Vagyonadó (ingatlan) - 2010

Ha a népnyúzó (adózott jövedelmet adóztató) vagyonadót megszavazó maszopszadeszes baráti társaságot (hogy egészen finoman fogalmazzak...) a nép 2010 elzavarja a sunyiba (ahová valók), senkinek nem kell ezt vagyonadót megfizetnie...

Tisztelt Fórumozók!

Szeretném kikérni a véleményüket az alábbiakról:

egy 3 lakásos társasházban:

egyedülálló leányom az. 1. sz. lakás tulajdonosa -ideiglenes tartozkodási lakcimmel- életvitelszerűen lakik (állandója vidéki nagynénjénl van)

2. sz. lakásban asszonylányom férjével és 2 kiskorúval életvitelszerűen lakik állandó lakcímmel, tulajdonos 10 éves leánya.

3. sz. ingatlanban lakom én feleségemmel mint holtig tartó haszonélvező életvitelszerűen állandó lakcímmel. (Tulajdonos 50 %-ban az 1.sz.lakásbanlakó független leányom, 50%ban 2.sz. lakásban lakó asszony lányom 10 éves kislánya, unokánk.

Tulajdonképpen mindhárom lakásra holtig tartó haszonélvezeti jog van bejegyezve az én és feleségem, valamint feleségem nővére részére.

az 2. sz. lakásra
és a 3. sz. lakás 50 %-ra az asszonylányom haszonélvezeti joga van bejegyezve. (a kiskorú miatt)
A 3 lakás egyenként kb. 55 nm és 15 millió Ft.

Van-e valakinek adófizetési kötelezettsége, ha a kiskorúnak még van egy ajándékba kapott 6 millió Ft-os panellakása, ahol a feleségem nővére a haszonélvező.

Tisztelettel és köszönettel várom a választ.

Segítségeteket kérem:
Önkormányzattól vásárolt lakás 1995-ben tulajdonos én és a bátyám 50%-50%
2003-ban bátyám elajándékozza a 2 gyerekemnek a tulajdonrészét fele-fele arányban az ő haszonélvezetével terhelten. Gabi 2/4 Andi ¼ Öcsi ¼
A haszonélvezete a bátyámnak a lakástulajdon felére vonatkozik?
A lakás számított forgalmi értéke 32 millió forgalmi értéke 24 millió.
A bátyám 57 éves életvitelszerűen a saját 30 millió Ft-ot meghaladó házában lakik, mi pedig a fenti lakásban.
Ha lemond a haszonélvezetéről javamra, ha jól értem az ajándékozási illeték mértéke 8%
24 millió fele /20x6 =3,6 millió x 8%=288 e Ft
De ha eladja 5 Ft-ért nekem a haszonélvezeti jogát mennyi illetéket róhatnak ki?
Ha eladjuk 5 éven belül lakást SZJA-t ugye nem kell utána fizetni, mert a tulajdonos nem változik, csak a haszonélvezeti jog.

Vagyonadót kell-e a bátyámnak fizetni a fenti lakás 50%-a után ha marad haszonélvező:

1. de életvitelszerűen nem ott lakik
2. ideiglenessel ide van bejelentve január 1-én
3. bérbe adja nekem január 1-én

Köszönöm: Gabi

Köszönöm szépen, egy másik oldalon választ kaptam a kérdésemre!

Tisztelt Fórumozók!

Szeretném megkérdezni,hogy - ingatlanértékesítés esetén még ebben az évben decemberben - a beadás dátuma, vagy a földhivatali bejegyzés dátuma az irányadó a vagyonadó szempontjából?!
köszönetel

Tisztelt Fórumozók.

Miután kell nekem ingatlanadót fizetnem.

1. Van egy ingatlan 1/2 részben házastársam, 1/4-1/4

   gyerekeim tulajdona. Én haszonélvezője vagyok. Itt

   az állandó lakcímem. Értéke kb-12 M.

2. Van egy másik ingatlan ami gyermekem tulajdona, és

   mi szülők vagyunk a haszonélvezők. Ez kb. 25 M. ér.

   Itt a gyerek él.

Köszi ronix!

Azért sikerült "elkeseríteni" nálunk több az adó
40-éve épült házra a biztosítási értéket alapul véve 20000 ft./év

websas

Kedves Websas!

