rágalmazás, zaklatás, zsarolás

Tisztelt cím!

2016 augusztus 13-án a kiskorú lányom a barátnőjével és a fiammal betért a csornai rossmann üzletbe.Nézelődtek,és a kislányom kipróbált egy szájfényt.A biztonsági őr (nő) szólt neki ,hogy a kezén próbálja. A lányom megköszönte a figyelmeztetést aztán az őr ott is hagyta. A termék nem nyerte el a lányom tettszését,így azt visszatette és másikat választott. A biztonsági őr a pénztárnál várta és rászólt hogy nem ezt a terméket választotta,mennyen vissza azért amit kipróbált! A kislányom mondta neki hogy azt nem szeretné megvásárolni mert az nem tettszik.Erre a biztonsági őr ráparancsolt ,hogy azonnal menjen vissza,őt ne nézze hülyének mert kihívja a rendőröket mert hogy a lányom megrongálta a terméket. A kislányom elindult a szóban forgó termékért de úgy megijedt hogy nem találta és ezt közölte is.Az őr erre úgy reagált hogy elkezdte mondani a kislányomnak hogy nem lehet ennyire sötét,ilyen szőke,mit képzel ne nézze a lányom őt hülyének!!! A terméket odavitette a kasszához és rákényszerítette hogy a lányom kifizesse azt .A jelen lévő vásárlók és a pénztáros hölgy is tanúja volt a jelenetnek hogy a kislányomat megalázza,megfélemlíti,vásárlásra kényszeríti a biztonsági őr!!!Miután a gyermekeim hazajöttek,elmondák mi történt.Én ezt követően beutaztam Csornára és mivel a biztonsái őr már 17:45-kor nem volt ott,így az üzletvezetőt kerestem meg.Elmondtam neki,hogy mi történt és a történteket a pénztáros hölgy is igazolta,aki egyébként nagyon elvolt képedve a biztonsági őr viselkedésén,amit saját maga tapasztalt és nem győzött elnézést kérni.Az üzletvezető visszavásárolta a terméket és mivel én ragasztkodtam a panasztételhez,mondta,hogy egy papírra írjam le a panaszom és ő oda adja a biztonsági cég vezetőségének.a panaszt azonnal megtettem írásban,amit az üzletvezető hölgyel elolvastattam.Szeptember 7.-én felhívtam a biztonsági céget,mert még mindíg nem reagáltak a panaszomram.Kértem a telefon túloldalán lévő vezetőt,hogy hallgassa meg a lányomat is.Ő azt mondta,hogy eljön hozzánk.Persze nagyon sajnálta a dolgot,de ennek ellenére azóta semmilyen hivatalos iratot nem kaptam,semmi nem történt.Szeretnék feljelentést tenni,becsületsértés,kényszerítés és kiskorú megfélemlítése miatt!Érdekelne az Önök véleménye.Mire számíthatok?
Köszönöm szépen!

Tisztelt laurag!
Mielőtt tele irkálja ez vagy más fórumot a kislánya szájfényes ügyében, tanítsa meg a magyarországi vásárlási szokásokra. Szájfényt nem próbálunk ki, mint ahogy gumi óvszert sem vásárlás előtt. Nem próbálunk ki csípősnek jelzett paprika krémet, hogy csípős vagy sem. Nem próbáljuk ki sem a zsömlét reggel a pékségben, hogy ízletes vagy sem, miután megettünk hármat, közölvén, hogy nem ízlik.
Ilyen egyszerű a dolog megítélése.

Még egy javaslat. Kiskorú lánya ne szájfényt próbálgasson, hanem a könyvtárban válogasson a szépirodalmi művek között, hogy pl. Ady vagy Kosztolányi műveit olvassa szívesebben.

Akkor felvilágosítom!

Ezeket a termékeket ki lehet próbálni azért van a tester!
úgyhogy nem arról kell kioktatni hogyan világosítsam fel a lányom hanem inkább nem kell hozzászólni ha valamihez nem ért! Nem kellett volna ide írnom ! Véletlen azt hittem normális választ kaphatok!Többé nem is teszem!

