jogerő

Tisztelt Uránusz!

Szerintem egyszerűen kérje az eljárt hatóság jogutódjától - ingatlan fekvése szerint területileg illetékes Kormányhivatal Fölhivatali Osztálya/Főosztálya - a határozat egy kiadmányának jogerősségre vonatkozó záradékkal való (ismételt) megküldését.

Tisztelt Szakértők!

Egy 1989-ben kiadott végleges használatbavételi engedély jogerőre emelkedéséről nem küldött ki az építési hatóság jogerős határozatot a két érintett fél részére. Ettől még jogerősnek számít a náluk lévő határozat? (Fellebbezés nem történt, de ez már csak a Levéltárban fellelhető iratokból igazolható.)
Illetve, ehhez kapcsolódó kérdésem, hogy "a végzés a mai napon jogerős" pecsét mióta létezik? 1989-ben még nem biztos, hogy volt ilyen, tehát ilyen pecséttel ellátott példányt hiába keresnénk a levéltári dokumentumok között. Ha hivatali mulasztás történt, akkor hogyan bizonyítható, hogy a határozat mégis jogerős?
Köszönöm a választ előre is!

Köszönöm a válaszokat. Még annyi kérdésem lenne, hogy

betekintve megállapítottam, hogy a jogerőre emelkedést a bíróság az utolsónak átvevő fél átvételétől számította. Jól gondolom, hogy a jogerőre emelkedés határidejétől eltekintve azonban mindenkinek akkor kezd ketyegni a 15 napja (és van lehetősége fellebbezni) amikor átvette a levelet? Tehát ha az utolsó fél az előzőhöz képest mondjuk 5 nappal később veszi át, akkor attól az előzőnek nem hosszabbodik meg 5 nappal? Viszont ezektől eltekintve is azt állapítottam meg az iratokból, hogy a jogerőre emelkedéshez képest is később fellebbezett a másik fél a szakértői vélemény ellen. Nem jogellenes, hogy ennek ellenére a bíróság szembe menve a saját jogerőre emelésével, elfogadta és beidézte a szakértőt? Hiszen a korábbi végzésnek pont az volt a lényege, hogy ha senki nem fellebbez 15 napon belül, akkor a bíróság elfogadottnak tekinti a szakértői véleményt. Fellebbezhetek a beidézés ellen?

Vagy nem szabályosan kézbesítette az első fokú határozatot a másik élnek. Akta megmondja, bele kell tekinteni.

Bizonyára igazolta a mulasztást. Vagy elkapkodta a bíróság a jogerő deklarálását, például mert elnézte az ítélkezési szünetet vagy a tértivevényt.
Ha szerinted tényleg elmulasztotta a határidőt, hivatkozhatsz rá a másodfokú eljárásban.

Tisztelt Fórumozók!

Olyan jellegű kérdésem lenne, hogy amikor a bíróság határozatot küld arról, hogy valami jogerőre emelkedett, akkor azt mi alapján állapítja meg? Tudom, hogy az iratokban benne van, hogy 15 napon belül kézhez vételtől lehet fellebbezni. No most ilyenkor mielőtt kiállítja a végzést, megnézi, hogy melyik fél mikor vette át és az alapján számolja ki a 15 napot? Kérdezem ezt azért, mert kaptam egy levelet a jogerősségről, majd kiderült, hogy a másik fél a jogerőre emelkedés időpontján túl 6 nappal fellebbezést nyújtott be. Ezt pedig a bíróság elfogadta. Ezért nem értem.

Arra nanemaaa már válaszolt.

Nem értem. Azt akarod vitatni, hogy a megfellebbezett, majd másodfokú döntéssel helyben hagyott elsőfokú döntés jogerős? Vagy azt, hogy a helyben hagyással lesz jogerős?

Az mondjuk igaz.

És az előző felvetésemre mi a válasz?

A másodfokú határozat által helyben hagyott első fokú döntést. Mert annak van végrehajtható rendelkezése.

Illetve, ha 2 jogerős döntésed van, melyiket hajtod végre, és miért?:)

Ha az alaki jogerő szempontjából nézem, miszerint a döntés rendes jogorvoslattal nem megtámadható, hogyan beszélhetünk a rendes jogorvoslattal már megtámadott i.fokú döntés jogerejéről?

Szerintem egy érdemben elbírált fellebbezés esetén fogalmilag kizárt, hogy jogerőre emelkedjen a megtámadott döntés, éppen hogy nem az, hanem a II.fok fog jogerőre emelkedni.

A Pp-ben hol?

A másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé az elsőfokú döntés is. Szerintem Pp-ben is így van. Különben lenne egy jogerős helyben hagyó döntésed, és nem lenne amit helyben hagyott. A kettőnek úgy van értelme, ha mindkettő joghatása azonos, ergo jogerős.

Pp-ben, Be-ben hol van olyan, hogy az érdemben elbírált fellebbezés után jogerős lesz az I.fokú ítélet -is-?

Ott van leírva: szerkezeti okokból. Szerintem is helyesen.

Illetve mi ennek a rendelkezésnek az értelme?

Én látok benne. Melyik eljárásjogban van még ilyen jogintézmény?

És a jogerő beálltával kezdődő határidőket honnan fogod számítani? Pl. a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen be X Ft-ot

Szerintem ez jogos javítás volt. És igen, 2 jogerős döntés. Nem látok benne semmi kivetni valót.

