emberi méltósághoz való jog mit jelent?

:)

"A nyelvi, érzelmi és tudattalan együttlétek, áramlások és folyamatok, melyek meghatározzák az emberi létet, a tőkés termelés szolgálatába álltak."
Helyettesítsd a tőkés-t valami mással (demokratikus, libsi, kommunista, imperialista, militáns, abszolutista, feudalista, lovasnomád, rabszolgatartó, ősközösségi): rá kell jönnöd, hogy az elmeböffenet szerzője csak a Word státuszsorát figyelte, hogy mikor van meg végre a karakterszám.

Nagyon is érinti az emberi jogokat ha valahol hát itt várható el hogy el tudják magyarázni mi ez mert a jogászok is a mai világban élnek és érteniük kell mi ez hiszen elég általánosan át hata a komplett társadalmat!

Mit vársz most a fórumtól? Magyar fordítást?
Ez egy jogi fórum. Itt senki nem olvas ilyen xarságokat. Vagy ha olvasott is, utána gyorsan levizsgázott belőle kettesre, és azóta nagy örömmel el is felejtette.

Van egy topicom is eggyel lejjebb, ahhoz senki nem szólt hozzá. Ott konkrét kérdéseim is vannak az alkotmánybírósági eljárásokkal kapcsolatban.

Ha eddig is tudtad mit fogsz tenni, miért kérdezted?

Az államot fogom perelni. Nem munkáról, hanem tanulásról van szó. Majd kiderül, mennyit ér itthon (ill. az EU-ban) az egészség védelméhez való alapvető emberi jog és a megkülönböztetés tilalma.

Értem.
Ez az egész vírus elég egy vis maior eset volt, sok "csoport" nem kapta meg a lehetőséget az otthoni munkára. Nem gondolom, hogy volna helye jogorvoslatnak.
Hacsak nem pereled be a vírust. Vagy a kínai labort, ha abban hiszel...

Az első a felnőttképzés. A második egyébként a felsőoktatás. A legabszurdabb az egészben, hogy mindkettőben részt vettem.

memora,

Hogy második csoportnál kire gondolsz, az egyértelmű. Kik az "első" csoport, akihez viszonyítasz?

Jó ez a topic. Már az első kérdésnél is az volt.

Bölcsész vagy?

Mi van akkor, ha a koronavírus járvány második hullámának tetőzése idején -amikor még nem volt vakcina sem-, és a napi halálozási számok csúcsokat döntögettek, a kormány (mindennemű indoklást mellőzve) nem adja meg a törvényi lehetőséget egy csoportnak a biztonságos otthoni, online képzés igénybevételére, miközben másik, hasonló csoportoknak meg igen?

Milyen módon lehet e miatt jogorvoslatot kezdeményezni, amennyiben valakinek ebből jelentős kára származott, mert az egészségének és életének a védelme érdekében nem volt hajlandó tömött buszon utazni és egy tanteremben órákra kitenni magát a fertőzés veszélyének?

Jelenleg ha valaki hajlandó vitatkozni a Polgári jog által akkor a 2021.06.17. 12:31 kor keletkező bejegyzésemmel vitatkozhat bárki amivel kapcsolatban szívesen vitatkozok tovább.
Ez a postom alapján a polgári jogi bíróságnak is közjónak megfelelő ítéletet kellett volna hoznia.De nem így tette.
A Ptkval összhangban értelmezést nek megfelelő értelmezést még senki nem vitatta.
Jelzem hogy a Ptk az alaptörvénynek megfelelően szabályozza a tárgykorébe tartózó jogi viszonyokat(pl kógens szabályozás szerinti kártalanítás) így ennek ellentmondó jogszabály az gyanúsnak kellene hogy legyen hogy nem az alaptörvénynek megfelelő. Persze egyértelmű következtetés egyszerűen nem tehető ennyi hivatkozás alapján.
Annyi szerintem biztos hogy a PTK az alaptörvény szerint megfelelően rögzíti a polgári viszonyokat(Szívesen meghallgatok erről cáfolatot ha valaki szerint rosszul értelmezem).
Ha eltérő jogszabály mint a Bit 386 ettl ellentétes eredményre vezet akkor az nem felem meg az alaptörvényi összhangnak(természetesen vitatható amit szívesen meghallgatok pedig alkotmányjogot és soha nem tanultam egyetemen, de nem riadok meg ha vitatkozni kell ezzel szemben)