A kislányom decemberben lessz 18 éves kitűnő tanuló és rendőrnek készűl! Vegyen már vissza magából!!!

Fontos dolog az önérzet. Ha a leány rendőrnek készül, akkor célszerű, ha ezt a problémát saját maga oldja meg. Gondolom, rendőri intézkedéskor sem az édesanyját fogja telefonon hívni, hogy mit tegyen.

Hello! Jonapot!

Kene egy kis segitseg vagy tanacsadas a jelenlegi helyzetemre. Nemregiben kiderult egy hozzam kozelallorol(lany) hogy zaklatjak. Tudomasom szerint egyszer egy nap megkereste ot egy ferfi facebookon keresztul hogy le kene szoknia a dohanyzasrol, ebben az a furcsa hogy ezelott soha senki nem ismerte ezt az alakot a barati korunkbol es a facebook szerint budapesten el es mi sopronban es a facebook profilja a sajatjanak tunik nem egy hamis 'hacker profilnka'. Majd elkezdett olyan informaciokra hivatkozni amiket sehonnan se tudhatott volna meg ha baratunk lett volna sem, ekkor bevallotta hogy valamilyen eszkoz segitsegevel latja az adott szemely facebookos beszelgeteseit es a hanghivasokat is hallgathatja. Majd azzal jott hogy elterjeszti a hiret a csaladban annak hogy dohanyzas fuggo minden penzet dohanyzasra kolti es egyeb drogokra ha nem szokik le ezekrol. Majd mikor megkerdezte miert teszi ezt azt mondta mert megteheti es "ne rontsa el magad egy ilyen szep lany ilyenekkel" ezenfelul meg megemlitette hogy nem csak vele csinalja hanem rengeteg mas lannyal.

Ehez a fura helyzethez kene nekem segitseg, mi az eljaras ebben az esetben mikor kell bevonni esetleg rendorseget hogyan lehetne tavoltartani ezt az embert tolunk?
Elore is koszonom

Zaklatás miatt feljelentést lehet tenni. Hogy mikor, ezt a sértettnek kell eldönteni.

Tisztelt Fórumozók!

