Tisztelt Fórum!
Kérdésem a következő lenne:
Amennyiben egy Bt.-ben egy főállással is rendelkező beltag, és egy jelenleg munkanélküli kültag van, de mindkét tag rendelkezik aláírási (ügyvezetői) joggal, viszont a Bt. jelenleg nem folytat semmilyen tevékenységet (tehát a kültag nem élhet aláírási, ügyvezetői jogaival sem), akkor, tekintettel, hogy már nincs máshol munkaviszonyban, kötelező-e mégis a kültag után a járulékok megfizetése? Ha igen, akkor milyen mértékben? Ki lehet-e a járulékok megfizetését kerülni utána valahogy? Lehet-e csak azokra a hónapokra fizetni a kültag után a járulékokat, amikor a Bt. valóban folytat tevékenységet, azaz, amikor a kültag élhet aláírási jogaival? És egy más megközelítés: Lehet-e a kültagnak valamilyen jogcímen élni aláírási jogaival oly módon, hogy azt ne ügyvezetői jognak nevezzük?
Előre is köszönöm a segítséget.
BT beltag járulék fizetés
Tisztelt Fórum!
Kérdésem a következő lenne:
Amennyiben egy Bt.-ben egy főállással is rendelkező beltag, és egy jelenleg munkanélküli kültag van, de mindkét tag rendelkezik aláírási (ügyvezetői) joggal, viszont a Bt. jelenleg nem folytat semmilyen tevékenységet (tehát a kültag nem élhet aláírási, ügyvezetői jogaival sem), akkor, tekintettel, hogy már nincs máshol munkaviszonyban, kötelező-e mégis a kültag után a járulékok megfizetése? Ha igen, akkor milyen mértékben? Ki lehet-e a járulékok megfizetését kerülni utána valahogy? Lehet-e csak azokra a hónapokra fizetni a kültag után a járulékokat, amikor a Bt. valóban folytat tevékenységet, azaz, amikor a kültag élhet aláírási jogaival? És egy más megközelítés: Lehet-e a kültagnak valamilyen jogcímen élni aláírási jogaival oly módon, hogy azt ne ügyvezetői jognak nevezzük?
Előre is köszönöm a segítséget.
Tisztelt Jogászok!
Egy pályázat során létre kell hozni a cégnek ahol dolgozom egy irodát, ahova fel kell vennünk egy irodavezetőt 40 órás munkaviszonyban (pályázati kiírás szerint). A pozícióra ki választott jelöltünk egy bt. beltagja egyben ügyvezetője is. Emellett ő háziorvosi tevékenységet is folytat. Az lenne a kérdésem, hogy alkalmazhatjuk-e a kiválasztott embert?
Válaszukat előre is köszönöm.
„kürbis
Tisztelt Jogászok!
2001-2005-ig volt egy betéti társaságom, ahol beltagként üzletvezető voltam.
Oktatással foglalkoztam, járulékot is fizettem, mivel nyelviskolákkal megbízási szerződésem volt. Jelenlegi munkahelyemen ezt a négy évet nem számítják munkaviszonynak.
A bt szerződésében szerepel, hogy a társaság tagjai a társaság tevékenységében személyesen is közreműködhetnek.
Annak ellenére, hogy járulékot fizettem valóban nem számít ez a négy év munkaviszonynak?
Köszönet Bizsutól”
Milyen szempontból nem számítják munkaviszonynak? Közalkalmazotti, kormánytisztviselői besorolás, jubjutalom, egészségbiztosítási ellátás….
Mivel indokolják?
Az 1997. évi LXXX. törvény 4. § értelmében:
4. § E törvény alkalmazásában:
- Társas vállalkozó:
1. a betéti társaság bel- és kültagja, ….. ha a társaság … tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).
Ezen jogviszony tehát főszabály szerint nem munkaviszony, hanem tagsági jogviszony.
Amennyiben erre való hivatkozással nem ismerik el a tagi jogviszonyt munkaviszonynak úgy az jogszerű.
A fenti idő természetesen nyugdíj szempontjából szolgálati időnek, egészségbiztosítási ellátás szempontjából biztosítási időnek minősül.
Egyebekben -a hiányos tényállás miatt- kérdésére érdemi válasz nem adható.
Tisztelt Jogászok!
2001-2005-ig volt egy betéti társaságom, ahol beltagként üzletvezető voltam.
Oktatással foglalkoztam, járulékot is fizettem, mivel nyelviskolákkal megbízási szerződésem volt. Jelenlegi munkahelyemen ezt a négy évet nem számítják munkaviszonynak.
