ingatlan bérbeadás

De akkor nem értem, hogy amit eredetileg aláírtatok, abban milyen összeg szerepelt, hogyan lett ez utólag megváltoztatva...

Megjegyzem, öt hónapra a 145 ezer forint kissé kevésnek túnik, havi 29 ezer a bérleti díj + rezsi?

A fénymásolat nem bizonyíték, csak az eredeti.

Köszönöm a tartalmas választ, de mi elolvastuk!Ahogy le is írtam máshol lett lefénymásolva ahol bárki bármit ráírhatott arra a papírra!

Nem kellene olyan papírt aláírni, amit nem olvastatok el.

Üdvözlet!

Olyan kérdésem lenne, hogy mi a teendő akkor, ha párommal albérletben laktunk 5 hónapot, szerződés nem lett kötve és rossz anyagi helyzetek miatt nem tudtunk fizetni a tulajnak, aki erre úgy reagált, hogy egyik nap odaállított egy szolgálaton kívüli polgárőrrel és annak férjével, hogy költöznünk kell, mert nem fizettünk. Abban maradtunk akkor, hogy két napon belül kiköltözünk ha nem bírjuk kifizetni a tartozásunkat, ami 145000 Ft lett albérlettel és rezsivel együtt. Mivel ez számunkra teljesíthetetlen volt másnap kiköltöztünk. Akkor a tulaj és a már említett két "tanú" olyan kézzel írott szerződést készítettek, hogy az elmaradást eddig és eddig kifizetjük vagy jogi útra terelik az ügyet. Ebben a szerződésben az állt, hogy a rezsi az órák állása szerint lesz kiszámolva, ami számomra nem tiszta, ugyanis pár nappal az esemény elött érkezett egy fizetési felszólítás az egyik szolgáltatótól, aki felé nekünk nem volt tartozásunk, tehát az a tulajt terheli. A kiköltözés napján írt szerződést a tulaj elvitte másik lakhelyére fénymásolni, miután a párom, én a tulaj és a két tanú is aláírta és ráírtuk a személyi számunkat! Később a szerződést megnéztem amin az állt, hogy az összes elmaradásunk 270000 Ft! Tehát a kérdésem az lenne, hogy hogyan lehetne ezt a dolgot megoldani, hogy az általunk is tartozásnak vélt összeget egy közösen megegyezett időre kifizetnénk, és nem azt amit a tulaj és segítői meghatároztak, mert nem szeretném se azt, hogy a tulajnak rosszabb legyen az anyagi helyzete a mi tartozásunk miatt, se azt, hogy mi fizessük ki neki az elmaradásait, ugyanis sem módunkban, sem szándékunkban nem áll az összeg majd dupláját kifizetni!

A választ előre is köszönöm

A bérbeadás mindenképpen vállalkozási tevékenységet jelent. A közös költségbe nem lehet beleépíteni, max. azzal együtt szedni - mint ahogy írtad is: emelt kktg-et fizet.

Ha a bérbevevő magánszemély, akkor a th. saját maga után vallja- és fizeti be a forrásadót.

Köszönöm.

Mi van abban az esetben, ha a bérlemények kiadásának összege, nem külön bevételi forrásként, hanem a közös költségbe van beépítve? Azaz, csak tulajdonostárs használhatja, és megemelt közös költséggel fizet érte.

Üdv.Anna

Járulékot nem kell, "csak" 25% forrásadót.

Üdv Mindenkinek!

Kérdésem a társasházzal kapcsolatos bérbeadás. Abban az esetben, ha a társasház tárolóhelyiségeit( tárolásra), és van egy gondnoki helyiségét, amelyet irodának, rendelőnek kiadhatnánk, milyen járulékokat kell ezek után fizetni.

Várom válaszotokat.
Üdv. Anna

Köszönöm a válaszokat!

magánszemélynél csak akkor keletkezik adóköteles jövedelem, ha annak a pénzügyi teljesítése is megtörtént.

Ennek értelmében ha nem fizet a bérlő, nincs mi után adózni.

Adómegállapítási, bevallási és fizetési kötelezettség csupán a ténylegesen megszerzett jövedelem után áll fenn. Viszont az az elévülési időn belül (5+1 év) fennmarad.

Érdeklődni szeretnék: kell-e fizetnem adót, ha nem fizetett az albérlőm és tetemes tartozása van? Visszamenőleges-e az adófizetési kötelezettség a lakás bérbeadása után vagy csak a tárgyévre vonatkozik?

Nagyon-nagyon köszönöm!
st

A magánszemély bérbeadó bármely évben szabadon eldöntheti, hogy mely módszer szerint adózik. A 4 éves változtatási tilalom az egyéni vállalkozóra vonatkozik.

Tekintve az éves jövedelmet, idén mindenképpen a 25%-os forrásadó lenne a legjobb.
De jövöre megemelik a 18%-os kulcs sávhatárát, abba már bele fog férni a nyugdíj és a bérbeadás jövedelme is.