Két és fél évig dolgoztam együtt egy kolléganőmmel, aki viszonyt kezdett velem (2014. januárjában). Akkor még párja volt, de őszintén hittem, h elhagyja, hiszen ezzel hitegetett. Két hónap múlva sírva jelentette be nekem, h választott, és a barátját választja. Ennek ellenére a se veled, se nélküled állapot továbbra is tartott, próbáltuk megtartani a jó viszonyt, de igazából nem tudtuk, hogyan viszonyuljunk a másikhoz. A "szakítást" követően többször lefeküdtünk, próbáltam elfelejteni, kevés sikerrel, mert amint ezt látta, rögtön közeledett. Teltek a hónapok, nem szakított. A munkahelyen együtt jártunk ebédelni, mindenki látta, h vibrál a levegő, de a hivatalos verzió mindenki előtt az volt, h mi csak barátok vagyunk. Szégyellte mások előtt, szégyellte a volt barátja előtt. Mindeközben kijártunk csókolózni, úgy, h senki se lásson (még 2015. tavaszán is). 2014. nyarán újra együtt voltunk, két alkalommal. Ezt követően teljesen elfordult tőlem, ingerlékeny lett, összevesztünk, haragudott rám sokáig. Véleményem szerint a bűntudatával nem tudott megbarátkozni.
A dologhoz hozzátartozik, h én is kezdtem elveszíteni a kontrollt, és a türelmemet is. Mindazonáltal tovább reménykedtem, hiszen láttam rajta, h szeret. A két és fél év alatt szinte minden nap együtt mentünk ebédelni, de egyre többet veszekedtünk mindenféle hülyeségeken. Ő is a saját sérelmeit feszegette állandóan, én is. Nekem nyilvánvalóan az volt, h visszautasít, miközben húzza előttem a mézesmadzagot. Az övé pedig az, h olykor kicsit nyersen, durván fogalmaztam. Egy idő után megelégeltem, és kértem, h figyeljünk oda, h mit mondunk, kérjünk bocsánatot, emberek vagyunk, oldjuk meg. Kibékültünk, újra összevesztünk. Ez ismétlődött. Ördögi kör volt.
A kapcsolatot csak fb-on, telefonon és a munkahelyen szóban és írásban (munkahelyi email) tudtuk tartani, mert a munkahelyen kívül nagyon nehezen volt hajlandó találkozni velem, mondván meglátnak minket. Meglátják, h mellette megyek a járdán - amiben én túl sok rosszat nem láttam... Ezt rengetegszer szóvá is tettem. A veszekedések többször emailen zajlottak: ő megsértődött vmin, én magyarázkodtam, amire nem válaszolt. Én erre újra írtam, és újra, egyre idegesebben. Idén nyáron felmondott, és kiment Angliába. Tartottuk a kapcsolatot fb-on, írt néhány sms-t is és néhányszor fel is hívott. Aztán megint összevesztünk 2x aug. végén és szept. elején, megint apróságokon. Először az volt a baj, h én miért vagyok hajlandó az ő kérésére változtatni az öltözködési szokásaimon (szóvá tett vmit ezzel kapcsolatban, én meg mondtam, h ha neki ez nem tetszik változtathatok rajta). A baj az volt, h miért érte? Miért nem másokért, magamért változtatok? A másik alkalommal azon, h írta, h mennyire sajnálja a barátját, h idén 50 éves, és ő nem lehet vele ezen a szép kerek évfordulón. Én pedig azt mondtam erre, h ha igazán szeretné, itt lenne vele, a másik pedig az, h szépen kérem ne emlegesse nekem a barátját és ne előttem sajnálgassa, nem én vagyok a megfelelő személy. Erre megkaptam, h mert én őt nem tudom elfelejteni, pedig rögtön a legelején megmondta, h nem engem választ, és soha nem lesz velem, egyébként sem szeretne, mert én csak csesztetem folyton. Végül azt mondta nem akar beszélni velem. Kértem, h legalább a barátságot tartsuk, még ha ritkábban is. Két hétig békén hagytam. Azután rászóltam fb-on (felhívni én sose hívhattam, mert meghallják...), h lenyugodott-e és hajlandó-e beszélni, érdekel, h hogy van. Nem válaszolt. Erre megkérdeztem, h válaszra sem vagyok méltó? Kimérten és elutasítóan válaszolt. Mérges lettem, és azt mondtam, h el fogom mondani a barátjának, h megcsalta velem. Ezt néhányszor mondtam neki azelőtt is, de mindig csak felzaklatott állapotomban, csalódottságomban. Sohasem tettem meg. Tudom, akkor is hiba volt. Erre ő azzal jött, h jól gondoljam meg, mert ha így teszek, az összes levelem a főnökömnél köt ki, mint munkahelyi zaklatás. Kiderült, h egy 2016 januári veszekedős levelet átküldött magának "megőrzésre", "hátha jó lesz még" alapon. Valóban nagyon csúnya szavakat használtam benne, de nem őt illettem velük, hanem a mondandómat "cifráztam". Mivel olyan helyen (és szakmában) dolgozom, ahol kötelező az erkölcsi bizonyítvány, a munkahelyem (és a szakmám) is veszélyben forog.
Kérdésem, h a fentiek mennyiben merítik ki a zaklatás fogalmát, és valóban helytálló lenne-e a feljelentése? Sokat olvastam utána, és azt olvastam, h ez csak magánindítványra vizsgálható, és a zaklató személyének kilétéről való tudomásszerzést követően 30 nap áll a rendelkezésére, h ezt benyújtsa. Mivel hónapok óta felmondott, kérdeztem tőle, h mit fog mondani, miért nem jelezte eddig, a válasza az volt, h "nem akart cirkuszt". Azonkívül az is kérdéses számomra, h amennyiben a zaklatóval nem tudatja, h ezt ő zaklatásként éli meg, az mennyire számít zaklatásnak (engem sokkhatásként ért a kijelentése). Utolsó hónapot megnéztem, 4 db munkahelyi emailt küldtem neki, abból 2 munkával kapcsolatos volt, egy pedig válasz egy kérdésére. A telefonomban több normális, kedves hangnemű sms is van tőle, felmondása utánra datálható is. Ezen kívül nyilvánvalóan egyik munkatársam sem tanúskodna úgy, h ő zaklatásnak ítélte a mi kapcsolatunkat. Mindezek mellett arra is kíváncsi lennék, h ő mennyire meríti ki a becsületsértés fogalmát abban az esetben, ha ez nem minősül zaklatásnak, tekintve, h a munkahelyem és a szakmám elvesztésével, valamint akár börtönnel is büntethető vádat fogalmaz meg velem szemben. Elnézést kérek, h kicsit bő lére eresztettem. Köszönöm szépen a segítséget.