Nem akarlak elkeseríteni, de szerintem ilyen aspektusból nincs összefüggés a két adó között.
Az építményadó az helyi adó, amit az adott önkormányzat vet ki. Ha akar.
A mi -szintén vidéki-településünkön már évek óta van helyi építményadó. A lakóingatlanok után egységesen néhányezer Ft/év/ingatlan; míg a gazdasági ingatlanok után néhányszáz Ft/m2/ingatlan.
Ellenben a szomszéd -lényegesen nagyobb keretből gazdálkodó településen- sem a lakóingatlanok, sem a gazdasági ingatlanok után nem kell fizetni. /Ott jó lakni! :))/

Azaz ha eltörölnék a központi ingatlanadót, szerintem azokon a településeken, ahol eddig is volt helyi építményadó, ott ezután is lenne.
Ha meg lesz ingatlanadó, akkor ingatlanonként levonható lesz a helyi adóként már megfizetett összeg.
(Hozzáértők szerint a kettős adóztatás elkerülése végett.)
ronix

Kedves Websas!

Nem akarlak elkeseríteni, de szerintem ilyen aspektusból nincs összefüggés a két adó között.
Az építményadó az helyi adó, amit az adott önkormányzat vet ki. Ha akar.
A mi -szintén vidéki-településünkön már évek óta van helyi építményadó. A lakóingatlanok után egységesen néhányezer Ft/év/ingatlan; míg a gazdasági ingatlanok után néhányszáz Ft/m2/ingatlan.
Ellenben a szomszéd -lényegesen nagyobb keretből gazdálkodó településen- sem a lakóingatlanok, sem a gazdasági ingatlanok után nem kell fizetni. /Ott jó lakni! :))/

Azaz ha eltörölnék a központi ingatlanadót, szerintem azokon a településeken, ahol eddig is volt helyi építményadó, ott ezután is lenne.
Ha meg lesz ingatlanadó, akkor ingatlanonként levonható lesz a helyi adóként már megfizetett összeg.
(Hozzáértők szerint a kettős adóztatás elkerülése végett.)
ronix

Kedves ronix!

Köszönöm a válaszodat.

Még arra leszek kiváncsi ha eltörlik az ingatlan adót akkor esetleg Mi "vidékiek" is mentesülnénk az adó fizetés alól ? (építmény adó) mert ez végül is ugyanaz még a kivetés alapja is a forgalmi érték.

websas

Kedves Micike2009!
Köszönöm, hogy bemásoltad a másik helyen talált állásfoglalást. Ez némiképp segít értelmezni saját helyzetünket is, de nekem még így sem teljesen egyértelmű a dolog.
Én még ott tartok, hogy osztatlan közös tulajdonnál -ha nem társasházról van szó, hanem csak egy többlakásos családi házról, ahol az egész ház egy hrsz-on van- az ingatlan teljes értéke az adó alapja.

Azaz pl. egy 52 milló Ft forgalmi értékű oszt. közös tulajdonú kétlakásos családi háznál, amiben az egyik lakás 29 millió, a másik pedig 23 millió Ft, függetlenül attól, hogy a lakások értéke külön-külön a 30 millós határ alatt van, (azaz elvileg mentesek lennének az adó alól) az egész ingatlan összértéke a mérvadó, ami után 155eFt fizetendő adó keletkezik.
Amit a tulajdonosok a tulajdoni hányadaik arányában kell, hogy befizessenek.
Azaz a 30 milliós mentességi határt csak akkor lehetne figyelembe venni, ha nem osztatlan közös tulajdonról beszélnénk, hanem egy társasházban lévő két különálló, saját albetéttel rendelkező lakásról.
Azaz szerintem csak a társasházzá alakulás lehet jó megoldás.

De gyorsan hozzá kell tennem, hogy én nem vagyok jogász és adószakértő sem. Csupán laikusként az eddig összegyűjtött információkat értelmezve jutottam erre az álláspontra.
Ezek alapján azonban úgy gondolom, hogy nem teljesen fedi a valóságot az általad is idézett alábbi hozzászólás:

„A tárgybani jogi szabályozás alapján, mivel több tulajdonosa van az ingatlannak, ezért tulajdoni hányadaik arányában felelnek az ingatlan egésze után fizetendő adóért, feltéve, hogy nem rendelkeznek adómentességgel. Adómentességet idéz elő, ha az adóalany, vagyis a tulajdonostárs saját része nem éri el a 30 mft-ot, feltéve, hogy lakcímnyilvántartás szerint ott lakik.