Egyébként az alapvető problémát a Ket első tetemre hívásában láttam, amikor is a jogerőre emelkedést és a végrehajthatóvá válást az Áe-től eltérően értelmezte. Mivel a végrehajthatóvá válásnak külön fogalmat alkotott, de a fejekben továbbra is egy, összetartozó fogalomként szerepelt. Ideje volt helyre tenni a kérdést. Megjegyzem azóta is rendszeresen hallom akár minisztériumi előadók szájából is, hogy az elsőfokú döntés "a fellebbezési határidő eredménytelen elteltével válik jogerőssé és végrehajthatóvá".

Sziasztok!

Mit szóltok a végtelen bölcsességű jogalkotó legutóbbi Ket módosításához?

73/A. § (1) A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha

1. ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
2. a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,
3. a fellebbezésnek - ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést - nincs helye, vagy

d) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta.

Kommentár:
A törvény szerkezeti okokból a döntés szabályai között (a Ket. új 73/A. §-ában) helyezi el a korábban a végrehajtásról szóló fejezetben szabályozott, jogerőre vonatkozó rendelkezéseket.
A Ket. jelenleg meghatározza, hogy a hatóság elsőfokú döntése mikor válik jogerőssé. Ezek közül azonban hiányzott az az eset, amikor az elsőfokú döntés ellen van helye fellebbezésnek, arról a fellebbezésre jogosultak nem mondanak le, hanem határidőben élnek fellebbezési jogukkal (és azt nem vonják vissza), azonban a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú döntést a Ket. 105. § (1) bekezdése alapján helybenhagyja. A módosítás ezen joghézag kiküszöbölésére is irányul.

Egy ügyben 2 jogerős döntés?

Akkor hajrá, a héten én is neki kezdek, kiváncsi vagyok miben van jelentős változás és miben marad a régi.

Már 2-3 hónapja lefénymásoltam, csak lusta vagyok elolvasni.

Érdemes lenne megnézni az új közig. elj. tervezetet is, ma töltöttem le, még nem volt időm végig bogarászni, de már régóta kerestem, persze ez a tervezet csak a jövőre vonatkozóan lehet pedöntő, de segíthet a kérdés értelmezésében.

Nekem az Álligon azt tanították, hogy a kedőnap nem számít bele a határidőbe. A szabálysértésnél majd utánnanézek, hogy hogyan van. Megnézem, hogy erre hol van törvényi rendelkezés (Ae.+Sztv.). Javaslom, hogy mindannyian nézzük meg az Áe. magyarázatot is. (Nem szólva az Sztv.-ről).

Leiterjakab írta - 2003.08.6 20:45
„Ebben a vitában Koi Gyula tömör válaszának kell igazat adni:
az a kitétel, hogy '8 napon belül' úgy értelmezendö, hogy a határozat közlése ebbe nem számít bele.

1. Az Áe. is azt mondja a fellebezési határidö számításával kapcsolatban, hogy 'a határozat közlésétöl számított 15 napon BELÜL'. Ezt a rendelkezést az Áe. 39.§ (1) tükrében úgy kell értelmezni, hogy a határozat közlésének napja nem számít bele. Tehát ha 1-én jön a határozat akkor fellebezni 16-áig lehet.
2. Bár az  Sztv.-ben nem találtam általános szabályt a határidök számításával kapcsolatban, de az Sztv. is az 'x napon BELÜL' kifejezést használja, ezért szerintem ugyanúgy, ahogy az állig.e.-ban itt sem számítandó be a közlés napja. Meg kell ugyanakkor jegyezni azt is, hogy az Áe. hatálya még szubszidiárius jelleggel sem terjed ki a szabs.e.-ra.
3. Ennek ellenére szerintem a szabs.e.-ban is az eljárás alá vont számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni:
egy jogállamnak kell tudnia várni még 1 napot. (Bár lehet, hogy azok akik a jogállam nevében eljárnak már nem...)
 
Köszönjük mindenkinek a kimerítő választ.
”

Ebben a vitában Koi Gyula tömör válaszának kell igazat adni:
az a kitétel, hogy '8 napon belül' úgy értelmezendö, hogy a határozat közlése ebbe nem számít bele.

1. Az Áe. is azt mondja a fellebezési határidö számításával kapcsolatban, hogy 'a határozat közlésétöl számított 15 napon BELÜL'. Ezt a rendelkezést az Áe. 39.§ (1) tükrében úgy kell értelmezni, hogy a határozat közlésének napja nem számít bele. Tehát ha 1-én jön a határozat akkor fellebezni 16-áig lehet.
2. Bár az  Sztv.-ben nem találtam általános szabályt a határidök számításával kapcsolatban, de az Sztv. is az 'x napon BELÜL' kifejezést használja, ezért szerintem ugyanúgy, ahogy az állig.e.-ban itt sem számítandó be a közlés napja. Meg kell ugyanakkor jegyezni azt is, hogy az Áe. hatálya még szubszidiárius jelleggel sem terjed ki a szabs.e.-ra.
3. Ennek ellenére szerintem a szabs.e.-ban is az eljárás alá vont számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni:
egy jogállamnak kell tudnia várni még 1 napot. (Bár lehet, hogy azok akik a jogállam nevében eljárnak már nem...)