ingatlan eladás után fizetendő adó

Tisztelt forumozok,
Ha jol ertelmezem a leirtakat az en esetemben:

20M vett majd 2even belul eladott 28M bevetelbol szarmazo 1.1M ft adot akkor is meg kell fizetnem ha ez kulfodi EGT tagallamban vett ujabb es drabb ingatlaba lett beforgatva?

Csak a meltanyossagon mulik amit minden bizonnyal elutasitanak. Semmilyen szabaly nem garantalja hogy ingatlanbol dragabb ingatlanba rotent mozgaskor a jovedelem (kulonbozet) adomentes, igaz?

Koszonom,
Laszlo

Igen, második olvasatra nekem is feltűnt az útmutató 58. pontja: 58. A jogszabály értelmében az említett feltételeknek - azaz az adózó méltányolandó vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének, illetve a méltánylást érdemlő felhasználási módnak - együttesen kell fennállniuk, bármelyik hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

Mindenesetre kértem egy állásfoglalást a NAV-tól..

Köszönöm a segítséget,
N.

Próbáld meg. Veszteni nincs mit.

De ne álmodozz róla.

Szvsz itt olyan esetre gondol a jogalkotó, ahol a lakhatás egyébként is veszélybe kerülne az adó megfizetésével. Ha az eladási árból tudnál venni másik - akár olcsóbb - lakhatást biztosító ingatlant is, akkor nemigen fognak ez alapján elengedni belőle.

Üdv!

Egy 2015-ben vásárolt ingatlant(lakóház) eladni készülök, és az átruházásból keletkező jövedelemmel kapcsolatban lenne kérdésem. Az Szja tv. 63.§ (7)bekezdése emleget egy bizonyos kérelmezhető adómérséklést/elengedést. Továbbá a 3009/2018. számú,a méltányossági jogkör gyakorlásáról szóló NAV útmutatóban szerepel a "Lakhatást biztosító célú felhasználás", ezen belül az építés.

A lakóingatlan átruházásából származó jövedelmet egy lakóövezeti telek megvásárlására, valamint egy új lakóház felépítésére kívánom fordítani. A Kivitelezés az átruházott ingatlan eladási árától jóval el fog térni, pozitív irányba. (Az eladott ingatlan értékéhez számítva hozzávetőlegesen + 10-15%-kal, ami az adókötelezettségem kb. 5%-a)

Laikusként jól értelmezem, hogy igényt tarthatok adómérséklésre? Vagy ne álmodozzak?

Köszönöm előre a válaszokat!!

Usque másfélmillió.

Tisztelt Szakértők!
2018-évben ajándékozással kaptam ingatlant: Értéke: 13. millió Ft, megfizetett illeték: 1.170.000 Ft,
Értékesítve: 2018. dcemberében: 25.000.000FT.
Hoyan alakul, ennek az adózása illetve mértéke. köszönöm.

Tisztelt szakértők!

2014.08-ban évenkénti részletfizetéssel eladott ingatlanból befolyt jövedelem után fizetendő szja-t a könyvelő hibás útmutatása szerint a következő évben úgy vallottuk be, mintha egy összegben került volna eladásra.
Így tehát pl. 2015-ben bevallás alapja 6 millió ft lett, holott ebből végül vevő elhunyta miatt csak 3 millió ft folyt be, az is 3 év alatt.
Ilyenkor lehet-e önellenőrzéssel korrigálni, és visszaigényelni a túlfizetést?
Gondolom úgy nézne ki az önellenőrzés, hogy a 2015-ös bevallás lenne -5 millióval korrigálva, a 2016-17-es pedig +1 millióval korrigálva. Érdemes-e ennek utána menni, vagy van valami büntetés vagy önellenőrzési illeték, ami miatt nem fog visszajönni a túlfizetés?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2018-ban örököltem egy jelzáloggal terhelt ingatlant, melyet 2018-ban el is adtam. Számszerűsítve: Örökölt ingatlan forgalmi értéke 12.000 eft, jelzálog teher 5.000 e ft, illeték alap 7.000 e ft. Az illetéket 7.000 e ft után fizettem. Az ingatlant értékesítettem 18.000 e ftért, mely összegből fizettem ki az örökölt ingatlan 5.000 ft jelzálog hitelét. Ebben az esetben nekem mennyi jövedelmem keletkezett, mi után kell megfizetnem a személyi jöv.adót?