Ha Önök a szóban forgó ingatlanban laknak lakcímnyilvántartás szerint, és az Önök része nem éri el a 30 mft.os értéket, akkor nem kell adót fizetni.
”
Ha ez valóban így lenne, akkor nem lenne szükség arra, hogy egy osztatlan közös tulajdonban lévő, egy hrsz-on lévő többlakásos -és ezáltal akár többször 29 milló Ft összértékű- ingatlan esetében felmerüljön a társasházzá alakulás lehetősége; a lakások önálló figyelembevételéből eredő adómentesség elérése céljából. Legalábbis az ingatlanadó miatt nem lenne rá szükség.
Ha jól gondolom.
Üdv': ronix

Kedves Websas!
Én laikus vagyok, de érintettként magam is igyekszem folyamatosan informálódni a témában.
Kérdéseidre a következőket tudom mondani.

1. Az utolsó infóm az, hogy a vagyonadó törvény már elfogadott, de alkotmány ellenességére hivatkozva az ingatlanokra vonatkozó részét megtámadták és jelenleg az AB-nál van. Nem tudom itt mikor lesz, mikorra kell legyen döntés.
2. Igen, ha a törvény marad, akkor majd 2010. májusának végéig be kell vallani és meg kell fizetni az új ingatlanadót. A 2010. január 1-i tulajdonviszonyokat alapul véve.
3. Mások a szabályok -ismereteim szerint- a mostani új ingatlanadó kiszámításánál, mint a helyi építményadónál.
4. Az új ingatlanadó összege csökkenthető az adott időszakra kifizetett helyi ingatlanadóval, építményadóval.

Ami pedig a kaotikusságot illeti, magam is osztom a véleményedet. Remélhetőleg -ha marad a törvény- mire be kell vallanunk, azaz ki kell számolnunk, addigra egyértelműbbek lesznek a feltételek.
Üdv': ronix

Lehet e már valamit tudni ?

Mi már 2000-óta fizetünk építmény adót.

Most akkor ismét be kell vallani az ingatlant adóra ?
Ha ott adómentes lenne akkor a korábbi megszünik ?
Ha adózna akkor mind a két adót fizetni kell ?
Nekem még elég kaotikusnak tűnik.

websas

Kedves PetrDomi !

Nem vagyok hozzáértő ember de az én értelmezésem szerint nem keletkezik. Miért keletkezne? Az unokahúgod gyerekének a 3 évesnek a tulajdonában lesz 1 ingatlan(és nem éri el a 30 milliót ).
A 9 éves nevén van 2 ingatlan és az első nem éri el a 30 milliót és a második a 15 milliót akkor miért keletkezne vagyonadó kötelezettsége az unokahúgodnak?
Bővebb info: http://www.apeh.hu/…gyonado.html

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni. Testvérem gyeremkének, - tehát az unokahúgom 3 éves kislányának részére "édesapja szeretné tőlem megvásárolni" kicsi 26 nm es kertes kis házamat. Unokahúgom első házasságából száramzó 9 éves lányának nevén van a jelenleg lakott fél családi házuk unokahúgom haszonélvezetével, és még egy garzonja 29-nm-es, az én haszonélvezetemmel. Tehát a nagylánynak egy fél háza + egy garzon, a kicsinek meg most lenne egy 26 nm-es unokahúgom, férje és az én haszonélvezetemmel terhhelten.

Kérdésem az unokahugoméknak keletkezik-e vagyonadó fizetési kötelezettsége amiatt, hogy a pici nevén is lenne egy ingatlan, ami m ár a harmadik lenne? (ez utóbbit tulajdonképpen én "rendezném" mivel neki semmije nincs.)

lehet, hogy kicsit bonyolultan fogalmatam, bocs.

A következő a helyzetem:

• A nagyszüleim meghaltak, örököltem egy több, mint 100 éves házat, amiben 50% -os tulajdoni részem van.
• Örököltem egy nyaralót több mint tíz éve, ami után utólag benyújtottak egy 5 évre szóló idegenforgalmi adó tartozást (~ 300 ezer forintról)Kiegyenlítettem részletekben, mert különben inkasszóznak és büntetnek.
• Panelproli voltam és a nagyszüleim halála után az egyedül élő anyukám a panelból a 100 éves házba költözött a panelt eladtuk és vettünk egy kisebb lakást, mert a fenntartása olcsóbb a rezsi miatt. Az anyukámnak haszonélvezete van rajta.

Mivel 3 ingatlan van a nevemen ingatlan adót kell fizetnem. A kérdés mennyit és mi után?

Az anyukámnak kell a haszonélvezete után fizetnie?
Nekem meg a nyaraló után kell idegenforgalmi adót is fizetnem? Csak az időben megszerzett 3. lakóingatlan után fizetek vagy mindegyik után?