Üdv: Csaba

Akkor én rövid leszek: büntetőjogi szempontból nincs mitől tartani. Érdemben a körülmények alapján nem tudhattad, hogy ezt zaklatásnak éli meg, sőt nem is élte meg akként, csak utólag akarja annak beállítani. Ide vág a BH 2014.169. számú jogeset. A másik, hogy az utolsó részcselekményhez képest 30 nap eltelte után a magánindítvány már nem terjeszthető elő, és ez a büntetőeljárás megindítását is kizárja.

Az más kérdés, hogy a főnök munkajogilag hogyan értékeli az eseményeket. A másik pedig, hogy legjobb lenne ezt a hölgyet nagyon gyorsan elfelejteni. Barátként is, minden formában.

Hát ha igaz a hír, akkor tegnap fel lettem jelentve zaklatásért.
Az előzmények lejjebb olvashatók.
Mire számíthatok?
Szerintem be tudom bizonyítani, hogy úgymond alapos indokkal "zaklattam".

Most már mindenképp fogok ügyvédet fogadni.
Amúgy mi szokott lenni a gyakorlat ehhez hasonló ügyekben?
Eljuthat vádemelésig az ügy?

Hát ha a sógornőd jelentett fel, akkor nem. Egyébként attól tartok, hogy igen, inkább a bíróság előtt lehet eredményes a védekezésed. Persze a nyomozás során is elő kell adni mindent, csak ott nem fognak foglalkozni vele.

Börtöntől azért a legrosszabb végkifejlet esetén sem kell tartanod, még felfüggesztve sem nagyon.

Állítólag most ő maga jelentett fel.
Priuszom lehet emiatt?
Milyen ítéletre lehet számítani?
Ha pénzbírságra, az tök jó, alig van pénzem a válás után...

Priusz csak szabadságvesztés miatt keletkezik, a pénzbüntetésre meg lehet részletet kérni. De lehet pl. próbára bocsátás is. De ez az eljárás vége, most még a védekezésre kell koncentrálni.

Köszönöm!

Igen, úgy gondolom meg tudom védeni magam, mindent megteszek.
Emlékszem amikor három hívásra halálra zaklatást mondott, azért remélem ezt a bíróság is kiröhögi....

Azért ezt nem naponként külön nézik, hanem összességében. Nyilván bővebbet csak a pontos adatok ismeretében lehet mondani.