A bt szerződésében szerepel, hogy a társaság tagjai a társaság tevékenységében személyesen is közreműködhetnek.
Annak ellenére, hogy járulékot fizettem valóban nem számít ez a négy év munkaviszonynak?
Köszönet Bizsutól
Tisztelt Fórumozók!
Új tagként üdvözlök mindenkit és elnézést előre is, ha "vétkezem" valamiben.
Kérdésem a következő:
Nyugdíjasként dolgozom (havonta minimális óraszámot) régi cégemnél.Ettől függetlenül van egy Bt-m amiben beltag vagyok (feleségem a kültag és ő alkalmanként dolgozik a Bt-ben)
Kell-e nekem (és mennyit) a Bt-ben egészségügyi hozzájárulást, járulékot fizetnem?
Köszönettel várom válaszotokat!
Bt. esetében a legcélszerűbb pedig az lenne, ha minél hamarabb elindítotok egy végelszámolást. Ami már tartozás, az az is marad, de legalább ne nőjön.
Sziasztok!
Én azt szeretném tudni, hogy a férjemnek van egy bt-je, amiben már lassan két éve nem történt semmi. Ő a beltag és van egy kültag. A férjemnek eddig volt munkahelye, így nem kellett járulékot fizetnie. De ez most sajnos megszűnt, és a könyvelő szerint havi 70.000 Ft. körüli járulékot kellene fizetni utána. De a megszüntetés is több százezer forint lenne. Most csak az én keresetem van és három gyerek. Mit tehetnék?
Köszönöm előre is a segítséget!
Tudna nekem ebben segíteni valaki?
Kedves Fórumozók!
Nemzeti dohánybolt üzemeltetésére pályázok, és betéti társaságként szeretném folytatni a tevékenységet. Az lenne a kérdésem, hogy beltagként milyen járulékfizetési kötelezettségeim vannak egy hónapban, ezek mennyibe kerülnek (mennyibe kerülök magamnak havonta?) :)
Kültag után is fizetni kell, ha igen, milyen tételeket?
16-18 órában lennénk nyitva, 2 tartósan munkanélkülit szeretnék alkalmazni a járulékkedvezmény miatt. Ha jól értelmeztem a törvényt, akkor nem kell a 98.000 Ft-os minimálbér megfizetésén felül további költségekkel számolnom. Vagy mégis?
Előre is köszönöm!
Nandy,
Köszönöm!
Az EVÁ-s cégben kell hogy legyen bevétel (és ezzel munkavégzés is), különben nem evá-zhatna...
Így a beltag személyes közreműködése biztosan nem úszható meg a teljes évre, legfeljebb azokra az időszakokra, amikor ténylegesen nem dolgozik semmit a cégben.
De itt azért ne arra gondolj, hogy ha két napig nem dolgozol, máris nem kell járulékolni...
A beltag is lehet munkaviszonyban a Bt-ben, ha
- a Bt-nek egynél több ügyvezető van, vagy
- a Társasági Szerződés a munkaviszonyról kifejezetten rendelkezik.
A képviselet ellátása nem minősül személyes közreműködésnek, ingyenesen is ellátható, így nem kötelező járulékot fizetni utána.
Álláskeresési ellátásra csak akkor vagy/leszel jogosult, ha nem vagy sehol ügyvezető.
Tisztelt Fórum!
Hasonló problémához kérem segítségüket.
Evás Bt beltag vagyok, egyben a Bt képviseletét és üzletvezetését is én látom el a társasági szerződés szerint. Egyúttal gyakorlatilag én vagyok az egyetlen közreműködő is, többnyire mint fordító.
Egyáltalán van-e szükség üzletvezetőre, ha nem folytatok kereskedekmi tevékenységet? Nem elég a képviselet?
Módosítani kell a társasági szerződést is, ha határozattal kimondjuk, hogy ezentúl munkaviszonyban alkalmaz a Bt mondjuk 2 - 4 vagy 6 órás munkaidőben fordítóként?
A képviselet ellátásáért nem kell fizetni a járulékot?
Ha cserélek, és ezentúl én leszek a kültag, akkor alkalmazhat engem mint kültagot a bt és ilyenkor akár munkanélküli is lehetek, ha nincs munka? De akkor ki lesz a képviselő?
Előre is köszönöm, hogy segítenek tisztázni!
Kedves rebeka, köszönjük a "hasznos" észrevételed.
