Ingatlan értékesítés adózása - 2008.

Az ingatlaneladásból származó jövedelem adózása (2008).

A 2008. jan. 1-jétől hatályos SZJA tv. fontosabb változásai:
(ez csak a lakóingatlan értékesítésére vonatkozik, a földterület, telek, nyaraló, egyéb nem lakáscélú ingatlanra nem!!)

a lakóingatlan értékesítéséséből származó jövedelemmel szemben nem lehet lakáscélú kedvezményt érvényesíteni.
Ha az értékesített ingatlant 5 éve, vagy annál régebben szerezted, akkor az eladásból származó jövedelem után nem kell adót fizetni. Ez 2008-ban azt jelenti, hogy a 2003-ban és azelőtt vásárolt lakóingatlant „adómentesen“ lehet értékesíteni.
Amennyiben később történt a szerzés, úgy az alábbiak szerint lehet a jövedelmet csökkenteni:

Lépésenként írom:

A bevételt csökkenti:

a/ a lakás szerzéskori értéke (ami után az illetéket megállapították)
b/ a szerzéssel, átruházással összefüggésben fizetett díjak
– ügyvédi díj
– ingatlanközvetítő díja
– illeték
– egyéb díjak
c/ értéknövelő beruházások
– az eladást megelőző két évben állagmegőrzés céljából elvégzett munka, mely az ingatlan eladási árának 5%-át meghaladja
– komfortfokozat növelésére fordított összeg (pl. fürdőszoba létesítés, lakószoba építés stb.) Bővebben: a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben

d/ Az így kapott összeget (bevétel)az alábbiak szerint kell módosítani:

Ha a szerzés éve 2004: akkor bevétel x 30%
ha a szerzés éve 2005: akkor bevétel x 60%
ha a szerzés éve 2006: akkor bevétel x 90%
ha a szerzés éve 2007, 2008: akkor bevétel x 100%

számít jövedelemnek, mely után 25% adót (szja) kell fizetni.

Fontos információ!
A lakásszerzési kedvezmény érvényesítésére már nem lehetséges, de
„Az adó kérelemre elengedhető, illetve mérsékelhető az adó fizetésére kötelezett jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei miatt, különösen akkor, ha az ingatlan-átruházásból származó jövedelmet a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, volt házastársa, vele egy háztartásban élő élettársa lakhatására fordítja.
[Lásd az 1995/CXVII. törvény 63. § (7) bekezdésében.]”

Szia nandy! Megint én. Segíts légyszíves, mert minél jobban beleásom magam a témába, annál kevesebbet tudok. Azt írod, hogy a leírtak lakóingatlanra vonatkoznak, építési telekre nem. Leírom, nekünk mit mondtak építési telek eladása után. Adóznunk kell, mert nincs már lakásszerzési kedvezmény, hiába vettünk az eladást követő hónapban egy családi házat. A telek árából vonjuk ki a szerzéskori értéket és az akkor kifizetett illetéket, az eladás ügyvédi díját, illetve a közművesítések árát (ezek voltak csak értéknövelők), és a kapott összeg 40%-nak (ez az adóalap) 25%-a lesz az adó. Szóval, jól mondták, ugye?

Azt kifelejtettem a tegnapiból, hogy azért 40% az adóalap, mert 1996. óta volt az építési telek a férjem tulajdonában.

Így van.

Kedves Szakértő!
Igen összetett problémám lenne, de sajnos nem tudok kihez fordulni, kérem ha lehet, segítsen. Az alapproblémám: Édesanyám 2 éve meghalt,és a vidéki ingatlan egyetlen örököse én vagyok. A hagyatéki eljárás során az ingatlant 5 mio Ft-ra jegyezték, figyelembe véve a 3 mio Ft jelzálogot. Az APEH a mai napig nem nyújtotta be a számlát, mire a Földhivatalban azt mondták, ne türelmetlenkedjek, majd be fogják.:( Közben családi problémák miatt sajnos el kell adnom az ingatlant, melyre jelentkezett is vevő, és 13,7 mio Ft-ért megvenné. Úgy tudom, hogy ebben az esetben a fizetendő illeték a hagyatéki összeg és a vételár közötti különbség 25%-a,amennyiben nem lakásra fordítom!A kérdéseim a következők lennének:
1.Mivel születésemtől fogva ott laktam, csak mint családtag,a hagyaték miatt akkor is sújt az úgy tudom 15 évnél rövidebb tulajdoni státusz miatti illeték?
2.Mivel még nem fizettem a hagyaték miatt illetéket, nem lehet-e, hogy azt az eladási ár után fizessem? (mivel az 5 mio és a 13,7 mio között igen jelentős különbség van)
3.A jelzálog hitel nem csökkenti-e azt az összeget, ami után az illetéket kell fizetnem?
4.Amennyiben a vételárat ingatlan vásárlásra fordítom

• de a vásárolandó ingatlant a lányom nevére veszem az én haszonélvezetem mellett, jelenthet-e illeték mentességet valamint a lányom -mint első lakástulajdonos-igényelhet-e,és ha igen hol, bárminemű állami támogatást, vagy
• csak akkor, ha az én nevemre veszem a lakást
• az én nevemre vásárolok ingatlant, és azt tovább ajándékozom a lányomnak, ennek milyen illeték vonzata van?

