ingatlanszerzési illeték

Üdvözlöm,
Tavaly júniusban férjem vásárolt 50/200-ad részben egy lakott házrészt (árverés útján); 2,8 M ft forgalmi értéken.
Férjem 1980ban született, első lakástulajdon.
Most kaptuk meg az illetékfizetési levelet, melyben 112 ezer ft-ot kell befizetnünk.
Tényleg ennyi? Nincs semmi kedvezmény? első lakás megszerzése, csak házrész, ráadásul lakott.
Előre is köszönöm válaszukat.

Szerintem azért, mert redundáns volt, ráadásul indokolatlanul lehatárolta az ajándéknak tekintendő érték arányát.

Megtudná valaki mondani hogy az Itv. 23/C. § hatályon kívül helyezésére miért került sor?

Miféle büntetésről beszélsz? Vettél egy telket, ami után még nem fizettél illetéket. Most majd megfizeted, ennyi.

Köszönöm a válaszokat. Igen, azzal tisztában voltam, az is volt a szándék. Csakhogy a történtek fényében nekem nem volt 4 éven beépíteni mert 2 év után eladtam. Ha eladtam, többé már nincs jogköröm építkezni, sem kötelezni az új tulajdonost arra, hogy ö építkezzen. Ha a vevő aki építkezési szándékkal megvásárolta a telket és a tulajdonszerzés idejétől kapott 4 év haladékot, hogy építkezését befejezze, akkor milyen alapon vagyok büntethető Ennyi? nincs semmi lehetőségem? H. Dalma

"Vettem egy telket 2010-ben, amire az illetéket kiszabták, de 4 évre felfüggesztették."
Az illetéket automatikusan nem függesztik föl, ahhoz te is kellettél. Tehát tisztában kellett lenned azzal, hogy 4 éven belül lakóházat kell létesíteni a telken. Sajnos fizetned kell, attól függetlenül, hogy átvertek.

„gy az sem, hogy az adásvételi szerződésből kimaradt a beépítési kötelezettség átvállaltatása.”
Az sem segített volna.

„a régi föld tv. szerint ”
A földtörvényeknek ehhez semmi köze.

Tisztelt ügyvéd Úr! Pár szóban ha tudna segíteni, nagyon megköszönném. Vettem egy telket 2010-ben, amire az illetéket kiszabták, de 4 évre felfüggesztették. Majd az építési vállalkozó akivel a házat építtettük volna, lelépett a pénzünkkel (feljelentettük, de hajléktalanként van nyilvántartva), így a telket 2012-ben el kellet adnunk(féláron sikerült). A NAV most követeli az illeték összegét, azon felül a késedelmi kamatot is. Utólag okos az ember, fel sem merült bennem ez a következmény, így az sem, hogy az adásvételi szerződésből kimaradt a beépítési kötelezettség átvállaltatása. Mint utánaolvastam, a régi föld tv. szerint az építési telket beépítési kötelezettséggel együtt kell eladni és a vevőnek ezen kötelezettségét, annak határidejét az adásvételi sz.-ben rögzíteni kell. Ez elmaradt, sőt az adásvételi sz.-ben tehermentes ingatlanként van feltüntetve. Nekem ezt tudnom kellett volna? Van valami alapom arra, hogy az illeték csak a birtoklásom idejére korlátozódjon? Vagy ki kell fizetnem késedelmi pótlékkal együtt, annak ellenére, hogy az új vevőnek ugyanerre a telekre 2016-ig van ideje beépítkezni? Köszönöm előre is válaszát. H. Dalma

Aligha lehet egyszerre igénybe venni a cserepótló vétel kedvezményét és az új építésű lakás kedvezményét.

„Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. ”

Tisztelt Fórumozók!
Másnak bizonyára egyértelmű helyzetben kérem segítségeteket.
Lakásvásárlás előtt állunk, melyhez el is adunk majd egyet. Az illeték mértékét azonban különböző kalkulátorok különbözőképpen számolják, illetve ahogy "kézzel" kiszámolom, az is más értéket ad, szóval össze vagyok már zavarodva.
Az eladásra várót 11 millió Ft-tal számolom, amit venni szeretnénk 30 millió (egész pontosan 29,8) és új építésű. Én úgy okoskodtam, hogy ha arra 15 millióig illetékmentesség van, illetve összevezetjük a majd eladott 11 milliós értékével, akkor nagyságrendileg 4 millió Ft után kell illetéket fizetnünk. Az egyik kalkulátor 20e, míg a másik 760e Ft-ot adott eredményül. Nekem 80e jött ki.
Nem mindegy...
Tudtok ebben segíteni, kinél van az igazság? :)
Előre is nagyon köszönöm!

Kedves Ügyvéd Úr!

Először is nagyon köszönöm a kedvességet és a segítőkészséget.

Egyébként "szigorúan" belterületről van szó: aszfalt út, mint említettem, teljes közművesítés, közvilágítás, a szomszádban családi házak, állandó lakosok, és épülő 4 lakásos társasház. Ezért is érthetetlen.

Mindenesetre köszönöm.

Valószínúleg olyan övezetben adtak ki engedélyt lakás építésére ahol nem lehetett volna. Ezért minősítették utólag nyaralónak. Szerintem kizárt a visszaminősítés.
"Gondolom, a családi ház és a lakás között illeték-kedvezmény ügyében nem tesz különbséget a tv."
Így van.

Köszönöm a gyors választ, akármennyire is rossz hír.

Egyébként az a fura helyzet állt elő, hogy a hétvégi ház(fél) annak idején - állítólag - családi (iker)házra kapott építési engedélyt, de időközben valami történt (egyébként minden - műszaki vonakozású - jel arra utal, hogy valóban családi háznak épült: ősszközmű, szigetelések, nyílászárók, stb.), ami által visszaminősítették. Eddig ez senkit nem érdekelt, mert nyaralónak használták.