Csak hogy segítsek nektek legyőzni engem a gagyi érveimmel szemben:
Az említett polgári jogos tanárral még telefonon sem beszéltem, aki az alkotmányjogi tanárhoz írányitott. Az email alapján nem tudható miért iránított az alkotmányjogot tanító tanárhoz(Ez lehet az is hogy ne őt fárrasszam a baromásommal és lehet az is hogy a fellebbezés utáni ítélet után már csak az alkotmányjogász segíthet rajtam egy jó alkotmányjogi panasz megírásával)
Az alkotmányjogot tanító tanárral sajnos nem tudtam beszélni személyesen de telefonbeszélgetés alapján én hihetőnek taáltam hogy ez szerinte totálisan nem jó ítélet volt(amire jutottam ügyvéd nélkül is) az alaptörvény alapján.Ő nagyon lelkiismeretesen(természetesen nem ingyér) vállalta az alkotmányjogi panasz megírását. Ennek a topicnak nem tárgya hogy mi van benne perpill. Én nem is tudom biztonsággal megítélni hogy jó e. Ez perpill csak bizodalom. Én a kiegészített panaszban amit átküldött a prof nem találtam a méltóság megsértésével kapcsolatban jobb alátámasztást, de egyébiránt volt benne olyan ami alapján én mégis azt mondom hogy jó lehet amit ő megfogalmazott.
Én szívesen vitatkozok bárkivel bármilyen témában amíg alátámasztja a mondandóját. Az eddig felmerültek alapján a lépés nem nálam van én úgy érzem ha indokolni kell az állításunk alátámasztását.

