rágalmazás, zaklatás, zsarolás

Vagy semmit. :)

Hogy mit kell mondanod, annak az eldöntéséhez azért az ügyet részleteiben kellene ismerni.

Megpróbálom így megoldani, mert nagyon nem szeretnék pereskedni, de valami drasztikus lépést kell már tennem, ha a szép szó már kevés. Remélem elég lesz a levél is, ha nem akkor tovább megyek. Köszönöm a segítséget!

Kedves d.bigg!

Ha más megoldást nem lát, akkor zaklatás miatt tehet feljelentést. De könnyen elképzelhető, hogy egy ügyvédi felszólítás is elég lenne párja sógornőjének helyre tételére.

Üdvözlettel: Agent Cooper

Tiszteletem!
Zaklatás ügyben lenne kérdésem. Párom sógornője aki állandóan zaklat minket. Már 6 éve elég messzire költöztünk tőlük csak akkor látogatunk haza ha a temetőbe viszünk virágot párom szüleire. Ezután mindig jönnek a mocskolódó üzenetek facebookon (ahonnan már rég letiltottam) majd utánna a telefon hívások. A vitát mindíg a sír miatt kezdi aztán egy pillanat alatt már minden másért mocskolódik. Többnyire normálisan és szépen kérem hogy hagyon már minket békén, mi se keressük őket soha de ez csak olaj a tűzre. Volt hogy ránk is támadt mikor találkoztunk,csak épp be tudtam csukni a kocsiajtót így abba rugott bele A facebookos üzenetek elmentettem ha feljelenteném mire számíthatnék? Hogy lehetne véget vetni ennek a cirkusznak? Vicc, hogy az ember gyomorgörcsel megy a temetőbe, mert attól fél mikor jelenik meg és támad rám. Köszönöm ha tud valaki segíteni!!!

Az tőled függ, hogy folytatódik az eljárás, mert bármikor ejtheted a vádat. Viszont ha kártérítést szeretnél, akkor célszerűbb folytatni. Tanúkat valószínűleg nem ártana hívni, ha vita van abban, hogy mi történt.

Becsületsértés miatt szeretnék tanácsot kérni,Már irtam többször és eddig mindig jó tanácsokat adtak Az exemet elitélték már zaklatás miatt, kb.4 hónapja feljelentettem becsület sértés miatt volt 1 tárgyalás ahol ki akartak békiteni ill,bocsánatott kellett volna kérnije de nem tette meg.Ez után én nem akartam folytatni tovább a tárgyalásokat ennek ellenére most kaptam egy idézést a biróság kitüzött egy ujabb tárgyalást ,csak engem és az exet hivták be.Azt szeretném megkérdezni ilyen esetben mi várható még több tárgyalás, ujabb tanukat kell majd hivni, és milyen büntetést kaphat.A zalatásért 9 hónap fogházat vagy 350 ezret kell kifizetnije, ezért milyen büntetést kaphat .Ha bele megyek a tárgyalásban kérhetek.-e kártéritést töle, mert a rágalmazásai miatt vesztettem el a munkámat.Köszönöm a segitséget.

Nekem az a tapasztalatom, hogy a kialakult gyakorlat ezzel a BH-val ellentétes, éppen a BH-ban is hivatkozott jogirodalmi állásponttal azonos.

Ezért hivatkoztam a BH 1998.270-t, hogy a becsület csorbítására objektíve alkalmas tények állítása abban az esetben is megvalósítja a rágalmazást, ha azok a jogos magánérdek védelme céljából az állami szervekhez intézett bejelentések formájában történnek, de objektíve valótlanok.

Szerintem elhatárolandó, hogy valaki egy eljárásban áll már és kérdésre nyilatkozik, vagy ő kezdeményez (főként valótlan) állításai alapján egy eljárást.
Így lesz hamis vád is, ha a rendőrségi feljelentésben nem valós bűncselekménnyel vádol...

Szerintem viszont igen. A gyámhatósághoz tett nyilatkozat célja nyilvánvalóan nem pusztán az, hogy a gyámhatósági ügyintéző egy tényállítással szembesüljön, hanem hogy valamilyen hatósági cselekmény történjen.

Obudafan:
Amit én nem értek és erre kérdeztelek, hogy ez nem eljárási nyilatkozat volt szerintem, hanem egy hatósághoz írt bejelentés gyakorlatilag, így nem kizárt a jogellenesség megállapítása.

