ügyvezető,mint megbízás nélküli ügyvivő?

Ez a Gt 151.§(2) egészen 2006. július 1. óta hatályos.

Látom tanulsz:))
OFF
Lemész csütürtökön, vagy csak péntek reggel?
ON

Gt 151.§(2) bekezdés szerint, ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, a taggyűlést bármelyik tag összehívhatja. Legalább évente egyszer különben is kötelező lett volna taggyűlést tartani. A másik tag is tudott, ill. tudnia kellett arról, hogy a cég jogsértően működik, és a tőle elvárható gondosság tanusítása esetén több lehetősége is lett volna a jogsértő állapot megszüntetésének kezdeményezésére.

Saját maga nem tudta volna ezt összehívni, legfeljebb a cégbíróságtól kérhette volna. Azért elsősorban az ügyvezető felelős azért, ha a megbízása megszűnése utánra nem rendezi a cég vezetését, a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedése is őt sújthatja.

Szerintem ebben az esetben nem lehet szó megbízás nélküli ügyvitelről, bár könnyebb lenne az esetet értékelni, ha egy kicsit részletesebben ismertetted volna. Az eléggé nyilvánvalónak látszik, hogy jogszabálysdértő már az a kialakult helyzet maga, hogy - ha jól értelmezem - legalább két éve nincs a cégnek ügyvezetője. Milyen alapon szűnt meg? Ezt nem írtad.
Mindenesetre, ha a cég létezik, valakinek a képviseletét is el kell látnia.
Abban, hogy ez az állapot kialakult a másik tag is sáros, mert ebben az esetben neki magának 30 napon belül taggyűlést kellett volna összehívnia. Saját mulasztására pedig jogot nem alapíthat.

Értem, köszönöm.

Nem, a helyénvalóság nem akkor áll fenn, ha helybenhagyja az, akinek a javára eljárt az illető, hanem akkor, ha annak feltehető akarata és érdekei szerint járt el. Ez pedig objektív kategória, és a cégre magára vonatkozik.

Persze a cég nem a 2 két tag összessége, inkább arra gondoltam, hogy mivel a beavatkozás helyénvalósága akkor áll fenn, ha az "ügy ura" (ez esetben a Kft.) jóváhagyja, ez a jóváhagyás a másik tag nélkül is megadottnak tekinthető (az ellene indított birtokvédelmi eljárás esetén )?

A cég nem a két tag összessége, hanem önálló jogalany - pl. önálló hitelezőkkel. A helyénvalóság szempontjából azt kellene vizsgálni, hogy a cég szempontjából hasznos volt-e a tevékenység.

Egyébként a per szempontjából - az áttanulmányozottak alapján - én is úgy gondolom, hogy hiába támadja ezt a kérdést a másik tag. Az eddigi eljárásokban is a Cégnyt. adatait alapul véve tekintették fennállónak eljárási jogosultságát. Csak azon merengtem, hogy ráillik-e egyáltalán a megb. nélk. üv. erre a helyzetre.

Köszönöm a gyors választ, ugyanakkor megosztanám aggályomat.

(Igazság szerint nem nagyon tudok többet az ügyről, csak a véleménymet kérték, és hát nem vagyok a céges ügyek szakértője...)

Megnéztem a vonatkozó jsz.helyeket és BH-kat, de egyet sem találtam, ahol felmerült volna az ügyvezető esetében a megb. nélk. üv. szabályainak értelmezése. (Pedig nem ritka, hogy az pl. ügyvezető megbízásának meghosszabbítását nem jelentik be akár évekig sem a CB-hoz. Persze, ahol a tagok között vagy a cég és szerződéses partnerei között nincs vita, ezt nem támadják meg,és mindenkinek az az érdeke, hogy minél hamarabb rendezzék amint észlelik a hibát-gondolom) Érzésem szerint a megb.nélk.üv. fogalmához tartozó "idegen ügyben" és "más érdekében való eljárás" kritériuma, a "helyénvalóság" megítélése ez esetben elég nehezen értelmezhető. Lehet, hogy tapasztalatlanságom vagy a szakértelem hiánya miatt nem érzem jól, de számomra úgy tűnik, hogy akkor lenne inkább alkalmazható, ha harmadik személlyel szemben, a Kft. - ideértem a másik tagot, mint a taggyűléshez elengedhetetlen résztvevőt is -érdekében indította volna az eljárást, mert így tulajdonképpen "önmaga" érdekében és ellen járt el (hiszen a Kft. mindkét tagból áll).
Vagy rosszul közelítem meg?(Nem kizárt... :)

Igen, ez szerintem lehet megbízás nélküli ügyvitel.
Ugyanakkor - ha nem sikerül a taggyűlést megtartani addig - másodfokon is hiába hivatkozik szerintem a másik tag a képviseleti jogosultságot, mert a perbíróság csak a cégjegyzék adatait fogja vizsgálni szerintem. Jó lett volna korábban összehívatni a cégbírósággal a taggyűlést, és akkor már tisztázódott volna a helyzet.

Kérdés: Kft. tagja és egyben ügyvezetője eljárása esetén hivatkozhatok-e a megbízás nélküli ügyvitel szabályaira? Eljárásakor ügyvezetői megbizatása már nem állt fenn, DE! a cégnyilvántartásban a mai napig ő az ügyvezető. (Kb. 2 éve birtokvédelmi elj. indított a másik tag ellen - meg is kapta, elsőfokon nyert, aki most másodfokon is támadja az eljárás megindításának jogosultságát > taggyűlés tán majd most lesz)