Üdvözlök Mindenkit!
Nagyjából három hónapja tudtam meg, hogy a feleségemnek több, mint fél éves viszonya volt (van) inkább csak volt valakivel. Tudom és tisztában vagyok vele, hogy nem teljesen úgy viselkedtem vele, ahogy kellett volna. Magamban megtaláltam a hibákat és igyekszem úgy élni, ahogy kell, tiszteletben, gondosságban, szeretetben a feleségem felé. Azonban mióta kiderült a turpisság, azóta nem nagyon alszom és a napjaimat is, a gondolataimat is ez a történet árnyékolja be. A szerető egy családos ember, házas két gyermek apja. A felesége abban a tudatban él, hogy drága férje egész nap értük dolgozik, közben ugye apu mással foglalkozik, mással is, nem csak a munkájával. Szándékosan férjes asszonyokat cserkész be, gondolván, hogy azok nem fognak ráragadni, nem fognak többet és többet akarni tőle a szexnél. Ha melegszik a lába alatt a talaj, ha úgy érzi, hogy veszélybe kerül, kiderül a viszony, akkor azonnal pattintja az aktuális nőt és keres egy másikat. Az lenne a kérdésem, hogy egy ilyen ember megérdemli-e azt, hogy élje így világát, büntetlenül beletaposhat-e mások életébe, a hitvesi esküje ellenére becsapva családját? Amennyiben én azt mondom neki, hogy elmondok mindent a feleségének, akkor engem elővesznek zaklatásért. Azt egyszerűen fel nem tudom fogni, hogy nem tehetek semmit, nem tudom elfogadni, hogy a jog nem ad eszközt a kezembe, hogy egy ilyen emberről ne derüljön ki, hogy mit művel? Tehát én nem kereshetem, nem írhatok neki, nem mondhatom el a feleségének, mert akkor börtönbe megyek zaklatásért (ezt feltételezem) De egyszerűen nem tudom elhinni, hogy nincs semmi amivel megállítható egy ilyen ember, hogy nem büntethető. Várom építő jellegű negatív és pozitív véleményeteket! Köszi előre is

Ne agyalj ennyit ezen a helyzeten. Lehet a fószer felesége tudja, hogy a férje megcsalja, de jó neki ez így és lehet nem zavarja. A félrelépéshez kettő ember kell. A hitvesi eskü meg hát.... :)

Inkább arra törekedj, hogy a feleségeddel rendezd a kapcsolatod, az jóval fontosabb.

Már miért mennél börtönbe, ha elmondanád neki?

Egyrészt zaklatásért egy büntetlen előéletű ember bizonyosan nem fog börtönbe kerülni. Másrészt, ha nem fenyegeted meg a pasast élet vagy testi épség elleni bűncselekménnyel, továbbá nem háborgatod akarata ellenére huzamosabb ideig, rendszeresen a hölgyet, hanem csak egy alkalommal elmondod vagy megírod a történteket, az bizonyosan nem zaklatás, és nem is bűncselekmény.

Jó napot! Barátomat gyanúsítottként idézték, zaklatás megalapozott gyanúja. Előtte tanúként nem idézték. 2015-ben tették a feljelentést, 2016. Októberben kapta az idézést. Társasházi szomszéd tette a feljelentést. A barátom a zaklatást nem követte el, korábban a szomszéddal kb 2-3 alkalommal találkozott, akkor is a szomszéd közelített felé. Egy alkalommal felkereste a barátomat, közölte feljelentést tesz. Azt is mondta, ő rendőr, de ebben nem járhat el, így némi elfogultság is feltételezhető. Tegyen a barátom vallomást vagy inkább jobb, ha nem?

Az mindennapos gyakorlat-e, vagy rendkívüli eset, hogy a májusban engem ért (videóüzenetben küldött) életveszélyes fenyegetés miatt még nem történt a nyomozás során előrelépés? Ilyen sokáig szoktak elhúzódni a hasonló ügyek? Az ismeretlen szélsőjobboldali személy (vagy csoport) már 4 éve, napi rendszerességgel tesz közzé rólam a Facebookon rágalmazó, becsületsértő bejegyzéseket, nevemet, arcképemet feltüntetve. A nyomozó hatóság megszüntette az eljárást több alkalommal is. A mostani esetben, zaklatás miatt még egyelőre tart a nyomozás, de már május óta. Esetleg megvárják, amíg beváltja az illető a fenyegetését, és ahogy az üzenetben részletesen taglalta, megkínoz és megöl? Az emberi élethez, a testi épséghez és az emberi méltósághoz való jog ennyire lényegtelen lenne?

