birtokvédelem

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

"hülyeségeket beszélsz" nem segítőkészségre utal!

Én úgy gondoltam a fórum azért van, hogy segítséget kapjak a problémámra!

Lehet, hogy rosszul fogalmaztam, de akkor sem kell az embert így "lerohanni/lenézni"!

Milyen érzékenyek az emberek. Még akkor is fel vannak háborodva, mikor kiderül, hogy tényleg hülyeségeket beszélnek.

Üdvözlöm,
Az idevonatkozó jogszabályokban sajnos nem igazán találom az információt ezért kérném a segítségüket. A jegyzőnek mennyi idő áll rendelkezésére határozat végrehajtására? Meghatározott cselekmény végrehajtásáról volna szó gondolom abban az esetben, ha az ingatlanra való bejutásomat akadályozza a kert tulajdonos. Itt a 134. paragrafusnál viszont nem írnak határidőket és nem is hivatkoznak el máshova evégett ahogy én (nem) látom. Ezért kérném a segítségüket.

köszönettel: Csaba

Sorstárs55 feltesz egy igen komoly kérdést, és a tudatlanok elűzik. Az emberi butaság határtalan.

A szabályozási terv szabályozza a települési rendezettséget. Nincs megvalósulás, egyszerűen úgy korlátoz, hogy nem tesz semmit. A szabályozási tervet rendeletben állapítja meg, nem hoz határozatot, nem köt adásvételt, kisajátítást sem kezdeményez, csak megköti a tulajdonos kezét a telke használhatóságában.

Ha még egyszer Sorstárs visszajönnél, megmondanám neked, hogy igen komoly lobbyzás kell ennek a rendezésére. Nekem is van egy ilyen ügyem. Ott a tulajdonost közúti beruházásra kötelezik, egy övezeti átsorolás esetén.

Kisajátítást kérhetsz az egészre, vagy csak a leszabályozottra, az a terület nagyságától függ.

KBS, azóta vagy ilyen jóban groszival amióta engem aláz?

Immaculata!

Olvasva Sorstárs55 problémályát, igazán csak Te válaszoltál érdemben! Látszik, hogy ismered az e területre vonatkozó jogszabályokat és nem első sorban, segíteni akartál! Sok ilyen ügyvéd kellene!

A Sorstárs55 által felvetett promlémára sok ember keresheti a megoldást. Az Önkormányzatok csak szabályozni tudják az emberek tulajdonát, de tovább lépni már nem akarnak!

Egyébként ilyen esetben a kisajátítást a tulajdonos kérje az Önkormányzattól?

Ha védelmi célra kell az Önkormányzatnak akkor meg kell venni a tulajdonostól, vagy nem jól gondolom?

Sok sikert!

Ármi

Te azt hogyan tudod megítélni, hogy egy válasz érdemi-e vagy nem, és különösen azt, hogy helyes-e? Tudod, az érdemi válasz csak árt, ha téves.

Inkább csak dörgölőzni akart egy kicsit mert úgy-látszik az tetszik neki, szereti...

„kijelölte a védelmi területet. Szerint az én nevem maradt a terület, de védelmi területként van jelölve/feltüntetve a szabályozási tervben a Kondoros folyó mellett.”

Akkor mi a kérdés? Bár a lényeget nem írja le, de szerintem egyszerűen ártér minősítést kapott a föld egy része. Minek ahhoz rendezési terv? A pesti Dunaparton is elég sok ház területe került pár éve átminősítve, mondták is fel sorban a biztosítók a lakásbiztosításokat.

Egyébként jó tervvel oda is lehet építeni, az olasz Velence sem épült volna fel soha, ha azt a hagyományt követik, hogy oda építsünk, ahol a legkevesebb a kockázat.

Tisztelt fórumozók!
A nyár közepén birtokvédelmi határozat végrehajtásával kapcsolatosan kértem Önöktől tanácsot. Nos azóta megszületett a végrehajtási kérelemmel kapcsolatos döntés határozat formájában, ami megszüntette a végrehajtás iránt indult eljárást a KET 141.§ hivatkozva.A döntés ellen fellebbezést nyújtottam be. Az illetékes kormányhivatal megállapította, hogy az eljárás során több alkalommal jogszabálysértés történt és a hozott döntést is jogszabálysértőnek találta ezért MEGSEMMISÍTETTE azt.

Kérdésem: mit kell tennie a jegyzőnek ezt követően.

A jegyző szerint semmit, a végrehajtás iránt indult eljárást lezártnak tekinti.

„Minek ahhoz rendezési terv?”
rosszul fogalmaztam, persze van rendezési / szabályozási terv.
Mi köze ennek a kisajátításhoz?

2007. évi CXXIII. törvény
a kisajátításról
5. § (1) A 2. § c) és n)-o) pontja alapján az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga az ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha az ingatlan tulajdonjogát az a) vagy b) pont szerinti korlátozás keletkezése előtt szerezte meg, és

1. az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat,

jelentősen akadályozza vagy megszünteti.
A kettes (2) és négyes (4) bekezdést is meg kell nézni az eljáráshoz.

2. § n)építésügyi korlátozások felszámolása;

Ha a kérdező elégedett a telkével és annak korlátozásával, akkor kártalanítást is kérhet az Önkormányzattól.

„Azt kétlem, hogy a a beépítési %-ba ne számítana bele a továbbra is az EGÉSZ telek.”

Ez butaság, a beépítést még a magasság is meghatározza. (szintterületi mutató)

wers# 2015.09.25. 17:29

Ezt a te érdekedben nem válaszolom meg.

valaki61

Nem lehet végrehajtani olyan döntést, amit jogszabálysértés miatt megsemmisítettek.

