birtokvédelem

Ami lefelé lóg és elérem azt levágtm de nem tudod elképzelni mekkora fáról van szó.
A nagyobb ágak kb a tetötől 15m magasan vannak és arról lógnak le a kissebb ágak.
Kár hogy nem lehet fényképet felrakni szivesen feltölteném mert nem mindennapi látvány.
Nem egy mai fa. Azt is mondta ismerősöm hogy szerinte pont ez miatt nem fogják nagyon bántani mert nagyon öreg fa lehet. A törzsének kerülete kb 8-10m

Miért nem vágod le a területedre áthajló ágakat?

Tisztelt Szakértő/Szakértők!

A problémám a következő amiben a segítséget kérnék.
Nem régen költöztem egy Pestmegyei kis községbe.
A megvásárolt ingatlanom fölé belóg a szomszéd fűzfája elég nagy területen.
Vihar esetén rendszeresen rátörnek elég nagy ágak és a vízelvezető csatornát rendszeresen eltömítik a fa lehulló levelei. Most már ott tartunk hogy a takarításom ellenére szétnyomta a csatornát és az illesztésnél elkezdett folyni.
Jeleztem a szomszédnak aki az ingatlant nyaralónak használja hogy valamit ki kellene találni erre.
Erre azt a választ adta hogy mit izgulok ha rászakad a fa nagyobb ága a tetőmre úgy is fizet a biztosító.
És ezzel le tudta a problémát.
Voltam bent a jegyzőnél ez miatt és szóban kértem a segítségét ez fél éva volt de semmi nem történt.
A konkrét kérdésem az lenne hogy mi ennek a menete ha hivatalossá szeretném tenni a panaszomat.
Köszönöm a segítséget előre is.

Üdvözlettel
Mészáros Sándor

(Akár a tulajdonossal szemben is.)

A "nem legális" is. Első sorban ő indíthat.

pl. legális bérlő is indíthat birtokvédelmet?

Meghatalmazással. (Megjegyzem, a birtokos nem feltétlenül a tulajdonos.)

Üdv!

Testvérként úgy, hogy öcsém a lakás tulajdonos megbízással én indíthatok birtok védelmi eljárást, vagy azt csak és kizárólag a birtokos teheti meg?

Megromlott a viszony a szomszédunkkal. Leskelődés, feljelentés a részéről. Kötelesek vagyunk elnézni hogy a páraelszivó felénk fuja a szagot? Ezenkivül a keritésén kivül a sövény magassága korlátozza a biztonságos ki állást gk.-val.

Nekem nem rizsa..., én kérek elnézést!

Nem lehetne konkrétan? A rizsa nélkül.

Volt egy zaklatás miatti feljelentés, amit a rendőrség lezárt. A határozatban a kérdésemben feltüntetett további lehetőségeknek fel vannak tüntetve az idézett jogszabályok.
A zaklatást szeretném megszüntetni, amit a szomszéd okoz. Eddig nem lehetett például a jegyzőnél kezdeményezni a birtokvédelmet, mert több éve zaklat a szomszéd, és csak egy éven belül történtek miatt lehet birtokvédelmet kérni. Most, amikor a rendőrség lezárta a büntetőeljárást lehet-e a jegyzőnél birtokvédelmet kérni a rendőrségi lezárás időpontjától napjainkig bezárólag elkövetett zaklatás miatt.

Pardon?

Tisztelt Szakértő(k)!

1. A Ptk. 5:5 § (1) és a Ptk. 5:7 (1) alapján kérhető-e a bíróságtól az eredeti birtokállapot helyreállítása vagy a zavarás megszüntetése olyan szomszéddal szemben, aki elvileg el akar költözni?!...
A törvénytisztelő szomszéd egy éven túl zaklat, így az 5:8 § (1) bekezdése alaphelyzetben ki van zárva.
Ezzel kapcsolatosan azt kérdezném, hogy:
2. Ha a konkrét zaklatási tevékenység 1 éven túl folyamatos és tartósan elkövetett, akkor a nyomozás lezárása utáni időpontokban (kb. fél év) történt zaklatások miatt már lehet a jegyzőnél is birtokvédelmi eljárást kezdeményezni?

Előre is megköszönöm a válasz(oka)t!

Üdv. Krigi

hacsak nincs vezetékjog azon a telken.

Ezt a tulajdoni lapról lehet megtudni, vezetékjogot bármikor, a megkérdezésed és engedélyed nélkül bejegyezhet az áramszolgáltató, így az, hogy eddig nem volt rajta, nem jelenti azt, hogy most sincs.

katagz
Kérj bérleti díjat a telked használatáért 5 évre visszamenőleg. meglátod milyen gyorsan áthelyezik majd. ;)

Nincs értelme birtokvédelmi eljárást indítani.

Nem egészséges dolog nagy feszültség alatt lakni.