Kedves Mindenki!
Igyekszem összefogóan és érthetően leírni, hogy mi történik körülöttem és nagyon várom az okos válaszokat. Sosem fórumoztam még (29 évesen), de jelenleg nem tudom mitévő legyek.
Jelenlegi párom (több, mint 15 éve ismerem), elvált férfi, gyerekkel. Volt feleségével 5 évig voltak együtt, párom 31. évét a minap töltötte a hölgy valamivel idősebb. Olyan problémák álltak fenn kapcsolatuk alatt, hogy a nő többször "nekiment", folytogatta, ütötte- vágta, tört- zúzott a lakásban, családi ebédeknél is megesett az ilyen csak úgy a semmiből, párom sosem ütött vissza ( nőt nem ütünk meg elvvel, maximum lefogta őrjöngése közepette. Párom - nevezzük Jóskának -, mint sok férfi gindolatmenete ( ne tessek félreérteni, sok nő is hasonlóan gondolkodik, gondolta csinálnak egy gyereket+ elveszi feleségül, akkor ezek a folyamatos gondok biztosan mególdódnak...na egyik januárban terhes is lett a menyecske, áprilisban bazi nagy lagzi. A menyecske nem változott... ugyanezen ev nyarán Jóska erősen vakarta a fejét, hogy na vajon mi legyen... nem lett jobb, sőt fokozódtak az indulatok, mert a menyecske - legyen a neve Sári - már nyeregben érezte magát friss házasként és pocaklakóval. Szeptemberben megszületett a kisbaba, cuki, aranyos, kedves kis lélek. Októberben viszon Jóska végső elkeseredésében elköltözött ( a saját lakásából, ami már az előtt megvolt, hogy Sári színre lépett volna, merthát jóindulatúan csak nem teszem ki őket az utcára. Na ezeket a dolgokat elmesélésekből tudom, hiszen közös a baráti társaság. Januárban már be volt adva a válókereset. Jóska sosem csalta meg Sárit, Sárinak azonban elég sok partnere akadt az 5 év együtt töltött idő alatt... Jóskával február környékén sokat találkoztunk, meghallgattam, igyekeztem lelket önteni belé. Egyszercsak úgy esett, hogy egymásba szerettünk ( újra, mert mi anno egy pár voltunk). Áprilisban össze is költöztünk. A kapcsolat azóta is jól működik, szeretjük egymást. Sári azóta is zaklat engem/minket. Kaptam facebook üzeneteket, hát letiltottam. Kaptam smseket, követtek is autóval - bár ezzel nem tudom mi volt a cél- majd egy idegösszeomlásnak köszönhetően 1 hónapra kórházba kerültem. Hát ott is érkeztek a nővérpultba és az orvosomhoz telefonok. Pszichiátrián kezeltek, ezért én vagyok az " öngyilkos kurva", ami megy szét a "faluba' ". Rágalom. Mindegy aki ismer tudja, hogy mi történt. Párom természetesen folyamatos kapja az szebbnél szebb írásokat. Májusban megvolt az 1. per. Augusztusban az utcán a semmiből gondolt egyet és elkezdett verekedni. Én nem tettem semmit, nem fogok leállni ilyen szituácioban, 3 meglett férfi alig tudta lefogni, mindenzt az akkor 11 hónapos kislány előtt. Azért csak elkapott, mentem szépen látleletet veteni. Páromnak is többször nekiugrott az utcán (is), autója oldalát behorpasztotta. A gyereket 3 éves kora után láthatja úgy, hogy anya nincs ott... csak az a baj, hogy anyával nem lehet együtt lenni, mert Jóska kezébe ott a 4 honapos gyerek, az nem gátló tényező, úgy is elkezdi püfölni. Vagy a gyerek előtt ( ez 3 hete volt) fojtogatni, karmolni.
A lakásból a héten költöztek ki, mert a hitelt nem tudta fizetni, merthát azt az fizesse aki ott lakik ( albérletet is kell fizetni), főleg úgy hogy páromnak hiába van lakása, mi is albérletben élünk. Asszonytarás volt amíg a gyerek nem lett 1 éves 30 ezer, és mióta nincs otthon (október) havi 35 ezer megy a gyerektartásra. Mindegy, lakásból kiköltözött, kapott 1 millió forintot páromtól, vigyen inkább mindent, csak nyugodjon meg. Pár dologban egyeztek meg, hogy mi marad ott. Az 1 millió forint kifizetése után azok a dolgok felkerültek az internetre eladásra amik meg voltak beszélve hogy ott maradnak. Mire eszbekapott Jóska mar volt aminek lábakélt... Minap Jóska felment a lakásba körülnezni mi maradt mi nem... véletlen megtalálta az augusztus óta ki nem fizetett összes számlát ( víz, gáz, villany). Kisebb adóssag, még jó hogy nem kapcsoltak ki semmit a szolgáltatók.. Nem szeretnénk menni a lakásba, ki lesz adva albérletbe... Azt még hozzátenném, hogy a gyereket nem lathatja... a lényege az, hogy folyamatosan, napi szinten kapjuk az üzeneteket, minden egyes nap azon görcsölünk, hogy éppen mit fog Sári kitalálni. Vagy, hogy éppen melyikünket kezdi el gyapálni az utcán. Vagy hogy párom üzletéből éppen mit lop el, amikor nem ő van ott... vagy azon, hogy a kicsit mikor láthatja normális keretek között... nekem konkrétan elegem van a hónapok óta tartó zaklatásból. Több, mint 1 éve nincsenek együtt, októberben kimondták a végleges válást is. Engem is rágalmaz, szid, zaklat, nem hagy. Nagyon türelmes voltam, mert beletondoltam a helyzetébe, biztosan nagyon rossz. De ami sok az sok és nem hiszem, hogy a mai napig csenben kéne tűrnünk.Az albérletembe is bejött, mert neki úgy volt kedve. Valószínű még sorolhatnám a viselt dolgait, de ennyi a szituáció megértéséhez elég ennyi. Mi a teendő? Mit csináljunk? Hogyan állítsuk le? Hogyan láthatná nélküle parom a kislányát? Köszönöm értékes válaszukat!

