De rossz kérdések ezek!
Csalás ügyében kérdések
Tisztelt Fórumozók,
Barátom egy ázsiai országból rendelt egy terméket.
A webshop egy más fajta terméket küldött neki ami
az általa megrendelt terméknél hozzávetőlegesen 35 ezer forintal drágább volt.
Ő ezt visszajelezte nekik.1 hétig nem kapott választ.Majd itthon eladta a tárgyat.
Választ már ezután kapott csak email formájában
ahol ki akarják vele fizettetni a különbséget amire ő nem hajlandó hisz nem az ő hibájából történt a dolog.Vagy kérik hogy küldje vissza a terméket ami szintén nem lehetséges már.
Kérdésem hogy amennyiben ő nem tesz eleget a különbözet kifizetésének csalást követ el?
Illetve jogi utón fel tudnak ellene lépni ázsiából?
A válaszokat köszönöm előre is!
Ilyen cikkek miatt hihetik sokan, ha csalásból szerzett pénzt visszafizetik, akkor mentesülnek a büntetőjogi felelősség alól. Nem. Legfeljebb a büntetés kiszabásánál enyhítő körülmény. A nemzet trombitása ellen is lefolytatják az eljárást attól függetlenül, hogy a polgári perben egyezséget kötött.
Ja! Figyeld a sajtót. Főcím, Lajcsi nyert!
Egyességet kötöttek!
Kedves vadsuhanc, teljesen igazad van. Ha tényleg így van, akkor ez egy vicc. Ezek szerint azt a nyomozó hatóság is észlelte, hogy a tévedésbe ejtéssel elkövetett csalás már elévült volna, hiszen az - ha volt - akkor a kölcsön folyósításakor már befejezetté vált, és elkezdett elévülni.
Így most az róják fel Vikokának, hogy valamikor 2013. július 1. után nem leplezte le önmagát a bank és a sógora előtt. Ezzel azonban két baj van:
- az önleleplezésre senki sem kényszeríthető, ezért amiatt nem büntethető,
- a másik pedig, hogy a kárnak akár tévedésbe ejtés, akár tévedésben tartás esetén annak következtében kell bekövetkeznie. Jelen esetben az biztos, hogy ha volt kár, azért nem annak következtében keletkezett, hogy a kérdező nem jelentett be utólag, hogy vette fel más nevében a kölcsönt, hanem abból, hogy más nevében felvette (már ha tényleg visszafizetési szándék nélkül tette).
Úgyhogy erre csak annyit tudok mondani, hogy vicces. A leírtak alapján el nem tudom képzelni, hogy ebből vád legyen, pláne nem elítélés. A leírtakból szerencsére úgy tűnik, a nyomozó jószándékú, feltehetően, ha az ügyész látja, megszünteti a nyomozást.
Ja, és még azt sem értem, miért szerepel a gyanúsításban a sógos sértettként, hiszen nem neki okoztak kárt.
Köszönöm az erőfeszítéseket, majd kiderül, hogy mi lesz a végén.
Szerintem a csalás sem gazán megállapítható lyen formában... de ehhez én nagyon kevés vagyok.
A kölcsön nem téged terhel, hanem a sógornődet és sógorodat. A csalás ( esetleges ) miatt is a sógornődet vonnám felelőségre, mert el tudta volna hárítani a következményeket.....
Semmiben nem egyeztünk meg, ő aláírta az ő részét, és amikor kiderült, hogy kell hozzá a sógor is, akkor már nem akarta a kölcsönt. Amikor a hitelt folyósították neki, akkor tudta meg, de nem jelentett fel. A pénzt nekem adta oda és én fizettem is a törlesztőrészleteket az ő nevében.
Vikoka
Nekem csak az a problémám, hogy a sógornőd az igénylő. Az hogy Te elküldted a papírt egy dolog. Akkor amikor Ő megkapta a pénzt és nem jelezte, hogy ez így nem jó beleegyezését adta abba, hogy a sógorod a az adóstárs.
Rövidebben szerintem. A sógornőd azzal, hogy elfogadta a számláján megjelent pénzt és a szerződésen az Ő aláírása igazi ezzel Ő a szerződő fél a bankkal kapcsolatban.
Nem hárította el a hamisított okirat kapcsán megjelent hasznot ezt a bank felé nem jeletze.
Ő a hitel tulajdonosa szerintem a bűncselekményt Ő követte el azzal, hogy a kölcsönt elfogadta.
Még minddig az a megérzésem ebben megegyeztetek. Ne haragudj, de ez a véleményem.
A sógornőm nem tudta, hogy elküldtem a hiteligénylést, ő nem akarta a férjét belevonni. Én írtam alá a háta mögött a férje nevét, így én vagyok a gyanúsított. Én csaptam be a bankot is és a sógort is.
Phhhhh......
Szerintem így még a gyanúsítás sem állja meg a helyét......
Kíváncsi vagyok Öreg Tölgy mit mond....
Én a sógornőt gyanúsítanám első körben.....