„Ha a kérdező elégedett a telkével és annak korlátozásával, akkor kártalanítást is kérhet az Önkormányzattól.”

:)) na erre kíváncsi lennék. Visszafelé kérdezve, ha nem minősítik át ártérré a veszélyeztetett szakaszokat, területeket, kiadnának rá építési engedélyt, árvíz esetén meg ezért dörömbölhetnének az önkormányzat ajtaján kártérítésért, mert nekik tudniuk kellett volna, hogy oda nem előnyös építeni?

Még jó, hogy vannak szakemberek, akiknek a cinizmuson túl vannak elképzeléseik, hogyan mentesíthetik az árvíztől a lakosságot és a települést.

Nem súgok, mert nem szeretek veled beszélgetni.

„Még jó, hogy vannak szakemberek”
Ja, igen. Ők közreműködtek azon a néhány helyen is, ahol személyesen néztem meg összeomlani készülő házakat.
Kucs, Dunaújváros, Budapest, Rácalmás...

Egyébként a szép rendezési tervekben 15 éve éve még létezett út a házamig, amit sz önkormányzat kivitelez, de mára is csak csak emlék. Már a tervekben sem szereplek. Na így meg a térképen se nagyon, szerencse szerencsétlenségben, hogy a gugli alapján nem vagyok megtalálható.

(most voltam cinikus, az előbbit komolyan kérdeztem)

Immaculata

Ezt Én is így gondolom. De akkor most ismét kérnem kell a végrehajtást? Ismét végig szenvedni az ezzel kapcsolatos eljárást? És mi van ha ismét jogsértő döntés születik!
Vagy a már beadott kérelemre, jogszabálynak megfelelően lefolytatott eljárás alapján kell egy új döntést hozniuk.(mellékesen jegyzem meg, hogy ez a cirkusz 2 hónapig tartott)

Építésügyi törvény (1997. évi LXXVIII.tv.):
„30.§ (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.
(2) A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.
(3) Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó.
(4) Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása (a továbbiakban: érdekelt). Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, a tulajdonos kezdeményezheti a kisajátításról szóló törvény szerinti eljárást.
(5) Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá a 21. § szerinti változtatási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók.
(6)170 A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli.
(7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg az e törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A főváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fővárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fővárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmező a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerződő felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a fővárosi és megyei kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.
(8) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

1. a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és
2. a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.

(9) A tulajdonost, haszonélvezőt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minősül. Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani.
(10) A fővárosban a tulajdonos a (4) bekezdés szerinti igényét - választása szerint - a fővárosi vagy kerületi önkormányzatnál terjesztheti elő. A megvétel vagy a kisajátítás tekintetében a (6) és (7) bekezdés fővárosra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Kedves Fénysugár!

Föld témában nem vagyok otthon.

1.3. Felajánlhatod az ingatlant az önkormányzatnak megvételre, adásvételi szerződés csatolásával.
Ha nem akarja megvenni, akkor kell kisajátítási eljárást indítanod az adásvétel kezdeményezésétől számított 5 éven belül. A kisajátítási eljárásnál igazolnod kell, hogy te meg akartál állapodni az önkormányzattal, de az adásvételi szerződés nem jött létre.
2. Igen, úgy gondolom. Ha változott az övezeti besorolás, akkor kötelezhetnek védőerdő telepítésére.

Kártalanítás esetén megmarad az ingatlanod és a lefoglalt terület arányában számolnak ki értékcsökkenést.

Üdvözlöm!
24 lakó aláírásával panaszlevelet küldtünk a Székesfehérvári Kormányhivatal felé a helyi sportegyesület működésével és üzemeltetésével kapcsolatban.Birtokvédelem stb.
A helyi jegyzőhöz küldték, aki elfogultságra hivatkozva
Martonvásár jegyzőjéhez tette (1 évig tartott). Született határozat, amivel részben igen, részben nem értettünk egyet. Az időintervallum fontos volt számunkra,
amit 2hét múlva kijavítottak, arra pontra új határozatot írtak, mivel állítólag elírták.
Kötelesek vagyunk -e elfogadni az új időintervallumot, ami számunkra igen kedvezőtlen?
Egyébként a határozat ellen a Bíróságon lehet jogorvoslattal élni a határozat szerint.
Köszönöm a választ.

Kedves Olvasók,
birtokvédelemmel kapcsolatban érdeklődnék, hogy vajon van-e értelme birokvédelmi eljárást kezdeményezni ELMŰ-vel szemben. Ikerház szomszédom áramellátása a telkemen keresztül biztosított, ELMŰ nagyon magas összegért hajlandó (szomszéd és másik szomszédom beleegyezése mellett) lekötni telkünk feletti vezetéket és áthelyezni. A vezeték házfelújítást, tetőtér-beépítést akadályoz jelenleg.

Válaszokat előre is köszönettel!

Nincs értelme birtokvédelmi eljárást indítani.

Nem egészséges dolog nagy feszültség alatt lakni.

katagz
Kérj bérleti díjat a telked használatáért 5 évre visszamenőleg. meglátod milyen gyorsan áthelyezik majd. ;)

hacsak nincs vezetékjog azon a telken.

Ezt a tulajdoni lapról lehet megtudni, vezetékjogot bármikor, a megkérdezésed és engedélyed nélkül bejegyezhet az áramszolgáltató, így az, hogy eddig nem volt rajta, nem jelenti azt, hogy most sincs.