„. Augusztusban az utcán a semmiből gondolt egyet és elkezdett verekedni. Én nem tettem semmit, nem fogok leállni ilyen szituácioban, 3 meglett férfi alig tudta lefogni, mindenzt az akkor 11 hónapos kislány előtt. Azért csak elkapott, mentem szépen látleletet veteni”

és a látleletet eltetted a fiókba,emlékül az utókor számára...

A leírtakból több bűncselekmény is kitűnik ki, köztük közvádas (zaklatás) sőt hivatalból üldözendő (garázdaság) is, de akár még a kiskorú veszélyeztetése is felmerülhet. Ennek ellenére - ugyancsak a leírtakból - úgy tűnik, hogy Ti mindezt angyali türelemmel, szó nélkül tűrtétek, sőt Jóska újabb és újabb nagylelkű juttatásokkal hálálta meg az elkövetett bűncselekményeket. Tapasztalatom szerint ez azért igen ritka, azt én nyilván nem tudhatom, hogy tényleg ennyire "jók' vagytok, vagy ez csak a történet egyik fele.

Mindenesetre a válasz nyilvánvaló: minden egyes eset miatt feljelentést kell tenni. A zaklatás miatt, ha az utolsó részcselekmény 30 napon belüli, és előtte a zaklatás folyamatos volt, akkor még most is, bármeddig visszamenőlegesen felelősségre vonható. Ha ráadásul elég hülye ahhoz, hogy SMS-ben meg e-mailben írjon, akkor objektív bizonyíték is van ellene.

A garázdaság (minden utcai verekedés az) miatt az 5 éves elévülési időn belül bármikor elindítható az eljárás. A legegyszerűbb (legközelebb) a helyszínen rendőri intézkedést kérni, és akkor hivatalból megy minden.

Egyedül a 30 napon túli testi sértések miatt úszott el a hajó, úgyhogy ha ne adj Isten, lesz még ilyen eset, tényleg ne az asztalfióknak csináltass látleletet.