Hogy látom végetért a topic. Sajnos nem kerültünk közelebb a méltóság definníciójához. A hiánypótlást végül beadtam a az alkotmányjog prof által készített hiánypótlás alapján kiegészített alkotmányjogi panaszt.
Az nagy szívfájdalmam hogy nincs benne az erőfölénnyel való visszaélés tilalma mint alaptörvényi rendelkezés sértés.
Átírhattam volna hogy benne legyen de ez nélkül is szerintem egész jó beadványt írt a prof. ez a plusz beleírása jó ötlet lett volna de nem akartam megtörni a beadványa integritását. Nem érzem tökéletesnek a hiánypótolt beadványt de szerintem lehetne jobb. Sajnos a határidő tegnap lejárt a hiánypótlásra és nem volt időm úgy átfogalmazni hogy megmaradjon az integritása a beadványnak. Belehelyeztem az igazságom egy alkotmányjogot oktató prof kezébe. Ez mint sejthetitek a makacsságomból nem volt egyszerű. Bele is fáradtam valamennyire. Túlságosan bele vagyok betegedve az ügybe hogy érzem hogy igazságtalan az ítélet a bíróság által és jogász nélkül is látom a problémákat az ítéletben.
Ahogy látom hiába fogadtam volna ügyvédet az alap ügyben. Nem nagyon lett volna a segítségem senki. Ezért egyedül próbáltam meg. Laikusként igen.
Én onnan indultam 0 jogi ismeretekkel hogy felmondták a szerződésem indoklás nélkül ezáltal elveszítek havi kb 100.000 Ft ot. és ezt valahogy nem stimmelt nekem. ilyen biztosan jogszerű???
Hát olvassunk Ptk.-t. Meglátom hogy hát ezt a helyzetet kártalanításra kötelezi a megbízót. Hála istennek szerencsére ez az igazságtalanság le van fedve jogszabállyal legyalább.
Jah hogy a Bit belerondít mindenféle tisztességes indoklás és cél nélkül. Bocsánat hogy felhúztam magam ezen és minden fórumon próbálok infót gyűjteni hogy mit lehet ez az igazságtalan ügy rendbetételének érdekében.
Hiszem hogy nem szabadva léteznie a Bit 386.§-ának egy jogállamiságot valló órszagában. de hát létezik. Ennek eltörlése az egyetleg járható út hogy nekem és az Összes biztosítási ügynök ne legyen megkárosítva minden egyes alkalommal amikor a megbízója felmondja a szerződését.
És én leszarom igazából a többi biztosítási ügynököt mert igazából csak az én ügyem érdekel, Van jó barátom más biztosítási ügynök akinél ugyancsak könnyen előfordulhat hogy indoklás nélkül felmondanak és neki sem lesz érvényesíteni a kártalanításhoz való jogát adott esetben.
Ez viszont gáz. Az hogy megtehetik a biztosítók hogy simán megfossztanak az elért eredményektől és a hozzá kapcsolódó fenntartási jutalákoktól anélkül hogy bármiféle kompenzálást kellene tenniük. Ettől viszont a belem kifordul. Ez hogy elpfordulhat az nem lehet összességben helyes. Én végigolvastam az összes releváns PTK jogszabályt. Próbáltam a lehetőségeimhez mértem mindet helyesen értelmezni. Elolvastam az előzményét ezeknek a jogszabályoknak és nagyon tüzetesen átolvastam az alkotmánybíróság ítéletét amely megállapítja a régi jogszabályok alapján hogy a beadványban hivatkozott alkotmányjogi sérelmek miért nem valósulnak meg és a regi jogszabályok alapján(és a hivatkozott alapjogos tükrében) miért volt megfelelő a régi Bit alapján meghatározott intézkedés szerintük. A legnagyobb baj hogy nem jól írták meg akkor sem az alkotmányjogi panaszt szerintem amivel megpróbálták megsemmisíteni a régi Bit problémás pontját. Fel sem merül bennem hogy 10 évvel ezelőtt megfelelő volt az akkori szabályozás. Azt viszont sajnos meglátom hogy ha nem jó beadványt írnak akkor nem fogják megállapítani az alaptörvény/alkotmányos sérelmet.
Én most is nagy rizikót látok abban hogy megbízok egy alkotmányjogot tanító ember beadványában, de elfogadom azt is hogy én egy dr. google által nevelt ember lehet hogy kevés a helyes eredmény éléréséért.
Szerintem sejtitek a kötekedő álláspontom alapján hogy soha nem tudok semmit elfogadni az adott indoklással és mindig találok egy ellenkező érvet a felhozott érvekre. Ilyennek nem szabadna előfordulni egy laikusnál.
Összességben senki nem fogja tudni megmagyarázni hogy egy biztosítási tartós közvetítőnek miért ne járna a kártalanítás az összes többi(Nem tudom hogy más speciális jogszabály megfosztja e az egyéb tartós közvetítőt ettől a jogától) tartós közvetítőhöz képest.
Azt elfogadhatónak látom ha a mértékében van különbség, mert valamiért más a többi tartós közvetítőhöz képest a biztosítási tartós közvetítő(persze ezzel tudnék vitatkozni ha valaki más közvetítőhöz hasonlítaná és nem futamodnék meg) de azt nem tudom sehogy elfogadni hogy egy jól megfogalmaott blankettaszerződéssel és az utána lévő magatartással való fellépéssel tökéletesen minden alaptörvényi rendelkezésnek megfelelően is meg tudják úszni a kártalanítást.
Ez valahol probléma kell hogy legyen. Én a PTK szintjén kerestem a dolgokat és szerintem meg is találtam a Ptk értelmezési alapelvével. Alaptörvényi szinten is megtaláltam a 28. cikkben. Én ugyan csak az utolsó résznek megfelelőséget tudtam alátámasztani hogy "Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak." de ezen értelmezést amikor a tárgyaláson felvetettem akkor a bírónő azt mondta hogy az alperes nyilvánvalóan nem így értelmezte de ő ez alapján formálta az ítéletét, akkor méginkább csak azt láttam hogy szar országban élek egy szar bírósággal aki vagy nem ért a munkájához vagy felülről nyomják hogy mit ítéljen. Ilyen helyzetben csak alkotmánybíróságra lehet számítani szerintem. Azt viszont az elmúlt időszak történéseiben látom hogy az alkotmánybíróság is sajnos a politika kezében van így pártatlanságt sehonnan nem várhatok.
Nah mindegy. hiánypótlás beadva. Én voltam olyan hülye hogy nem kötöttem bele egy alkotmányjogi prof alkotmányjogi panasz megfogalmazásába, mert bízok benne hogy ő tud joggat mint én egy dr. googlin nevelkedett emberke.
Attól hogy én dr. googlin nevelkedtem semmivel nem érzem magam kevesebbnek mint a diplomázott jogászok amíg nem tudnak hitelesen ellentmondani nekem.
Tisztázzuk. Az így van mert vak az nem lesz hiteleses ellentmondás soha a büdös életben nekem.
Én szívesen vitatkozok bármely jogszabályról mármely kommentárról és mindenféle értelmezésről.
Azokután hogy én megláttam egy olyan PTK kommentárt amely szerint a mostani Bit rendelkezés jó mert a régi Bit és az önnálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján megtámadott Bit rendelkezést az AB megfelelőnek találta ezért az új PTK és új Bit szerint is biztos megfelelő én csak nevetni tudok minden értelmezésen, ami nem jól álátámasztott.
Lhet én vagyok az egyetlen aki problémát lát az új PTtk kommentárban ezen:
"A Ptk. 6:298. §-a alól külön törvény ad kivételt a függő biztosításközvetítők tevékenységére. A régi Bit. 33. § (8) bekezdése értelmében - amellyel egyező tartalommal rendelkezik az új Bit. 386. §-a és 394. §-a - a biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynök (többes ügynök) részére kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján kizárólag a felek erre irányuló, írásban megkötött megállapodása alapján és annak feltételei szerint jár. Az Alkotmánybíróság a függő biztosításközvetítői és a kereskedelmi ügynöki tevékenység eltérő alanyi körének (önállóság), valamint a közvetített szerződések tejesítésének jellemzői összevetésével nem találta alkotmányellenesnek a Bit. megjelölt szabályát [1008/B/2004. AB határozat]"