Az amiről Te beszélsz, a szükségtelenül gyalázkodó minőség olyan ténymegállapításokra/tényállításokra vonatkozik tudomásom szerint, mint pl. perben a felek vagy a jogi képviselők által szóban vagy írásban tett tényelőadások, hivatalos személy ügyintézés során a határozatába foglalt tényállításai stb.
De az esetleírás alapján szerintem ez nem az!

Angelicasol

Még egyszer: főszabály szerint nem az a lényeg a bírói gyakorlat szerint rágalmazás esetén, hogy objektíve valós-e a tényállítás. Eljárási nyilatkozat megtétele esetén annak van jelentősége, hogy szükségtelenül gyalázkodó tényállításról van-e szó.

Kedves MnéK!

Utolsó hozzászólása egyben érv amellett, hogy miért nem érdemes feljelentést tenni.

Üdvözlettel: Agent Cooper

Köszönöm a hozzászólásokat, sok hasznos dolgot tudtam meg belőle. A gyámhivatalhoz beadott levél nem hivatalos ügyben íródott, nem a gyámhivatal nyilatkoztatta a volt férjet, ez független magánakció volt részéről. A gyámhivatal nem is foglalkozott vele érdemben, ügy sem lett belőle, mert akkor előbb szerzek róla tudomást. Viszont bekerült a gyámügyi aktába, ami átkerült a rendőrségre, onnan pedig az ügyészségre is.

Obudafan!

Köszönöm!

Óbudafan:

Én sem az agresszívvá minősítésre gondoltam. De egy gyámhatósági ügyben azt állítani a másikról, hogy ezzel kapcsolatos priusza van (amit én személy szerint akként értettem, hogy erőszakos bűncselekmény miatt már volt büntetőügye, sőt elítélték ilyenért) nem gondolom, hogy ne valósítaná meg a rágalmazást.

A hölgy azt írta, hogy "Az ügy testi sértés, ahol a volt férjem rátámadt a férjemre. Ezek után írta a gyámügynek, hogy a férjem támadt rá"
Ez pedig szerintem súrolja a hamis vád fogalmát, tekintve, hogy az illető mást egy hatóság előtti eljárásban alaptalanul bűncselekmény elkövetésével vádol.

Te is azt írod, hogy az adott eljárási jogszabály szerinti szankcióval kell szembenéznie ilyen esetben az elkövetőnek, vagyis egy perben a bíróság rendbírságot szabhat ki.
Ugyanakkor a hölgy eredeti szövegében az szerepelt, hogy a gyámügy felé tett beadványban szerepeltek a leírtak, ahol nincs egy rögtön kontrolláló bírói hatalom erre. Vagyis itt szerintem nem áll meg az, hogy a kijelentés hatósági eljárásban feltett kérdésre , az ügy tárgyával összefüggésben hangzott el, ami kizárná a jogellenességet, hanem éppen hogy hatósági eljárásban külön beadványban és kérdés nélkül, mint vád. Az pedig, hogy az agresszivitása miatt már volt büntető ügye, olyan tény lehet ami a sértettről, tulajdonságairól, magatartásáról, személyes értékeiről környezetében kialakult pozitív megítélést kedvezőtlen irányba befolyásolja.

Tehát még mindig nem értem, hogy ez mitől marad az eljárási jogok jogszerű gyakorlásának kategóriájában, és mitől nem rágalmazás szerinted?

A bírói gyakorlatot illetően saját tapasztalatom, hogy sokszor állítanak a felek olyat a beadványaikban, aminek a súlyába maguk sem gondolnak bele (pl. ha utóbb a jegyzőkönyv nem tetszik, akkor igazából nem is azt mondtam...ami okirat hamisítást jelenthet és e tekintetben volt hogy a bíró szólt rá a félre, hogy tudja-e mit mond, volt hogy a másik fél képviselőjeként én kértem a bírót, hogy hívja fel a figyelmet erre, mert vagy igazolja az állítását vagy hamis vádat valósít meg). ezekben az esetekben a bíróság felhívta eddig a vádaskodó figyelmét arra, hogy súlya van annak amit mond,és nem lett belőle rendbírság vagy egyéb ügy. De leszögezem, hogy ez bíróság előtti eljárásban és tárgyaláson történt.

De hivatkozva is szerintem idevágó bírói gyakorlatot: BH 1998.270
"A becsület csorbítására objektíve alkalmas tények állítása, híresztelése vagy az ilyen tényekre közvetlenül utaló kifejezések használata abban az esetben is megvalósítja a rágalmazást, ha azok a közérdek vagy a jogos magánérdek védelme céljából az állami és társadalmi szervekhez intézett panaszok, bírálatok és bejelentések formájában történnek, de objektíve valótlanok"

A feljelentést pusztán azért írtam, mert bár azt állította a volt férj, hogy őt bántalmazták, mégis a férjem tett feljelentést. Bár már nem hiszünk az igazságszolgáltatásban, majd kiderül, hogy hogyan ítél a bíróság. Az elmúlt években több hivatal elmondta, hogy csak jogszolgáltatás van, igazságszolgáltatás nincs.

