közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata


beteg62 # 2019.05.14. 07:41

Üdvözlök mindenkit a fórumon !
Közigazgatási-Ingatlanos perekben , ügyekben jártas jó ügyvédet keresünk , Budapest - Vecsés - Üllő - Monor térségben . Megköszönném ha tudtok ilyet ajánlani !

Kovács_Béla_Sándor # 2019.03.01. 18:54

Valamit félreértesz.

v.anet # 2019.03.01. 18:25

Tisztelt Fórum!

Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kértem.

A kérelmet 30 napon belül a MÁK hivatali kapuján keresztül nyújtottam be,a megfelelő űrlapon.
Majdnem 3 hónap telt el azóta, most a bíróság keresetlevél benyújtására kért fel.

Kérdésem az lenne, hogy ezt milyen űrlapon kell megtennem, hova kell küldenem?

Köszönettel:
v.anet

rigoz # 2019.01.08. 14:10

Tisztelt Andi70!

  1. A keresetindítási határidő:
  1. kétfokú eljárásban (ha az elsőfokú döntés fellebbezhető volt) a másodfokú döntés
  2. egyfokú eljárásban az elsőfokú döntés

kézbesítésétől számított 30 nap.

E határidőben a keresetet fő szabály szerint az első fokon eljárt hatóságnál kell előterjeszteni, azonban ha e határidőben a másodfokú hatósgánál/az első fokú hatóság felügyeleti szervénél vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjeszti elő a jogi képviselő nélkül eljáró felperes, akkor a határidő nem tekinthető mulasztottnak, viszont ez nem célszerű, mert a keresetet a fogadó szerv mindeképpen az ügyben első fokon eljárt hatósághoz továbbítani köteles a keresetet a védirat (keresettel szembeni védekezés, arra vonatkozó észrevételek) elkészítése (ha az alperes az első fokon eljárt hatóság, mert fellebbezésnek nem volt helye) elkészítése vagy a közigazgatási iratanyagnak a másodfokú hatósághoz való felterjesztése végett.

E határidő önhibán kívüli elmulasztása kimenthető igazolási kérelemmel az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb a határidőt követő 45. napig, utóbbi határidő jogvesztő.

  1. Eljárhat ügyvéd nélkül is amennyiben az ügy nem tartozik a Fővárosi Törvényszék elsőfokú hatáskörébe (pl. NMHH, MNB eljárásaival kapcsolatos közigazgatási perek, adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata stb.), de a per során hozott fellebbezhető végzéseket csak ügyvéddel támadhatja meg.

Az ítélet ellen fellebbezésnek - amennyiben nem a Fővárosi Törvényszék járt el első fokon - fellebbezésnek nem lesz helye, de ügyvéddel az ítélet kézbesítésétől számított 30 napon belül felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozva.

  1. A közigazgatási perben a kereset előterjesztése nem űrlaphoz kötött.

Azonban űrlap-mintát a bíróságok központi honlapján talál:

https://birosag.hu/…ara-szolgalo (PDF fájlformátumban)
https://birosag.hu/…a-szolgalo-0 (DOC fájlformátumban)

Felhívom továbbá a figyelmét arra, hogy:

  • közigazgatási perben az alakszerű döntések közül a nem fellebbezhető elsőfokú határozat, eljárást megszüntető végzés, visszautasító végzés, illetve a másodfokú hatóság helybenhagyó és megváltoztató döntése támadható meg
  • a kereset illetéke határozat vagy nem alakszerű közigazgatási cselekmény esetében 30.000Ft, végzés esetében 10.000Ft (több döntés elleni kereset esetén az illeték döntésenként fizetendő meg). adóügyben pedig a pertárgyérték (vitatott érték) 6%-a, meg nem határozható pertárgyértékű pertárgy esetén 21.000Ft (ha keresetet visszautasítják vagy az eljárást amit szüntetik meg, mert visszautasításnak lett volna helye, akkor illetéket nem kell fizetni)
  • közigazgatási per eredményesen a megelőző eljárás tárgyát képező ügy vagy ügyközi döntés érdemére kiható jogszabálysértés, téves jogértelmezés esetén, arra hivatkozva, avagy semmisségi okra hivatkozva indítható (pl. nem a jogosult írta a döntést alá)

Remélem, hogy megnyugtató válasszal szolgálhattam.

