reintegrációs őrizet

A kedves fórumozók szerint érdemes azonnal kérnem RÖ-t, vagy várjam meg amíg "megismernek egy kicsit", ahogy a BV szlengjében mondják? Betehet nekem a reintegrációs tiszt azért, mert véleménye szerint épp csak megjöttem, máris akarok tőle valamit? Egyáltalán van neki jogköre arra, hogy meggátolja a kérelmemet? A BV-törvényt olvasva nem látok olyan szempontot ami alapján én ne vagyok érdemes a RÖ-re, de valamilyen jóindulatra lehet szükség a Büntetés Végrehajtás részéről.

Örülnék neki, ha már végre valaki, biztosra tudná megmondani hogy, beleszámít -e az előzetes, a reintegrációhoz szükséges hat hónapba . Itt van pl. 1 év 6 hónapos ítéletű. Hat hónapot töltött előzetesben, és ha ez nem számít bele, még hat hónapot ül börtönben, meg ott van 2/3 feltételes is. Ezek után hogyan fér bele a hat max. 10 hónap rö . Meg aztán nekem sem mindegy, mivel van egy kutyám, amit nem tudok sajnos elhelyezni, csak kutya panzióba .ami nagy költséget von maga után . Három hónapot még kifizetek valahogyan, de hatot már nem tudok . én három hónapot voltam előzetesben .

Baracskára kijáró bv- bíró nagyon megértő. Szabadítás párti. Nem azt keresi, hogy miért nem, hanem miért igen.

Szerintem is érdemes kérni, bár megjegyzem, a gyakorlatban továbbra is vitás, hogy a kötelezően letöltendő hat hónapos tartamba az előzetes beszámít-e vagy sem.

Szerintem igen . Csak bele telik egy kis időbe, mire elbírálja a bv. bíró . Nemsokára én is megyek 25.-én Baracska

Kedves Fórumozók! Május elején kezdem meg börtönbüntetésem letöltését Baracskán. Másfél év börtönre ítéltek, melyből felet már leültem előzetes letartóztatásban. Nem erőszakos bűncselekményért ítéltek el és először vagyok elítélt. Munkám, rendezett családi és anyagi hátterem, jó esélyem a társadalomba való visszailleszkedésre mind van. Adható -e ezen információk alapján a reintegrációs őrizet? Mit tanácsolnak igénylésekor? Kérjem bevonulásomat követően azonnal?

Üdvözlettel,

Amiatt kérdeztem, hogy nyugodt szívvel tudjam nekik mondani, hogy Nekik nem következhet semmi hátrány belőle, olyan mint más albérlő, annyi különbséggel, hogy alá kell írniuk a befogadónyilatkozatot.

Nem igazán értem, milyen hátránya származhat. Esetleg azt tudom elképzelni, hogy olyan nyilatkozatot követelhetnek meg, amiben azt is vállalja, hogy ez alatt a max. 10 hónap alatt nem mondhatja fel a szerződést, de ilyenről még nem hallottam. Ha csak egy olyan nyilatkozatot tesz, hogy (most) befogadom, abból nem tudok hátrányt elképzelni.

Értem köszönöm szépen. Akkor mondhatom a tulajdonosnak nyugodtan, hogy Neki ebből semmi hátránya nem születhet?

Természetesen felmondhat, akkor újra kell vizsgálni, megvannak-e a feltételei a RÖ-nek.

A befogadónyilatkozatot tudom, hogy neki kell aláírnia, mivel Ő a tulajdonos, tehát más kötelezettsége nincs felé? Gondolok itt olyanra, hogy ha fel akarja mondani a bérleti szerződést akkor ugyan úgy megteheti és hasonlók?

Vagy inkább fizet Attika dokinak, akinek a gyakorlata szerint a jogosítvány nélküli vezetés bűncselekmény, a próbára bocsátás meg nem támadható felülvizsgálattal, mert azt végzésben szabják ki. És még sorolhatnám.

Egyébként meg a tulajdonostól befogadó nyilatkozat kell, mert az része RÖ azon feltételének, hogy az elítélt a reintegrációs őrizetbe helyezést vállalja.

http://ujbtk.hu/…esi-iranyai/

Várja be Öreg Tölgy válaszát. Az a biztos.

Üdv mindenkinek!
Albérlet esetén a tulajdonosnak van bármilyen kötelezettsége vagy bármilyen feladata?

Bizony, a zsarolás kizáró ok a RÓ-re, mert a Btk. 459. § (1) bekezdés 26/k. pontja szerint személy elleni erőszakos bűncselekmény. EVSZ viszont - ha nincs más kizáró ok - 8 hónap után engedélyezhető.