Annak azért perdöntő jelentőséget nem valószínű, hogy bárki tulajdonítani fog, hogy ki tette a feljelentést. Az ellentmondásoknak igen, amennyiben azok nem magyarázhatóak az eltelt idővel, vagy azzal, hogy az események viszonylag gyorsan történtek, ami azok megfigyelését megnehezítette.

A történet legviccesebb része, hogy a férjem lelökte a lépcsőn (12 lépcsőfok), amin leesett, de nem esett el.

Még egy kérdésem lenne. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a gyermekem nem volt tanúja a történteknek, az változtat valamit az ügyben? A vádlott és a tanúja ezt állította, ugyanakkor az egyik szerint a háta, a másik szerint a válla sérült, az egyik szerint kapott pofont, a másik meg sem említi. Az egész zavaros részükről, amiben egyezik a vallomásuk, hogy a férjem támadott. A feljelentést mégis a férjem tette.

A ki támadt kire kérdés nagyon esetleg lehet hamis vád, de azért a jogos védelmi helyzettel való védekezés esetén nem feltétlenül kell azt megállapítani.

Angelicasol

Nem ez a bírói gyakorlat. Amennyiben a fél az adott eljárásban valótlan, esetleg más becsületének csorbítására alkalmas tényállítást tesz, az adott eljárási jogszabály szerinti szankcióval kell szembenéznie. Például eljárási bírsággal egy polgári perben.
Természetesen hamis vád is megvalósulhat, ha valaki mást egy eljárásban alaptalanul bűncselekmény elkövetésével vádol, de itt a leírás szerint nem ez történt. Egyrészről az volt az állítás a sértettről, hogy agresszív. Ez nem bűncselekmény, sőt, a rágalmazás, becsületsértés gyakorlatát ismerve ez inkább véleménynyilvánítás, mint tényállítás, tehát eleve nem lehet hamis vád (vagy rágalmazás). Másrészt a másik állítás az volt, hogy priusza van. Ez pedig nem lehet hamis vád, mert nem egy konkrét bűncselekménnyel vádolta meg a sértettet, hanem arra utal, hogy valamiért már elítélték.
Ez utóbbi rágalmazás lehetne, de, még egyszer mondom, a többségi gyakorlat szerint ezt a bíróság valószínűleg nem fogja megállapítani, mert egy hatósági eljárásban tett kijelentésről van szó. A hatósági eljárásban tett kijelentés rágalmazást csak akkor valósít meg, ha szükségtelenül gyalázkodó.
A másik az, hogy a rágalmazás tekintetében nem is annak van jelentősége általában, hogy a tényállítás valós-e, vagy hamis. Ennek leginkább csak a közszereplővel kapcsolatos tényállítások, illetve a valamilyen közérdeket, vagy méltányos magánérdeket szolgáló tényállítások esetén van jelentősége.
Összességében azt gondolom, hogy a véleményed a jelenlegi joggyakorlatnak, vagy legalábbis a többségi joggyakorlatnak egyáltalán nem felel meg.

Itt már sajnos nincs lehetőség békés rendezésre, mert évek alatt a dolgok nagyon elfajultak. Sok esetet hagytunk annyiban, mert nem akartunk idáig jutni, viszont ezzel azt értük el, hogy a volt férj felbátorodott és állandóan zaklatott, fenyegetőzött és tettlegesen is fellépett. A saját gyermekét is felhasználta ellenünk, amivel azt érte el, hogy a gyermek is eltávolodott tőle. Tavaly a nyílt utcán rátámadt a gyermekre, a rendőrség mégis lezárta az ügyet, hogy nem történt bűncselekmény. A gyámhivatal felügyelt kapcsolattartást rendelt el. Ennek soha nem lesz vége.

Akkor ez még hamis vád is lehet...erre fel lehet hívni a vádaskodó figyelmét is, mivel más bűncselekmény elkövetésével nem vádolható!

Ha esetleg úgy érzik, hogy van esély vagy igény a felek közötti viszonyok normális mederbe terelésére, akkor javaslom a mediációs eljárást.

Még hozzátenném, hogy szerencsére a kisfiam nem volt szemtanúja az esetnek, mert még előtte beszaladt a házba, és miután utánaindultunk, akkor támadt a volt férj a férjemre.