Új Alkotmány - miért is?

(...Folyt.) valamilyen egyedi személyre, tervre, szervezet létrehozására vonatkozik. Nem normatív aktus. Ha mégis MT hat. képében normatív szabályokat állapítottak meg, (ez a MT hat. kisebbik részét jelenti) az csak azért lehet, mert fütyültek a joglakotási szabályokra, nem volt aki azt rajtuk számon kérje.

Hogy mik vannak.

A kormány határozata mind funkciójában, mind rendszertani helyét tekintve nem jogszabály, az állam eljárásiban, mint jogszabályokra hivatkozni sikeresen nem lehet.

Tapsi, te rendkívül formáljogászi módodn nézed az Alkotmányt is és a jogot is. A jog a pozitív jogszövegen túl is létezik, sőt valójában úgy lesz belőle jog, hogy a dogmatika és a gyakorlat kitölti az absztrak normaszöveget.

A nemzetközi szerződésekről, a halálbüntetésről kapcsolatban írottakban pedig szakmai hibák vannak. Ha problémát akarsz éreztetni, akkro azt leszel szives olyan érvekkel tenni, amelyek a valóság tényein alapulnak, mert a hamis tények semmit sem alapoznak meg, és főleg nem érzékeltetnek semmit.
Az hogy a jogrendszer némileg foltozott a maga természetéből adódik, akodifikációs hibákkal együtt. Ez elkerülhetetlen. Ezen nem segít semmiféel formáljogászi okoskodás, de őleg nem egy új Alkotmány.

És tényleg elbeszélünk egymás mellett. Mert te nem tudsz választ adni az alapvető kérdésre, mi az a probléma, amely indokol egy új Alkotmányt, mi az a probléma, ami a mai csiszolásával nem oldható meg? Mihez kell a forradalom? Mit akarsz megváltoztatni?
Ne a formáljogászi gondolkodással a szöveg felől közelítsd az Alkotmányt. Előbb mutass rá a hibára, aztán kínáld a megoldási koncepciót, és csak végül a szöveget.

A topikai érvek, amit felhoztál, vagy olyan problémák, amik nem is problémák, csak akkor ha nem látsz túl a pozitív jogszövegen (pl. halálbüntetés, nemzetközi szerződések), vagy orvosolhatók módosítással (választojog, pl.), vagy nem alkotmányjogi, hanem jogszociológiai kérdések (a jogrendszer "hibái", inkoherenciái), és nem az Alkotmányos berendezkedéssel függnek össze, hanem a jogrendszer természetével.
Nem beszélve a tévedéseidről.

Tehát csak annyit hadd kérjek, hogy azt mondd meg, mi az a probléma, ami miatt új Alkotmány kell, és az új Alkotmány hogyan fogja azt megoldani? Ennyi. Ha erre tudsz válaszolni, akkor már jöhet is a normaszöveg, vagy amit akarsz. de addig csak érvek nélküli szűklátókörű formáljogászkodást mutatsz itt be, és igen rossznéven veszem, ha valaki aki maga sem mozog teljesen otthonosan a témában másokat oktat ki.

Nagyon rövid leszek, utolsó hozzászólásom a témához:

Egy évvel ezelőtt merül fel a téma, akkor én is hős védelmezője lenne, az egyébként az elvileg teljesen helyes álláspontotoknak: a határozat, nevéből, céljából, sőt, akár az alkotmányi megfogalmazást is lehetne így érteni NEM jogszabály. Csak valahogy mégis az. Azt a pici alkotmánybeli lábat meg nem lehet mindenféle értelmetlen képviselő indokok miatt kiütni. Ha végignézitek: több máig hatályos határozat szabályoz olyan kérdéseket, amelyek jogszabályi tárgykörbe kellene, hogy tartozzanak. A többi "rendes" határozat - kinevezések, csak befelé ható szabályok, stb.

1. Ügyvédjelölti "praxisomban" helyettesítettem a főnököm. Instrukciói szerint eljárva közig határozatot támadtunk. Eredmény: elutasítás. Ok: a bíróság álláspontja szerint jogszabály a szóban forgó határozat - igaz, nagyon szépen körülírta. Sajnos többet nem árulhatok el az esetről, köt a titoktartás. Talán még annyit, hogy a felülvizsgálati kérelem is el lett utasítva, mert a LB álláspontja szerint a támadott ítélet nem jogszabálysérő. Közzétett eset még nincs, és igen remélem, hogy nem is lesz.
2. Részben szintén titok, de amit el lehet mondani, hogy nagyon jó barátom, volt évfolyamtársam dolgozik az IM-ben - bár most fél az elbocsátástól, hiába summa cum laude, két felsőfokú nyelvvizsgával, OTDK-s is volt. Az ő elmondásaiból tudok a szabályozás okairól. Ez pedig az, amit már többször leírtam. Mit gondoltok, az IM miért akarja annyira kiszedni az idézgetett szabályokat? Csak úgy? Minden alkalommal előszedik, és mindig nem indokolja meg rendesen, vagyis nem a tényleges okokat hozza fel.