Azt tedd hozzá, hogy felelősséget nem vállalsz az általad elmondottakért...
A BT beltag személyes közreműködése attól személyes közreműködés, hogy a tevékenységben maga is közreműködik. Pl. egy kiskereskedelmi tevékenységű Bt esetében a személyes közreműködés az, ha Te mint bolti eladó is dolgozol. Ez jelen esetedben nem működik, mivel nincs igazi tevékenysége a BT-nek. Nem kell taggyűlési határozat sem, hiszen a tények önmagukról beszélnek. A bizonyítási kényszer a hatóság feladata. Jelen esetben nincs számlakbocsájtás, sem nyugtakibocsájtás, így nincs működés.
Ha a társasági szerződésben nem lenne benne, hogy személyesen közreműködő tag vagy akkor is fennállna a közreműködési kötelezettséged, mivel BT beltag vagy.
Én simán önellenőrizném a beküldött járulékbevallásokat arra az időre amikor nem volt bevétel.
- Nem feltétlenül a TSZ dönti el a kérdést, hanem az, hogy a cég ténylegesen végez-e valamilyen tevékenységet. Ez alatt nem csak azt kell érteni, hogy nincs bevétel, hanem azt is, hogy nincs szerződéskötés, árubeszerzés, vásárlás stb...
- Ha tényleg nem működik a cég, szvsz. elég róla egy taggyűlési határozat, melyben kimondjátok, hogy a tag nem működik közre személyesen, mivel a cég nem megy.
- A járuléktartozással nem lehet mit kezdeni, azt ki kell fizetni. Beszéld meg a könyvelőddel, hogy adjatok be részletfizetési kérelmet, kérjetek pótlékmentességet is, hogy addig ne ketyegjen a kamat (remélhetően engedélyezik...)
- Amíg tartozása van a cégnek, és arra a vagyon nem nyújt fedezetet, addig nem lehet végelszámolni, főleg nem egyszerűsített végelszámolással! Felszámolás jöhetne szóba, de azzal meg nem járnál jól. Ezért igyekezz rendbe tenni a BT ügyeit (APEH felé kérelem...), mert ha a hivatal indítja meg a felszámolást, az ellen nem tudsz mit tenni!
Ha valaki tudja kérem segítsen ,a Bt.-ben mint beltag vagyok és munkát is végeztem a cégben 2010 szeptembertől megszűntek a bérlemények és így a munka is azóta nem végez semmilyen tevékenységet a Bt. viszont a járulék az ketyeg így már összegyűlt pár száz ezer járulék tartozás.Kérdésem erre az esetre tud-e valaki megoldást?
Azt APEH azt mondja ha társasági szerződésben nem az állna,hogy nem kötelezően veszek részt a munkában akkor kijelenthetném magam .De nem vagyok az igy nincs megoldás csak AZ EGYSZERŰSÍTETT VÉGELSZÁMOLÁS?
Ha ténylegesen nincs személyes közreműködés, nem kell járulékot fizetni. De ha máshol sincs biztosítási jogviszonya, akkor eü.szolg. járulék fizetésére kötelezett, melynek jelenlegi összege havi 4.950,-Ft
Tudom, hogy az APEH szívesen fizettet be mindent, büntet mindenért, na de az már túlzás, hogy tulajdoni jogviszony miatt is sarcoljon... Ha bővebben érdekel a téma, nézz be a www.adoforum.hu oldalra, ott a lányok többször is kitárgyalták már a témát.
Tisztelt Jogászok!
Köszönöm válaszukat!
Tehát ha nincs "személyes közreműködés", akkor megoldható a járulék fizetés elkerűlése?
Elnézésüket kérem, tudatlanságomért! Nekem ezek a jogszabályok stb... teljesen ismeretlenek..
Eddig ilyen lehetőségeket "ajánlottak" mások járulék fizetés elkerülésére:
- Táppénz
- Beltag csere
- Munkaviszony, ahol megfizetik a járulékokat utánam
Egyiket sem szeretném alkalmazni a fentiekből (ha nem múszáj)
Lehetőleg "egyenes úton" szeretnék erre az igencsak terhelő "havi kiadásra" megoldást találni!
Azért ez a havi 45-48 ezer járulék igencsak megterhelő a BT-nek bevétel híján (félő, hogy ki is fogy a pénz a cégből), pár hónap alatt...
De jelenleg "nem merek" új tevékenységbe kezdeni!
(inkább "kivárnék" még, valami biztosabbra)
Kérem ha tudnak konkrét megoldást a kérdésemre, nagyon megköszöném a segítségüket!