Válaszát előre is köszönöm.

bobeszovics,

Nem. Nem igényelhető vissza semmi az ingatlan értékesítés miatt befizetendő SZJA-ból. (még adókedvezmények sem, mert külön adózó jövedelem).

A "levonható" szó teljesen más. Ha CSOK-ot veszel fel, meg kell felelned egy csomó feltételnek. Például :

„14. § (1) A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy
...

6. az igénylő a vételár vagy a bekerülési költség kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakástulajdonának a 18. §-ban foglaltak szerint kiszámított vételárát;

18. § A 14. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint értékesített lakástulajdon vételárát csökkenteni kell
...

5. az adásvételre tekintettel megfizetett közteher

összegével.”

Nem kérni kell az előző ingatlan beforgatását, hanem az KÖTELEZŐ. Ha több CSOK-ot kaptatok, mint a vételár és az eladási ár különbözete, akkor szabálytalanul vettétek fel - vissza fogják kérni.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A tavalyi évben eladtam az ingatlanunkat, melyet 2014-ben vettünk, így szja fizetési kötlezettség keletkezik, eddig tiszta.
A kérdés, hogy ebből lehet-e visszaigényelni valamennyit bármilyen jogcímen? Különösen azért kérdezem, mert az előző hozzászólásban volt utalás arra, hogy a 768e ft levonható, de kérdés, hogy miből is pontosan? Vételárból, és így a kifizetett vagyonszerzési illetékből lehet visszakérni esetleg vagy másból?
CSOK támogatással vásároltunk másik ingatlant szintén tavaly, de az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés érdekében nem kértük az előző ingatlan beforgatását akkor, nem tudom ez számít-e.

Másik kérdés: Mennyire érdemes méltányosságból a fizetendő adóból valamennyi összeget csökkentésre kérvényezni?

Köszönöm,
Róbert

Ha 20,5M-ért eladod a lakást, és 768e adót befizetsz, ami levonható (17/2016 18§), akkor a vételárba be kell forgassatok önerőként minimum 19,73 milliót.

Legfeljebb kevesebb támogatott hitelt vesztek fel.

Ha a 38.5M vételár mellett a párodé lesz a fele, akkor ő 770ezer illetéket fizet (38.5M/2*0,04), te pedig semennyit, mert drágábban adtál el lakást, mint szerzel (20,5M vs. 38.5M/2).

Kicsit eltolva a szerzési arányokat még spórolhattok a párod illetékén, de nagyon minimálisat.

zws1,

A meglévő ingatlan után 768.750.- forint adót kell befizetned. Ajándékozás jogcímnél nem számít a szerzéssel kapcsolatosan semmi. Az eladási ár 25%-ának 15%-a az adó.

Másik lakás vásárlása sem számít, be kell fizetni.
Bevallani jövőre kell, az idei évre vonatkozó adóbevallásban, és 2020.május20ig kell befizetni.

Nem vagyok biztos benne, de ha ez egy családi ház szerű ingatlan, amint a ház és a műhely is van, akkor egybe fogják számítani (ami jobb is, műhely illetéke magasabb lenne).
A vételárból levonható a vissza nem térítendő állami támogatás. A CSOK biztosan. A babaváró támogatás annyira új, hogy arra szerintem még semmilyen irányelv nincs, de az elvileg is egy "hitel", amiből elengednek adott esetben. Szerintem ez nem lesz levonható.

Ha ez használt lakás, akkor az 5 éven belül eladott lakás árát bele kell forgatni a CSOK-os ingatlanba (17/2016, 14§ (f) pont). Az általad leírt terv nem felel meg ennek, nem fogjátok megkapni a CSOK-ot.

Tisztelt Ügyvéd Úr, Szakértők!