1. Azt, hogy mennyit a kalkulátor mondja meg?
2. Az összeget ki ellenőrzi?
3. Ha kevesebbet fizetek be, akkor milyen retorzióra számíthatok?
4. Mi alapján várható a retorzió?
5. Le lehet ülni a tartozást vagy közmunkát is választhatok?
6. A közmunkát szombatonként is letölthetem? Hétköznap ugyanis minimálbérért dolgozom.

A segítő hozzászolást köszönöm mindenkinek. A sztori nem kitalált, hanem az élet hozta így!!!! Utólag elolvasva tök röhejes, azt sem tudom sírjak vagy nevessek......

Kedves ronix!

Köszönöm az észrevételedet. Való igaz, hogy nem kiforrott még ez a vagyonadó dolog, egy csomó rés van még benn, ezért talán nem is szívesen vállalják fel a fórumozók, hogy véleményt nyilvánítsanak ez ügyben. Egy másik helyen találtam választ a kérdésünkre:

A kérdés ez volt:
"Vagyonadóval kapcsolatos a kérdésem. Három önálló, elő és hátsó kertes lakásból álló sorházban lakunk. A három lakásnak egy helyrajzi száma van, osztatlan közös tulajdonú, nem alakult át társasházzá.
Minden lakás teljesen önálló, más család a tulajdonosa, mindegyik lakás tulajdoni hányada 2/6-od.
A mi 2/6-od tulajdoni arányú lakásunk után előzetes számításaink alapján nem kellene vagyonadót fizetni.
Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, hogy ilyen esetben a saját tulajdoni hányadot kell nézni? Ha nem, mi a teendő?
Válaszát előre is köszönöm, tisztelettel."

A válasz a következő:
"Tisztelt Cím!

A tárgybani jogi szabályozás alapján, mivel több tulajdonosa van az ingatlannak, ezért tulajdoni hányadaik arányában felelnek az ingatlan egésze után fizetendő adóért, feltéve, hogy nem rendelkeznek adómentességgel. Adómentességet idéz elő, ha az adóalany, vagyis a tulajdonostárs saját része nem éri el a 30. mft-ot, feltéve, hogy lakcímnyilvántartás szerint ott lakik.

Ha Önök a szóban forgó ingatlanban laknak lakcímnyilvántartás szerint, és az Önök része nem éri el a 30 mft.os értéket, akkor nem kell adót fizetni.

Az egyetlen, véleményem szerint szabályozatlan kérdés az, hogy ha szomszéd lakás 50 mft értékű, a harmadik meg 45 mft, az önöké pedig 25 mft, akkor a tulajdoni hányadra vetített értéket hogyan kell megállapítani. Ugyanis összesen 120. mft-ot kellene három fele osztani, és így a 2/6-od tulajdoni hányadhoz az egész után 40 mft jutna, még akkor is, ha az Önök által használt lakrész nem olyan értékes. Ebben az esetben tehát,bár az Önök által konkrétan használt ingatlanrész értéke adómentes, de az egész ingatlan arányosított, a tulajdoni hányadhoz viszonyított értéke már nem adómentes. Ha az egyes lakások értéke között nagy eltérés van, akkor célszerű lenne értékarányosa a tulajdoni hányadokon változtatni, de leginkább célszerű lenne az ingatlan társasházzá alapítani.

2009. évi LXXVIII. törvény
az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról
Az adó tárgya
4. § Adóköteles a lakóingatlan.
Az adó alanya és az adófizetésre kötelezett
5. § (1) Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a naptári év (a továbbiakban: év) első napján a lakóingatlan tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya, több jogosult esetén a jogosultak jogosultságaik arányában minősülnek adóalanynak.
(2) Az adót az adóalanynak kell megfizetnie. Ha az adó alanya a vagyoni értékű jog jogosítottja, és a végrehajtás vele szemben végrehajtható vagyon hiányában eredménytelenül zárult, úgy az adótartozást a tulajdonosnak kell tulajdoni hányada arányában megfizetni. Ha a vagyoni értékű jog jogosítottjának a lakóingatlan után adótartozása keletkezik, az adóhatóság a tartozás tényéről a tulajdonosokat értesíti.
(3) Több adóalany esetén bármely adóalany az adóbevallásában nyilatkozhat arról, hogy az adóévben az adóbevallás-benyújtási és az adófizetési kötelezettséget az adótárgy egésze vonatkozásában ő teljesíti.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot tevő személy adófizetési kötelezettségét nem teljesíti és a végrehajtás vele szemben végrehajtható vagyon hiányában eredménytelenül zárult, az adóalanyok kötelesek az adótartozást megfizetni.