27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után...
Ha nincs személyes közreműködés, akkor nem beszélhetünk
1. /biztosított
2./ társas vállalkozóról
Ez a lényeg.
A mondat első felére lehet, hogy igaz az általad kifejtett álláspont, de a második fele elég egyértelmű:
"... de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg."
Tudomásom szerint az állami adóhatóság is ehhez tartja magát, azaz nem fogad el kifogást és megfizetteti a járulékot.
Ezzel azért egyetértesz?
Üdv. :)
Kedves Dödölle!
Egy kicsit vitatkoznék veled...
A Tbj. személyes közreműködésről beszél. Személyes közreműködésről értelemszerűen nem lehet szó akkor, ha a cég ténylegesen nem működik (azaz nincs bevétele, nem köt szerződést, nem vásárol a termeléshez szükséges anyagot, szolgáltatást stb...)
A cég képviseletének ellátása nem minősül személyes közreműködésnek. Megjegyzem még, hogy teljesen nonszensz az az elv, hogy ha valakinek van egy cége (tulajdonos), akkor rögtön kötelezik a járulékfizetésre. Mire fel? A tulajdonosi jogviszony ezt önmagában nem alapozza meg!
Erről egyébként Lakiné Szkiba Judit is több alkalommal beszélt már különböző szakmai konferenciákon. :))
igazságos 2010.04.12. 19:17
De ismétlem, nincs semmilyen gazdasági tevékenysége és bevétele a cégnek! igazságos 2010.04.12. 19:17 --------1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése
27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg.
Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.
(2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával - ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét - azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.
(3) Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni.
(4) A tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti.
(5) A társas vállalkozás a Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.
28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó
- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
- fogvatartott,
- ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. § (1) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
Kedves Igazságos!
Aki Magyarszágon nem munkanélküli és pl., ahogy önnek is van egy cége, ahol üzletvezető annak a havi 73.500 Ft minimálbér után kell az adókat megfizetni, amit most még szuperbruttósítanak és így lesz belőle 93345 Ft, ha munkaviszonyban áll a céggel. A személyi jövedeladó és egyéb adózási jogszabályok ugyanis meghatározzák, hogy mennyi a "legálább fizetendő" adó mértéke.
Ha önnek nics máshol bejelentett munkaviszonya, amely után ezek a járulékok megfizetésre kerülnek, akkor sajnos ez után az üzletvezetői tisztség alapján a minimálbér után kell az adókat megfizetni.
Aki nem munkanélküli az nem fizetheti a havi, ha jól tudom most már 4.900 Ft körüli tételes egészségügyi hozzájárulást. Bár jogász vagyok és nem adószakértő, de mint tag, véleményem szerint több adót fizet havonta, mintha munkaszerződéssel lenne a cég üzletvezetője- amit a Gt. jelenleg enged -mivel akkor be lehetnek jelentve 2 vagy 4 órára is, ami kevesebb adófizetési kötelezettséget jelent. A társasági szerződés ezirányú rendelkezését elfogadja az APEH és a tb. is. Egyébként még a rendes szabadság kivételét követően lehetne fizetés nélküli szabadságon, de ennek jogi lehetősége fennállása mellett nem nagyon alkalmazzák a könyvelők nem tudom, hogy miért, bár én már több ilyen esetben javasoltam.
Üdvözlettel:
Tisztelt Jogászok!
Van egy Kereskedelmi és Szolgáltató BT-m, amelyben én vagyok a Beltag.
A BT 2009 októberétől semmilyen működő tevékenységet nem folytat, (korábban egy multicég üzletét üzemeltettük, de megszűnt ez az üzemeltetés), és semmilyen bevétele nincs.
A céget nem szeretném megszüntetni!
A legmegterhelőbb jelenleg a BT-nek, hogy minden hónapban „tagi kivét” címen, minimálbérnek megfelelő összeget kell kivennem a cég pénzéből, és ennek járulékait befizetnem. ( 45-48 ezer forint járulékot fizet a BT magam után / hó )
Kérdésem az lenne, megoldható e, hogy csak a 4950 Forint TB-t kelljen fizetnem, magam után, mint magán személy?
A könyvelőm szerint nem. Ő arra hivatkozik, hogy „személyesen müködök közre a BT ügyeiben”.
De ismétlem, nincs semmilyen gazdasági tevékenysége és bevétele a cégnek!
Válaszukat előre is köszönöm!
