Mások okulására alább leírom, mire jutottam:
- Az Innovációs és Technológiai Minisztériumból egy felsővezetőtől kaptam tájékoztatást a kérdésben. Azt a kérdést, hogy egy konkrét emberi tartózkodásra hivatalosan is alkalmatlan építményben folytatható-e üzleti kereskedelmi tevékenység, az illetékes jegyző jogosult eldönteni, ugyanis amikor a jegyző a kereskedelmi tevékenység bejelentését tudomásul veszi, ezzel a bejelentő kereskedelmi tevékenységi végzési jogát ismeri el. A nyilvántartásba vétel ellen fellebbezni nem lehet, de közigazgatási per indítható.
- Az OTÉK előírja, hogy ha egy épület rendeltetésszerű használatához ivóvízre van szükség (ami egy kereskedelmi egység esetében minimum vélelmezhető), akkor kiépített közmű esetén a vizet a telekre be kell kötni.
A konkrét esetemben továbbá:
- A zajrendelet alapján a lakóterület házai védendő objektumnak számítanak, emiatt a zajos munkagépek üzembe helyezése előtt a vállalkozónak kérelmet kellett volna beadnia, hogy a jegyző határozatban állapítsa meg a betartandó határértékeket. Ha a zaj a jogszabályban meghatározott határértéket meghaladja, intézkedési terv elkészíttetésére és elég komoly büntetésekre számíthat a szabálysértő.
- A jegyzőnek mint elsőfokú környezetvédelmi hatóságnak már a szálló por (vagyis a homokkupacok, mint diffúz légszennyező források) miatt már intézkednie kellett volna.
Az ügyek a megfelelő felügyeleti szerveknél illetve a bíróságon folytatódnak. A fenti információkat azért osztottam meg, hogy ha valakinek hasonló problémái adódnak, néhány támponttal segítsem.