Nos, nem borzolom tovább a kedélyeket! További jó vitatkozást, és Mindenkinek a legjobbakat! T.

A probléma az, hogy néhány konkrét Korm./MT hat.-tal kapcsolatban állítja Tapsi, hogy a Korm. hat. jogszabály. ebből pedig általános következtetést von le a kérdésre vonatkozóan.

A Korm.hat. sosem volt jogszabály. Ha azzal mégis, normatív jogot alkottak, attól még az nem teszi jogszabállyá. Ez annak tudható be, hogy az előző rendszer nem volt jogállam. Nem volt aki felügyelje alkotmányossági szempontból a jogalkotást. Így a Miniszt. Tan. kiadhatta ezeket utólagos szemmel jogszabálysértő módon. Emiatt születhettek meg az ominózus Korm. hat.-ok, de nem minden MT. hat. ilyen. Sőt! A többség igenis a határozat eszmei fogalmának megfelelően individuális aktus. A Korm. hat. tehát nem jogszabály.

Ez a vita úgy látom egy nap alatt kifulladt...

A vita kifulladt anélkül, hogy ismét megtudtuk volna, minek kell új alkotmány, viszont ismét sokat hallottunk a témával egyébként nem összefüggő topikai érvekről, amik még statisztikailag sem szignifikánsak.

És sajnos többet nem árulhat el az esetről, mert titok, hogy minek kell új Alkotmány.

Imádom az ilyen érvelés helyetti blöffölést.

Kifulladt... viszont kezdek rájöni Tapsi levegőbe modot "érvei" és üres kijelentései kapcsán, hogy pusztán azért mert a poltikai pártok erősen polarizálódnak, meg a hihetetlen elképzelései a halálbüntetés visszaállíthatóságáról, és az Alkotmány félmondaiba beleolvasott esztelenségei kezedenek meggyőzni, hogy pusztán ezek miatt nem szükséges egy új alkotmányt alkotni.

Az viszont még mindig szembetűnő, hogy az alkotmánymódosítások eléggé átgondoltalanok néha, pl. 2/A.§ és a (leendő) 2/B.§ körül folyó vita még mindig tart. Ezek szerint a 2002. évi LXI. tv. nem oldotta meg a csatlakozás - szuverenitás kérdését.

A témát érintő cikk jelenet meg ma a Jogi Fórumon:
Dr. Majtényi László: A jogállami forradalom történeti alkotmánya
http://www.jogiforum.hu/publikaciok/122

Az alkotmányt így kellene módosítani. Első lépés megszüntetném a listás szavazást, valamint az országgyűlésben csak egyéni képviselői jogokat lehetne fentartani az ő dolguk csak a szavazás lenne. Kérdés ki írányítaná az országot a felelős minisztérium. Mely tagjait személyi felelőség terhel. Õk nem vállasztás alapján, hanem pályázat utján töltenék be a pozicióikat.

Kedves tapsi szeretnék írásodra reagálni, elég szörnyű hogy itt tartunk. Csak egy kérdés, egy képviselőnek az ország sorsától mi fontosabb? A másik észrevétel ha ennyire sok gondjuk van akkor minek vállalta el, nem kötelező. De lehet hogy rosszul tudom.

Jól is néznénk ki, ha pályáztatnák a miniszteri székeket... Napoleon, ki döntene a pályázatokról???

„A legtöbb felhatalmazás nélkül lett kiadva, vagy már nincs felhatalmazása”
Tapsi 2003.11.17. 10:47:48

Az, hogy nincs már meg az a tv., ami a felhatalmazást megadta, mert azt időközben hatályonkívül helyzeték, ez önmagában nem teszi alkotmányellenessé az adott rendeletet. Erre a következtetésre jutott egyébként az AB is.

Most, hogy utólag végig olvasgattam ezt a topikot, még mindig találok olyat, amiben Taps barátunk téved.

A válasz egyszerű. A minisztereket a hivatalon keresztül javasolnák, az országgyűlés megválasztaná és végül a köztársasági elnök kinevezné.
A következő kérdésed mi alapján. Az összes jól működő cég az embereit saját maga termeli ki, és cégvezetéssel a legrátermettebb munkatársukat javasolják. Ezt nem lehetne egy minisztériumba megoldani? De szerintem még fontos lenne a felsőoktatásba olyan szak ami az ő felkészülésükről gondoskodik.