Egy régi alkotmány és 2 régi jogszabály alapján meghozott alkotmánybírósági határozat alapján(amibe én szívesen belekötök a jelenlegi jogszabályok alapján és bárkivel vitába szállok hogy ez már miért nem megfelelő MA) valszeg ma is jó a jelenlegi szabáyozás az számomra az nevetséges.
Lehet én vagyok az egyetlen aki azt látja hogy régen is szar volt a szabályozás(nah nem abból a szempontból amit az AB vizsgáált) éa ez hömpögylött tovább további szart görgetve.
Régi jogszabályok:
2000. évi CXVII. törvény
5) E törvény rendelkezéseit - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - megfelelően alkalmazni kell az olyan önálló kereskedelmi ügynöki szerződésre is, amelynek tárgya szolgáltatásra, vagyoni értékű jogra, értékpapírra vonatkozó szerződés vagy tőzsdei ügylet közvetítése.
Bit: 33.§§(8) Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvényben foglaltak szerinti kiegyenlítés a biztosítóval fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt csak erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg.
Indoklás a Bithez: "Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény értelmében 2003-tól az ügynököket kiegyenlítés illeti meg. A biztosítási ügynök és a biztosító közötti sajátos jogviszony azonban azt indokolja, hogy a módosítás a biztosítási ügynökökre az általánostól eltérő szabályozást alkalmazzon, oly módon, hogy a biztosító és az ügynök közötti írásban kötött szerződésre bízza a kiegyenlítésre vonatkozó megállapodást."
Én vagyok az egyedüli aki azért érzi hogy ez a "sajátos jogviszony" ha indokol eltérő szabályozást az nem azt jelenti hogy nem érdemli meg a kártalanítást(akkor még kiegyenlítést) hanem csak eltérő szabályrendszerű az indokolt?
Eltérő szabályrendszer hogy a biztosító nem akar fizetni ezért nem köt ilyet az egy tökéletes megodlás a rendezéshez az csak nekem nevetséges?
Szóval szeritem régen sem volt jó. Most már katasztófális a helyzet. Talán most egy jó alkotmányjogi panasszal rendezhető. Bízzunk abban hogy alkotmányjogi prof jót fogalmazott.
Majd kiderül.