Andi70 # 2019.01.08. 12:24

És még azt szeretném kérdezni, hogy a határozat kézhezvételétől számított hány napon belül élhetek jogorvoslati kérelemmel a bíróság felé? Ennek van szabálya? Sajnos a határozatban erre vonatkozóan semmi nincs.

Andi70 # 2019.01.08. 12:22

Tisztelt Fórum!
Azt szeretném kérdezni, hogy ha közigazgatási határozat ellen szeretnék jogorvoslati kérelemmel fordulni bírósághoz, azt magánemberként is megtehetem, vagy kötelező ügyvéddel eljárni?
Az ehhez szükséges űrlapot, vagy keresetlevél mintát meg tudnák nekem küldeni?
Köszönettel,
Andi70

Kovács_Béla_Sándor # 2018.08.09. 07:40

De. De a konkrét esetben már a szünetben kézbesítettek.

chava # 2018.08.09. 07:35

Megzavart a Kp. ítélkezési szünetről szóló rendelkezése a kereset benyújtásra és továbbításra, de mindegy mert a kérdezőre nem a Kp. vonatkozik, így a Pp. alapján oligaligának igaza van!!!

De nem aug. 20-tól számítjuk a 15 napot, hanem, ha pl. ha július 10-én vette kézhez a végzést, akkor 5 nap + aug. 20. utáni 10. napon jár le a 15 nap, nem?

chava # 2018.08.08. 13:56

http://www.jogiforum.hu/hirek/39449

Ez a határidő-számítás azonban a büntetőügyekre nem vonatkozik, és a polgári ügyek között is vannak kivételek. Például ha a felek közösen kérték vagy a törvény kizárja az alkalmazását. Bizonyos esetekben a jogszabály soron kívüli eljárási kötelezettséget ró a jogalkalmazókra, így ezek az ügytípusok kivételt képeznek, vagyis a határidők számításának általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is az alábbi esetekben:

a soron kívüli ügyek (pl. az ideiglenes intézkedés, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, a sajtó-helyreigazítási per, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per, a bíróság elleni sérelemdíj iránti, illetve kártérítési perek, a váltóperek, a kiskorú felperes által indított közigazgatási perek stb.),
a végrehajtási perek,
az előzetes bizonyítás,
egyes nemperes eljárások (pl. a cégeljárás, a csőd- és a felszámolási eljárás, a végelszámolási eljárás stb.).

A kérdező valóban nem írta, hogy konkrétan milyen közig. perrelkapcsolatban kérdezte.

oligaliga # 2018.08.08. 10:49

chava

Cöcöcö.

Ppt.

148. § [Ítélkezési szünet]
(1) Az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszaka (a továbbiakban: ítélkezési szünet). Az ítélkezési szünet időszakára tárgyalást kitűzni nem lehet.
(2) Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is az ítélkezési szünet idejére esik, a határidő az ítélkezési szünetet követő első napon jár le. A 146. § (5) és (6) bekezdésének rendelkezéseit ezekben az esetekben is alkalmazni kell.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha

  1. törvény valamely eljárásra vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő,
  2. a felek ezt közösen kérték, vagy
  3. törvény azt kizárja.

Megsúgom: a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő pont nem tartozik a kivételek közé.

chava # 2018.08.08. 09:41

Végzés elleni fellebbezés benyújtására sem. Kézhezvételtől számít.

chava # 2018.08.08. 09:40

A kereset benyújtására nyitva álló határidőt nem befolyásolja az ítélkezési szünet. Kézhezvételtől számít.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.08.07. 19:13

Mert szerinted az ítélkezési szünetnek milyen hatása van a határidőkre?

dancer # 2018.08.07. 17:43

Tisztelt Fórumozók!
Segítséget kérnék 2017-ben közigazgatási határozat felülvizsgálata ügyében indult perben. 2018.07.24-én vettem át egy végzést. Fellebbezésre a kézhezvételtől számított 15 napon belül van lehetőség a végzés szerint. Ítélkezési szünet miatt mikor jár le a határidőm: 07.24+15 nap vagy 08.20+15 nap?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.02.12. 18:22

???

Nem voltál te azelőtt BataG?