Nem tudom, hogy jó helyen tettem-e fel a kérdéseimet,és jogom van-e ilyen hosszan kérdezni, de minden lehetőséget szeretnék ismerni ahhoz, hogy legalább megközelítőleg helyes döntést tudjak hozni.
Előre is nagyon köszönöm a segítséget!
üdvözlettel,

kevered az illetéket és a személyi jövedelemadót.
Az öröklés után illetéket kell fizetned az ingatlan megállapított értéke után. 2.5 %

Szja-t kell fizetned a szerzéskori (öröklés) és az eladáskori érték közti különbözet után.

Nem számít, hogy ott laktál, nem voltál tulajdonos.

Az ún. cserepótló illeték csak akkor van, ha a te nevedre kerül a következő lakás is.

Szja kedvezmény már nincs ill nagyon szűk körben.

Lányod 8 millió ft értékű lakás vásárlása esetén kaphat illetékkedvezményt, max. 40e

Az ajándékozási illeték 5% lakóingatlan esetén.

Kérdésem Nandyhoz!

Az ingatlaneladásból származó jövedelem adózásával kapcsolatban kérdezem, ha az örökölt ingatlant eladom a 25%-os adó megfizetésénél adócsökkentő tényező-e, ha örököltem egy nagy összegű vízdíjtartozást, amit az illetéknél nem tudtam érvényesíteni és a hétfői vihar után a tető egy részét újra kell csináltatni.

A tető javítását szerintem nem, mivel az nem felújítás, hanem állagmegőrzés. (Főleg, ha még kártérítést is fizet a biztosító, vagy más személy/szervezet)

A tartozást miért nem vettétek fel a hagyaték terheihez?

Azért, mert a vízmű nem adta ki a hivatalos tartozást a közjegyző kérésére, most pedig bíróságon perli tőlem mint örököstől.

Tisztelt Jogiforum

2000-ben vasaroltam egy lakast 5,2 millioert, iden szeretnem eladni kb 12 millioert. Van a lakason egy hitel, amibol meg 2,5 millio maradt. Az eladasbol szarmazo bevetelbol Spanyolorszagban szeretnek ingatlant venni. A kerdesem a kovetkezo:
Kell-e adot fizetnem magyarorszagon? mekkora osszeg utan es hany szazalekot?
Mentes vagyok-e az ado alol ha egy masik Unios (Spanyolorszagban) orszagban veszek lakast Magyarorszagon eladott lakas arabol?
Koszonom

Sziasztok!

Több oldalt elovastam a témában de szeretnék visszaigazolást kapni az értelmezésemre.
Értékesítés céljából szeretnénk(élettársammal) ikerházat építeni a már meglévő telkünkre.
A telek 1/2 - 1/2 arányban van a nevünkön.
A jogszabály szerint a két éven belül értékesített 4. "új" ingatlantól számítunk áfa alanynak.
Mivel 1-1 lakás lesz a nevünkön ezért ha jól értelmezen, akár 3*2 lakás értékesítése esetén sem lennénk áfa alanyok, csak ha személyenként elérnénk
a 4. eladott lakást 2 éven belül?
Abban az esetben ha nem leszünk áfa alanyok(hisz az 1. esetben biztosan nem leszünk azok), az áfán kívül milyen adóval kell számolnunk, ha a használatba vétel
után azonnal eladjuk, az akkor már használtnak minősülő "új" lakást?

Válaszokat előre is köszönöm.

polito:

nem kell adót fizetni, mivel 2004.01.01. előtt szerezted a most eladandó ingatlant.

always you:

szja-t kell fizetni, mely a haszon 25%-a.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!

Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy van-e valamilyen jogi akadálya (esetleg hitelfelvételre)annak, hogy a szüleim tulajdonában lévő házat én vásároljam meg? Ezt a házat 1999-ben kezdték építeni (szoc.pol.), ha én megvásárolom tőlük (adásvételi szerz.), adózás terheli-e őket?

Válaszát köszönöm!

Szüleit már semmiféle szja kötelezettség nem terheli - a jelenleg hatályos rendelkezés csak az 5 éven belüli eladáskor ír elő bizonyos szankciókat. Ellenben a vásárláskor (ingatlan)szerzési illetéket kell majd fizetni: 4 M Ft-ig 2%, az azt meghaladó rész 6%. (Kiszabását követőe 15 napon belül kérni lehet részletfizetésre lehetőséget.) Az adásvételkor ügyvéd közreműködése elengedhetetlenül szükséges, költsége általában 1-3%.

Zárójelben: "muszáj" megvásárolnia azt a házat - ha esetleges egyedüli gyermekük, úgyis megörökli. (A Parlamant az ősszel valószínűleg megtárgyalja az örökségi illeték /= haláladó/ esetleges eltörlését - legalább is 18 M Ft értékhatárig bezárólag.)