UI: bocsánat ha sok elírás van a hszben. már túlsogosan bebasztam hogy precízen írjak.

dbrtjozsef:Köszönöm szépen a kedves szavakat az írásaimmal kapcsolatban.
Azt sajnálattal olvasom hogy még továbbra is azon a véleményen vagy hogy nemigen értesz egyet velem, de örülök neki hogy tee érvekkel próbálsz meggyőzni. Amire én is érvekkel reagálok. Egy forumon ez egy tökéletes hozzáállás szerintem.
Én bíztatlak hogy továbbra is érvelj az érveimre de megértem hogy ez fárasztó, de én bzok abban hogy a jó ügy érdekében nemes célként fogod megélni ha megváltoztatod a véleményed és arrafele próbálsz érvelni ami szerint nekem van igazam :D

oligaliga,

Főszabályként egyetértek veled, nagyjából én el is mondtam amit erről tudtam/akartam, úgyhogy amúgy is lassan abbahagyom, de nekem pozitív, hogy egyes topikokban tobzódó trollokkal szemben, akik személyeskednek vagy fröcsögnek amint nem tetszik nekik valami, ityam olvtársunk kulturáltan és személyeskedéstől mentesen próbálkozik - még a kevésbé kulturált válaszokkal szemben is.

Sajnos nemigen értek egyet vele, ezért írtam, hogy az erőfölénnyel visszaélésnél "talán lehet keresnivalója" - de én sem hiszek benne.

oligaliga,

Főszabályként egyetértek veled, nagyjából én el is mondtam amit erről tudtam/akartam, úgyhogy amúgy is lassan abbahagyom, de nekem pozitív, hogy egyes topikokban tobzódó trollokkal szemben, akik személyeskednek vagy fröcsögnek amint nem tetszik nekik valami, ityam olvtársunk kulturáltan és személyeskedéstől mentesen próbálkozik - még a kevésbé kulturált válaszokkal szemben is.

Sajnos nemigen értek egyet vele, ezért írtam, hogy az erőfölénnyel visszaélésnél "talán lehet keresnivalója" - de én sem hiszek benne.

oligaliga:

forumnak általában az a célja hogy beszélgessenek és véleményt cseréljenek az emberek, tisztázzanak dolgokat.

Egyébként Polgári jogot tanító egyetemi tanártól kaptam meg az alkotmányjogot tanító prof elérhetőségét hogy hivatkozzak rá az ügyemmel kapcsolatban.
Hiába tanul egy jogász 5 évet nem garancia hogy úgy tudja ahogy kell. Persze előfordulhat olyan oktató is aki rosszul tudja és rosszul oktatja, de talán jelentősen kissebb az esélye. Persze nem kizárt.
Ezért az állítások alátámasztásában hiszek inkább mint a megmondtam hogy úgy van, mert csakban.

dbrtjozsefnél is már megjelent az erőfölénnyel való visszaélés(ami 1 alaptörvényellenességet már jelent de még más is lehet ügyebár amiről eddig nem beszéltünk) ami alaptörvényben is megjelenik(M cikk ügyebár) tehát amikor ugyancsak az alaptörvény szerint "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik." akkor fel kellene merülnie az adott helyzetben hogy biztos hogy jól értelmezi és alkalmazza az alaptörvénnyel (neadjisten PTKval is) összhangban.

Ezért azon véleményed mely szint nincs igazam az alátámasztást igényel.

drbjozsef

Teljesen felesleges válaszolni neki, mert nem fogja elfogadni senkitől, hogy egyszerűen nincs igaza. Laikusként úgy gondolja, hogy ami nincs benne a törvényben, az nem létezik. Nem számít a jogot öt évig tanuló, évek óta művelő, valódi jogászok szava, mert ő olvasta a Ptk.-t és az, amit nagyon szeretne, nincs benne. Valószínűleg ügyvédje sincs, aki elmagyarázná, miben téved, de nem hajlandó megérteni, mert nem lehet, hogy nincs igaza.