Ksatya # 2018.02.12. 15:35

OK., de akkor konkrét jogszabályhelyre hivatkozás nélkül tudom csak előadni kereset tartalmi elemként azt, hogy a közig. tevékenység - jelesül a határozat - miért jogsértő rám nézve, miben áll a jogsértés, vagy nem? Remélem, azt jól gondolom, hogy a jogi helyzet pontos körülírása a Kp. szerint helyettesítheti a jogszabályhely megjelölését?

ObudaFan # 2018.02.12. 15:11

Kp. 157. § [Átmeneti rendelkezések]
(1) Ezt a törvényt a 2018. január 1. napján vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

Ksatya # 2018.02.12. 14:26

Értem.
A konkrét jogszabálysértésre hivatkozás vonatkozásában van-e annak jelentősége, hogy az elsőfokú határozat még az elmúlt évben kelt? Vagyis, hogy - mivel akkor még a Ket. volt hatályban és a felülvizsgálat lehetőségét is a Ket. 109. § alapján jelölte meg a másodfokú (januári)határozat - jogalapként lehet-e a Ket. rendelkezésére hivatkozni (mert ha nem, akkor mire)?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.02.10. 22:29

Se.
Ahogy írod is: a Kp. szerint.

Immaculata # 2018.02.10. 19:22

Új

Ksatya # 2018.02.10. 18:46

Üdv!
Tavalyi közig. ügyben (hatósági ell.) 2018. novemberében elsőfokú határozat, majd decemberi (határidőben) fellebbezésre 2018. januárjában kelt a másodfokú határozat.
A II. fok a Ket. alapján bírálta el, a bíróság hatáskörét, illetékességét illetően a Kp-t,a bírósági felülvizsgálat lehetőségére a a Ket. 109. §-t és a Kp. 37-38. §-t, az azonnali jogvédelem lehetőségére a Kp. 50.§-tjelölte meg.
A keresetlevél benyújtásának módjáról és a tárgyalás tartási iránti kérelem lehetőségéről a Kp. alapján tájékoztatott.

A bírósági felülvizsgálat iránti keresetlevelet a régi, vagy az új pp. szerint kell benyújtani ebben az esetben?

Burn Out # 2017.12.07. 20:55

Te ismered az ügyed, tudod miről van szó. Iratok nélkül, illetve leírás alapján, erre a kérdésre így nem lehet válaszolni.

Lacifer # 2017.12.07. 20:42

Kedves Burn Out!
Tudnál segítséget adni, pontosan milyen módon van lehetőség jogszabálysértésre hivatkozni?

Annyiban megfelelt végül is a bírósági titkár eljárása az okirati bizonyításnak, hogy megvizsgált két (álláspontom szerint továbbra is egymást kizáró) dokumentumot, majd ezekből levonta a következtetést, hogy egyértelműen az egyikben foglaltak az érvényesek.

(Konkrétan egyébként arról volt szó, hogy egy korábbi dokumentumban szerepelt egy beérkezési határidő, majd egy későbbi dokumentumban egy feladási határidő
  • ugyanarra a dátumra. A beadvány a másodiknak eleget tett, azonban elutasították elkésettségre hivatkozva -- ennek a felülvizsgálati eljárásában találta azt a bírósági titkár, hogy -- szerinte -- egyértelmű, hogy a két dokumentumot egységesen szemlélve a határidő a beérkezésre kellett, hogy vonatkozzon,
a beadvány elkésett, ügy lezárva, fellebbezésnek helye nincs.)
Burn Out # 2017.12.07. 20:34

jogszabálysértésre kellene hivatkoznod inkább

Lacifer # 2017.12.07. 19:26

Kedves Fórumozók!
Közig. eljárásban a bírósági felülvizsgálati eljárás elutasító végzéssel zárult, amely ellen (a végzés tájékoztatása szerint) fellebbezésnek helye nincs.

Amennyiben eljárásrendi hibára gyanakszom, ezt ki lehet vizsgáltatni valamilyen módon?

Okirati bizonyítás volt előírva az eljárásra, de az eljáró bírósági titkár, úgy vélem, ettől eltért:
nem minden rendelkezésre álló dokumentumot vizsgált meg, illetve végső konklúziója az volt, hogy bár a hatóság kiadott két, egymást kizáró tartalmú iratot, „a kettőt együtt tekintve” megállapítható, hogy azok közül a rám nézve kedvezőtlenebb tartalmú a helyes...
ezzel a gondolatmenettel már alapvető logikai szinten sem tudok mit kezdeni, valaki tudna segíteni?

Köszönettel,
L.