Halálos beteg

Valóban volt a XIX. században hazánkban is példa arra, hogy az öngyilkosság bűncselekménynek minősült. Így még a befejezett öngyilkosságot is büntették: a büntetés az eltemetés megtagadása volt.
Azonban a Btk. éppen azért tartalmazza az öngyilkosságban közreműködést, mint felbújtáshoz, illetve bűnsegédlethez hasonló magatartást, mert maga az öngyilkosság nem bűncselekmény. Ha az lenne, akkor az öngyilkosságban közreműködés törvényi tényállása felesleges lenne, hiszen ezek a cselekmények egy bűncselekmény részesi alakzatai lennének.

és szerintetek mi az erősebb?:
1,a betegnek/öngyilkosnak az a joga, hogy csak az általa megjelölt kört tájékoztatssák a betegségéről/halálának okáról/öngyilkosságáról(rendelkezés az eü. adatokkal/-ról)

2,vagy a hozzátartozónak az a joga, hogy megtudja, pontosan miben/mi miatt halt meg a rokon?

Lewho!
Kérdésedre egyetlen válasz létezik, természetesen az 1, az erősebb, hiszen az eü.-i adatokkal elsősorban maga a beteg rendelkezik, akiről ezek az adatok létrejöttek. Ez nyilván az önrendelkezési jogból származtatható, s mint ilyen alapjog, melyet a hozzátartozók joga nem überelhet, ha egyáltalán van a kegyeleti jogon kívül bármihez joguk.

Az ún. "egészségügyi adatvédelmi tv." 7. § szerint:
(1) Az adatkezelő - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, továbbá az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani.
(2) Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha

1. az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult, az abban foglalt korlátozásokon belül, valamint
2. az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítása törvény előírásai szerint kötelező.

(3) Az érintett (törvényes képviselője) jogosult tájékoztatást kapni a gyógykezeléssel összefüggésben történő adatkezelésről, a rá vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat megismerheti, az orvosi dokumentációba betekinthet, valamint azokról - saját költségére - másolatot kaphat.
(4) A (3) bekezdés szerinti jog

1. az érintett ellátásának időtartama alatt az általa írásban felhatalmazott személyt,
2. az érintett ellátásának befejezését követően az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazott személyt

illeti meg.
(5) A beteg életében, illetőleg halálát követően az érintett házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásbeli kérelme alapján - akkor is jogosult a (3) bekezdés szerinti jog gyakorlására, ha

1. az egészségügyi adatra

aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve
ab) az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából
van szükség, és

2. az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek az (5) bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatóak.
(7) Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az orvosi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.

Tehát a hozzátartozók jogai eléggé korlátozottak...