eljárási bírság a Ket - ben

Az ultima ratio jelleg csak azt jelenti, hogy büntetni csak a valóban társadalomra veszélyes magatartásokat kell. Azt viszont, hogy mi az, a jogalkotó dönti el. Egy megvalósult bűncselekmény esetén viszont az officialitás elve érvényesül. Az más kérdés, hogy a büntetőhatóság még mindig érvényesítheti az ultima ratio jelleget pl. a vádhalasztással.

Ok egyetértünk, az eredeti kérdés még mindig áll. Hogy fér össze az ultima ratio jelleggel?

Nem döntheti el a közig. szerv, mert a Be. szerint a hivatalos személy a hivatali tevékenysége körében tudomására jutott bűncselekmény esetén köteles feljelentést tenni.

Persze, az nem kérdés, hogy mi lesz az érdemi döntés.

Magának az ügyfél nyilatkozatának az értéklése és szankcionálása itt a fő gond. Ha a jogellenes mgt-t egyszer már "díjazták" a bírsággal, lehet-e feljelenteni tekintve a büntető eljárás végső eszköz?
Eldöntheti-e a közigszerv, hogy pl.: a társadalomra való veszélyessége nem akkora, hogy büntetőeljárást kell indítani, hanem elég a bírság?
Tehát lehet-e a 2 egyszerre?

Bocs, figyeltem eddig is a kérdéseket.

Én azt gondolom, ha feljelentés lesz, nem kell bírság, hiszen lesz egy vizsgálat, amiben majd bebizonyosodik valami, a csalás ténye vagy nem ténye.

A hamis nyilatkozat miatti bírság szociális ügynben nagy valószínűséggel egyébként is behajthatatlan lesz, de nem csupán ezért. Vizsgálja meg az illetékes szerv.

Lehet rosszul gondolom...

Az adott ellátás ügyében pedig eljárnék, ahogyan kell, elutasítás vagy megszüntetés.

Érdekes. Át kell gondolnom.

iletve helyes-e az az álláspont, miszerint nem jelenti a kétszeres éreékelés tilalmának megsértését, mivel 2 különböző jogág szankciójáról van szó?

de az ultima ratios kérdés érdekesebb....

Helló!

Mit gondoltok, ha az ügyfél nyilatkozata (hamis adatot közöl, valótlanul nyilatkozik) alapján eljárási bírságot szabnak ki és egyben feljelentik pl.: csalás miatt (mert mondjuk úgy akart segélyt kérni, hogy tudta, h nem jogosult), mennyire fér össze a büntetőjog ultima ratio jellegével?

Én úgy gondolom, hogy a társaságot kell megnevezni, mivel a bírság címzettje is a társaság.

Nem az ügyvezető nem jogi személy, ennyire azért nem vagyok debil.

De mint tudod, valaki azért csak ember-formában kell eljárjon egy jogi személy képviseletében.

nyugalom.....

az ügyvezető szerinted jogi személy?

Az eljárási bírság kapcsán engem az érdekelne, hogy a Ket. szerint jogi személlyel szemben 1M a felső határ eddig ok. De a bírságoló határozatban tulajdonképpen kit kell megnevezni, magát a "céget", vagy az ügyvezetőt?

Köszi előre is, ha valaki tud segíteni!

Ez valóban probléma a hatósági eljárás során.
Még nem találtam megoldást, de rajta vagyok.

Amennyiben az eljáró szerv eljárási bírságot szab ki a Ket. 61. §-a alapján, a bírság a bírságot kiszabó szerv bevételét képezi-e?
Véleményem szerint igen, de ezt konkrétan még nem láttam leírva sehol.
Ha valaki tudna segíteni, megköszönném.