Az alábbi esetben kérném a segítségüket, hogy mennyi szja-t és illetéket kell majd fizetnünk:

• édesanyám 2015 márciusban vett egy lakást 9,7 millió forintért
• 2018 augusztusban ajándékozással nekem adta az ingatlant, a ajándék tiszta értéke 8,2 millió, mert én fizettem 1,5 milliót a lakás vásárlásba 2015-ben.
• Idén ezt az ingatlant el fogom adni, nagyjából 20,5 millió forintért
• Még idén, ezzel egy időben, a menyasszonyommal házat vásárolunk, ahol mindketten 1/2-ed tulajdonosok leszünk
• Az ingatlan értéke 38,5 millió forint, amiből 37 millió a lakóház értéke, 1,5 millió a műhely
• 3,85 millió forintot már kifizettünk foglalóként, 13,22 millió forintot a lakás eladásból fogunk kifizetni, 10 milliót a babaváró támogatással, 1,43 millió forintot CSOK-ból és 10 milliót kedvezményes kamatozású kölcsönből fizetünk ki.

Ebben az esetben mekkora szja fizetési kötelezettségem van a lakás eladást illetően? Illeték szempontból kettőnknek mennyit kell majd fizetni? Illeték fizetést ha részletre szeretnénk kérni, akkor azt az után kell, hogy megtörtént a birtokbaadás? Szja fizetést pedig a kövezkető évi adóbevallásban kell?
A menyasszonyomnak még nincs ingatlan a nevén, jobban járnánk, ha most nem lennénk mindketten 1/2ed tulajdonosok, hanem máshogy részesednénk?

Előre is köszönöm a segítséget!

Tünde86,

Határeset.
Én azt írnám be, ami nekem kedvezőbb.

Ugyanis a közös háztartásban nagyjából azok élnek, akik pénzügyi közösséget alkotnak, az életviteli költségeiket folyamatosan részben vagy egészben közösen viselik.

Ha teljesen külön kasszán élnétek, akkor az egy ingatlanban lakás esetén sem lennétek feltétlen közös háztartás.

De ha hozzájárulsz a lakhatásodhoz, fizetsz a költségekbe, akkor "részben" már közösen viselitek azt, simán lehettek közös háztartás.

Szerintem inkább igen, mint nem.

Tisztelt Ügyvéd Úr, Szakértők!

2018-ban eladtam a lakásomat, amely után szja fizetési kötelezettségem keletkezett. 2019-ben adásvételi előszerződést kötöttem egy várhatóan 2020 I.félévében elkészülő ingatlanra, ez lesz majd az egyetlen lakás a tulajdonomban. A lakás elkészültéig a szüleimnél élek. Szeretnék fizetési kedvezményt kérni a NAV-tól. A magánszemély fizetési könnyítésére és mérséklésére vonatkozó nyomtatványon fel kell tüntetni a közös háztartásban élő személyeket is. A kérdésem az lenne, hogy be kell-e ide írnom a szüleimet? Bár egy házban élünk és a lakhatásért nem kell fizetnem, de a rezsi költség harmadát természetesen én állom, valamint az élelmiszereket is külön vásároljuk, felnőttként nem tartanak el. Az ő nyugdíjukból nekem bevételem nem származik, külön bankszámlánk van...tehát külön kasszán élünk, csak egy lakásban. Közös háztartásnak minősül-e ez? Köszönöm!

Köszönöm a válaszát! Mindent megtudtam amit szerettem volna.

Palcsi24,

Ha "papíron" ugyanannyiért adja el a feleség, mint amennyiért szerezte, akkor nem kell adót fizetni.

Megjegyzem, házastársak között az ajándékozás is illetékmentes.

De a tulajdonviszonyok rendezése házastársak között nem biztos hogy ezen a módon a legcélszerűbb. Pont azért amit kérdezel : hogy közös tulajdon marad-e?

Hát az attól függ. Ha házastársi közös tulajdonból veszi meg a férj, vagy eleve abból vették, akkor tökmindegy mit kavargatnak egymás között "papíron" : ha vita esetén hivatkozik erre az egyik fél, akkor jó eséllyel közös vagyon lesz, és felezni kell akkor is, ha csak az egyik fél nevén van.

