÁZ mentalistákkal köti ki a gázt?
2012.12.07. 11:37 IGe
„A Tigáz-Eni gázszolgáltató körül egyre több "para"- és "maffia" jelenség figyelhető meg mostanában.
Kedves Matizoli,
Én a vizsgálatot követő 10-11 nap múlva kaptam az értesítést és a jegyzőkönyvet, 540.000 ft kötbérről, a szokásos szöveggel.
Amint már előzetesen írtam, ügyvédet fogadtam és ő látja el a jogi képviseletemet az ügyben.
A december 04-i fizetési határidő letelt, ma hívtak Miskolcról hogy mi a tervem ezzel kapcsolatosan. Közöltem hogy az ügyvédemmel vegyék fel a kapcsolatot.
Ha te még nem kaptad meg a papírokat (azóta ugye újabb 10 nap telt el...), annak esetleg az is lehet az oka hogy nem volt sáros az óra. De nem hitegetlek.
Van ismerősöm, aki nem ment el az óra szakértői vizsgálatára (mint én sem) és több mint egy éve egy hang sincs az óráról.
Reménykedj!
Vagy már késő??
Üdv:
Gyula
Mi és cookie-kat és egyéb nyomkövetési technológiákat használunk, hogy javítsuk az Ön élményét weboldalunkon. Személyre szabott hirdetések és tartalom, reklámozás és tartalommérés, közönségkutatás és szolgáltatásfejlesztés céljából tárolhatunk és/vagy hozzáférhetünk információkhoz egy eszközön, és feldolgozhatunk személyes adatokat, például az Ön IP-címét és böngészési adatait. Ezenkívül felhasználhatjuk a pontos földrajzi helymeghatározási adatokat és az eszközök beolvasásával történő azonosítást.
Felhívjuk figyelmét, hogy hozzájárulása minden aldomainünkre érvényes. Hozzájárulását bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja, ha rákattint a képernyője alján található „Hozzájárulási beállítások" gombra. Tiszteletben tartjuk döntéseit, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy átlátható és biztonságos böngészési élményt nyújtsunk Önnek.
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| COOKIE_SUPPORT | 1 year | Ezt a sütit a Liferay állítja be. Ez a süti annak ellenőrzésére szolgál, hogy a látogató böngészője támogatja-e a sütiket. |
| JSESSIONID | JSP-ben írt webhelyek használják. Általános célú platform-munkamenet sütik, amelyek a felhasználók állapotának az oldalletöltések közötti fenntartására szolgálnak. | |
| PHPSESSID | Ez a süti a PHP-alkalmazásokban található. A cookie a felhasználók egyedi munkamenet-azonosítójának tárolására és azonosítására szolgál a felhasználói munkamenet kezelése céljából a weboldalon. A munkamenet-süti a böngésző összes ablakának bezárásakor törlődik. | |
| SERVERID | Ez a süti arra szolgál, hogy a felhasználót egy adott szerverhez rendelje, így jobb és gyorsabb szerveridőt biztosít. Emlékszik arra, hogy melyik szerver szállította az utolsó oldalt a böngészőnek. Segít a terheléselosztásban is. | |
| viewed_cookie_policy | 1 year | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| Gdyn | 1 year 1 month | Ezt a sütit a Gemius szolgáltató állítja be. Ezt a sütit a MOSS és a fejlett webstatisztikák technikai munkamérésének végrehajtásához használják. |
| GUEST_LANGUAGE_ID | 1 year | Ez a süti a látogatók által preferált nyelvi azonosító tárolására szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _ga | 2 years | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A cookie-t a látogatói, munkamenet- és kampányadatok kiszámítására és a webhely használatának nyomon követésére használják a webhely analitikai jelentéséhez. A cookie-k névtelenül tárolják az információkat, és egy véletlenszerűen generált számot rendelnek hozzá az egyedi látogatók azonosításához. |
| _gat_UA-112481-1 | 1 minute | Ez a Google Analytics által beállított mintatípusú cookie, ahol a névben lévő mintaelem tartalmazza a fiók vagy a weboldal egyedi azonosító számát, amelyre vonatkozik. Ez a _gat cookie egy változata, amelyet a Google által rögzített adatok mennyiségének korlátozására használnak a nagy forgalmú webhelyeken. |
| _gid | 1 day | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A süti arra szolgál, hogy információkat tároljon arról, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt, és segít a weboldal teljesítményéről szóló elemzési jelentés elkészítésében. Az összegyűjtött adatok között szerepel a látogatók száma, a forrás, ahonnan érkeztek, és a meglátogatott oldalak névtelen formában. |
| UID | 2 years | No description available. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3session | 2 days | Ezt a sütit a szolgáltató Adverticum állítja be. Ezt a sütit a hirdetések kiszolgálásának folyamatához és a hirdetők számára statisztikai adatok gyűjtéséhez használják. |
| fr | 3 months | A sütit a Facebook állítja be, hogy releváns hirdetéseket jelenítsen meg a felhasználóknak, valamint mérje és javítsa a hirdetéseket. A cookie a felhasználó viselkedését is nyomon követi az interneten keresztül azokon az oldalakon, amelyek Facebook pixellel vagy Facebook social pluginnal rendelkeznek. |
| Gtest | 1 year 1 month | Ezt a sütit a felhasználói viselkedés és a weboldalon végzett tevékenységek gyűjtésére használják a weboldal optimalizálása érdekében. Segít továbbá a Google Ads és a Google Analytics számára a látogatói információk marketing célú összeállításában. |
| i | 1 year | Nincs információ. |
| IDE | 1 year 24 days | A Google DoubleClick használja, és információkat tárol arról, hogy a felhasználó hogyan használja a weboldalt és minden más hirdetést a weboldal meglátogatása előtt. Ezt arra használják, hogy a felhasználóknak a felhasználói profilnak megfelelő, számukra releváns hirdetéseket jelenítsenek meg. |
| mc | 1 year 1 month | Ez a cookie a Quantserve-hez kapcsolódik, hogy anonim módon nyomon követhesse, hogy a felhasználó hogyan lép kapcsolatba a weboldallal. |
| test_cookie | 15 minutes | Ezt a sütit a doubleclick.net állítja be. A cookie célja annak megállapítása, hogy a felhasználó böngészője támogatja-e a cookie-kat. |
| VISITOR_INFO1_LIVE | 5 months 27 days | Ezt a sütit a Youtube állítja be. A weboldalon beágyazott YouTube-videók információinak nyomon követésére szolgál. |
| YSC | session | Ezt a sütit a Youtube állítja be, és a beágyazott videók megtekintésének nyomon követésére szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3test | 2 years | No description available. |
| _ia_uid | 5 months 27 days | No description |
| _ia_version | 5 months 27 days | No description |
| CONSENT | 16 years 6 months | No description |
| INX_CHECKER2 | 16 years 6 months | No description available. |
| legacy-psid | No description available. | |
| nxdigitolvasosession | No description | |
| psid | session | Nincs elérhető információ. |
| yt-remote-connected-devices | never | No description available. |
| yt-remote-device-id | never | No description available. |