Bocs, elkerülte figyelmemet a szoc.pol dolga. Azt mint laikus hozzászóló nem tudom megmondani, hogy a szülei által a házra 9 éve felvett állami támogatást (+ kamatok) vissza kell-e fizetni - vagyis mennyi az időkorlátozás az esetleges "időelötti" eladás esetére -, vélem a pénzt folyósító bank/takarékpénztár érdemi választ tud adni.

Tisztelt Jogi Fórum!

Olvasgattam a korábbi hozzászólásokat, és szeretnék megerősítést kapni, hogy jól értelmezem az aktuális szabályokat a saját esetemben.
2003. májusában a szüleim fele-fele arányban vettek egy házat. Tavaly májusban édesanyám sajnos elhunyt, így a nővéremmel (októberben) megörököltük az ő részét szintén fele-fele arányban, így jelenleg a ház 50%-a édesapámé, 25-25%-a a testvéremé és az enyém, amin édesapám haszonélvezeti joggal rendelkezik. Szeretnénk eladni a házat és most lenne egy vevőnk 30M-ért.
Ha jól értelmezem az aktuális szabályokat a fenti eladási árat figyelembe véve,15M után nem kell adót illetéket fizetni, hiszen a tulajdon szerzés édesapám esetében több mint 5 éve történt, és a maradék 15M után 25%-os adófizetési kötelezettségünk lenne a testvéremmel, mely összeg semmilyen esetben sem csökkenthető a jelenlegi szabályozás szerint.

A segítséget előre is köszönöm!

Ha az eladott ingatlanrészt örököltétek, azt az összeget, ami a közjegyzői hagyatékátadó végzésben szerepel az örökölt ingatlan értékeként levonhatjátok a 15 mFT-ból, és csak a különbözet után kell adót fizetni.

Az öröklési érték után ugyanis öröklési illetéket kell fizetnetek, és ez után már nem kell adót is.

Ha az ingatlan öröklési értéke 15 mFT vagy több (és ez után fizettek illetéket), akkor az eladáskor már semmi adót nem kell fizetni.

Na megtaláltam a törvényt is, szerintem ez alaklmazandó:

Szja tv. 62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
2. az értéknövelő beruházásokat;
3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

(2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek.

Öröklés esetén a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek.
!!!!!

A papátokra meg ez vonatkozik:

(4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(2) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,

1. a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
2. a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
3. a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
4. a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
5. a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
6. a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
7. a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
8. a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
9. a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
10. a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.

(5) A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.

Köszönöm a gyors választ!

Tisztelt Jogi Fórum!

2006 szeptemberében egy új építésű lakás tulajdonosa lettem 50%-ban. 15 millióért vettük, fészekrakó hitellel (felvett hitel:13.5 millió). Ebben az évben válás kimondásával 100%-ban tulajdonos lettem, az egész hitel az én nevemre került, én fizetem. Jelenleg anyukám, hogy csökkenjen a banki hitelem, eladja a saját lakását és 7,5 milliót adna nekem a hitel előtörlesztésére, ő nem venne magának új lakást, hozzám költözne. Kérdésem, hogy ebben az esetben nekem és anyukámnak milyen adókat és illetékeket kell fizetnünk, illetve nem járnánk-e jobban, ha tulajdonjogot, vagy haszonélvezeti jogot szerezne a lakásomból.

Nagyon köszönöm!

B.Ildi!

Édesanyád adója attól függ, hogy a lakását mikor szerezte, eltelt-e már azóta 5 év. Ha igen, akkor adót nem kell fizetni.

A pénzt ajándékozza neked, banki átutalással, és akkor illetéket sem kell fizetni.

Anyagilag nem tudtok ennél jobban járni, hacsak anyukád hozzád nem költözik, az ő lakását kiadjátok, és abból fizetitek a törlesztőrészleted egy részét.

Így, ha új párra találsz, és már nem lesz olyan jó édesanyáddal élni, neki újra ott lesz a saját lakása, ti meg fizetitek tovább a hitelt ketten.

No, de ez már nem jogi tanács....

Egyjogász:

Csak részben van igazad, a papájukra ugyanis ez vonatkozik:

Szja tv. 62. §
(6) A (4)-(5) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint

1. lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel),
2. lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog

átruházása esetén a jövedelem a számított összeg

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

Köszönöm a válaszokat!

Tisztelt Tanácsadók!

Szeretnék segítséget kérni a következő ügyben:
2000-ben nevemre vásárolt telket adtunk el most a szüleimmel (ők voltak a telek haszonélvezői). Erre a telekre nem épült ingatlan, így anno illetéket fizettünk utána.
Az adásvételi szerződésben fel lett tüntetve, hogy fele-fele arányban részesülünk (szüleim és én) az eladási ár összegében. Az lenne a kérdésem, hogy szüleimnek és nekem vagyonszerzési illetéket kell-e és milyen mértékben fizetnünk? Ha én még ez évben új lakást vásárolok ebből az összegből, akkor mentesülők-e az illeték megfizetése alól?
Előre is köszönöm a segítséget!
Biborli