Kedves Olvasók,
birtokvédelemmel kapcsolatban érdeklődnék, hogy vajon van-e értelme birokvédelmi eljárást kezdeményezni ELMŰ-vel szemben. Ikerház szomszédom áramellátása a telkemen keresztül biztosított, ELMŰ nagyon magas összegért hajlandó (szomszéd és másik szomszédom beleegyezése mellett) lekötni telkünk feletti vezetéket és áthelyezni. A vezeték házfelújítást, tetőtér-beépítést akadályoz jelenleg.

Válaszokat előre is köszönettel!

Üdvözlöm!
24 lakó aláírásával panaszlevelet küldtünk a Székesfehérvári Kormányhivatal felé a helyi sportegyesület működésével és üzemeltetésével kapcsolatban.Birtokvédelem stb.
A helyi jegyzőhöz küldték, aki elfogultságra hivatkozva
Martonvásár jegyzőjéhez tette (1 évig tartott). Született határozat, amivel részben igen, részben nem értettünk egyet. Az időintervallum fontos volt számunkra,
amit 2hét múlva kijavítottak, arra pontra új határozatot írtak, mivel állítólag elírták.
Kötelesek vagyunk -e elfogadni az új időintervallumot, ami számunkra igen kedvezőtlen?
Egyébként a határozat ellen a Bíróságon lehet jogorvoslattal élni a határozat szerint.
Köszönöm a választ.

Kedves Fénysugár!

Föld témában nem vagyok otthon.

1.3. Felajánlhatod az ingatlant az önkormányzatnak megvételre, adásvételi szerződés csatolásával.
Ha nem akarja megvenni, akkor kell kisajátítási eljárást indítanod az adásvétel kezdeményezésétől számított 5 éven belül. A kisajátítási eljárásnál igazolnod kell, hogy te meg akartál állapodni az önkormányzattal, de az adásvételi szerződés nem jött létre.
2. Igen, úgy gondolom. Ha változott az övezeti besorolás, akkor kötelezhetnek védőerdő telepítésére.

Kártalanítás esetén megmarad az ingatlanod és a lefoglalt terület arányában számolnak ki értékcsökkenést.

Építésügyi törvény (1997. évi LXXVIII.tv.):
„30.§ (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.
(2) A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.
(3) Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó.
(4) Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása (a továbbiakban: érdekelt). Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, a tulajdonos kezdeményezheti a kisajátításról szóló törvény szerinti eljárást.
(5) Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá a 21. § szerinti változtatási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók.
(6)170 A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli.
(7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg az e törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A főváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fővárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fővárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmező a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerződő felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a fővárosi és megyei kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.
(8) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

1. a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és
2. a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.

(9) A tulajdonost, haszonélvezőt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minősül. Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani.
(10) A fővárosban a tulajdonos a (4) bekezdés szerinti igényét - választása szerint - a fővárosi vagy kerületi önkormányzatnál terjesztheti elő. A megvétel vagy a kisajátítás tekintetében a (6) és (7) bekezdés fővárosra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Immaculata

Ezt Én is így gondolom. De akkor most ismét kérnem kell a végrehajtást? Ismét végig szenvedni az ezzel kapcsolatos eljárást? És mi van ha ismét jogsértő döntés születik!
Vagy a már beadott kérelemre, jogszabálynak megfelelően lefolytatott eljárás alapján kell egy új döntést hozniuk.(mellékesen jegyzem meg, hogy ez a cirkusz 2 hónapig tartott)

„Még jó, hogy vannak szakemberek”
Ja, igen. Ők közreműködtek azon a néhány helyen is, ahol személyesen néztem meg összeomlani készülő házakat.
Kucs, Dunaújváros, Budapest, Rácalmás...

Egyébként a szép rendezési tervekben 15 éve éve még létezett út a házamig, amit sz önkormányzat kivitelez, de mára is csak csak emlék. Már a tervekben sem szereplek. Na így meg a térképen se nagyon, szerencse szerencsétlenségben, hogy a gugli alapján nem vagyok megtalálható.

(most voltam cinikus, az előbbit komolyan kérdeztem)

Még jó, hogy vannak szakemberek, akiknek a cinizmuson túl vannak elképzeléseik, hogyan mentesíthetik az árvíztől a lakosságot és a települést.

Nem súgok, mert nem szeretek veled beszélgetni.

„Ha a kérdező elégedett a telkével és annak korlátozásával, akkor kártalanítást is kérhet az Önkormányzattól.”

:)) na erre kíváncsi lennék. Visszafelé kérdezve, ha nem minősítik át ártérré a veszélyeztetett szakaszokat, területeket, kiadnának rá építési engedélyt, árvíz esetén meg ezért dörömbölhetnének az önkormányzat ajtaján kártérítésért, mert nekik tudniuk kellett volna, hogy oda nem előnyös építeni?