Kedves, Tisztelt Nandy!
Édesapám nyugdíjas, közel 150e Ft nyugdíjjal. Aug. közepétől bérbe adja a lakását havi 50e+rezsiért. Mennénk az APEH-be ez ügyben intézkedni, választani kéne a kétféle adózási lehetőség közül, mert állítólag négy évig nem változtathat rajta. Melyik módszer számunkra a kedvezőbb, illetve melyik módszer választása esetén kéne kevesebbet adózni?
Ezekkel az összegekkel éppen túllépi az évi 2 milliót. Ebben az esetben ha a 25%-os verzió mellett döntünk, akkor az azt jelenti, hogy az 50+rezsiből kell 25%-ot befizetni? Nem teljesen világos nekem ez az egész.
Köszönöm a választ előre is.
st

Köszönöm a gyors választ!!!!! :-)

A kapott bevételt (azaz a két évi bérleti díjat) le kell adózni még idén.
Ha az éves jövedelem együttesen nem haladja meg az 1.900.000 forintot, akkor érdemesebb összevont jövedelemként adózni utána, mert csak 18% szja-t kell fizetni.

A befizetést az APEH Személyi Jövedelemadó számlára kell befizetni, melynek száma: 10032000-06056353

Lakást adunk ki idén augusztus közepétől. Két év határozott idő a bérlet időtartama (magánszemélytől magánszemélynek), a bérleti díjat két évre előre kp-ben kifizették a bérlők. Most lesz az adóelőleg befizetése, kérdésem az lenne, mennyit kell ilyen címen az APEH-nek befizetnem. Mivel nincs más jövedelmem, a 25%-os adózást választom. A két évre szóló bérleti díj összege kevesebb, mint egymillió forint.

Köszönet előre is a válaszért,
K.

SZóval ez úgy múködik, hogy a lakbér után vagy befizeted a most már 25%-os adót (és nem lehet levonni költséget), vagy választahatod azt is, hogy az összevont adóalapod részeként adózod le. Ha nincs más bevételed (és a lakbér mértékétől függően), akkor célszerű ezt választani, de ettől 4 egymást követő adóévig nem lehet eltérni.

Hát, nekem nem így mondta a hölgy, szerinte, mivel én nem vagyok cég, nem tudok költségeket leírni..
De simán lehet, hogy nem tudja jól, nem tűnt valami magabiztosnak..

Bejelenteni bejelented, de a költségeket le lehet vonni.

A jövedelem után fizetsz csak adót, ahogy a neve is mutatja...

Kedves Hozzáértők!

A következő kérdéssel fordulnék hozzátok.
Magánszemélyként ingatlant szeretnék bérbeadni másik magánszemélynek, és eddig a következőt tudtam meg (apeh infovonal). Kötelességem bejelenteni a teljes lakbért (rezsiköltséggel együtt!), majd ezután, ha nincs más jövedelmem, kb. 20 % szja-t fizetni. Ezt egyáltalán nem tartom ésszerűnek, ugyanis a rezsiköltség nem az én jövedelmem, akkor miért kell utána adót fizetni? Illetve még egy kérdés, egy lengyel barátnőm szerint, Lengyelországban létezik egy kiskapu, és megoldható, hogy a bérbeadó csak 7 %! adót fizessen a kiadott ingatlan után (egyébként ott is 22 %). Magyarországon nem tudtok ilyen lehetőségről?
Előre is köszönök minden hozzászólást!

Porcicu

Kedves Bubó!
Nagyon szépen köszönöm, kimerítö és érthetö valaszod.
Rohanok könyvelöhöz..
Üdvözlettel

Az egyik gond az, hogy az szja tv. 4. § szerint a házassági vagyonközös-ségbe tartozó ingatlanok bérbeadásából származó jövedelem után a há-zasfeleket (hacsak az egyikőjük nem egyéni vállalkozó) fele-fele arányban terheli adókötelezettség. Tehát mindketten havi 100-100 eFt bevétellel számolhattok, 25-25 eFt az adó, így egyikőtök sem eltartott, mert a határ most havi 17100 Ft.

Ha a bérbeadás a férjed nevén történik, akkor az év végén, a bevalláskor, meg kell osztani a bevételt és a jövedelmet is, ehelyett szerencsésebb, ha te is kiváltod az adószámot, és a fele bevételt te számlázod.
Az adózásról még annyit, hogy gondolom, az összevonás alá eső jövedel-mek szerint adóztok a bérbeadás után is, ez évtől mindenképpen előnyö-sebb (2x1,5 mFt-ig 18 % az adókulcs), és az adókedvezmények is igénybe vehetők.

Az U 041011 számú Bejelenkezési lapot (a 11 %-os mértékű egészségbizto-sítási járulék fizetésre kötelezettek részére) az apeh-hez kell benyújtani 2 példányban, mindkettőtöknek, egyúttal be kell fizetni az elmulasztott járu-lékot, amit nektek kell kiszámítani. Ha nem az ellenőrzés tárja fel a mulasz-tást, hanem így utólag, önként bejelentkeztek, nincs mulasztási bírság, csak késedelmi pótlék, amit majd utólag az apeh kiszámol, és megküldi részetek-re. Egyébként a járulék havi összege most 6270 Ft.

Ha egyikőtök elhelyezkedik, akkor ő már biztosítottnak minősül, az U041021 számú Adatmódosító lapon kell kijelentkeznie, és azután a munkáltató fizeti a járulékokat. Ismerőshöz bejelentkezve, teljes járulékot kifizetve sokkal többe kerül a dolog, mert a minimálbér után is közel 30 eFt a fizetni való, igaz ezért a minimum téppénz is jár, nemcsak a természetbeni egészségügyi szolgáltatások, valamint a szolgálati idő is szaporodik a nyugdíjhoz. A má-siknak ebben az esetben is változatlan marad a helyzete, mert az ilyen mér-tékű bérbeadás-jövedelemmel rendelkező nem eltartott!

Remélem, érthető voltam, ha nem, kérdezz bátran. Üdv.