Ezektől szoktam elsétálni. Ha válaszolsz, azzal fenntartod ezt a topikot, és mint egy rossz facebokk bejegyzés, soha nem tűnik el.

Szerintem az emberi méltóság definíciójára jobbat senkitől, még a professzoroktól se nagyon fogsz kapni, mint az egyszerű wikipedia szócikke. Se egyszerűbbet...

"Jogszabály állapítja meg a kártalanítás kötelező írásba foglalását.

Ennek hiánya nem lehet tisztességtelen feltétel, hiszen eleve hiányzik. Ezért nem állapít meg számodra hátrányt."

Ezért írtam hogy belemagyarázható icipici erőszakkal.

Egyetlen oka hogy nincs írásba foglalva az a speciális jogszabály elsődleges használata.
Ezért is hoztam vissza a Ptk értelmezési alapelvét mely azt mondja ki hogy a speciális alkalmazása ne vezessen a PTval ellentétes célra.
PTK szerinti egyértelmű cél az (1)-es pontból elég határozottan kiolvasható.

A belemagyarázós kijáccásos elfelejtjük beleírni majd utána megtagadjuk az együttműködést a létrehozásra sehogy sem lehet jó alkalmazás a Bitnek.

Ahogy írod : rengeteg helyen alkalmazzák a sablon szerződéseket, ez önmagában nem kérdés, hogy jogszerű.

Jogszabály állapítja meg a kártalanítás kötelező írásba foglalását.

Ennek hiánya nem lehet tisztességtelen feltétel, hiszen eleve hiányzik. Ezért nem állapít meg számodra hátrányt.

Legfeljebb "okoz" hátrányt a hiánya.

csak hogy PTK célhoz közelítsünk amire utal az értelmezési alapelv:
Blanketta szerződés az igazából általános szerződési feltétellel kötött ügylet.
6:102. § [Tisztességtelen általános szerződési feltétel]

(1) Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.

(2) Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.

(4) Nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.

itt is ki lehet magyarázni a (4)as pontnál hogy jogszabály állapítja meg talán(Bit alapján). De az értelmezési alapelv szerint a speciális alkalmazásával nem lehetne ennek a célnak sem az ellentétére jutni.
Pedig erre jutottunk megintcsak.

BTK szerinti kényszerítés természetesen nem történt az már a véglete a dolognak. De lehetőség csak blankettaszerződés kötésre van. nem csak a biztosítóknál de sok más helyen is.
még ha el is fogadom hogy a leírtaknak megfelelően minden leírt közös akarat szerint teljesül, addig amíg nincs szó a kártalanítás nem akarásáról ha majd a körülmények úgy adóddnak egyszer írásba foglalásáról addig nem lehet elfogadni hogy ez is a közös akarat része amikor nem volt róla szó.
Örülök hogy az erőfölénnyel való visszaélés alapján legalább érzed hogy itt valami nem stimmel vele.

Azt meg amíg nem tudunk egy szerzerű definíciót találni a méltóságra addig én sem megerősíteni sem cáfolni nem tudom hogy mennyire lehet igazad.
Ha az adott helyzetben kiszolgáltatottság és másik alá rendeltségnek köze van a méltósághoz akkor szerintem lehet kapcsolat. Ha teljesen másról szól a méltóság akkor nem. Ezért indítottam a topicot hogy milyen egyszerűbben értelmezhető definíciója van a méltóság megsértésének.

„Egy blankettaszerződésben jellemzően az aláírással alakul ki egy "látszólagos közös akarat" amit jellemzően, de igazából a megfogalmazó akara van érvényesítve benne azzal hogy aláírjuk.”

Felmerült esetleg a kényszerítés btk tényállása?

Az aláírás az pedig akarategyezőséget jelent. Még jó hogy.

Egyébként én egyetértek veled, az "erőfölénnyel visszaélés" abszolúte vizsgálható ilyen esetben. De hogy emberi méltóság nem, az hótziher.