Az igénylő a sógornőm, ő aláírta a saját nevét, és amikor látta, hogy kell hozzá a férje aláírása is, akkor már nem akarta a szerződést visszaküldeni, és pedig a háta mögött aláírtam a férje nevét és visszaküldtem. A sógornőm sem tudta, hogy megigényeltem a hitelt a végén, csak amikor megjött a pénz, akkor tudta meg. A sógorom pedig tavaly ősszel tudta meg,amikor kapott a banktól levelet. Eddig azért nem is értesülhetett róla a bank által, mert külföldön él.
Vikoka
Kezdjük már újra... Ki az igénylő ? A testvéred hogyan szerepel a szerződésben ? Az biztos a sógorod adóstárs... a többi...
A következő a szöveg:
" Közlöm Önnel, hogy Be. 179.§ (1) bekezdése alapján gyanúsítottként hallgatom ki, mert a rendelkezésre álló adatok szerin tÖn, 2010-ben telefonon a C...Benk Zrt-től kölcsönt igényelt, a szerződéskötés során pedig adóstársként sógornője házastársát jelölte meg kezesként, és személyes adatait adta meg, és a szerződést helyette írta alá.
Ezt követően éveken keresztül a C..Bank Zrt-t abban a téves h iszemben tartotta, hogy a szerződést a sértett írta alá. Ugyanígy a sértettet sem tájékoztatta arról, hogy hitelt vett fel a nevében."
Ez van leírva.
Vikoka
Azt írd le légy szíves mi volt a gyanúsításban:
„Önt azzal gyanúsítom, hogy ekkor és ekkor ezt és ezt tette és ezzel xy-nak ennyi és ennyi kárt okozott...”
A jegyzőkönyvből idéztem, hogy csalással vádolnak, mert
más nevében vettem fel a kölcsönt, és a bankot is és a sógoromat is éveken át tévedésben tartottam.
Most így visszagondolva a tegnapi kihallgatáson, nem említette a nyomozó (kormánytisztviselő), hogy keressek ügyvédet, a jegyzőkönyv lezárása után azt mondta, hogy fut még egy kört az ügyésznél, hogy nem évült -e el a csalás is, mert a magánokirat hamisítás elévült. Kérdezte, hogy hajlandó lennék -e közvetítői eljárásra.
Igen, olvasva a már korábban belinkelt Kúria állásfoglalást, nem valósul meg csalás, ha a visszafizetési készség megvan, ami nyilván meg is volt , mert a kölcsön összege vissza lett fizetve, amit a bank most követel az a késedelmi kamat.
Tehát ha a csalás akkor történt,a mikor a hitelt folyósították - 2010-ben - akkor ez alapján már elévült,viszont arra hivatkozott a korm.tisztviselő, hogy azért nem évült el, mert se a sógorom ,se a bank nem tudta, hogy igazából én írtam alá a szerződést.
No lám, lám. minden egyes információcsepp sok mindent megvilágít és új kérdéseket nyit meg.
Ami ugye rögtön látszik a minősítésből, hogy szó sincs semmiféle bűnszövetségről vagy üzletszerűségről, de ezt eddig is tudtuk.
Viszont a minősítés az új Btk-n alapul, tehát a gyanú szerinti elkövetési magatartás 2013. július 1. utáni. Amiből rögtön két dolog adódik: egyrészt az nem lehet a 2010-es tévedésbe ejtés, másrészt az elévülési idő 5 év.
Feltehetően ezért nincs a kérdezőnek védője sem, hiszen az ügy nem védőköteles.
Tehát ez legalább megmagyarázza, hogy miért nem tekinti a rendőrség elévültnek az ügyet. Azt viszont továbbra sem tudom elképzelni, mi lehet az 2013. július 1. utáni magatartás, amit a gyanú felró a kérdezőnek. Igazából nem a nyomozó elmondása, hanem a jegyzőkönyvben leírt gyanúsítás lenne az érdekes. Talán a sógor elöli eltitkolás? Az így biztos nem, de talán annak kapcsán lehetett valami, amit még mindig nem tudunk.
Vikoka
A testvéred még csak tanú?
Oksa... megtaláltam a sokadik változatot..:-)
Dr. Attika
Én csak abból merítek, amit a kérdező írt:
„A hitelkérelmet aláírta, de a férjét is be kellett írni adóstársnak.”
Ebből az következik neki - a kérdezőnek - volt egy hitelkérelme. Vagy rosszul fogalmazott.
Írta,hogy a sógornő és a sógor voltak az adósok.A kérdező csak a felvett pénzt vette fel.
Már nem is a saját nevedben ? Eddig még nem igy volt.
Most akkor ki papiron a hitelt felvevő? Fogadom a sógorod...
A gyanúsított szövege:
Megalapozottan gyanúsítható 1 rendbeli, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.évi C.tv.373§ (1) bekezdésbe ütköző és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagyobb kárt okozó csalás bűntettének elkövetésével.
Az indok a nyomozó elmondása alapján az, hogy a bankot megtévesztettem, hogy nem a saját nevemben vettem fel a hitelt, és a sógoromat sem tájékoztattam erről éveken át.
T. Vikoka,
egyszerre írtunk, csak utána láttam, amit írtál. Így már oké, de az okirat-hamisítás egyébként is csak mellékvágány volt, hiszen nem tárgya az eljárásnak. Az utolsó két kérdésem áll.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02