Napoleon ezzel csak azt felejted el, hogy a miniszterelnököt illeti meg a kormányalakítás joga, ez pedig azt jelenti, hogy politikai alapon kerülnek kiválasztásra azok a személyek, akikkel később a kormányban együtt fog dolgozni. Másrészt, mivel a miniszterelnököt a polizitikai többség választja meg, akkor az feltehetően politikai alapon választaná meg a minisztereket is, vagyis tök mindegy, hogy kinek a pályázata a legjobb attól függetlenül, úgyis azt választanák meg akit politikai az egyébként a parlamenti többség által megválasztott miniszterelnök is kiválaztan... Ez a megoldás teheát csak vmi látszatt lenne, nincs is szerintem egyetlen olyan ország sem hol ezt a megoldást alkalmeznák...:-)

Én a miniszterelnöki és a köztársaság elnöki funkciót összevonnám. Teljesen felesleges ezt szétszedni. A miniszterek igazából a minisztériumnak lennének alárendelve és a döntéseiket az országgyűlés szavazná meg. Így a személyi felelőség szerepe megerősödne. Ha valaki képtelen munkáját végezni azt gond nélkül le lehet váltani amit az országgyűlés kezdeményezhet hisz ők képviselik a választópolgárokat.

Ha jobban belegondolsz szükség van egyáltalán négyévenkénti kormányalakításra, ha van egy működő rendszer. Ami egy kiváltságos munkahely lenne és a maximumon kell teljesíteni mert ha nem, munkáját más foglya ellátni. A kormányzat fogalmát az országgyűlés és a köztársaság elnök alkotná.
De ha van jobb ötleted, akkor dolgozzunk össze. :)

fogja

Ha az Országgyűlésnek kellene minden miniszteri döntést megszavazni, nem gondolod, hogy ez gyakorlatilag a parlamentet egy szavazógéppé redukálá, ha tudnád, hogy egy minisztériumban évi több tízezernyi ügy fut át, és azt hogy van Magyarországon kb. 12-15 minisztérium, akkor ez azt jelentené, hogy a Parlament mást se csinálna csak nyomná a gombot... Mikor vitatnák meg a törvényeket?

A köztársasági elnök pozíciója nem felesleges, nézz utána az Alkotmányban hogy mikre terjed ki a feladat és hatásköre és rögtön meglátod miért van külön köztársasági elnöki pozicíóra szükség.

Én nem azt mondtam hogy felesleges csak azt hogy összevonnám. Nem kell köztársasági elnök és miniszter elnök külön külön.

De szerinted minisztériumnak minden határozatát az országgyűlés elé kell terjeszteni? Vannak olyan dolgok amiben a minisztériumnak saját döntési jogköre van ,és vannak amiket csak az országgyűlés határozata alapján lehet érvényesíteni. Szerintem ez most is így van és ezen nem is változtatnék. De ha döntése felelőtlen és ezzel kárt okoz akkor az állásával játszik.

Én úgy gondolom egy törvényen nem vitatkozni kell, hanem vagy egyetért, vagy nem. Ha nem tehet módosítási javaslatot, a minisztérium felé. Itt természetesen egy szoros és rugalmas kapcsolatot kell kiépíteni.

„A miniszterek igazából a minisztériumnak lennének alárendelve és a döntéseiket az országgyűlés szavazná meg.” Ezt te írtad, itt pedig nem tettél semmilyen megkötést.

Ha egy törvényt csak megszavazni vagy elvetni lehet, akkor az nem érdemi vita, hanem scak gombnyomogatás márpedig egy parlamentnek a társadalmi fórumot kell jelenteni nem egy bólogató-fejrázó testületet.

Az országgyűlésben csak szavaznának, igazad van első szempont amiért őket megválasztották, hogy képviseljék döntésükkel a nép akaratát. Gondolom a napirendelőtti felszólalásokra, interpellációkra stb. gondoltál elsősorban. Ez nem egy ördöngösség a parlament munkájának van egy menete szerintem be lehetne iktatni ugyan úgy mint eddig.

Elég sokszor van olyan vitanap aminek semmi értelme. Vagy pártok reklámozzák magukat.
Mivel nincs listás szavazás ezért nincs párt és frakció. Itt minden képviselő sajátmeglátása szerint szavazna, nincs olyan hogy a párt szerint egységes nyomkodás. Minden képviselő szavazata nyilvános ezért ha döntéseivel választói nem értenek egyet visszahívhatják. Szerintem ez a demokrácia. Itt a képviselő nem élvezné a hatalmat hanem alázattal tartozna a választóinak.
Magyarul minden képviselő olyan joggal rendelkezne mint független képviselők most.

Jó kis káosz lenne nálunk, ha ilyen rendszer lenne. A képviselők többsége tartózkodna, mivel nyilván a kérdéseket a megfogalmazó szája íze szerint tennék fel, és lehetséges szinte mindig olyan kérdéssorozat megfogalmazása, aminek végeredménye a kérdésfeltevő szándéka szerint alakul.

Aztán meg érdekes lenne, amint a minisztériumokat ezek a tartózkodó bábok irányítanák. Ezzel a pluralizmus kiiktatódna a demokráciából.

Gyakorlatilag megszünne a központi kormányzás. A nép meg a mindig épp legnagyobbat ahzudó populistának felülve hívogatná vissza a képviselőket.

Viszonylag gyorsan egy nagyon kemény diktatúra alakulna ki, amely elsöpörné a demokratikus rendszert.