Ha időközben sikerül eloszlatni a homályt a tulajdoni lapról (elvégre valahol meg kell lennie a korabeli építési engedélynek), elképzelhető, hogy a hivatali papírtologatásokat követő családi házzá való visszaminősítést figyelembe veszi derék adóhivatalunk az illetékekkel kapcsolatban, vagy teljes tévedésben vagyok? :)

(Gondolom, a családi ház és a lakás között illeték-kedvezmény ügyében nem tesz különbséget a tv.)

Köszönöm előre is.

"A jogalkotó is hasonlóképpen "gondolkodik", vagy hiába az egységes 4%, az összevezetés tekintetében különbséget tesz ingatlan és ingatlan között?"
Igen. Az egy éven belüli ingatlan eladás és vásárlás esetén csak lakások (eladása/vásárlása esetén jár kedvezmény.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kacifántos ügyben kérném a segítséget:

Kedvesem tavaly októberben gazdasági épületet vásárolt aprócska földdel (mostanában várható a tulajdonjog bejegyzés hatóságok általi elfogadása), a múlt héten pedig egy hétvégi házat. A hétvégi házas adásvételi szerződésbe külön jelezte, hogy a teljes vételárat bp-i ingatlana eladásából óhajtja fedezni.

Miután bizonyos értékhatárig a vagyonszerzési illeték minden ingatlan esetében egységesen 4%, logikusnak tűnik számunkra, hogy a lakás (2007 óta a tulajdona) eladásából befolyó összeg és az egyéb ingatlanok vásárlására fordított összegek egy éven belül összevezethetők, azaz az általa fizetendő vagyonszerzési illeték alapja a lakás árával csökken.

Kérdésem:

A jogalkotó is hasonlóképpen "gondolkodik", vagy hiába az egységes 4%, az összevezetés tekintetében különbséget tesz ingatlan és ingatlan között?

Előre is köszönöm a segítséget.

Tisztelt Hölgyem/Uram!
1/1 tulajdonos vagyok egy ingatlanban, aminél váláskor lemondva a különvagyonomról, fele-fele megosztást fogadtam el, tekintettel a közel két évtized elteltére.
Most eladom az ingatlant mint 1/1 tulajdonos. Mi módon tudom úgy átadni volt házastársamnak a fele összeget, hogy ez nekem is és neki is illetékmentes legyen, mikor ezen összeggel én is meg ő is ingatlant vásárol 1 éven belül?

Akkor lesz a különbözet az illeték alapja, ha nem telik el több, mint egy év a két adásvétel között.

Köszönöm!
A kérdés akkor így alakul: mi az illeték alapja?

A két lakás árkülönbözete (mert a kisebb összeg után már fizettek illetéket), vagy a teljes vételár (mert a feleségem egyáltalán nem fizett ezért illetéket)?

Persze.

Tisztelt Olvasók!

A következő illetékkel kapcsolatos kérdésem volna:

Anyósom 2003-ban vásárolt egy lakást, ami után ki is fizette a visszterhes vagyonszerzési illetéket.
Ezt az ingatlant 2012-ben a feleségem részére ajándékozta (holtig tartó hasznélvezet alapítása mellett) X millió Ft értékben.
A jogügyletet követően, a hatályos szabályok szerint egyenes ágú leszármazottra tekintettel nem kellett illetéket fizetni.

Ezt az ingatlant jelenleg értékesíteni szertnénk és felmerült, hogy ha ezt követően a feleségem nevére 2015-ben vásárolunk egy X+Y Ft összegű (drágább)lakást az anyósom ismételt hasznéálvezet alapítása melett, akkor kell-e vagyonszerzési illetéket fizetni?

Köszönöm, ha valaki tud választ adni!

üdv: Z.

"A" (Az egész lakástulajdon értéke meghaladja a 15 millió forintot. Tehát ilyenkor nem jár kedvezmény.)

Tisztelt fórumozók!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy válás során úgy egyeztünk meg, hogy a közös lakásunkban lévő 50%-os részemet a férjemre írattam, cserébe enyém lett a közös pénz és még fizetett valamennyi összeget. Ha most vásárolok lakást, illetékfizetésnél ezt az 50%-ot levonják-e, vagy a teljes összeg után kell illetéket fizetnem? Köszönettel.

Tisztelt jogi fórum, és olvasói

Az alábbi passzust segitsenek nekem értelmezni :

„"Fiatal első lakásszerző illetékkedvezménye
Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első
lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték
50%-ig terjedő, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja
meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a
szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg”"

Konkrétan : egy 28 éves fiatal 35% tulajdonrészt szerez egy 20,5 millióért vásárolt házban.

Neki Mennyi az illeték:
A : 4% a teljes tulajdonrészére
B : 2% a teljes tulajdonrészére
c : valami más-..

Előre is köszönöm!
András

Tisztelt Jogi Fórum!

Hogyan alakul az ingatlanszerzési illeték vagy az ingatlaneladás utáni Szja következő esetben:

Több mint 5 éve fennálló egyharmados lakástulajdon (3M) mellé megvásárolok rokonomtól egy második harmadot (3M), majd ugyanebben az évben eladom ezt a kétharmadot (6 M) és vásárolok egy 6M értékű tulajdonrészt egy új ingatlanban.

Köszönöm

Lehet. (Földhivatali eljárási díjat mindenképpen, és vagy ügyvédi vagy közjegyzői munkadíjat is. Személyi jövedelemadót meg esetleg.)