Halmazati büntetésként kiszabott börtönbüntetés esetén ha az egyik bűncselekmény Zsarolás volt, akkor az ugye kizáró oka a reintegrációs őrizetnek?
2 év börtön 2/3 kedvezménnyel ha jól számolom, 1 év 4 hónap, aminek fele 8 hónap. Nagyon nem mindegy, hogy 8 hónapot vagy 16 hónapot, netán két évet kell ülni! Ha a rö kizárt, evsz indítványozható ugye 8 hónap után?

Köszönöm

Tisztelt Füge75!

Nem hozhatja előbbre, hacsak nem gondatlan bűncselekmény miatt ítélték el a párját (gondolom nem, mert azt írta volna). 2017. 09.24. és 2018. 07.24. között pont 10 hónap van, szándékos bűncselekmény esetén ennyi a maximum.

Kedves Ōreg Tölgy! Párom jan.9-n kezde meg büntetésêt. 2 év 10 hónapot kapott, de a kedvezményekkel 1,5-re módosult. Feltételesen 2018.07.24-n szabadul. Reintegrációra 2017.09.24-re van kiírva. 4 hónapot és 5 napot volt előzetesben. Kérdêsem az lenne, hogy a reintegrációt előbbre lehet hozni? Első bűntényes és màsodrendű vádlott. Előre is köszönöm!

Nem.

Azt szeretném kérdezni hogy 5 év felett is jár a RÖ?

Nem lett olyan.Az ítéletben meghatározottak szerint engedélyezhető feltételes szabadság.

Tisztelt Fórumozók!

Olyan kérdésem lenne, ami nem kifejezetten a RÖ-höz kapcsolódik, de hátha tud valaki nekem segíteni. Elvileg március 15-től lett olyan, hogy a kiszabott letöltendő büntetésekből évenként elengednek (leírnak) 3 hónapot. Erről esetleg valaki tud valamit vagy halott valamit?

Kedves vadsuhanc,

ugyan már, ne kérj elnézést, nem én vagyok türelmes, hanem kifejezetten kedvelem az értelmes beszélgetést! :)

Na szóval: az Általad írt idézet a 3/2002. BJE büntető jogegységi határozatból származik, és azzal van összefüggésben, hogy a Btk. egy 1999-es módosítása során "kifelejtették" az összbüntetés feltételei közül a szabadságvesztés végrehajtandóságát, ami azonban így jogi képtelenségeket eredményezett. Ezért az akkori Legfelsőbb Bíróságnak kellett kibűvészkednie a megoldást, amit így oldottak meg:

"A Btk. 92. §-a (1) bekezdésének hatályos szövege a szabadságvesztés előtt a "végrehajtandó" jelzőt nem használja. Ebből a nyelvtani értelmezés szabályai szerint arra is lehetne következtetni, hogy felfüggesztett szabadságvesztéseket, illetve felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztést is összbüntetésbe lehet és kell foglalni.

A Btk. rendelkezéseinek rendszertani értelmezése alapján azonban egyértelmű, hogy felfüggesztett szabadságvesztés nem foglalható összbüntetésbe sem végrehajtandó szabadságvesztéssel, sem felfüggesztett szabadságvesztéssel.

Felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztés összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetést nyilvánvalóan végrehajtandó szabadságvesztésben kellene megállapítani, vagyis a bíróság gyakorlatilag elrendelné a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. Erre azonban nincs törvényes lehetőség, mert a Btk. 91. §-ának felsorolásában nem szerepel ilyen végrehajtási ok.

Felfüggesztett szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetés tartama adott esetben meghaladhatná az alapítéletekben kiszabott szabadságvesztések közül a legsúlyosabb tartamát. Ha a bíróság az alapítéletektől eltérően egy év és két év közötti tartamban állapítaná meg az összbüntetést, ezzel felülbírálná az alapítéleteket, mert lényegében a Btk. 89. §-ának (2) bekezdését alkalmazná a terhelt javára. A törvény azonban ezt nem teszi lehetővé.

Ha pedig az összbüntetés tartama a két évet is meghaladná, akkor a végrehajtásának felfüggesztésével megsértené a Btk. 89. §-ának (2) bekezdését".

Tehát már az akkori szöveg alapján sem lehetett összbüntetésbe foglalni a végrehajtandó és a felfüggesztett szabadságvesztést. Aztán nagy nehezen 2009-ben rendezte a jogalkotó a helyzetet, és az akkori Btk. 92. § (2) bekezdésébe bekerült a végrehajtandóság mint az összbüntetés feltétele, az új Btk. 93. § (2) bekezdése pedig már eleve azt tartalmazza.

Az idézett szöveg a régi Btk. 92. §-a (1) bekezdésére vonatkozik.

Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, és az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedését megelőzően követte el, a jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni.

Erre vonatkozik az általam idézett szöveg:

„a szabadságvesztés előtt a "végrehajtandó" jelzőt nem használja. Ebből a nyelvtani értelmezés szabályai szerint arra is lehetne következtetni, hogy felfüggesztett szabadságvesztéseket, illetve felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztést is összbüntetésbe lehet és kell foglalni.”