"Vagyis 1.6millióért venné meg a feleség 1millióért vett 50% részét? Akkor kell adózni. A különbözet 15%-a."
Értem akkor a 600ezer Ft 15%át kellene fizetnie.
És mivan akkor ha 1millióért veszi meg a részét, vagy annál kevesebbért? Akkor nem kell adót fizetni? Mivel nem keletkezik bevétele a feleségnek..?

Mivel házastársak,így akkor feles a zártkert is attól függetlenűl hogy csak a férj nevén van a ház?

De akkor elég lenne ha papíron csak az 1milliot kifizetné a férj,és adómentes? De az adóhatóság csak azt vizsgálná, ha nézi egyáltalán, hogy az ő 50% része megfelelő arányban lett értékesítve?

Remélem érthetően leirtam, és Köszönöm a segítséget!!

Palcsi24,

„Házastársak közt ha a FELESÉG adja el FÉRJNEK az ingatlant(Nincsenek válásba) akkor illetéket kell fizetni a vevőnek??”
Nem.

„Eladónak van szja fizetési kötelezettsége?
2019be vették és lehet még ebbe az évbe átvásárólná a férj..”
Lehet. Attól függ.

„2 millióért szerezték közösen, 1,6ért venné meg a férje(kivásárolná a feleségét,hogy egyedüli tulaj legyen. ).”
Vagyis 1.6millióért venné meg a feleség 1millióért vett 50% részét? Akkor kell adózni. A különbözet 15%-a.

„Utolsó kérdésem:Milyen szerződést szoktak ilyenkor kötni, mi a megnevezése az adásvételinek?”
Ennek a szerződésnek, ami egy adásvételt tartalmaz? Meg fogsz lepődni. Adásvételi szerződésnek. Esetleg Visszterhes vagyonátruházási szerződésnek.

Szép estét!!
Zártkert, műv. alól kivett terület gazdasági épülettel,

Házastársak közt ha a FELESÉG adja el FÉRJNEK az ingatlant(Nincsenek válásba) akkor illetéket kell fizetni a vevőnek??

Eladónak van szja fizetési kötelezettsége?
2019be vették és lehet még ebbe az évbe átvásárólná a férj..

2 millióért szerezték közösen, 1,6ért venné meg a férje(kivásárolná a feleségét,hogy egyedüli tulaj legyen. ).

Utolsó kérdésem:Milyen szerződést szoktak ilyenkor kötni, mi a megnevezése az adásvételinek?

Köszönöm a segítséget!!!

Nem.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Az a kérdésem, hogy a 2013. 11. 04-én vásárolt és 2018. 08. 31-én eladott lakásom után keletkezik e adófizetési kötelezettségem (2 hónappal előbb adtam el, nem telt el napra pontosan az 5 év)
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
AloeVera

Szilvia,

Bocsánat, jogos, a 2016 öröklés adózás szempontjából akkor nem számít.

A közjegyzői díjat csak az számolhatja el, akinek a nevére szól. Aki fizette. Ha közösen fizették, kettőt kellett volna kérni. De egymás között elrendezhetik. De az adóbevalláshoz csak az használhatja fel, akinek a nevén volt.

És persze csak az a számla, amelyik a 2014-es öröklésnél volt. A 2016-os már tulajdonjog szerzés szempontjából nem számít.

Köszönöm válaszát!

2016-ban csak a haszonélvezeti jogot szüntették meg. Akkor ott nem keletkezik új vagyonszerzés. Jól gondolom?

A közjegyzői díj számlája mindegy melyik testvér nevére szól? Mindkettejüknél figyelembe vehető?

Szilvia19831,

A temetési költségek nem számítanak. De a szerzéssel összefüggő költségek igen, a földhivatali eljárási díj és a közjegyző díja szerintem levonható.

A 2014-es 50% öröklés után az akkor érték és az eladási ár részarányos különbségéből meg le kell vonni a fentieket, és ennek a 30%-nak a 15%-a az adó.

Ugyanez a 2016-os öröklés után, de ott szerzési értéknek az abban a hagyatéki végzésben szereplő értéket lehet levonni, és 30% helyett 90%-kal kell számolni (5 helyett 3 eltelt év az eladásig).