Kedves Bubó!
Nagyon köszönöm a rám fordított energiád!
A helyzet a következö: a bérbeadott ingatlan közös szerzemény, de csak a férjemnek váltottunk ki adószámot és csak az ö bevallásában szerepeltetjük. Ez havi 200 000.- mínusz a 25 % forrásadó. Az általad említett eü.járulék miatt az Oep-hez vagy apeh-hez kell bejelentkezni?Remélem Oep... Megoldást jelentene-e ha gyorsan elhelyezkednénk (ismerösök cégénél) és inkább fizetnénk az összes közterhet, ami ezzel jár. Elég-e ha egyikünk helyezkedne el, akkor a másik már jogosult?
A kötelezö bejelentkezés elmulasztása miatt most meg fognak birságolni??? Tudom, hogy a jogszabályok nem ismerete nem mentesít, de így minden embernek fújnia kellene az adó, és mindenféle jogszabályokat és önkorm, rendörségi, stb törvényeket, hiszen minden embernek van valamiféle ügye. Ezt jól példázza ez a forum is.
ingatlan bérbeadás
Az általad elmondottak alapján nektek nem jár ingyenesen az egész-ségügyi ellátás!
Az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) bekezdése alapján (1998. jan. 1-óta) - miután az egészségbiztosítási szolgáltatások nem járnak állampolgári jogon! - a bérbeadással foglalkozó magánszemélyeknek (is) be kellett jelentkez-niük az apeh-nél, mint a 11 %-os mértékű egészségbiztosítási járulék fize-tésére kötelezetteknek. Figyelem, ez nem tévesztendő össze az egészség-ügyi hozzájárulással (eho), mert azt nem kell fizetnetek!
Tehát az egészségbiztosítási járulék (melynek mértéke a mindenkori mini-málbér 11 %-a) fizetése kötelező, és visszamenőleg is meg kell fizetni a jelzett időn belül arra az időszakra, amikor nem voltatok biztosítottak (vagy biztosított eltartott hozzátartozója).
A taj-kártya birtoklása csak a regisztrációt jelenti, nem pedig azt, hogy a biztosítást eredményező jogviszony, vagy a törvény erejénél fogva (mint pl. az iskoláskorúak, nyugdíjasok, stb.) ténylegesen is jogosult volnál az ingyenes ellátásra.
A valóságban a biztosítás hiánya, az ingyenes ellátásra való jogosultság ez idáig csak azért nem derült ki, mert nem volt megbízható, naprakész, országos nyilvántartása az apeh-nek a biztosítottakról. Ez a probléma azonban várhatóan még az első félévben megoldódik, és azt követően az esetleges eü. ellátás számláját nem az tb, hanem a biztosítással nem rendelkező személy fizeti meg. Nem beszélve a kötelező bejelentkezés elmulasztásából fakadó mulasztási bírságról!
Mi a teendő? Tisztázni kell, hogy ki az, aki nem rendelkezik a minimálbér 30 %-ának megfelelő jövedelemmel, és ki az eltartó. A bérbe adott ingatlan a férjed külön tulajdona? Mert ha nem, akkor a jövedelmet meg kell oszta-notok egymás közt (szja tv.), és akkor te sem vagy eltartott, az egészség-biztosítási járulékra mindkettőtöknek be kell jelentkezni.
Üdv.
Kedves zituci!
Rossz hírem van: nem jól tudtad! Majd összeszedem a gondolataimat és részletesen tájékoztatlak.
Üdv.
Kedves Mindenttudok!
Férjemmel évek óta állás nélkül vagyunk, jövedelmünk csak elkülönülten adózó van: ingatlaneladásból származó, valamint a férjem - adószámmal rendelkezö magánszemély -ingatlant ad bérbe. Ebböl élünk.Mivel ezeket a bevételeket nem terheli egészségügyi járulék, kérdésem, hogy kell-e ( kellett volna-e) valamilyen járulékot fizetnünk. Jár-e az ingyenes egészségügyi ellátás? ( állampolgári jogon..?) Taj kártyánk van, de nem tudom így érvényes-e? Büntethet-e az apeh,esetleg évekre visszamenöleg mivel a tudatlanság nem mentség...
Remélem jól tudom, hogy nincsen ilyen kötelezettségünk.
Köszönettel
Kedves Rexor és Bubó!
Köszönet a kimerítő válaszért.
vilu
Kedves vilu!
Mindaz igaz, amit Rexor írt, de én még kiegészíteném a tájékoztatást egy igen lényeges információval:
Továbbra is az eddigiek szerint, havi díjfizetés esetén is, a bérlő cég minden alkalommal a kifizetett bérleti díj 25 %-át köteles levonni (és befizetni az Apeh-nek), tehát csak a bérleti díj 75 %-át kapod kézhez!
A választási lehetőséged majd az adóbevalláskor nyílik meg, amikor a teljes bérleti díj összegét az összevonás alá eső jövedelmek között vallod be, tényleges költséget is elszámolhatsz, vagy 10 % költségátalánnyal számolsz, majd a jövedelem után - 1,5 mFt-ig - 18 %-os kulccsal adózol.
Sajnos, az előre levont adó így jóval több, mint a végül ténylegesen fizetendő összeg. Pl. ha 1,2 mFt az éves bevétel, 1,08 mFt a jövedelem, 194,4 eFt az adó, az előre levont adó pedig 300 eFt. A különbözet: 105,6 eFt, csak az adóbevallás benyújtása után, 2006, márciusában kapható vissza.
Üdv.
Igen van olyan lehetőség, hogy az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet az összevont adólalap részeként számolják és fizessék meg utána az adót. Ebben az esetben viszont ettől 4 évig nem lehet eltérni (tehát ha esetleg más jövedelem is lenne és magasabb adókulcs alá kerülne, akkor sem térhet vissza a 25%-os adózásra.)
Adószámmal rendelkező magánszemély cégnek adja bérbe a lakását. 2002 óta erre 20% adót fizet külön adózó jövedelemként. 2004-ben már csak ez a jövedelme volt, valószínűleg az idén is csak ez lesz. Így is a 25%-ot kell fizetnie, vagy át lehet térni az adótábla szerinti 18%-ra (az összeg nem éri el az évi 1,5 milliót). Év végén hallottam ilyen lehetőségről, de lehet, hogy már késő. Tud valaki erről valamit?