A kétszeres adóterhelés kizárása és az adómentesség
13. § Az adóalany az adóévben levonhatja a fizetendő adó összegéből a lakóingatlan után a terhére az adóévre kivetett (járó) helyi adó összegét.
14. § (1) Mentes

1. az adóalany tulajdonában, vagyoni értékű jog jogosítottja esetén jogosultságában lévő, a naptári év első napján a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyül szolgáló lakása után őt terhelő adó alól akkor, ha a lakás forgalmi értéke a naptári év első napján a 30 millió forintot nem éri el, továbbá
2. az adóalany a tulajdonában, vagyoni értékű jog jogosítottja esetén jogosultságában lévő, további egy darab, az adóalany döntése szerinti lakóingatlana után őt terhelő adó alól akkor, ha a lakóingatlan forgalmi értéke a naptári év első napján a 15 millió forintot nem éri el."

Érdekes és elgondolkoztató a kérdező élethelyzetében az, ha esetlegesen össze kéne vonni az ingatlanok értékét, holott úgymond a lakóknak a szomszédságon kívül semmi közük egymáshoz. Bízom abban, hogy a vagyonadót megalkotók is azon a véleményen vannak, hogy külön-külön kell adózni a tulajdonostársaknak.
Üdv: Micike2009

Kedves Micike2009!

Esetedet és kérdésedet olvasva úgy tűnik hasonló cipőben járunk. Én is hasonló kérdésben szeretnék tisztábban látni, de nagyon képlékenynek tűnik ez az egész ingatlanadós dolog, és az értékmegállapítás, mert nem kapok sehol egyértelmű és megnyugtató választ.
Kérdésedre visszatérve, úgy gondolom, ha nincs egyértelműen két külön helyrajzi számon, ill. albetéten a két lakás, akkor az egy ingatlannak számít, függetlenül attól, hogy az adott épületen belül, két db különbejáratú önálló lakás van.
Azaz az adó alapja a teljes ingatlan forgalmi értéke.
A kiszámított adót pedig a tulajdonosoknak a tulajdoni hányaduk arányában kell majd megosztani és megfizetni. (Ill. bármelyik tulajdonos bevállalhatja a teljes adó megfizetését, de a kérdéseink szempontjából ennek nincs különösebb jelentősége.)
Nekem ennyit sikerült eddig összeraknom, de remélem mástól -hozzáértőtől- is kapsz, kapunk még hozzászólást, megnyugtató választ.
Üdv': ronix

T. Fórumozók!
20 éve a szüleim háza mellé „ráépítéssel“ építettük a házunkat. A két lakásnak külön bejárata van, a közműveket külön mérőállással építettük ki (tehát egy telken 2 különálló lakás, a tetősíkok vannak egyben). A hozzáépítés végeztével megkaptuk az építési csoporttól a használatbavételi engedélyt, de arra nem hívták fel a figyelmünket, hogy a tulajdoni jogokat a földhivatalnál be kellene jegyezetni, vagyis még ez év elején is az állt az xy. hrsz. ingatlan tulajdoni lapján, hogy a szülem tulajdoni hányada 1/2–1/2 rész.
Pár hónappal ezelőtt ügyvéd közreműködésével ugyanazon xy. hrsz. telken a tulajdoni hányadot szüleimnek 2/6–2/6 részre, nekem is 2/6 részre jegyeztettük be az ingatlannyilván­tartásba.

A kérdésem a kövekező: a jövő évi vagyonadónál a közös hrsz. miatt összevonják a 2 ház értékét (ami úgy biztos több 30 milliónál), vagy külön leadhatók a vagyonnyilatko­zatok.

Előre is köszönöm a válaszokat.

Tud valaki segíteni???

Tud valaki segíteni???

Az alábbi konkrét számok alapján kérem a segítségüket, segítségeteket.
Adott egy osztatlan közös tulajdonban lévő kétlakásos családi ház, aminek a forgalmi értéke -az online kalkulátorok szerint- 63 millió Ft. /Ami távol áll a valóságtól, de ezzel most nem foglalkoznék./

A tulajdonosok tulajdoni hányada, és státusza a következő:
„I. ” tulajdonos 30 %, egyedüli tulajdonosa a kisebbik lakásnak; és neki ez már a 3. lakóingatlana.
A „II.” és „III.” tulajdonos 35-35%, házaspárként tulajdonosaik a nagyobbik lakásnak, és nekik ez az 1. tulajdonuk.
Ezek alapján kinek, milyen alap után és mennyi adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Nagy segítség lenne, ha a számítás menetét levezetve is láthatnám.
Előre is nagyon köszönöm! ronix